Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-06 / 131. szám

1990. június 6., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Üzletek hétköznap köttetnek A magyar vegyipar egyik legjelentősebb vállalata, a Tiszai Vegyi Kombinát a mostani beruházási javak szakvásárán azzal lepte meg az érdeklődőket, hogy talán minden eddiginél elegánsabb standon vonultatta fel főbb termékeit. Korszerűség, har­mónia jellemezte a kombi­nát kiállítását, amely több évtized hagyományának meg­felelően ezúttal is a B-pavi- lonban kapott helyet. A vásár kilenc napja alatt ezrek, tízezrek fordultak meg a BNV-n, ismerkedtek egyebek között a TVK mű­anyag termékeivel is. — Milyen volt az idei vá­sár a TVK szempontjából? — kérdeztük dr. Kucsma .János kereskedelmi főosz­tályvezetőtől. — Mottóként fogalmazhat­juk meg: minőségi termelés — környezetbarát technoló­gia jelszót, amit a kombinát vezetése a legfőbb célként határozott meg a BNV-n való részvételt illetően — mond­ta válaszában a főosztályve­zető. — A TVK szándéka ugyanis egyértelmű, minden erővel csökkenteni a kör­nyezetszennyezést, ugyanak­kor kiváló minőségű termé­ket gyártani vásárlóinak. Külön is hangsúlyozom a környezetvédelem fontossá­gát. ami egyébként összhang­ban áll azzal a ténnyel, hogy a vegyipar a XX. század vé­gén a magvar gazdaság meg­határozó ágazatává vált. — Korábban szenzációként szerepelt az újságokban, ha a BNV idején a kiállítók szerződéseket írtak alá ha­zai és külföldi vásárlókkal. Most voltak-e ilyen üzletkö­tések? — Ezúttal is nagy számú látogató fordult meg a kom­binát standján, köztük olyan személyiségek, mint Göncz Árpád ideiglenes köztársasá­gi elnök. Bőd Péter Ákos, ipari és kereskedelmi mi­niszter. A TVK vendégei kö­zött volt számos hazai nagy- vállalat — OKOT. BVK. Ma­gvar Villamos Művek Tröszt, PEMÜ — vezetője, akik idő­szerű napi gazdasági, keres­kedelmi kérdésekről folytat­tak eszmecserét. Igaz, látvá­nyos üzletkötésre ezúttal nem került sor a vásár alkalmá­val. Ám nekem az a véle­ményem. hogy akkor kell üz­letet kötni, amikor ennek feltételei létrejöttek. Más szó­val, az üzletek hétköznap, folyamatos tárgyalások ered­ményeként köttetnek. — A BNV jó alkalom volt arra is. hogy műszaki-ke­reskedelmi. szimpózium ke­retében bemutassák az úgy­nevezett szőtt ' polipropilén termékük előállításának mód­ját és piaci bevezetésének lehetőségeit. Ugyancsak itt ismerkedhettek meg külföl­di és hazai vevőik az öt- rétegű műanyag fóliákkal. — Hogy sikeres volt a TVK-nak a BNV-n való sze­replése, az lemérhető azon is, hogy a kombinát ezúttal két magas erkölcsi elisme­résben részesült — hangsú­lyozta dr. Kucsma János. — A vállalat egyik terméke a Tipplen K 597 típusú poli­propilén-granulátum Vásári Nagydíjat kapott. Ennek a terméknek az előállítását egyrészről a Himont-techno- lógia meghonosítása tette le­hetővé, másrészről a polipro­pilén-gyártásban már nagy szakértelemmel rendelkező gyári kollektíva érdeme. Azt még feltétlenül el kell mon­dani. hogv a nagydíjas ter­mékünk kiemelkedően nagy iitésállóságú, kiváló felületi keménységű, rendkívül ru­galmas. vegyszerállósága is felülmúlja az átlagost. Eb­ből a granulátumból fröccs­öntési módszerrel akkumu­látorházak, rekeszek, ládák, háztartási cikkek, nem utol­sósorban pedig autóalkatré­szek készíthetők. Ttt jegyzem meg. hogv a szóban forgó pnlinrooilén-granulátum ki­váló alaoanvag lehet a Su- zuki-génkocsik bizonyos al­katrészeinek is. — Milyen iránta a piaci kereslet? — Ezt a granulátumot az elmúlt évben kezdtük el gyártani, s 1989-hen 3290 ton­nát értékesítettünk belőle. Az idei év első öt hónapjá­nak adatai alapján remény van rá, hogy az év végéig 5 