Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-22 / 145. szám

1990. június 22., péntek ES2AK-MAGYARORSZAG 5 A szabály azért van, hogy... Közlekedésbiztonsági na­pot tartottak a napokban megyénkben. A megye min­den pontja leié elindultak a motoros rendőrök, a video­kamerák kai, fényképezőgé­pekkel felszerelt kékcsíkos autók. Mi egy „jelzés nélkü­li” autóval indultunk jár- őrözni Miskolcon. Hejőcsa- bán, a Pesti Barnabás úton, a belső sávban haladó te­hergépkocsikat állítottuk le. Mielőtt az első ellenőrzési ál­lomásra megérkeznünk volna, meg kellett állítani egy MZ motorkerékpárost, mivel a lámpája nem égett és a bel­ső sávban közlekedett. A rendőr zászlós figyelmeztette a fiatalembert. A cementgyár előtti út­szakaszon .két-'három per­cen,kén! haladtak a belső sávban teherautók. Négyből két vezetőre 300 forint hely­színi bírságot szabtak ki. Egy zöld ARO-nál, pedig azonkívül, hogy a belső sáv­ban közlekedett, más sza­bálysértést is találtak, a ve­zető a biztonsági övét sem használta. A cementgyár előtti jelző­lámpáknál épphogy meg­álltunk, amikor egy Lada a tilos jelzés ellenére ke- resztülszáguldott .a zebrán. A Minolta fényképezőgép sűrűn kattogott és videóra került három, belső sávon ■közlekedő kamion is. Köz­ben magamra is Legeltem, s megállapítottam, mennyi­re másképp gondolkodom, beülve egy járőrautóba, lát­va e szabálytalanságokat. Indulunk tovább. Egy pót­kocsis IFA a belső sávon halad, a vezető nem akarja megérteni, miért is állítot­tuk meg, majd azzal véde­kezik, hogy egy buszt elő­zött. Háromszázforintos pénz­bírság a vége. (Megjegy­zem, autóbusz a környéken sem volt.) A járőrkocsiban az egy keréken motorozók- ról beszélgettünk. A rendőr zászlós mosolyogva mondta, hogy kellő eligazítás után a salakmotoros-szakosztályhoz szokta tanácsolni őket. Köz­ben megszólalt az URH-adó: Sárospatakon halálos közle­kedési baleset történt. Nem­sokára pedig már azt közöl­te, hogy ittas vezetőt fogtak el Sátán. A Vándor Sándor utcán, a Mese cukrászda mögött van egy tábla, amelyik a mel­lékutcából csak a jobbra ka­nyarodást engedi. A rendőr zászlós biztos volt benne, hogy öt percen belül mini­mum két autó fog balra ki­kanyarodni. Valóban így tör­tént. A Wartburg vezetője a leintés ellenére továbhhaj- tott, ottjártút csak a fény­kép őrizte meg, viszont egy piros BMW megállt. Vezető­jénél nem volt forgalmi en­gedély, ezért a lakásáig kö­vettük autóját. Ott kiderült, van forgalmi engedély, egy hete vette az autót, csak egy kis hiba mutatkozott az adásvételi szerződésnél: az eladó aláírása hiányzott ró­la. A Katowice étteremnél ar­ra lettünk figyelmesek, hogy a mellettünk levő sávban egy zöld Wartburg szinte már tolta az előtte igyekvő Ladát. Hiába rázta az öklét a vezető, a másik csak nem akart 60-nál többel menni. A rendőr is integetett, de ő már a stoptáblával, s az iga­zoltatás köbben az országúti illemtan ismertetésének ha­tására enyhült az imént még feszült légkör. Zclei Zoltán Jól kifogta II győztes és a hal Ezzel a hallal nemcsak c versenyt nyerte Szurmin Ru­dolf, hanem egy olyan orsót is kapott, amely minden pe- cás álma. Történt mindez a Debreceni-tavon, az Észak- magyarországi Horgászegye­sület idénynyitó horgászverse­nyén. A zsákmány, egy derék ponty, 5,30 kilogrammot nyo­mott. Az egyébként