Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-22 / 145. szám

ÉSZAK POLITIKAI NAPILAP Mennyit ér a búzánk? Nem lesz könnyű útja a gabonának az idén a föl­dekről a tárolókig, feldolgo­zókig — ez derült ki a Föld­művelődésügyi Minisztéri­umban megtartott sajtótájé­koztatón. A termelők tar­tózkodását jelzi, hogy mivel a gabona áráról újabb dön­tés még nem született, a tavalyi 2,8 millió tonnás szerződés helyett az idén mindössze 1 millió tonna át­adására kötötték meg a szer­ződést. Ily módon egyértel­mű: a várakozás álláspont­jára helyezkedtek. Az állam­közi szerződések alapján rea­lizálódó rubelelszámolású ex­portban is kérdőjelek van­nak. Az államközi szerző­dések G30 ezer tonna áru szállítására vonatkoznak, a magánjogi szerződések azon­ban még nem születtek meg, ugyanis folytatódnak az ár­viták, és amint kiderült: a magyar fél a szovjet gabo­naexportot magánjogi szer­ződéssel mindaddig nem hagyja jóvá, amíg az ille­tékes külkereskedelmi vál­lalat tárgyalásai a kőolaj- importról nem fejeződnek be. A sajtótájékoztató egyik fejleménye: az illetékes mi­nisztériumi főosztályvezető csak arról tudta meggyőzni az érdeklődő újságírókat, hogy a Minisztertanács ülé­séről készült jegyzőkönyvet, illetve határozatot, jegyző­könyvet nem volt módjá­ban tanulmányozni, így a döntésekről csak értesülései vannak, miszerint a gabona úgynevezett centrumárában a kormány — költségvetési ne­hézségek miatt is — az ed­digiek szerint nem tervez változást. A döntés a követ­kező napokban várható. A sajtótájékoztatón el­hangzott gabonaipari véle­mény szerint megeshet, hogy nem tudják átvenni a ter­mést, az iparnak ugyanis alig 8 százalékos nyeresége van a feldolgozáskor és 15 milliárd forint hitelre lenne szükség a felvásárláshoz, márpedig a jelenlegi kama­tok mellett erre kevés esély- lyel tudnak vállalkozni. A termelők képviseletében szó­ló MOSZ-szakértő a sajtó- tájékoztatón elmondotta: a gazdaságok nem akarják visszatartani a termést, an­nál is kevésbé, mert égető­en szükségük van a pénz­bevételekre. Addig azonban, amíg az ár és a részletes finanszírozási fel­tételek, valamint az export- lehetőségek nem ismerete­sek, a termelők érthetően visszafogottak, várva a szá­mukra kedvező döntésre. Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyet­tese, a Világbank Magyar- országot képviselő kormány­zója június 21-én Washing­tonban a gazdasági szerke­zet-átalakítást elősegítő köl­csönről írt alá megállapo­dást a Világbankkal. A 200 millió dollár ösz- szegű hitel, amely folyó im­port finanszírozására szol­gál, egyben a kölcsön felté­telét is képező gazdaságpoli­tikai program megvalósítását segíti elő. A program kulcselemei a következők: a strukturális reformokat elősegítő mikro- gazdasági feltételek kialakí­tása és fenntartása, a pénz­ügyi fegyelem erősítése, a támogatásleépítési program folytatása, a privatizálási fo­lyamat erősítése, és egy ha­tékony szociális védőháló létrehozása. (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt a Budapesti Értéktőzsde A Budapesti Értéktőzsde nyitására csütörtökön Ma­gyarországra érkezett az Európai Közösségek Tőzsde­szövetségének küldöttsége. Ettora Fumagalli, a Tőzsde­szövetség elnöke sajtótájé­koztatóján hangoztatta: a magyarországi tőzsde meg­alakulása történelmi lépést jelent abban a vonatkozás­ban, hogy Magyarország mi­nél előbb bekapcsolódjon Európa gazdasági életébe, az európai pénzügyi élet