ezer tonnát vásárolnak majd a hazai és a külföldi felhasználók. — S végezetül, de nem utolsósorban említem: vásári díjas termékünk lett a poli­etilén zsugorfólia, amely kü­lönféle rakományok rögzíté­sére szolgál, s ma már a gyűjtőcsomagolás nélkülöz­hetetlen eszköze. L. L. Csodaszert nem ígérnek Érdekes dolgot említett a vadnai Grafol Kft. marke­tingvezetője, Pusztay Béla. A tv-híradóban alaposan el­verték a port egyik olcsó termékükön, a BV nevű samponon. Hogy tudniillik rossz a csomagolása, ha egymásra helyezik a puha műanyag flakonokat, behor­pad a tetejük, szétfolyik a tartalmuk. S mit tesz a bí­rálat? Azt tapasztalták, hogy hirtelen megugrott a sampon iránti kereslet — bi­zonyítva, hogy a nyilvános­ság akkor is jó reklám, ha éppen rosszat mondanak a cégről. Az Azalea-kozmetikumo- kat gyártó kft.-nél tavaly azt vették észre, hogy egyes termékeik úgymond „leül­tek”, nem rendeltek belőlük a kereskedők. Keresték az okokat, de azért — biztos, ami biztos —, amit nem kértek, abból nem gyártot­tak. Közben örömmel ta­pasztalták, hogy a vitaminos Cservit szájvíz felfutó gör­bét mutat — mind többet rendelnek az értékesítő gyógyszertárak, drogériák. S mert a Cservit kelendőnek bizonyult, az idén már töb­bet rendeltek az eddig el­hanyagolt Azalea samponból, testápolóból is. A szájvíz lenne a húzóerő? Nem egé­szen — tudtam meg a mar­ketingszakembertől. Űj ter­méket is ajánlanak: hajhul­lással küszködőknek kínál­ják a növényi kivonatos haj­szeszt. Nem csodaszer, de csökkenti a hajvesztést — állítják. Azt mondja a kft. vezető­je, hogy kapóra jött az a sok közlemény, ami a bor­sodi hajhullásról napvilágot látott, így amikor a szesz megjelenik a piacon, már nem elsősorban népszerűsí­teni kell, hanem kielégíteni az iránta jelentkező igénye­ket. Ez a szesz és a száj­víz együttesen jelenti azt a húzóerőt, ami segíti a töb­bi Azalea-termék eladását A magyarázat a szakember­nek nem meglepő: szíveseb ben állnak szóba azzal a céggel a kereskedők, amelyik nemcsak egy-egy terméket hanem egy egész termék­családot kínál. m. sz. zs. i Mi lesz veled vásárló? Bár a megyei élelmiszer- kínálatról hosszain és vehe­mensen vitatkoztak a Fo­gyasztók Megyei Tanácsá­nak tegnapi ülésén, a má­sodik napirendi pont meg­hallgatása után érezhetővé, szinte tapinthatóvá vált: a szervezet jövőjét a bizony­talanság szelleme lengi kö­rül. Ma még nem tudni, hogy a vásárlók, fogyasztók érdekeit védő tanácsokra milyen szerep hárul a jö­vőben, s bizonytalan az is, hol, milyen formában fej­tik ki tevékenységüket. Csak emlékeztetőül: a fogyasztók országos, megyei és városi tanácsait egykoron a Haza­fias Népfront kebelén be­lül hozták létre, s a nép­front gyökeres átalakulása, vagy megszűnése labilissá teszi létüket. Lelik János megyei elnök mindenesetre arra kérte a jelenlevőket, hogy az át­menet időszakában tartsa­nak ki. A Fogyasztók Or­szágos Tanácsa folytatni kí­vánja működését, független szervezetként, amely csak a vásárlói érdekvédelemre koncentrál. Munkaprogram is van. Tenni akarnak az árak további emelkedése el­len, meg akarják határoz­ni, hogy a piacgazdálkodás körülményei között mi a tisztességtelen ár fogalma, emellett igyekeznek felhívni az új kormány figyelmét az elszegényedés egyre széle­sedő folyamatára az alap­ellátás tükrében. — Fontosnak tartom meg­őrizni a szervezet egységét — hallottuk Lelik Jánost. — Ne engedjük szélnek az aktivistákat, maradjon együtt a szervezet, hiszen szinte senki sincs már, aki fellép­ne a fogyasztók érdekében. Mindezek után hidegzu­hanyként érte a jelenlevő­ket. Molnár Bertalanná be- ielentése. illetve kérése a felmentésre. A FosvasztAk Miskolc Városi Tanácsának elnöke elmondta, a meg­változott viszonyok között és családi problémái miatt nem tudia elletni tisztségét. A kazincbarcikai fogyasz­tói tanács elnöke is szíve­sebben látna fiatalabb em­bert, a saiát helvén. Marad-e. vagv megszűnik a fogyasztók tanácsa? A kérdésre egyértelmű válasz ma nem adható. F’ienben ténv. hogv a vásárlók ér­dekvédelme megoldatlan Megszűnt a korábbi belső pilpnőrzés, a szakszervezet; ellenőrzés, és a menyei kp- „pckpdelmi febácfvel őség lét­száma a korábbinak töre­dékére anndt Piac. élelmi- szertólkínálat még nincs, infláció, folyamatos áremel­kedések vannak. Mi lesz veled vásárló? II. .1. AKI FÁT ÜLTET... Minden jelkép közül • talán a legegyeteme­sebb jelentőségű. A kezdetnek, az életnek, a megújulásnak egyaránt szim­bóluma. Miként az emléke­zés is. De még inkább a jö- vőjé, s a hité, a reményé. Aki fát ültet, bízik a jövő­ben — tartja a régi mondás. Fát ültet az ember, ha fia születik, ha az unokájára gondol, fát ültet akkor is, ha elkészül az örök vadászme­zőkre. A fa az emberi élet örök kísérője, bölcsőtől egé­szen a koporsóig. Sőt, azon túl is. A fa nemcsak tárgyiasult tartozéka az életnek, szelle­mi is. Sok nép hagyománya őrzi a faősapa és -ősanya ké­pét, melytől a népet, az em­beriséget eredeztetik. Fais­tent imádták az ógermánok, a szászok még Nagy Károly idejében. Az archaikus gon­dolkodásnak megfelelően minden istennek volt fája, minden fának volt szelleme. Például Zeusznak a tölgy, Athénének az olajfa, Aphro­ditének az alma, a holdisten­nőknek a fűz. Napjainkban s itt nálunk, a szerencsiek a hársat vá­lasztották. Jelkép gyanánt is, de mindenképp a barát­ság, a tisztelet, a figyelmes­ség példájaként. S példája­ként annak az erős és őszin­te szándéknak, vonzódásnak, amely egy nyugatnémet vá­roska, Geisenheim irányá­ban részükről megnyilvá­nul (t). Kezdeményezésükre testvéri kapcsolat született, a hársfák városa Geisenheim és a szőlők városa Szerencs között, a gazdasági, kultu­rális, tudományos, s minde­nekelőtt a személyes emberi kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az okmányt — melyet e nemes, emberi szándék ki­nyilvánításáról minap aláír­tak — mintegy lepecsételte, hitelesítette egy fa, egy hárs­fa, melyet a két város pol­gármestere Reiner Klein és Magda Gábor közösen ültet­tek el az ugyancsak jelkép­nek számító új, szerencsi Népház előtti kis téren. Nőjjön, terebélyesedjen, virágozzon! — kívánjuk a kis csemetének. S ugyanezt kívánjuk a két város kap­csolatában elhintett magnak is. Terebélyesedjen erős, ed­zett életfává, hasznos, termé­keny, egyetemes értékké! Utólag is igazolja azt a meg­előlegezett bizalmat, azt az örök emberi reményt: aki fát ültet, nem akar mást, mint békét, barátságot, együttműködést. Szóval: jö­vőt — optimizmussal és épí­tőn. (hajdú i.) Fotó: Laczó J. Nyugati megrendelések a PEKÓ-nál (Folytatás az 1. oldalról) — Még egy mondat ere­jéig hadd térjünk vissza a rusztikus hengerlésű oszlop­rendszerhez. Nem uniformi­zálja ez is az építkezéseket úgy, mint minden előre gyártható homlokzati és te­tőelem? — Igen változatos szere­lést, épületkialakítást tesz lehetővé, a német megren­delők, akik ismertek alapos­ságukról, elismerték, az esz­tétikai megjelenést is díjaz­ták. — Gondolom, örül g si­kernek. — Ez még nem minden. Megrendeltek a gyárunktól nagy mennyiségű vasútisín- alátétet is. Az osztrák, nyu­gatnémet cég olyan hatal­mas rendelésállománnyal ko­pogtatott nálunk, amit — sajnálatomra — mi képtele­nek lennénk egyedül legyár­tani. A franciák híresen szi­gorú vasúti szabványa sze­rint készítjük az alátétet. Fölötte három számjegyű se­bességgel robognak majd a vonatok. Hát egyelőre eny- nyit a vásárról, megrende­lésekről, a munkánkról, a jövőnkről — így a vállal­kozó. Nagy József Linde vegyes vállalatok Diósgyőrben A több mint százéves múltra visszatekintő Linde Ág. NSZK-beli cégnek het­ven vállalata és 25 ezer al­kalmazottja van a nagyvi­lágban. Éves forgalma meg­haladja az öt és fél milli­árd márkát. A világcég a korábbi, úgynevezett szocia­lista országok közül elsőként hazánkban létesített ve­gyes vállalatokat, mindjárt kettőt, mégpedig a Dimag Rt.