hináros tavon - rendhagyó módon - az Izsófalváról jött horgász nagyon kicsi horgot és na­gyon vékony damilt használt. A képet azért is adjuk köz­re, mert néhány kétkedő - utólag - kétségbe vonta a verseny, lapunkban is meg­jelent végeredményét. F. L Talpraállt a Független Ifjúság Eltanulták a puccsot... Beszélgetés az új főtitkárral Annak idején Vajúdó Füg­getlen Ifjúság címmel inter­jút közöltünk Barkóczi Ta­mással, a Független Kisgaz­da- és Polgári Párt ifjúsági szervezetének Miskolcon élő főtitkárával. Kiderült, nem csupán a párt, hanem ifjú­sági szervezete is megújho­dásra kényszerül. Nos, a párt nagyválasztmányán be­következett a megjósolt ese­mény, kicserélődött szinte az egész vezetőség. A fia­talok akkori főtitkára arról is beszélt, hogy egy pesti paktum ki akarja sajátítani a tagságában döntő több­ségben vidéki ifjúsági szer­vezet vezetését, s kifejezte szándékát, hogy ezt meg­akadályozzák. Nos, a fiata­lok jól megtanulták a kis­gazdapártiak leckéjét, s ők is végrehajtották a maguk puccsát. Az új, első számú vezetők közé azonban Bar­kóczi Tamás sem került be. A főtitkári poszt azonban Miskolcon maradt. A Füg­getlen Ifjúság új főtitkárát, dr. Kapitány Sándort először arra kértük, mondjon ma­gáról valamit. — Huszonhét éves vagyok, Debrecenben születtem, aho­vá szüleim faluról kerültek. Érettségi után tanulmányai­mat a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán foly­tattam, itt szereztem jogi diplomát. Jelenleg az Ipari Szövetkezetek Szövetsége megyei irodáján dolgozom jogi szakértőként. A Függet- let Ifjúsággal ez év elején kerültem kapcsolatba. — Mégis, szinte majd­hogynem, azonnal országos főtitkár lett... — Ez a körülményeknek is köszönhető. Annak példá­ul, hogy Barkóczi Tamás úgy döntött, nem jelölteti magát, hiszen ő az előző, magát kompromittáló veze­tőségnek is tagja volt. Igen nagy megtiszteltetés szá­momra szervezetünk tagsá­gának bizalma. — Hallhatnánk valamit a puccsról? — Az úgynevezett pesti paktum mögött alig ötven tag állt. Szemben a sok vi­déki fiatallal, Borsodban pél­dául mintegy háromszázan, Hajdú-Biharban ötszázan voltunk ... Olyan elhatáro­zást fogadtattunk el a má­jus 5-i nagy választmányra, hogy ennek ülésén 10 tagon­ként 1 küldött vehet részt. Ezzel kiküszöböltük a „vat­taemberek” jelenlétét, azt, hogy a pesti kisebbség ér­vényesítse akaratát. — Milyen képviseletet ka­pott Borsod-Abaúj-Zemplén az új vezetésben? — Űj vezetőségünk 11 ta­gú. Országos elnök és társ­elnök, főtitkár és nyolc al- elnök irányít, szervez. Alel- nök lett dr. Tóth Mónika, a megyei Munkaügyi Szolgál­tató Iroda jogásza és Nyi­kes Attila, a Földes Gimná­zium diákja. Ez szerintem megfelelő képviseletet jelent a felső vezetésben. — Változott-e a szerve­zet arculatában, céljaiban valami? — Az alapvető célkitűzé­sek nem változtak. Ez azt jelenti, hogy továbbra is magunkénak valljuk a Füg­getlen Kisgazdapárt céljait, eszméit, noha szervezetileg elkülönülünk tőlük, tovább­ra is önálló jogi személy vagyunk. Ami a konkrét cél­kitűzéseket illeti, azon vol­tunk és vagyunk, hogy azok személyekre bonthatók le­gyenek. Legfontosabb most számunkra a jelenleg kétez­res tagság számának jelen­tős növelése; a sajtónyilvá­nosság kiharcolása: megje­lenés a politikai életben; a szervezet saját arculatá­nak