Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-25 / 147. szám
1990. június 25., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Egyetlen nem budapesti tag az IC(P) Rt. 1990. június 21. Budapest, Váci utca. Sokan történelmi napot emlegetnek. Ezt bizonyítja a Nemzetközi Kereskedelmi Központ előtti hatalmas tömeg. Pap Gyulával, az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. sajtófőnökével próbálunk bejutni. A bejáratnál keménykalapos, rózsaszín köténves rikkancsok árulják a Tőzsdei Kurír című hetilapot, cirka 300 forintért. Éppen annyiba kerül, mintha feketepiacon vennénk — egyébként három dollár. Angol csapat vágtat keresztül a tömegen. Imponáló fellépésüktől mi is felbátorodunk, ha nem is könnyen, bejutunk. Az első emeleten is nagy a zsongás. A folyosón a tévések reflektorai vágják szembe a közeibe merész- kedőt. Az egyik szobába lehetetlen bejutni. Kis tolakodás után néhány számítógépet, képernyőjükre meredő tekinteteket sikerül elkapni. Itt működik a tőzsde. Az értékpapírok adásvételének színhelye, gyökeresen átalakuló gazdaságunk majdani szíve, vérkeringésének központja. Tolongani persze kár, többet megtudhatunk a szomszéd teremben — egy filmről. Éppen a napokban kibocsátott IBUSZ-rész vén ve két adják- veszik az alkuszok, szak- nyelven: a brókerek. Tanúi lehetünk, mennyire népszerű az IBUSZ ezer forint névértékű, de 4900 forintért vehető papírja — van, amelyik 6200 forintért kel el. * Hangtalan videokamerák szegezodnek az emberre, a folyosó szakmai beszélgetések színhelye. Mi lesz, ha kiviszik a papírokat a bécsi tőzsdére, hogyan lehet átváltani a valutákat... Külön világ a bankszakemberek világa. Nemzetközi nagyságokat is felfedezünk. Itt van André Kosztolányi, a tőzsdézés világhírű szakembere, Tom Lantos, a szintén világhírű üzletember. A délelőtt jórészt nézelődéssel telik, de nem haszontalanul. Mert mind bizonyosabbá válik az, amivel biztattak: ez a mai valóban történelmi nap. Jelzi a hatalmas, már-már felfokozott eufórikus érdeklődés. Mi vagyunk Kelet-Európá- ban az első ország, ahol 42 év szünet után ismét megalakul a tőzsde. Hogy miért kell ennek örülnünk? Mert tisztábbá válnak a gazdaság viszonyai: a befektető — köztük természetesen a kisember — annak a vállalkozásnak adja a pénzét, amelyben fantáziát, gazdasági sikerre való képességet lát. Vége az agyon támogatott, ám valójában gyenge cégeknek, hiába a név, ha nincs mögötte eredmény ... * A Hotel Novotellel egybeépült Kongresszusi Központ ugyanolyan szép, mint a tévében láthattuk. Nemesen egyszerű; barna faburkolat mindenütt, s ami hasonló kategóriájú szállodáknál említést sem érdemel, minden patikatiszta. Egy asztalhoz ülünk az IC(P) Rt. küldöttségével: Ilku István területi igazgató, Szilágyi István szakfőmérnök képviseli a céget. Pár méterrel előttünk külön asztalnál, dr. Csornai Zoltán vezérigazgató — őrá vár a megtisztelő feladat: kézjegyével látja el az alapító okiratot. Szilágyi István halkan felvilágosít az IC(P) Rt. tőzsdealapításának mikéntjéről. Egyedül ők a „vidékiek” a 43 tagú — főként bankokból álló — alapítók közül. Rendkívül szigorú megméretésnek tették ki a céget,. amikor jelezték: alkalmasnak érzik magukat a „tőzsdealapító” i r elnevezésre. Mert ez a cím rangot jelent és nemcsak azt. Félévenként minősítik az alapítókat szigorú és könyörtelen szakemberek; s csak ha szerintük is jól gazdálkodnak, akkor végezhetnek brókeri, alkuszi munkát. Ez azt jelenti, hogy megbízásra adnak-vesznek részvénvekel, úgy. hogy megbízójuk, s hogy maga az IiC(P) Rt. is jól járjon. Nem gonoszkodás, de: az alapítói megméretésnél olyan nagy „verklik” is kiestek, mint az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító ... A Himnusz hangjai töltik be a termet — jelezvén, hogy íme, most már valóban itt a pillanat. Az ünnepség egyszerű, nélkülözi a sallangokat, és a több mint ezer résztvevő ellenére is bensőséges hangulatú. Göncz Árpád ideiglenes köz- társasági elnök azt hangsúlyozza: a tőzsde csuk keretet ad az egészséges pénzáramlásnak, hogy ez valóban bekövetkezzen, ki kel] alakuljon a piacgazdálkodás. Rabár Ferenc pénzügyminiszter azt emeli ki, hogy tőzsdére kerülni nagy rang, elismerés. Ígéri, hogy a külföldi töke beáramlása elől minden akadályt elhárít a kormányzat — ez alkalommal teszi meg bejelentését, hogy a magyar kormány hivatalosan is hozzájárul az értéktőzsde működéséhez. Párperces szünet következik, az ünnepélyes aláírásé. Kattognak a fényképezőgépek, dolgoznak a kamerák. Nézelődés közben felfedezzük Mark Palmer volt amerikai nagykövetet — szokásos csokornvakken- döjével. Az okmányok immár hitelesek, Bokros Lajos, a tőzsdetanács elnöke a tőzsde szerveiről, működéséről szól. Eljöttek a tözsdeala- pítást tanácsaikkal, tanfolyamaikkal segítő országok képviselői is. Az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elnöke, Richard C. Breeden nemcsak sok sikert kíván, de hatalmas, elektromos csengőt is ajándékoz a tőzsdének. Jelezzen sikereket. ne vészt — mondja. A Frankfurti Értéktőzsde elnöke, Friedrich von Breeden a nemzetközi pénzvilágba való bekapcsolódásunkat hangsúlyozza. S mint kiderül, Mark Palmer sem jött üres kézzel. A Közép-európai Befektetési Társaság elnöke gyűrűt ajándékoz dr. Hardy Ilonának — mint tréfásan mondja, felesége beleegyezésével. A kedves epizód után Járai Zsigmond, volt pénzügyminiszter-helyettes — akit többen is a „tőzsde atyjának” neveztek — ad hasznos tanácsokat, kíván sok sikert. * Nemzetközi sajtótájékoztató. Egy amerikai kolléga szóvá teszi, hogy az elnök Bokros Lajos az MSZP országgyűlési képviselője. A válasz: kitűnő szakember, a szabadságba ez i.s belefér; a szocialisták egyébként is pártfogolják a tőzsdét. A pontosság kedvéért kérdem dr. Hardy Ilonát, ki képviseli az alapítók közt a vidéki Magyarországot? Megerősíti, amit sejtettünk: egyedül a borsodi IC(P) Rt. * Dr. Csornai Zoltán nem titkolja örömét, büszkeségét. Jelentős fegyvertény az alapítók közt lenni, rangot, elismerést ad. Arról beszélünk, mit hoz a tagság az IC(;P)-nek? A legfontosabb, hogy állandóan jelen lesznek a tőzsdén. Máris van több tízmillió forint értékű értékpapír-ügyletekre vonatkozó megbízásuk. Mint bróker-cég, saját vállalatuk részvényeit nem vihetik tőzsdére, de megismerhetik az igazán jó forgalmazókat, akikre egy tőkeemelés esetén a részvényeik eladását például rábízhatják. A jó bróker szép haszonnal adja el a részvényeket, de az is igaz, hogy a jó cégek részvényeinek ad forgalmazási elsőbbséget. Távlatilag is hasznot hoz a tőzsdei jelenlét, mert ha a privatizáció üteme felgyorsul, a tőzsdei megbízások száma automatikusan növekszik. A cégek tőzsdére vitele — nem titok — szép hasznot hoz majdan az IC(iP) Rt.-nek. Szóba kerül, hogy 2—3 év kell a tőzsde megizmosodásához, hogy valóban fontos tényezővé váljon. Beszélgetünk még a tőzsdei alapfogalmakról, a hossz-ról, a bessz-ről, a 'krach-ról — ezeket mind-mind újra kell tanulnunk. A vezérigazgatón látszik, hogy őszintén lelkesedik ezért a munkáért. André Kosztolányi szállóigévé vált szavai jutnak az eszembe: A tőzsdét forrón kell szeretni, hideg fejjel csinálni... M. Szabó Zsuzsa Megyénkben is szokássá váll, hogy immár minden évben Putnokon mulatják be a szakembereknek a különböző kalászos gabonák fajtáit. Most a hét végi munkanapon került erre sor a putnoki Egyetértés Tsz-ben, ahol a