Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-10 / 108. szám
1990. május 10., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A piac szava dönt Alkalmazkodni annyit jelent, megfelelni a vásárlók igényének Az év első .négy hónapjának teljesítményét alapul véve, a Tiszai Vegyi ’Kombinát reménnyel; kecsegtető esztendő elé néz. Mondhatjuk ezt annak ellenére, ihogy néhány termékféleségből az eddiginél 'kevesebbre tart igényt a népgazdaság, illetve a piac. Erről beszélgettünk Várhegyi Miklóssal, a TVK kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével. — A 'belső piacra most az a jellemző, hogy bizonytalanná, úgymond kiszámíthatatlanná vált, csökkennek bizonyos termékekből az igények — mondta válaszában Várhegy! Miklós. — Itt vannak például a festékáruk. Azt tapasztaljuk, hogy a vevők bizonyos köre, elsősorban a lakosság, a korábbinál lényegesen kevesebbet vásárol, ugyanis a magas árak takarékosságra késztetik az embereket. — Ugyanez vonatkozik a különböző csomagolóeszközökre is, vagyis kevesebb műanyagtermékre tart igényt a piac. Ha viszont csökken a fizetőképes kereslet, az rányomja a bélyegét a műanyag-feldolgozó iparra, amely kénytelen visszafogni a termelését. — Még nem szóltunk a vállalatok fizetésképtelenségéről, amely egyre nyomasztóbban hat a gazdálkodásra — jegyeztük meg. — Ez á jelenség, .korábban ismeretlen volt a magyar gazdaságban, most viszont mind .gyakrabban, .tapasztalni, hogy egyre több vállalat kerül abba a helyzetbe, hogy ,nem képes kiegyenlíteni tartozását. Van ugyan csődtörvény, amely lehetővé teszi a fizétésképtelenné vált gazdálkodó szervezetek felszámolását, de hát ez nem lehet célja a magyar gazdaságnak. Meg egyébként is, egy rendkívül hosszadalmas eljárás nem old meg, semmit, kiváltképpen nem szűnik meg a krónikus pénzhiány. A vállalatok növekvő tartozásai arra .kényszerítenek bennünket is, hogy a jövőben jobban megnézzük, kinek szállítunk .rhi'llió- kat érő terméket. — Milyen tendenciák figyelhetők meg a külpiacon, elsősorban a műanyagok adásvételében? — kérdeztük. — Azt tapasztaljuk, hogy a műamyagárak mindinkább stabilizálódnak, de megnyugtatóan alakul a műtrágya értékesítése, nem fize400 ezer tonna szállítását garantálja az az l!)90-es szerződés, amely az OKGT és a TVK között létrejött. — Hogyan biztosítják a hiányzó félmillió tonnát? — Bizony, emiatt fájhat a fejünk. Ha az OKGT nem ad .a szerződésben szereplő 400 ezer tonnánál több vegyipari benzint, más beszerzési forrás után kell néznünk, mint azt már eddig is több alkalommal tettük. Van olyan terv, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalatnál egy nagy kapacitású .benzin,lefejtő állomást építünk, abból a célból, hogy a Dunán szállítandó benzin Százhalombattáról csővezetéken jusson majd el a TVK-ha. Erre feltétlenül .áldoznunk kell. — Kínálkozik más megoldás is? — Régóta fontolgatjuk, hogy bővítjük az olefingyár termelő kapacitását, ami egyben új nyersanyagforrás .megteremtését is jelenti. M'ás szóval, .igyekszünk alkalmazkodni a. rendkívül bizonytalan vegyiparibenzin- ellátáshoz. Ennek lényege, hogy megépítünk egy modern konstrukciójú, önálló hőhasznosítású, gázolaj bon. tására is alkalmas pirolízis- kemencét, amely már az év végétől évi 50 ezer tonna etilén előállítását teszi lehetővé. Tehát ennél a berendezésnél nem vegyipari benzint, hanem gázolajat használunk az éti lén tér m eléshez. — Az alapanyag-ellátásban mutatkozó gondok, az eddiginél magasabb világpiaci árak mire serkentik a kombinát vezetését? — Alaposan felül, kell vizsgálni egyrészről a műanyaggyár termelési szerkezetét, meg kell határozni a fő stratégiai irányt, hogy a műanyag-feldolgozás hosszabb .távon is kifizetődő1, nyereséges ágazata maradjon, a petrolkémiai iparnak, amelynek .biztos jövője lesz. Természetesen, a műanyaggyár termékszerkezetének korszerűsítése együtt kell, .hogy járjon a különböző üzemek gépi berendezéseinek, technológiájának fejlesztésével. Ezt különösen elérhetőnek tartjuk külföldi tőke bevonásával, amely újabb lendületet adhat a hazai műanyaggyártás fejlődésének. L. L. Nincs kellemesebb illat, mint a frissen vágott szénáé ... A Szikszói Állami Gazdaság léhi telepén a nádképü csenkeszes