Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-25 / 147. szám

1990. június 25., hétfő ÉSZAJC-MAGYARORSZAG 5 Június 30-a a célszerű határidő Lapunk egy évvel ezelőtt az első sajtóorgánumok kö­zött foglalkozott a most 40 . évvel ezelőtt történt kite­lepítésekkel. Az akkor „Ne­hezen gyógyuló sebek” cím­mel megjelent sorozatunk befejező gondolata az volt: lesz-e igazságtétel? Azóta megszületett a Miniszterta­nács 65/1990. (III. 28.) MT. számú, a kártérítésekkel foglalkozó rendelete. Ennek hatására kapott tavalyi cikksorozatunk főszereplője, Nyizsnvik László, miskolci kitelepített is nyugdíjkiegé­szítést. Még mindig sokan vannak azonban olyanok, akik kérelmet sem adtak be, azt sem tudják, hogyan fog­janak hozzá ügyük intézé­séhez. Elsősorban az ő ne­vükben kérdeztük dr. Tütős Sándort, a Belügyminiszté­rium Titkársága igazgatási osztályának vezetőjét néhány fontos gyakorlati tudnivaló­ról. — Üjságokban megjelent, a legtöbben tudják, ám talán mégsem célszerűtlen jelso­rolni, kikre vonatkoztatható a minisztertanácsi rendelet? — Hadd kezdjem azzal, hogy az eljárást nálunk, vagyis a BM Titkárság igaz­gatási osztályán, hat cso­portba sorolt érintettek in­díthatják el. Ezek: akik 1945. január 1-e és 1953. decem­ber 31-e között rendőrható­sági őrizetben voltak. Vagy­is az internáltak; az 1945. január 1-e és 1953. decem­ber 31-e között tartózkodási helyükről, illetőleg az or­szág bizonyos részéről kitil­tottak és az ország más he­lyén rendőrhatósági felügye­let alá helyezettek (kitele­pítettek) ; Magyarországon, illetve onnan elhurcolva, szovjet katonai bíróság ál­tal politikai okból elítéltek, s akik büntetésüket egész­ben vagy részben a Szovjet­unióban töltötték le; akik polgári személyként, katona­ként, leventeként — mun­kavégzés, vagy hadifogság címén — a második világ­háborúval összefüggésben a Szovjetunióba hurcoltattak, illetőleg ott hadifogságba estek; akiket internálás, il­letőleg kitelepítés céljából őrizetbe vettek, akkor is, ha internálásra, kitelepítésre nem került sor; s végül, aki­ket az 1956. évi 31. törvény- erejű rendelet alapján köz- biztonsági őrizetben tartót tak. — Sokakat 1956-beli tevé­kenységűkért előzetes letar­tóztatásba helyeztek, de nem ítéltek el. ők hová fordul- hatnak sérelmükkel? — Nem csupán róluk van szó e csoportban, hanem azokról is, akiknél például ideiglenes gyógyszerkezelést rendeltek el, de bírósági el­járásra nem került sor, vagy az eljárás felmentő ítélettel zárult, vagy azt megszün­tették, avagy nem végrehaj­tandó szabadságvesztésre ítéltek valakiket, vagy rosz- szabb esetben . kényszer­gyógykezelést rendeltek el. Nos, rájuk az 1989. XXXVI. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvos­lásáról szóló törvény vonat­kozik. Ök a fővárosi (me­gyei) főügyészséghez, illető­leg az első fokon eljárt bí­rósághoz folyamodhatnak. Természetesen vannak kor­látozó, illetve kizáró ténye­zők is. Utóbbiak közé so­roljuk például, hogy nem számít szolgálati időnek, il­letve munkaviszonynak a kitelepítésben, internálás­ban eltöltött idő, ha az il­letőt háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítél­ték el, vagy mondjuk, hitler­ista szervezetben vezető szerepet játszott, netán köz­törvényes volt... — Számos érintett koráb­ban, az időközben hatályon kívül helyezett jogszabá­lyokra hivatkozva nyújtott be kérelmet. Meg kell-e is­mételniük most a kérelmet, s ha igen, vagy ha valaki még egyáltalán nem nyújtott be kérelmet, meddig teheti? — Az elutasító határoza­tokat is nyilvántartjuk, ezért újabb kérelmet nem kell külön benyújtani. Ha az adatok hiányosak — ami a leggyakoribb hiba — osztá­lyunk postán kéri az adatok utánpótlását. A jogérvénye­sítésre nincs határidő meg­szabva. Célszerű azonban a kérelmet 1990. június 30-ig megküldeni osztályunkhoz, mert ez esetben 1989. au­gusztus 1-től jár a biztosí­tott kedvezmény (200—500 Ft nyugdíjemelés). Ha jú­nius 30-a után érkezik a ké­relem, s az jogos, akkor az általunk kiállított hatósági bizonyítványnak a nyugdíj- folyósító szervhez történő benyújtást megelőző hato­dik hónap első napjától jár az emelés. Természetesen a visszamenőleges (1989. au­gusztus 1-jétől történő) nyugdíjemelés azoknak is jár, akik korábban elutasí­tó határozatot kaptak osztá­lyunktól, illetve azoknak is, akiknek még nem volt időnk válaszolni, de a kérelmüket már megküldték részünkre. — Milyen formai előírásai vannak a kérelemnek? — írásban kell benyújta­ni levélcímünkre, vagy sze­mélyesen a BM Panasziro­dán (Bp. V., József A. u. 6.), esetleg egyes érdekvédelmi szerveknél, amelyek továb­bítják hozzánk. Könnyíté­sül adatlapot szerkesztet­tünk, de természetesen el­fogadunk bármilyen formá­Csúszda, libikóka, két hinta és egy fából készült hajó: mindegyik üres. A „Bion Gyermekotthon” ját­szótere szomorú hely. Az otthonban gondozott 57 gyer­mek közt vannak, akik nem tudnak járni, vannak vakok, mások szellemileg vissza­maradtak. Némelyik gyer­meknek rosszul fejlődtek a szemlencséi, kéz, vagy láb nélkül születtek, összenőttek a végtagjaik, vagy óriási vízfejük van. Ebben az év­ben már tízen haltak meg közülük, és az élők közül is sokan nem érik meg az esztendő végét. A tíz halott gyermek közül hatan Mo- giljon környékéről származ­nak. Ezt a területet a cser­nobili reaktorbaleset alkal­mával — 1986 áprilisában — különösen erős sugárfer­tőzés érte. „A Mogiljov körzetéből hozzánk küldött gyermekek száma évről évre nő — mondja Maja Zloba orvosnő, az otthon vezetője —, és fejlődési rendellenességeik egyre súlyosabbak. Bizonyos vagyok benne, hogy ennek a sugárfertőzés az oka. A baleset nyilván kromoszóma­elváltozásokat okozott a szü­ban beérkezett kérelmet, ám ennek is tartalmaznia kell az elbírálást lehetővé tevő adatokat (név, szül. év és hely, személyes szabad­ság korlátozásának kezdete és vége, helye, rendelkezés­re álló okmányok, nyugdíjas- törzsszám, lakcím). — Említette adatlapjukat. Mit kell tudniuk a kérelme­zőknek ennek a kitöltésé­hez? — Lehetőleg nyomtatott betűvel, vagy írógéppé] tölt­sék ki. Vagy: a személyes szabadságot korlátozó eljá­rás tényét és időtartamát igazoló okmányokat erede­tiben, vagy fénymásolva küldjék be. Sokan mennek a tanácshoz záradékolásért. Erre csak akkor van szük­ség, ha valaki sem okmány- nval, sem tanúnyilatkozattal nem tudja igazolni a sze­mélyes szabadságát korláto­zó tényt és időtartamot. To­vábbá: a tanúnyilatkozatra vonatkozó részt csak akkor kell ikitölteni, ha az adatlap 11. pontjában felsorolt ok­mányok nem állnak rendel­kezésre. — Ha önök elutasítanak valakit az illető fordulhat-e a határozattal szemben jog­orvoslásért valahová? — Természetesen. Az el­utasító határozat kézhezvé­telétől számított harminc napon belül a Pesti Köz­ponti Kerületi Bírósághoz. A keresetet három példány­ban a BM titkárságához (Bp. PL: 314. 1903.), vagy a Pesti Központi Kerületi Bí­rósághoz (Bp. PL; 28. 1887.) lehet benyújtani. — Ha a kérelem pozitív elbírálást kap, mikor kap­ják meg az érintettek a ha­tósági bizonyítványt? — Nagyon sok elbírálás­ra váró kérelmet tartunk nyilván. Ezért az eljárás várhatóan huzamosabb időt vesz igénybe. Ez azonban senkit nem hoz hátrányos helyzetbe. Ezért kérjük, hogy újabb kérelmet senki ne nyújtson, be. A kérelem ér­demi elbírálását követően kiállítjuk a hatósági bizo­nyítványt, s azt postán min­denki címére megküldjük. Ennek egy példányát egyéb­ként megküldjük a nyugdíj- folyósító szervhez is, így az érintetteknek ezzel sem kell törődniük. Itt hívom fel azoknak a nyugdíjasoknak a figyelmét, akiknek időköz­ben a törzsszámúk valami oknál fogva megváltozott, hogy közöljék velünk új törzsszámúkat. Ny. I. löknél.” Nyugati szakértők már régen jelezték, hogy a sugárfertőzött szülők gyer­mekeinél genetikai károso­dásokra lehet számítani. Be­lorusszia sugárfertőzött te­rületeinek más kórházaiban is a koraszülöttek és a fej­lődési rendellenességgel szü­lető gyermekek számának növekedését tapasztalják. Maja Zloba elmondja, hogy minden évben megküldi je­lentését az Egészségügyi Mi­nisztériumnak, de választ még soha nem kapott. A reaktorbaleset negyedik évfordulóján Minszkben gyászolnak és tiltakoznak az emberek, mert a baleset utáni radioaktív lecsapódás 70 százaléka az ő köztársa­ságuk területén hullott le, és mintegy 2 millió ember van akut veszélyben. Eddig csak kevesen költöztek el közülük. Alekszander Szgurszkij is egész családjával ott van a tüntetésen. Ö is egyike an­nak a 600 000 „likvidátor­nak” — balesetelhárítónak —, akiket az elmúlt négy év folyamán rendeltek ki Cser­nobil és környéke sugár- mentesítésére. „1987 máju­sában történt. Futószalagon soroztak bennünket, és min­Szeptember 30-ig érvényes... líj lakásbiztosítás lép életbe Ma Magyarországon felbe­csülhetetlen eszmei értéket képviselnek a lakások. En­nek védelmére az Állami Biztosító ügyfeleinek új, mo­dern biztosítási formát kí­nál. A miskolci 1-es számú fiók vezetőjétől. Lévai Lász­lótól kaptuk az információt: — Az új biztosítás a „Csa­ládi otthon” nevet viseli. 1990. szeptember 1-től foko­zatosan térünk át a régi rendszerű biztosításról az említett újra. Az alap-, illet­ve kiegészítő biztosítás az épületekre, az ingóságokra vonatkozik, illetve az utób­bi, különféle „modulokat” jelöl — víz-, üveg-, baleset­kárra. A régi típusú OTP-hitel- fedezeti biztosítás szeptem­ber 30-ig érvényes. Helyette született az új, differenciált biztosítási forma. Az állam­polgár vagyoni helyzetének összegszerű felmérése alap­ján javasoljuk az új szerző­dés megkötését, eddigi és le­endő ügyfeleinknek. A fiók alkalmazásában je­lenleg 40 főállású üzletkötő dolgozik, akik folyamatosan keresik fel az ügyfeleket. Sőt a gyorsabb és hatékonyabb munka érdekében kívülálló­kat ás bevonnak a kampány­ba, amihez 18. életévüket betöltötték jelentkezését vár­ják. A fiókvezető elmondta, hogy nap mint nap egyre több telefonáló, érdeklődő keresi fel őket. Megkönnyí­tené a munkájukat, ha az idő rövidsége miatt az ügy­felek minél hamarabb je­lentenék be igényeiket, eset­leges problémájukat. A „Családi otthon” bizto­sítás nem kötelező, ám azt nem árt tudni, hogy a régi rövidesen megszűnik. Ugyan­ilyen akciót indít majd az ÁB, amikor a hitellel nem rendelkezőknek nyújt új for­mában biztosítási lehetősé­get. Sz. A. Életittoi tábor Kácsárta A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Mód­szertani Központ harmadik alkalommal rendezi meg a nagysikerű országos életmód­reform” táborát Kácsárdon. A tervezett programban ter­mészetjárás, testedzés, rend­szeres jógázás, autogén tré­ning szerepel. A meghívott előadók hasznos ismereteket nyújtanak, többek között a természetgyógyászatról, a reformtáplálkozásról, talp­terápiáról, arcmasszázsról, gyóg.vkozmetikáról. A tábort elsősorban gyer­mekes családoknak ajánl­ják, de egyéni érdeklődőket is szívesen látnák. A tábor ideje 1990. augusz­tus 20—26., helye a kácsárdi úttörőtábor, mely