Gabonatermesztési Kutatóintézet, a Magvar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének munkatársai, a Gabonaíel- vásárló és Malomipari Vállalat, a Magria Vetőmag Kft., a GITR Közös Vállalat, a Gabonaegyesület és a gyakorló szakemberek találkoztak. Itt kisparcellás és nagyüzemi kísérleti táblákon láthattuk a hazánkban most forgalmazott kalászos gabonafajtákat. Az utazót bámulatba ejti az elébe táruló végtelen szántóföldek lenyűgöző mérete. A mezőgazdaság' e nagyvonalú formája, legyen az búza, kukorica, vagy cukorrépa, mindenképpen mély benyomást kelt. És valóban, az első élmény nem téveszt meg. Magyarország növekvő iparosodása ellenére, ma is agrárország: összterületének több mint 70 százaléka — 6,6 millió hektár — mező- gazdasági művelésre alkalmas. Keresve sem találhatunk az intenzív mezőgazdasághoz jobb feltételeket. A magyar gazdaságban a mezőgazdasági termelés szerepe akkor válik nyilvánvalóvá, ha látjuk, hogy napjainkban az össztársadalmi termelés 26 százaléka, illetve a nemzeti jövedelem egyötöde a mezőgazdasági' termelésből adódik. A magyar mezőgazdaságra az állami gazdasági és a termelőszövetkezeti forma jellemző. Magyarországon az állami ÁDÁ TAC Cl ATT I Al t L \ J I i A felvásárló is. a termelő is arra vár, # hogy végre döntés szülessen a gabona felvásárlási áráról. Tanácskozást tartanak éppen eleget, de döntés nincs. Ezért aztán soha ennyi bizonytalanság, mint az idén Péter-Pál előtt. Országos adat: a tavalyi 2,8 millió tonna helyett az idén csak 1 millió tonna gabona eladására kötöttek szerződést a termelők, pedig nem akarják visszatartani a gabonát, mert igencsak szükségük van a pénzre, s ez a termény az éves bevétel igen nagy hányadát adja a legtöbb gazdaságban. Nagy tehát a várakozás: végül is mennyi lesz a gabona ára? — Néhány gazdaságban már arról is beszélnek, ha nem emelik a felvásárlási árat, akkor nem érdemes learatni — mondja Tóth Géza, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat encsi termelési ipartelepének vezetője. — Kár lenne, mert a gabona gyönyörű, néhány gazdaságban rekordtermés várható, s a gazdaságok ennek megfelelően igen körültekintően készültek fel az aratásra. Mi is azt tettük itt a telepen, ahol silóink, tárolótereink kitakarítva várják az új gabonát, mert az nem fordulhat elő, hogy elmarad az aratás. Persze, hogy nem maradhat el, még a gondolat is bizarr, hiszen ha vetettek, akkor aratni is kell. Erre számít a felvásárló gabonaipar is. Ezért újult meg az elmúlt öt esztendő alatt az encsi ipartelep, ahol felépült egy 10 és egy 6 ezer tonnás tárolósiló, az iparvágány és egy korszerű takarmánykeverő üzem. Mindezekre saját erőből és hitelből 150 millió forintot költöttek. A telepvezető különösen az új, saját tervezésű keverőüzemre büszke, s mint mondja: igen jó, hasznos beruházás volt ez, hiszen igencsak megnövekedett a kereslet a tápok iránt. Encs környékén mind többen foglalkoznak állattartással, sokan erre vettek fel újrakezdési kölcsönt. Az új keverőüzemből pedig minden tápléleségböl ki tudják elégíteni az igényeket. Szépen fejlődött tehát az encsi telep, de ahhoz, hogy — mint a vezető mondja — egy komplett, korszerű egységgé váljon, hiányzik még egy bábolnai szárító, valamint egy növényolaj-ipari üzem. Ennek terveit dédelgetik, ám egyre többször és többen teszik fel a kérdést: Kinek építjük, mi lesz a magyar mezőgazdasággal? Mert nemcsak az aratást, de ezt illetően is igencsak nagy a várakozás. Szarvas Dezső gazdaságok száma 128, a termelőszövetkezeteké 1297. E két termelési forma keretén belül művelik meg a mezőgazdaságilag hasznosítható terület mintegy 90 százalékát, a következő arányban: az állami gazdaságok 970 ezer