telepített gyepről öt tonna hektáronkénti széna- termést takarítottak be május elején, s ilyen nem nagyon volt az elmúlt években. Ez az időben kijuttatott megfelelő mennyiségű tápanyagnak, s az egek „gondoskodásának” köszönhető. Ám most néhány napig, amíg a fű bálázásra kerül, nincs szükség esőre. Remélhetőleg „fent” erre is figyelnek. Vizsolyi (víz)ügyek Dassan szállingóznak az emberek Vizsoly főutcáján. S mindenki kétkedik. Eljön-e elegendő ember, lesz- iniek-e annyian* hogy ia gyűlés megtartható, batározat- képe(s .legyen.? ... .Hát nem voltaik annyian.... Vizsolyban — bár már ’89-lben irrnega,lakúit —, ima még sincs vízműtársulat (vagy igen?). Ellentmondás mines a, dologban, íme a mlaigyiarázait: Tavaly márciusban .a tanácsi vezetők, tanácstagok .megalakították a víztánsuilaitot. Am ezt isokan >a falúból nem fogadták el. ’mondván, hogy a társulat ilétréhozásána csak közgyűlés .jogosult, is éz itt nem így történt.. 34 fő int® alá azt az aliső levelet, amely a V,i;Z90lyii Közös Községi Tanács elnökének i(aki egylben :a .szervezőbizottság elnöke is) szólít, s amelyben kérték a törvényesség .helyreállítását. Az elnök persze nem látott .semimli kivetnivalót az ő víztánsu'laitukban,' amelyben állítólag így nyugodtan folytatták tovább „.legfontosabb tevékenységüket”, a jutalmak egymás közötti elosztását. A következő levél a megyei főügyészséghez íródott, a kérés itt |is 'ugyanaz maradit: a törvényesség biztosítása, azaz taggyűlés összehívása, is a víztámsuilait .megalakítása. Viállasz hiányában tavaly augusztusiban a KVM-lhez fordultak, aihon- na(n megnyugtató választ kaptak, ígéretet, hogy la minisztérium megteszi a társulat működésének biztosításához szükséges lépéséket. ‘Nem tette meg. .Idén márciusiban egy miskolci jogtanácsos és egy vízgazdálkodási dolgozó kimentek Vizsolyba, is a tanácson a következő iszózaitot intézték a 'jelenlévőkhöz: — Uraim! Elismerjük, hogy itt törvénysértés történt, Vizsolyban nincs víztársulat. Meg kell alakítani. Elvállalták a meghívók kiosztását, az ülés szervezését, és elnézést kértek, hogy eddig nem oldódott meg a probléma. Ám a tanácselnök által az ülés meghiúsult ... A legutóbbi ülés — amelyről az újságíró tudósítani szeretett volna — szintén elmaradt, hiszen a 227 érdekeltből csak 128-an jelentek meg. A gyűlés után nem oszlott a nép, a ház előtt még nagy vita kezdődött. Előbb inkább csak az asszonyok morgolódtak egymás között. Mint egyikük szélsőséges véleményét hallhattuk: — Kinek kellett az a víz! Ha eddig, hatvan évig a kútból ittunk, ezután sem haltunk volna meg tőle. Meg egyébként is. Kinek lesz még a 30 ezer forinton felül pénze arra, hogy fürdőszobát csináltasson, az útról bevezesse a vizet a házba. Nekünk, nyugdíjasoknak, biztos nem. És nagy igazságta• A korábbi elhatározásokat tettekre váltva telepitett nagyüzemi almást a zsolcai határban a Nagymiskolci Állami Gazdaság. A vizso- lyiak szakcsoportot alakítottak, s ennek keretében létesítettek kajszibarackost. Ugyancsak kajszibarackot telepítettek 30 hektáron a fancsaliak is. „Menő” gyümölcs lett a kajszi, mert a tállyaiak is szakcsoportos forlanság az is, hogy nekünk, kispénzűeknek nem térítenek vissza semmit, annak meg, aki dolgozik, aki keres, egy meghatározott részt igen. A törvényességet akarók a mai napig nem adták fel. Hogy miért kell végigcsinálni? A kérdésre a következőt válaszolták: — Hozzá van szokva 6—7 ember, hogy minden az ő akaratuk szerint történik a faluban. S ebből már elég volt! Vizsolyban persze egyre inkább ihatatlanná válik a víz. Bevezetése a turizmus miatt is roppant szükséges. A vízhálózat — a víztársulat törvényes, vagy törvénytelen működésétől függetlenül — épül. S bár nagyon fontos a demokrácia, még fontosabb az igazság, sőt a lényeg egyedül ez. Dobos Klára mában létesítettek kajsziültetvényt. Hegyalján különösen kedvezőek az adottságok ennek a gyümölcsfának az ültetésére, hiszen korábban is szinte nem volt olyan szőlőparcella, ahol egy-két kajszi, vagy mandula ne lett volna. Most „szórványok” helyett összefüggő, nagyüzemi táblákat alakítottak ki ennek az exportképes gyümölcsnek termesztésére. tűnik rá a termelésére. Egyébként, a kombinát addig. gyárt