kialakítása; kilépni a kisgazdapártnak alárendelt szerepkörből. Például: ter­vezzük, hogy a helyhatósági választásokon saját jelölte­ket állítunk. Ezen túlmenő­en nyelvtanfolyamokat szer­vezünk, gazdasági vállalko­zásokba fogunk. Ezekhez a szakembereink megvannak. S szükség is van rájuk, hi­szen működésünkhöz pénzt kell teremtenünk, noha a kisgazdapárt anyagilag is tá­mogatja tevékenységünket. — Nem viszi ez vissza a Független Ifjúságot egy, ' a pártnak alárendelt kapcso­latba? — Véleményem szerint semmiképpen, a kapcsolat korrekt. Tizennyolc éven fe­lüli fiataljaink továbbra is kérhetik párttagságukat is, s így mindkét szervezetben ott lehetnek. Ám az önálló jogi személyiségi státus ga­rantálja függetlenségünket. Nyikcs Imre Májátültetés Részleges májátültetést haj­tottak végre Japánban, egy hétéves kislányon, aki a 16 órás, szerdai műtét során édesapja májának egy ré­szét kapta meg. Japánban ez volt a harmadik májátültetés élő donorból. A világon két éve kifejlesztett brazil szerv­átültetési módszer alapján ez a műtét már a 13. ilyen jel­legű beavatkozás. Az operációt az 50 orvos­ból álló team sikeresnek mondta, megjegyezték azon­ban, hogy a szervezet immun­reakciói nem számíthatók ki előre. A májátültetés - a máj bonyolult és sokrétű funkciói miatt - az egyik legnehezebb és legkevesebb sikerrel kecsegtető transz­plantáció. A Bartók Béla Mg. Ip. Tsz. II. kerülete A KAZINCBARCIKAI VÁROSGAZDÁLKODÁSI ÉS INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT értesíts n on orifo i*07 óot az állattartó gazdákat, yeparverezesi rendez hogy 1990. július 1-ig Időpontja: 1990. június 26., 9 óra BÜZASZALMA NAGYBALAS-BEFIZETÉSI akciót indít Helye: központi telephely, Kazincbarcika, Múcsonyi út i. A nagybála ára: 400 Ft/db (350 kg), felrakással együtt Elszállítás: saját fuvareszközzel A pénz befizetése Miskolc-Szirmán, a tsz pénztárában történik A bála elszállítható: kb. 1990. július 25-től Bővebb felvilágosítás a 89-242 telefonszámon Árverezésre kerülnek: 3 db FH 1600-as szerelőállvány 2 db OT 175-ös hőlégfúvó 2 db ZL—6 szerelőállvány 1 db ZK—1 függesztett szerelőkosár 1 db Bitalux tetőszigetelő-szóró 1 db Nysa mikrobusz 1 db Barkas-koffer Éljen a magyar! Megszólalt a klubharang Nemzetközi találkozó Miskolcon Nem illik családi dolgokat kibeszélni... Ezúttal azon­ban kivételt kell tennünk, hiszen olyan összejövetelen vettünk részt, amely — mint az alábbiakból kiderül — ér­dekelheti a város és a me­gye lakosságát. De előbb a „családtagokról”. Kik voltak, honnan jöttek? A neveket felsorolni hosszadalmas len­ne, hiszen csak a külföldiek száma meghaladta a nyolc­vanat. akik egyebek között Olaszország, Ausztria, Svájc és az NSZK különböző váro­saiból, tartományaiból érkez­tek. Vállalkozók, orvosok, egyetemi tanárok, gazdasági szervezetek, tőkeerős cégek tulajdonosai, vagy irányítói. Hazai vendéglátóikkal együtt több mint másfélszázan vol­tak a háromnapos charter­programot záró Júnó Szálló­beli ünnepségen. Lapunkban is hírül adtuk, hogy Nyugat-Európában és az amerikai kontinensen im­már 75 éve létezik és aktí­van tevékenykedik egy, a pártoktól, politikától függet­len mozgalom, amely az em­beri kapcsolatok javítását, az örök emberi értékek megőr­zését, a kreatív tevékenysé­get, nem utolsósorban a nemzetközi