hektár, a termelőszövetkezetek több mint 5 millió 323 ezer hektár földterülettel rendelkeznek. E két termelési forma meghatározó szerepe a magyar mezőgazdaságban: a búza 98,8 százaléka, a kukorica 84,9 százaléka, a szarvasmarha-állomány 76 százaléka az állami, illetve termelőszövetkezeti szektorból származik, de ne feledkezzünk meg a háztáji gazdaságokról sem. A’ mintegy 1,4 millió mezőgazdasági kisüzem jelentősége mindezek ellenére nem hanyagolható el. A munkaigényes kultúrák, mint például a szőlő-, gyümölcs- és zöldségültetvények legnagyobb részét a magánszektorban találjuk. A kistermelők adják például a zöldség 62 százalékát, a szőlő 58 százalékát, a meggy 75 százalékát és a szilva több mint 90 százalékát. A gabonatermesztés hatékonysága napjainkra olyan magas szintet ért el, amiről húsz évvel ezelőtt bizonyára senki sem álmodott. Ezt támasztja alá az utóbbi évek búzatermésátlagainak növekedése is. Az 1987 88-as évben Magyarországon rekord búzatermés volt. A statisztikusan feldolgozott 1 072 288 hektáron mért adatok szerint az országos termésátlag 5.4 tonna volt hektáronként, sőt a terület 7,1 százalékán a termés 7 tonnát is elért hektáronként. A termelésnövekedést a megfelelő genetikai potenciállal rendelkező gabonafajták nemesítésén kívül, főleg a nagy kalásztömöttségű, sűrűn vetett ültetvényekkel érték el. Nagy szerep jutott a nitrogén-trágyázásnak, ami nemcsak a tőtávolságot szabályozta, hanem javította a minőséget is. A fokozott műtrágyázással növelt állomány sűrűség, a nemesített, mennyiségében és minőségében jobb termést adó gabonafajták, melyek azonban számos betegséggel szemben (például lisztharmat) kevésbé ellenállók, tették szükségessé azt, hogy a növényvédelem és a betegségek megelőzése egyre jelentősebb tényezővé vált. A Bayleton növényvédő szer e problémákra évek óta biztos megoldást nyújt, melynek egyik biztosítéka e széles hatásspektrumú gombaölő szer szisztemikus (felszívódó) hatóanyaga, a tria- dimefon. A szer hatékony valamennyi gombafajtánál a valódi lisztharmat, a különböző rozsdabetegségek (sárga-, barna-, fekete- és koronarozsda) ellen, eredményesen alkalmazható a búza feketefoltossága, valamint az árpa levéllöltossága ellen. A Bayleton szisztemikus tulajdonsága, valamint a permetezés utáni hatása révén a meglévő, illetve még újonnan növekvő növényi részeket is védi. Mivel a növény felszívja a hatóanyagot, így a szer hatását a csapadék nem rontja. Az előbbiek következtében a szer hatékonyságának ideje jelentősen nő, például lisztharmat és rozsda esetében, mintegy 3 héttel. A fertőzőt tség és a betegség mértékétől függően egy, illetve két kezelés szükséges. Bár a bemutató idején és helyén inkább a levélletü-fertözés volt a legriasztóbb, ami természetesen nem a fajták, inkább az időjárás következménye. A fajtákról any- nyit: a termelőüzemek szakemberei naprakészek, fogékonyak a jó termőképességű és ellenálló fajták kiválasztásában. A marlonvásári kutatóintézet fajtáit a gyakorlatban „tesztelték”. Az üzemekben a jó alkalmozkodóképessé- gű bőtermő MV—15-ös ke- nvérbúzafajtát, a középkorai MV—16-os, a bőtermő MV —17-es, és a legkorábbi MV —18-as fajtát éppúgy vetik, mint a szegediek nemes fajtáit, köztük a GK-Kincső, á GK-üthalom, a Bucsányi 20- as fajtát. A Magria Kft. szakemberre, Kavajecz Barna azonf ban a durumbúzák kiszorul lása miatt szomorúan jéj- győzte meg, hogy e tésztá- lisztnek való fajtákból sajnos megyénk gazdaságai nem termelnek, mivel kisebb hozamúak, és jó tulajdonságukat nem „díjazza" a kereskedelem. Pedig lisztjükhöz csak víz kell. tojás nem! Mégsem terjednek el, mint például nyugaton. Taláh majd jövőre. (bekeesi) Kalászosbemutatón