-vei. A Linde termelési és üz­letpolitikájában vezető he­lyet tölt be a különféle gá­zok gyártása és forgalmazá­sa, az alkalmazástechnika, levegőszétválasztó-berendezé- sek, hőcserélők, komplett olajfinomítók gyártása és te­lepítése. A világon jelenleg üzemelő levegőszétválasztó­berendezések túlnyomó több­sége Linde-termék. E főbb termékcsaládon kívül foglal­koznak még bolti hűtőpul­tok, hűtőláncok gyártásával és üzembe helyezésével, va­lamint emelővillás targon­cák készítésével. Diósgyőrben 1980-ban az akkori Lenin Kohászati Mű­vekben épült kombinált acélmű kiszolgálására állítot­ták rendszerbe a sajnos már telepítésekor korszerűtlen, szovjet technológiára alapoz­va készült oxigéngyárat. A tulajdonképpen az 50-es évekre datálható technika hatalmas mennyiségű ener­giát fogyaszt, ennek 70—75 százaléka villamos energia. Mindamellett a gyár nagy teljesítménye és megbízható működése alkalmas nem csupán a kombinált acélmű oxigénigényének kielégítésé­re, hanem ki nem használt tulajdonságai alapján, a ha­zai elmaradott gázpiac ter­mékválasztékának szélesíté­sére is. (Természetesen egy korszerű fejlesztési folyamat után.) Erre vállalkozott a világ­hírű cég, amely műszaki-fej­lesztési eredményeivel is a világ élvonalába tartozik. Még 1989-ben tettek ajánla­tot a Dimag Rt.-nek az oxi­géngyár korszerűsítésére, a fajlagos energiafelhasználás csökkentésére, hazai és nem­zetközi piacokon egyaránt jól értékesíthető gáznemű termékek előállítására. így hozták létre a Digáz Kft. termelő vegyesvállalatot, amely a levegő szétválasz­tásával műszaki gázokat ál­lít elő — Dimag Rt. alap­tőkefölénnyel. A másik, szin­tén az oxigéngyárra alapo­zott magyar—nyugatnémet vegyesvállalat, a Linde Gáz Miskolc Kft., amely fele-fe­le arányú törzstőkével, a le­vegőből nyerhető különleges gázok, gázkeverékek, vala­mint gázipari berendezések, környezetvédelemhez hasz­nálatos technikai és tech­nológiai eszközök forgalma­zásával, adás-vételével, ke­reskedelmével, természetesen elsősorban saját maguk ál­tal előállította környezetba­rát gázok értékesítésével fog­lalkozik. A Dimag Rt. mindkét ve­gyes vállalathoz az eszközö­ket, a Linde Ág. pedig a fejlesztésekhez szükséges csúcstechnológiát és tőkét biztosítja. A Linde szakem­berei úgy ítélik meg a ma­gyar gazdaságot, hogy az kö­vetkezetes munkával rendbe hozható. A közösvállalatok feladatának tekintik az igen elmaradott magyar gázpiac igényeinek korszerű termé­kekkel, berendezésekkel való ellátását. Igen fontos mo­mentum, hogy a legkorsze­rűbb gázipari termékek ily módon a magyar ipari fel­használók és a nagyközön­ség számára is forintért el­érhetők. A diósgyőri oxigéngyárat a legkorszerűbb műszaki mó­dosításokkal, csúcstechnoló­gia felhasználásával moder­nizálják, amelyek révén 25 százalékos energiacsökken­tést kívánnak elérni, s ezzel megvalósíthatónak látszik az a cél, hogy hazánkban a korszerű gázipari termékek árát nem kell emelni. A két vegyes vállalatnál összesen 50 .lói képzett szak­ember dolgozik. A Digáz Kft. 20—30, a Linde Gáz Miskolc Kft. pedig már az idei cson­ka gazdasági évben 10 mil­lió forintos nyereséget ter­vez. Tréba Gyula A markéig furcsaságai

Next

/
Thumbnails
Contents