gazdasági kap­csolatok fejlesztését tekinti fő céljának, s amely moz­galmat Kiwanis Klub néven ismer a világ. Tagjainak száma meghaladja a három- százezret, akik valamennyi kontinensen több mint ki­lencezer helyi klubban talál­koznak rendszeresen. Csupán Kelet-Európa volt eddig „fehér folt” a világklub térképén. Mondjuk: volt, mert az itt élők számára megtiszteltetésül elsőként e térségben Magyarországon, azon belül is Miskolcon eresztett gyökeret a mozga­lom. Életre hívásában, ala­pításában a kezdeményező szerepet Valaska László, az Émász vezérigazgatója ját­szotta, aki szakmai minő­ségben Ausztriában járva találkozott az ottani áram- szolgáltató vezetőjével, s miután jól kibeszélgették magukat a hálózatfeszültség­ről. amplitúdókról, az is szó­ba került, hogy a vendég­látó az osztrák Kiwanis Klub kormányzója. Innen adódott a gondolat: miért ne lehetne a tőkeerős klub­tagokat elhozni a miskolci, észak-magvarországi térség­be is, amelvre igencsak rá­férne a befektetési, vállal­kozói segítség, hiszen a mozgalom céliai között a nemzetközi gazdasági kap­csolatok fejlesztése is szere­pel ... Ehhez azonban előbb magát a klubot kellett lét­rehozni, amire a múlt év októberében — lapunkban is beszámoltunk róla — sor került. Csakhogy egy ilyen, a ma­ga nemében rangos nemzet­közi szervezethez kapcsolód­ni nem olyan egyszerű do­log! A nyugati tőke világá­ban meglehetősen sok még a kétely, a fenntartás irán­tunk. Hosszas levelezget'és kezdődött. A fenntartás, zárkózottság igazándiból csak az elmúlt hónapokban, a hazánkban végbement rend­szerváltást követően oldó­dott. Végül is a megalakulást követő kilencedik hónapban a kezdeményezést siker ko­ronázta. A már említett ala­pító ünnepségre eljöttek a szervezet nemzetközi veze­tői, annak számos tagja; át­adták a befogadóokmányt és a jelképes klubharangot, amellyel egymást hívják, ha segíteni kell. Az ünnepség igazán családias jelleget öl­tött: vendégek és vendéglá­tók kendőzetlenül, őszintén beszéltek a mai helyzetről, és arról, hogy miképpen le­hetne a — vendégek fogal­mazása szerint gyönyörű és természeti szépségekben gaz­dag — Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei térség gazdasági gondjain enyhíteni? Ezekről szólott Szabó György, a me­gyei tanács elnöke is, aki ugyanakkor optimizmusának adott hangot, mondván: az itt élőkben megvan a ké­pesség és a készség ahhoz, hogy megfelelő segítséggel a fejlett régiókhoz felzár­kózzunk. Az ünnepség azonban ön­magában mégis csak egy aktus. Az olvasót, a kisem­bert elsősorban az érdekli, mi lesz ebből a „haszon”? Nos, a következő nap reg­gelén már tágyalások kez­dődtek és azok további foly­tatása ígéretesnek mutatko­zik, Leginkább az olaszok és az osztrákok mutattak ér­deklődést különböző beruhá­zások, ipartelepítések iránt. Részletekről még korai len­ne beszélni, hiszen az üz­letemberek nem könnyen mondják ki a végső szót, de az eddigi „puhatolódzó” tár­gyalások szerint két éven be­lül több ezer embernek tud­nának munkalehetőséget biz­tosítani. A szándékról, a kölcsönös szimpátiáról több­ször is alkalmunk volt meggyőződni, legutóbb ak­kor, amikor az osztrák klub­szervezet kormányzója, már az autójában ülve így kiál­tott vissza: — Éljen a magyar! Ónodvári Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents