Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-08 / 133. szám

1990. június 8., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Acélmű Rt alakult Ózdon A szakszervezet magyarázatot kért a vezérigazgatótól (Folytatás az 1. oldalról) Már a fórum kezdetére írásban félszáz kemény kér­dést kapott a vezérigazgató, s később legalább ugyaneny- nyit szóban.. A legtöbb arra vonatkozott, hogy mi lesz a megváltozott felállásban a gyár sorsa, biztosíték-e a súlyos gondokból való kilá­balásra a működő tőke meg­jelenése, a vegyes vállalat megalakulása. A válaszokból egyértelmű­en kitűnt, hogy Ózdon tu­lajdonképpen nincs más megoldás, s az ajánlatok közül több mint egyéves elő­készítő tárgyalások után a legjobbat fogadták el. A Metallgeselschaft több mint 15 millió, a Kori ugyanennyi nyugatnémet márkával, azaz 585—585 mil­lió forinttal, az Ózdi Kohá­szati Üzemek 780 millió fo­rint értékű aporttal, terme­lőeszközzel, majd később további, ugyancsak 780 mil­lió forintos, ötévi részletre adott anyagiakkal vesz részt a vegyes vállalatban. A törzstőkéhez társul a jövő­ben az 1989. decemberében 10 millió forintos tőkével alapított Acélipari Rt. A mintegy 2 milliárd fo­rintos vegyes vállalatban 30 százalék a Korf, ugyaneny- nyi a Metallgeselschaft, 40 százalék pedig az Ózdi Ko­hászati Üzemek tőkearánya. A nyugati cégek vállalják az ózdi gyár korszerűsítését, er­re a célra másfél év alatt 80 millió nyugatnémet már­kát fordítanak. Nagy hang­súlyt kap e folyamatban az acélmű fejlesztése, moderni­zálása, energiatakarékos csúcstechnológiák bevezeté­se. Mindamellett legfonto­sabb, hogy a két tőkés cég garantálja a piacot az ózdi kohászati termékek számára, a képződött nyereséget pe­dig nem viszi el Özdról, ha­nem további fejlesztésekre fordítja. Az izzó hangulatú fóru­mon a műszaki kérdések mellett, s talán elsősorban a másik központi téma az em­ber volt. A válaszok arra utalnak, hogy a tisztessége­sen dolgozó, jó szakembe­rek most is megtalálhatják számításaikat. Akik pedig hajlandók elfogadni az át- és továbbképzést — ame­lyeket az üzemek finanszí­roznak — szintén biztos ke­nyérre számíthatnak. Az Ózdi Kohászati Üzemeknél és az Ózdi Acélmű Rt.-nél az ígért állami intézkedé­sekkel együtt, a munkaerő­gondok hosszabb távon is kezelhetők. Ezt már lapunk munkatársának nyilatkozta a vezérigazgató, aki a hí­rek szerint rövidesen le­mond, mert az rt. első em­bere lesz. Az Ózdi Kohásza­ti Üzemek 2150, az Acélmű Rt. pedig .3000 embert fog­lalkoztat. Az ÓKÜ, az anya- vállalat a tervek szerint va­gyonkezelő központtá alakul át, s a jelenleg már működő 11 életképes kisvállalkozás még legalább ugyanennyivel bővül. így a városban je­lenleg munka nélkül élő 140(1 ember munkavállalási esélyei is gyarapodnak. Az idén végzett 122 szakmun­kástanulóból 58 az ÓKÜ- nél, 40 a Rima Kít.-nél, a többi pedig a város más üzemeinél kap munkát. A becslések szerint a követke­ző években a munkaerőhely­zet Ózdon még romolhat, de nem a kohászat hibájából. Ugyanis budapesti és más vidéki központú nagyválla­latok anyagi gondjaik, piaci helyzetük romlása miatt egyre-másra be akarják zár­ni ózdi üzemeiket, adóssá­gaik csökkentésére. Lotz Ernő azt nyilatkozta, hogy végre mindenkinek meg kel­lene érteni, hogy az ózdi kohászat nem vállalhatja fel a város és a térség vala­mennyi foglalkoztatási gond­ját, hiszen ezt a helyzetet nem az ÓKÜ, hanem egy korábbi, elhibázott iparpoli­tika teremtette. Mindeneset­re komolyabb állami prefe­rencia nélkül az ózdi térség továbbra is krízisövezet ma­rad. Most a munkán, és nem az intrikán van a sor. egye­sek ugyanis tudatlanságból, információk hányából, de szándékosan is fokozni pró­bálják a rossz hangulatot Az rt. tiszta lappal indul, t létrejöttével megkezdődhet az Ózdi Kohászati Üzemek­nél a pénzügyi szanálás, mert a követelések és ki­adások egyensúlyát csak így lehet megteremteni. Tréba Gyula VáLLOLKOZÓK FIGYELEM! A Miskolci Műanyag-feldolgozó Rt. munkahelyi büféjét ÜZEMELTETÉSRE BÉRBE ADJA Az üzlethelyiség az rt. területén (Miskolc I., Vágóhíd u. 8. sz.) található, melynek alapterülete 28 négyzetméter Üzemeltetésére pályázatot hirdetünk, melyet írásban, fenti címre, 1990. június 15-ig lehet benyújtani Bővebb felvilágosítás a 17-231/22 telefonszámon kérhető A KAZINCBARCIKAI EGRESSY BÉNI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR pályázatot hirdet a Béke Filmszínház ÜZEMVEZETŐI állására. Az állás 1990. július 1-jétől tölthető be. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: • felsőfokú népművelői, vagy közművelődési végzettség, # a közművelődésben eltöltött 5 éves szakmai, vezetői gyakorlat. BÉREZÉS: megegyezés szerint. A PÁLYÁZATHOZ KÉRJÜK CSATOLNI: önéletrajzot, szakmai végzettséget igazoló okmányt. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HELYE: Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója. 3701 Kazincbarcika, Fő tér 5. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: június 15. Milyen az ellátás Szikszón? Szikszón jelenleg a keres­kedelemben és a szolgálta­tásban sem a technika, sem a személyi feltételek nem al­kalmasak a megnövekedett igények kielégítésére. Az áruk nem megfelelő választéka, gyenge minősége, a kereskedők esetenként kul­túrálatlan, a fogyasztói ér­dekeket sértő magatartása ad okot panaszra. Élelmi­szerekből az ellátás számot­tevően nem javult. Húsból túlkínálat van, hiszen az ár­emelés következtében csök­kent a kereslet. A vásárlók főként az olcsóbb árukat ve­szik. A vendéglátóegységek száma nőtt, de ezt nem kö­vette a színvonal javulása. Máig sincs a városban egyet­len melegkonyhás vendéglá­tóhely, amely az átutazó ven­dégek számára is kielégítő ellátási biztosítana. A ruhá­zati árucikkek iránt csök­kent a kereslet. Az iparcikk­ellátást tizenkét üzlet bizto­sítja, de a tapasztalatok sze­rint a jelentős áremelések miatt itt is túlkínálat van. A tanács folyamatosan fi­gyelemmel kíséri az ellátás alakulását, és ellenőrzéseket végez. Az elmúlt évben öt kereskedő ellen indítottak szabálysértési feljelentést, eb­ben az évben pedig két ügy­ben folytattak eljárást. A városban ipari szolgál­tató tevékenységet elsősor­ban kisiparosok folytatnak. Néhány éve többen beszün­tették tevékenységüket, de 1989-ben a csökkenés meg­állt. Az új törvény hatályba lépése óla öten váltottak la­kossági szolgáltatáshoz vállal­kozói engedélyt. A kisiparo­sok munkavégzésére csak esetenként, elvétve érkezik egy-egy lakossági kifogás. A városban meghatározó az Asztalos- és Építőipari Kis­szövetkezet, a Putnoki Ve­gyesipari Kisszövetkezet, va­lamint az encsi székhelyű ELKESZ tevékenysége, ám az utóbbi kettőtől a település lakossága a jelenleginél szín­vonalasabb szolgáltatást igé­nyel. — faragó — Magyarországot bemutató idegenforgalmi prospektusokban mindig megtalálható a horto­bágyi kilenclyukú hid. Méltán. A nagymúltú debreceni nagytemplom, itt lót ható a nemzetiszinü szalaggal átfont Kos­suth Lajos széke A Déry Múzeum. Falai többek közt Mun­kácsy Mihály Ecce Homo cimü festményét őrzik. Fojtán László felvételei Tavaszi kalaposok A tövisaljgombától a tintagombáig Májusi eső aranyat ér! — szokták mondani. De ez ter­mészetesen nem csak a má­jusira vonatkozik. Az ápri­lis utolsó harmadában le­hullott csapadék a bizonyí­ték rá. A jelentős mennyiségű „égi áldás” nyomán, szemláto­mást felgyorsult a növény­zet fejlődése. A gombagyűj­tők — évről évre nagyobb táborának — nem kis örö­mére megjelentek a termé­szet első „ajándékai”: a gombák. Május első napjai­ban már többféle jóízű gombát szedhettek a termé­szetjárás szerelmesei. A gomba, mint táplálék, egyre nagyobb szerephez jut. Ma már nemcsak az egész­séges táplálkozás hívei fo­gyasztják előszeretettel, ha­nem — a húsárak jelentős növekedése következtében — a kis jövedelmű, szegényebb családok egyre nélkülözhe­tetlenebb fehérjeforrásai. A gombafehérjék ugyanis tel­jes értékűek, azaz ugyan­olyan alkotóelemekből — esszenciális aminosavakból — tevődnek össze, mint az állati fehérjék. Igaz, az újabb felfogás szerint a gomba nem növény, de nem is állat! A gomba az gom­ba! Az evolúció — törzsfej­lődés — fájának egyik kü­lönálló ága. A növényektől rögtön elkülöníti táplálkozá­suk módja. Míg a klorofil- lal rendelkező növények szervetlen anyagokból (víz, szén-dioxid, ásványi sók stb.) a nap energiájának segítségével építik fel testü­ket, addig a gombák csak szerves eredetű anyagokat képesek hasznosítani, akár­csak az állatok. A „legtavaszibb” ehető gombafajunk a tövisaljgom- ba. Neve élőhelyére utal, előnyben részesíti a szúrós, kökényes, csipkés, galago­nyás cserjetársulásokat, szil­vaféléket. Ezekkel a növé­nyekkel szimbiózisban él. Egyesével nőnek, de serege- sen és néha olyan tömeg­ben, hogy eltakarják a ta­lajt borító avart. Szürkésbarna, világos ka­lapjának átmérője 4 cm-től akár a 16 cm-t is elérheti. Húsa szivacsos állományú, fehér. Enyhén lisztszagú és lisztízű. Sokféle étel készít­hető belőle, de vigyázni kell vele, a döggombák családjá­ba tartozik, és mint ilyen, könnyen összetéveszthető például a nagy és a zöldes­szürke döggombával. Ám ezek kimondottan lomber­deiek, és rossz szagúak, va­lamint a melegebb idő be­álltával jelennek meg. A legnagyobb népszerű­ségnek örvendő gomba a mezei szegfűgomba, ame­lyet sokan harmatgomba né­ven ismernek. Tavasztól ké­ső őszig országszerte gyako­ri. Legelőkön, kertekben, erdei tisztásokon, árokpar­ton, tehát mindenléle füves területen megtalálható. Igaz, nem nagy termetű, de még­is megéri szedni, mert egy kiadós eső után nagy tömeg­ben található. Leginkább „folyásokban”, „boszorkány­körökben” terem, és néha igen kis területről megrak­hatjuk kosarunkat. Tönkje 3—10 cm hosszú, merev, és szinte elszakíthatatlan. Sze­déskor körömmel csípjük el a felső harmadánál, mert az alsó kétharmada emészthe­tetlen! Kimondottan jóízű és szegfűszegre emlékeztető il­latú. Egész évben fellelhető gombáink, a tintagombák (Coprinus nemzetség). A több, mint száz fajból a há­rom, leginkább étkezésre ja­vasolható a kerti tintagom­ba, a ráncos és a gyapjas tintagomba. Ami közös ben­nük: rendkívül gyors növe- kedésűek, lemezeik csak ideig-óráig világosak, ha­mar érőre fordulnak, meg­feketednek és a földből va­ló kibukkanásuk után 30— 50 óra elteltével elíolyósod- nak, fekete masszává vál­nak. Ez a folyamat az auto- lízis — önemésztés. Korha- déklakók. Trágyán, avaron, korhadó faanyagon, megmű­velt területeken egyaránt megtalálhatók. Tavasztól őszig, több hullámban te­remnek. Amíg lemezeik vi­lágosak. jóízűek. Ez az álla­pot a kerti tintagomba ese­tében rendkívül rövid ideig tart — mindössze egy-két óra —, így résen kell len­nünk, ha belőle akarjuk el­készíteni ebédünket! A három gombafaj közül a kerti tintagomba a legki­sebb, a kalapátmérő 4—5 cm. Húsa fehér, puha, íze kellemes, szaga gyengén érezhető. Elsősorban leves­nek való, de pörköltnek, to­jásosán is jó. A ráncos tin­tagomba már jóval nagyobb, kiadósabb faj. Ezen a ta­vaszon már április elején megjelent. Kalapja 5—12 cm, erősen ráncos, tojás alakú, szürkésbarna. Szaga nem jellemző, íze — mindenféle ételnek elkészítve — kitűnő. Vigyázat! Van egy, hozzá megtévesztésig hasonló faj, amely mérgező! Ez csak er­dőben terem, így az onnan származó ráncos tintagombát ne használjuk fel! A gyapjas tintagomba jel­legzetes megjelenésű, mással összetéveszthetetlen faj. Sö­tét színű kalapbőre csak idősebb korban bukkan elő, mert az egészet vattaszerű fehér pelyhesség borítja. Nagyobb, mint két előző fajtársa, kinyíló kalapja el­érheti a 16 cm-t. Míg leme­zei fehérek, kitűnő ízű cse­megegomba. Fontos, hogy tintagomba tartalmú ételek fogyasztása után még az ala­csony alkoholtartalmú ita­lokat — például sört —. is mellőzni kell, étkezéstől számítva, legalább 24 uráig! Gulyás Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents