Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-05 / 130. szám
1990. június 5., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Környezetvédelmi VILÁGNAP ■lúnius 5-én, immár hagyományosan jegyzett napként tartja J számon a világ, benne megyénk állampolgárai is. Hazánkban, akárcsak Kelet-Európa többi országában, az alárendelt jelentőségű politikai témák közé tartozott a közelmúltig a természet, a környezet rombolása. A megkésettség mögött a késői iparosítás, a korszerűsítésben való lemaradás, az általános gazdasági gyengeség húzódik meg. A társadalmi háttér erőtlensége, fogyatékosságai a nem megfelelő tájékoztatáson, ismerethiányon alapulnak. Napjainkra a környezeti válság — úgyis, mint globális és úgyis, mint lokális veszély — berobbant a köztudatba. A mostani erőteljes felszínretörés kétségtelenül összefügg a reformfolyamatokkal, főleg az ifjabb nemzedékek körében megnyilvánuló értékváltással. Remélhetően a társadalmi-politikai változások nagyobb mozgásteret engednek a környezetvédelmi törekvéseknek, egyrészt nyíltabb tájékoztatást kényszerítenek ki, másrészt nagyobb szerephez juttatják az állampolgárokat, illetve azok csoportjait. Az aktivitás igénylése és engedése másfelől szigorúbb fegyelmezettséggel kell, hogy járjon. Megyénkben is egyre többen reagálnak szűkebb-tágabb környezetünk híreire, eseményeire. Sajnos, szerteágazó és elhatalmasodó problémáink felszínen tartják és erősítik aggódásunkat a helyzet tarthatatlansága miatt. Kétségtelenül nem azonos szereposztásunk, hatáskörünk és ezáltal felelősségünk sem a különböző munkahelyeken, hivatali posztokon. Mégis meggyőződésem, hogy a környezet- és természetvédelem nemcsak azért közügy, mert valamennyien egyformán érdekeltek vagyunk az egészséges,, harmonikus környezet fenntartásában. Közös feladataink is vannak és kinek-kinek munkahelyén, otthonában egyaránt fellelhetők azok a mozzana tok, magatartásformák, amelyek befolyásolják, hatnak a környezet minőségére. Kívánom és egyben kérem, hogy valamennyien gondolkozzun' el a világnap ünnepi hangulata alatt is, hogy mivel járulhatun1 hozzá tevőlegesen a jobb környezet megteremtéséhez. Ez alkalommal központi ünnepséget nem szerveztünk megyénkben. Törekvésünk az, hogy a cselekedve-ünneplés hagyományait teremtsük meg területünkön. A megye gazdállkodói-terme lői gondolják végig, hol, mit tehetnek termelő tevékenységű káros hatásainak csökkentése érdekében. A környezetvédelmet természetvédelmet hivatalból felvállaló intézetek, hatósági szervezetek tekintsék át tevékenységük menetét, és értékeljék, hog jól hasznosítják-e a rendelkezésükre álló eszközöket, eredményesen gyakorolják-e hatáskörüket. Szeretném, ha az állampolgárok aktív kezdeményező szerepe fokozódna és a személyes példamutatás gyarapodna környezetkímélő magatartásukkal. Legfőképpen az ifjúság nevelésében, szemléletformálásában tartom fontosnak a környezetvédelm szempontok előretörését. Mindezekhez kívánok sikeres, eredményes munkálkodást, egészségünk és a következő generáció1 élettere érdekében! Deák Gézáné joeVírlA*) - . , a megyei tanacs környezetvédelmi titkára Svéd kereskedelmi szakember az AgrárklMan A megyei Agrárklub meghívására június 7-én Miskolcra érkezik Knut Georg Söderlung úr, a Svéd Királyság Budapesti Kereskedelmi Kirendeltség igazgatója. A szakember délelőtt fél 11-kor videofilmmel kísért előadást tart Svédország mezőgazdaságáról, élelmiszer- iparáról és kereskedelmi lehetőségeiről, melyet eszmecsere követ. A megyei Agrárklub vezetője szívesen várja az érdeklődőket a Tudomány és Technika Háza II. sz. előadótermébe (Miskolc, Felszabadítók útja 5.). A Lancia Dedra elölnézetben. Belső tere minden igényt kielé gitő. Motorja változatlan: 999 köbcentiméteres. S bár a karosszériája jelentősen módosult, az ára csak kevésbé. Fotó: Fekete Béla B Fiat Temprát még nem láthattuk., Olasz csodák a BNV Hiába, a szép és jó # autóknak mindig vannak csodálói. A tavaszi BNV-re (mint azt a törzslátogatók már megszokhatták) ismét elhozta néhány modelljét a Fiat. Kiállították az elmúlt év elején piacra dobott Lancia Dedrát, az igazán luxuskivitelű Alfa Rómeó két példányát, a Nyu- gat-Európában már jól ismert jdat Tipót és a kis ékszerdobozt, a megújult Fiat Unó 45-öst. Igaz, az autós világban jártasak kicsit talán csalódtak, mert sokan arra számítottak, hogy az olaszok kiállítási standján megszemlélhetik a legújabb Fiat „gyermeket”, a Temprát. Nos, erre még várni kell egy kicsit, mert — mint azt dr. Ernesto Chiesa úrtól, a Fiat területi menedzserétől megtudhattuk —, legfrissebb típusukat egyelőre még csak Olaszországban árusítják. — Erre azért van szükség — folytatta —, hogy a még adódó finomításokat elvégezhessék a Temprán. Csak ezt követően vásárolhatók majd meg Európában és a világ más földrészein. Nem túlzás talán, ha erre mi azt mondjuk: íme, még ilyesmire is gondolnak arrafelé ... Hogy a vevők teljesen elégedettek legyenek, hogy minél kevesebb legyen a reklamáció ... Hiába, a világnak azon a fertályán már (régóta) ilyesféle piaci megfontolások vezérlik a gyártókat. Visszatérve a kiállított kocsikhoz: a Fiat Unó 45-öt nem kell különösebben bemutatni, hiszen nálunk is fut belőlük jó néhány. — Változott-e a módosítások miatt a kiskocsi ára? — kérdeztük Roberto Delisé- től, a cég kereskedelmi munkatársát. — Az Unó 45 Base a jelentős esztétikai változtatások ellenére közel a régi áron kapható. Az 1000 köbcentiméteres, háromajtós változat 9444 márkáért, az ugyanilyen motorú, ötajtós 10 067 márkáért vásárolható meg Magyarországon. Tényleg előnyére változott a kis Fiat. A karosszéria legömbölyített formái, a módosított hátsó (harmadik, illetve ötödik) ajtó kompakt kisautó látványát kelti az emberben. A Lancia Dedra. — Jól értékesíthető, rögtön elfogy a nyugati autó- kereskedőknél — mondja Delise úr. A kiállított ezüst színű Dedra hagyományos műszerfallal volt ellátva, ám készül a legkorszerűbb digitális kijelzésű műszerekkel is. Igényektől (no és természetesen a vevő pénzétől) függően többféle űrtartalmú változat közül választhat a gépkocsit vásárolni szándékozó. Ugyanezek állnak a Tipóra is, melyet már bemutattunk lapunk hasábjain. A Fiat-konszern megvásárolta az Alfa Rómeót, így most kezdi a cég bevezetni ezt a típusát a piacokon. Ezért hozták el Budapestre is az ugyancsak ismert (nekünk leginkább hallomásból ismert) Alfákat. A ragyogó, piros csodák — árukat tekintve — már igazán a „több” pénzzel rendelkezők autói lehetnek. Mi — vélhetően — jó ideig, csak csodálhatjuk a sportos Alfa Rómeókat. Meg a Fiat Tipókat, a Lancia Ded- rákat... (mészáros) Vezetékes ivóvíz Jó hírrel szolgálhat dr. Szabó Miklós, az ,Északmagyarországi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülésének igazgatója több község lakosságának. Mint megtudtuk, a közeli hónapokban újabb községek kapnak egészséges, vezetékes ivóvizet. Ezek közé tartozik S a jószöged, Taktaszada, Tiszáidé, Taktaharkány, Krasz- nokvajda, valamint Füzér. Már átadták a lakosságnak a vattai ivóvízrendszert és elvégezték a bővítést Nyékládházán is. Az újabb községek ellátásával tovább szélesedett az a program, amelyet évekkel ezelőtt hirdetett meg a megyei tanács. Ennek eredménye, hogy azokon a kistelepüléseken is egészséges vizet fogyaszthat a lakosság, ahol korábban erősen nitrátos, az egészségre, különösen a csecsemőkre káros volt a kutak vize. A már rövidesen átadás előtt álló vízhálózatokon kívül megyénk további, csaknem 20 településén dolgoznak a kivitelezők, hogy a szerződésnek megfelelően, még !az idén átadják a lakosságnak a vezetékes ivóvízhálózatot. Emellett újabb vízműtársulások is szervezés alatt állnak. ÉLNI HAGYD! „ ... A nap oldalról sütött a fák közé. az árnyékok élesek voltak a havon, mint fehér számlapon az óramutató, s ha itt most kiáltott volna valaki, talán elfulladt volna a dermedt csendben, amelyet nem lehetett sem megbontani, sem megbántani.. * Miskolc Levegőszennyezése három forrásból tevődik össze; az ipari, a közlekedési. és a lakossági szennyezésből. Az ipari szennyezés 1988- as adatok alapián. A legjelentősebb levegőszennyező a városban a Dimag Rt. A város szén-monoxid kibocsátása 38 ezer tonna/‘év. ebből a gyáré 3200 tonna. Évente 4300 tonna a város por- szennyezettsége. Ebből a Dimag Rt. 2200 tonnát boosát .ki. Miskolc levegőjére hatással van még a Borsodi Ércelőkészítő Mű. amely kén-dioxiddal (2300 rng/im3) és szén-monoxid dal (3000 mig/m3) „járul hozzá” a levegő szennyezéséhez. A He- jőcisabaii Cementgyár porikibocsátása áis magas, 800 tonna évente... * — Mennyiben helytálló az az állítás, hogy a vállalatok inkább kifizetik a környezetszennyezési bírságot, mint ennék megelőzése érdekében környezetvédelmi berendezéséket szerelnének fel — kérdeztem Faragó Lajostól. a Dimaig Rt. környezetvédő szakmérnökétől. — Ez csak egy bizonyos mértékig igaz. Könnyebben kifizetik a pár százezres bírságot, minthogy milliós beruházásokat kezdenének. Egyébként az össz-szennye- zésnék csak 30—40 százaléka ipari, s ez egyre keve- sébb lesz. Ez egyrészt a modernizáció előrehaladtával, másrészt az ipari létesítmények számának csökkenésével magyarázható. A harmadik tényező, hogy a levegőszennyezési mérték egyre magasabb lesz. s így az ipari létesítmények ró lesznek utalva, hogy modernizálod ián ak. — Terveznelk-e a jövőben valamilyen korszerűsítést? — Igen. most nyertünk el egy pályázatot a Környezetvédelmi Alapból, aminek során 241 millió forintot kaptunk. Igaz, az egész beruházás 667,3 millió forintba fog kerülni, tehát a többit vállalati forrásból kell finanszírozni. Ezt az összeget a nyersvas- és acélgyártás korszerűsítésére használjuk, s ez környezetvédő kihatással is jár. Két kohónk szennyezi jelentősen a levegőt. A kiiskohó az 1920-as években épült, régi. elavult, s elkerülhetetlen, hogy ko- hógáz kerüljön ki belőle. A .másik, az 1950-es években lépült kohónál ez már kisebb mértékű. A kiskohót nem érdemes felújítani, ennek működlését le fogjuk állítani, sőt le is bontjuk. így egy légszennyezési forrás meg is szűnik. Ennék ellenére a nyersvas- és acélbázist biztosítani kell, s ezt a naigyköhóvai kell megoldani. Ennek érdekében — környezetvédelmi megfontolásból is — magasabb vastartalmú ércet adagolunk be. így csökkeni fog a kohógáz szén-monoxiid és portartalma is. Ennek a beruházásnak 1991. november 30-ig be kell fejeződnie. * ........ a vén fák álmukban is erősek és élők voltak. a bokrok megbújtak mellettük gyengeségük tudatában, a hó érintetlen volt, s mint a lepkeszárny a gubában, az odvak fekete száján elmúlt éjszakák lesték a nappal ragyogását. .. — A lakossági szén- monoxid szennyezés főleg a közlekedésből, a kén-dioxid pedig a kommunális fűtésből adódik. A kén-dioxid szeny- nyezés fűtési idényben jelentősen megnő — bár az egészségügyi határértéket csak esténként haladja meg. főleg a Martinitelepen és a Vasgyári újtelepen. Nem fűtési idényben a kén-dioxid terhelés állandó, nagyjából a határérték 20 százaléka körül mozog. A nitrogén- dioxiid szennyezés főleg a közlekedésből fakad. A két fő közlekedési út mellé telepített M!LU-készülék tanúsága szerint a nap különböző időszakaiban erősen változik, a közlekedési csúcs- időszak szerint. Az utak mentén a szén-monoxid szennyezettség szintén magasabb. Napi változása szintén periodikus, de az uralkodó É—D-i szélirány azonos az átmenő forgalom irányával, s ez nagyban elősegíti a levegő tisztulását. Miskolc ülepedő porterhelése magasnak mondható. Ez nagyban függ az időjárási viszonyoktól. Határértéken felüli ülepedő porkoncentrációt csak Hejőcsabán és a Dimag Rt. közvetlen közelében merítünk. Nyáron az ülepedő porkoncentráció a város több helyén határérték feletti. A legporosabb helyek mérési adataink szerint a Martintelep. Hejőcsa- ba. Papírgyár, és Digép környéke és a fő közlekedési utak környéke. A szállópor felmérése az idén kezdődött meg. Az eddigi minták alapján az időjárástól függetlenül, folyamatosan az egészségügyi határérték fölötti a szállópor mennyisége m3-kénf. Kétszeres, illetve háromszoros határérték meghaladás az esetek 60 százalékában fordult elő. — tudtam meg dr. Mészáros Sándortól, a Köjál települési és környezetegészségügyi osztályának főorvosától. — Mégis, mennyire szeny- nyezett városunk? — Méréseink bizonyítják, hogy nem olyan borzasztó a helyzet, mint beállítják. Nem mondom, hogy Miskolc tiszta, de a közhiedelemmel ellentétben nem aggasztó a város levegősziennyezettségi állapota. A megye többi települése között éppen középen helyezkedik el. Sajó- szentpéter és Ózd szennye- zettebb, míg Kazincbarcika és Leninváros valamivel tisztább. — Mennyire játszik szerepet a levegő szennyezettsége egy-egy betegség kialakulásában ? — Csak a környezetszeny- nyezést nem lehet felelőssé tenni egy betegség kialakulásában. Olyan adatot i® olvastam, miszerint 35 ezer ember hal meg évente környezeti ártalmakban, ez az elhaltak egynegyedét jelentené. Ez nem helytálló! Kutatásaink szerint a légúti halálozás, illetve a légúti rosszindulatú daganatok és a levegőszennyezés között nem találtunk összefüggést. * „ ... A fehér világ felett különös vörös ragyogásban úsztak a narancsszegélyű elnyúlt felhők, és úgy lehetett érezni, hogy az égő narancsszín ott fenn. abban a dermedt magasban hidegebb lehet mindennél a világon ...” Hadler Andrea