Sátoralja­újhely és Károlyfalva között található. A jelentkezéseket július 31-ig várják. Részletesebb felvilágosítást a módszerta­ni központban adnak. (Mis­kolc, Széchenyi u. 35. Tele­fon: [46] 88-644.) denkit alkalmasnak talál­tak: életkor, betegség, csa­ládi állapot, semmi nem számított.” Alekszander Szgurszkij öt hónapon át töltötte zsákokba a reaktor­blokknál a radioaktív tör­meléket. Tizenöt ember szá­mára mindössze egyetlen sugárzásmérő készülék volt, és esténként azt is elszed­ték tőlük. Az őket ért su­gárterhelésről senkitől sem kaptak felvilágosítást. Mióta hazajött Csernobilből, elvi­selhetetlen fejfájások kínoz­zák, fáradékony, és mindig száraz a torka. A „likvidá­torok” közül azóta már hét­ezren meghaltak, sokan meg­rokkantak és ezrek — több­nyire fiatal férfiak — vál­tak impotenssé. Viktor Bicskovszkij minsz­ki atomfizikus gyakran uta­zik a Csernobil körüli su­gárfertőzött területre, és mé­ri a radioaktív sugárzás erősségét. „Mikor legutóbb Gomel környékén jártam, egy asszony odajött hozzám és arra kért, vizsgáljam meg a kertjében termesztett zöldséget. A zöldség radio­aktív volt. De erősen radio­aktív volt a kályhájukban a fahamu is. Azt tanácsol­tam neki, költözzön el. Csak annyit kérdezett: hová?” Ezrek élnek olyan falvak­ban, ahol négyzetméteren­ként 5,4 millió becquerel a sugárzás erőssége. Még min­dig kerülniük kell az er­dőket, nem fürödhetnek a folyókban, és a gyermeke­ket is csak napi egy-két órára engedhetik ki a sza­badba. A hatóságok néha meg­engedik, hogy a saját sza­kállukra elköltözzenek, de hogyan találhatna egy pa­raszt régi lakóhelyétől több száz kilométerre munkát és lakást magának? „Senki­nek sem kellünk — panaszko­dik egyikük —, még a fia­taloknak is nehéz elhelyez­kedniük, nekünk, öregeknek pedig egyszerűen lehetet­len.” Az áttelepítés vontatott- ságáért a bürokraták az óriási költségeket okolják. Szovjet szakemberek szerint a következő tíz évben leg­alább 540 milliárd márkára lenne szükség a reaktorbal­eset következményeinek mérséklésére. A minszki Hematológiai Gyermekklinika sivár, le­pusztult épület, körülötte törmelék és olajoshordók. Olga Alejnyikova főorvosnő és munkatársai 66 gyerme­ket kezelnek itt a köztársa­ság területéről, akik több­nyire leukémiában és pajzs- mirigyrákban szenvednek, ö is meg van győződve, hogy betegei számának növekedé­se a reaktorbaleset követ­kezménye. Az ötéves, rákbeteg Irinán itt nem tudtak segíteni. Szü­lei egy éven át igyekeztek megszerezni az egészségügyi hatóságok engedélyét gyer­mekük külföldi gyógykeze­léséhez. Az egészségügyi mi­nisztérium végül beleegye­zett, de a szükséges devizát a szülőknek kellett volna előteremteni. A televízióban indított kampány során nem gyűlt össze elegendő pénz és csak egy NSZK-beli se­gélyszervezet útján sikerült helyet szerezni a gyermek­nek a frankfurti egyetemi klinikán. Április 20-án Belorusszia egészségügyi minisztere azt írta a kislány aktájára, hogy az ügyet haladéktalanul el kell intézni, amennyiben egy most alakítandó bizott­ság célszerűnek ítéli a kül­földi gyógykezelést. Irina pontosan ezen a napon halt meg. Röviddel előtte még megkérte a főorvosnőt: „Doktor néni, ne hazudj ne­kem. Mondd meg, amikor meg kell halnom. A babá­mat — arra kérlek — add majd Natasának; ő a leg­jobb barátom.” (A Stern alapján.) Gogola Aladár Utcai szépítkezés Miskolc szépülő főutcája. A már lebontott állványok alól üde, friss színben bukkantak elő a jel­legzetes épületek, más házaknál még dolgoznak. Most már sejthető, milyen szépen mutat majd a rendbehozott, felújított házak sora. (f. I.)

Next

/
Thumbnails
Contents