vér­keringésébe. Elmondotta továbbá, hogy a magyar gazdasági, pénz­ügyi szakemberek hosszú évek tudatos munkájával, jogilag is megfelelő szabá­lyokkal, keretekkel készítet­ték elő a tőzsde megalaku­lását. A Budapesti Érték­tőzsde megalakulása önma­gában is jelzi, hogy Ma­gyarország 42 év után hatá­rozottan átalakítja gazdasá­gát tervgazdaságból piacgaz­dasággá, Hangsúlyozta, hogy az európai tőzsdékkel a Bu­dapesti Értéktőzsde minden összehasonlítása értelmetlen, nem helyénvaló, mivel Ke- let-Európa egyetlen hivata­los tőzsdéjén még csak most indul hivatalosan az érték­papír-forgalom, néhány nagy- vállalat részvényeivel, míg a londoni tőzsdén több ezer cég értékpapírjai, részvényei forognak. A Budapesti Ér­téktőzsde szerepét abban lát­ja, hogy Magyarország en­nek révén határozott lépése­ket tesz a privatizáció irá­nyába, a tőzsde segítségével az állami vállalatok magán­kézbe adása felgyorsulhat, és a magyar állampolgárok új megtakarítási formákat ismerhetnek meg az érték­papírokban. Bár Magyaror­szágon az infláció mértéke nem kedvez a megtakarítá­sok növekedésének, a la­kosság azonban — többek Között épp a tőzsde útján — rájöhet arra, hogy az érték­papírok jelentik a legjobb, legértékállóbb megtakarítá­si formákat. A Budapesti Értéktőzsde: ugyan hagyományos tőzsde: kereskedéssel indul, de ve­zetőinek folyamatosan fi­gyelemmel kell kísérniük e tőzsdei integrálódás folya­matát, és a számítógépe?!! rendszert is hamarosan fej leszteni kell. Az Európai Tőzsdeszövet­ség képviselői elmondották hogy találkoztak a magyar pénzügyi élet vezetőivel, é' egyetértettek: a tőzsde nagy mértékben hozzájárul a ma­gyarországi privatizáció fel gyorsulásához. Ügy értékel-- ték, hogy bár Magyarorszá­gon még nem nagy az ér­tékpapírok forgalma, ennek ellenére nem túl korai a tőzsde megalapítása. szénbányászat Mi lesz veled, szénbányászat, mi lesz veled, bányász? A vá­lasz egyelőre késleltetik, ám­bátor abban általában egyet­értenek: szénre szükség van! Igen ám, de ha a bányászat agonizálása tovább tart, egyál­talán nem biztos, hogy a jövő­ben lesz hazai szén. A gyógy­mód adott: az iparág több tiz- milliárd forintos adósságát ren­dezni kell, a szén árát a vi­Felderítetlen bűnügyek Négy gyilkosság elkövetőit keresik Az elmúlt másfél, két év­tizedben huszonkét gyil­kossági ügyben nem sike­rült még mind a mai napig a tettesek nyomára bukkan­ni. Ezek közül négyet me­gyénkben tartanak nyilván. Húsz évvel ezelőtt ölték meg Labanc Anna ápolónőt a miskolci nővérszálláson. Bencze Miklósnéval 1972 má­jusában végzett a brutális gyilkos Sátoraljaújhelyen. Ároktőn 1977. június 18-án, találtak rá egy férfi holt­iágpiaci árhoz kell igazítani, és belső racionalizálásra is szük­ség van. Ezek a kritériumok érvényesek a borsodi szénme­dencére is, ahol szintén nagy- nagy gondokkal küzdenek. Egyre kevesebb a bányász, egyre kevesebb szén kerül a felszínre, és a tendencia to­vább folytatódik. Már nem rémálom: számolni kell szén­hiánnyal is ... (Cikk a 3. ol­dalon.) Vílágbank-iiitel Manónak testére. A legutóbbi pedig: tavaly áprilisban a miskolci repülőtér mellett végzett ál­dozatával az ismeretlen tet­tes. Az olvasó kérdésére, hogy miért is foglalkozunk most éppen ezekkel a már- már homálybavesző ügyek­kel, hadd írjuk le, egyik­másik bűncselekmény nyo­mozása során újabb adalé­kokra bukkantak. (Cikk a 8. oldalon.) Tudósítás a 8. oldalon Fotó: Fojtán László

Next

/
Thumbnails
Contents