nitrogénműtrágyát, amíg, az bizonyos nyereséget hoz a vállalatnak. — Már több, mint egy esztendeje tart a kötélhúzás az TVK és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt között a vegyipari benzin-ügyben. Ügy hírlik, a monopolhelyzetben levő OKGT az idén sem garantál minden tekintetben kielégítő ellátást vegyipari benzinből. — Annak ellenére, hogy a vegyipari benzint januártól szabadáras termékké nyilvánították, nem kapunk any- nyit belőle, amely lehetővé tenné, hogy az olefingyár teljes kapacitással termeljen — mondta a vezérigazgató- helyettes. — Egész évben mintegy 900 ezer tonna vegyipari benzinre lenne szükségünk, ezzel szemben # Május 11-én, pénteken délelőtt 10 órakor a sárospataki Művelődés Házában a trombitaszó versenyre szólítja a megye zeneiskolásait. Itt rendezik meg második alkalommal a megyei rézfúvós versenyt. A kürtösök, trombitások, harsonások versenye után szakmai tanácskozás is lesz Sárospatakon. Grófnő i n kog n itóba n Hol volt, hol nem volt, történi velem laz lalábbi asodla imiiiniap, az egyik kertészeti termékeket forgalmazó miskolci isaalküz- letlben. A ikjapamyeldk, fe- nőkövék, ikiaosaiiitiaitök és juliskababok garmada között összéh ázott a véletlen egy igazi grófnővel. 'Úgy bizony! Kéjpaeijék, ott állt az egysük bolti (állványnak támaszkodva, ha jól emlékszem. éppen annak, amelyen a kéziszerszámok, csa- vainhúzók, isuiblarék, villáskulcsok, Imii egyebeik sorakoztak. Eálbát elegánsan keresztbe rakva, egyik kezét kariba ítéve, imásiikat erre merőlegesen, s abba fektetve fejét, ’elmerengett — minit iRodiin Gondolkodó szobra — 'a világ imái folyásán. Eközben arcán arisztokratikus igőg ragyogott, Imiit itetézeitt egy lekicsinyl ő a.jakbig gyesztéssel, s ettől, olyan megközelíthetetlen nek itűmt, hogy a sok .pórtais, igeréblyenyelel. vagy duighagymát kereső, földet. Itiúiró nem lis igen bátorkodott a közelébe. Nemhogy még megszólítani merte volna ! Máig isem értem, nékem honnan itámadit mindehhez menszem! Milyen láthatatlan erő bátor,ítotst fel arra a vakmerő cselekedetre, hogy közelébe lépjék, engedély nélkül ’megszólítsam. Talán az álcát iadó bolti el ad ó-öltözet az oka, ez az linikognitó, amely elhomályosította :a szememet. Ment mással nem‘tudom magyarázni, miért is véltem én ,a gróffctsaisz- szonyt első pillanatban közönséges kereskedelmi alkalmazottnak. Ám — sajna — annak néztem — utólag isékiszoro- san il evezek lem pimaszságomat —, de hát ami megtörtént, megtörtént; Bizony, nékem otít, akkor olyan eretnek ’kérdésre nyílott iszám, hogy aszom gya: — Kiísnacoság, megmondaná nékem, hogy az itt kiállfitott kaszakollekdió közül melyik fajita minősül legjobbnak? Ilyen kérdést is csak egy hülye, kaszához sem értő kertbarát itud feltenni! Meghagy egy grófnő, meg a kasza! Olyan távol állnak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Meg is kövült ettől a kérdésitől a bolt másik osztályának valódi eladója, akii kaiszaü-gyben átkísért ide a ikaisza-, vagy szer- számosztályra.. inam is (tudom, iminék nevezzem. A grófnő persze rámpil- lantoitt, ímegvatőn, továbbra lis keresztbe rakott lábbal, karba tett egyik, fejeit tartott másik kézzel, majd kellő .méricskélés után iszóra nyliitá száját: — Az osztrák. Ami — kísérőim súgta meg — aranyit ítész: legjobb Itaasza nevezett üzlet köllékdójában az osztrák gyántmányú. — Nagyszerű! — kapok e fontos információ teremtette alkalmon, s mohón itovóbb kérdezek: —S tessék mondani, ezek közül, a Dózsa György álltai szurkálásra használt szerszámok közül itulajdónképpen mélyük az osztrák? Ment, ha iliúd, úgy akkor ugye legyen kövér, alkarom mondani, ha kasza, akkor legyen osztrák, szóval a léhétő legjobb. A grófnő tekintete ugyanolyan megsemmisítő, mint eddig ;(fene bánja!), mozdulatlansága dettó (fene bánja ídettól), s csak annyit mond: — Egyik isem. Erre miár magamtól is rájöttem, hogy ez azt jeleníti, •egyiilk kasza sem osztrák. Ám én kérem, e választól nem forrázódtam le. Nem bizony! Sőt, vettem egy magyair kaszát, elég hitványait, még egy regionális parasztháborúba se jót, de üsse kaszákő. legfeljebb jó lesz vele borotválkozni. Kérem), nékem a kedvem határtalan volt. Mert kit érdekelt már akkor a kaisza! A grófnőn járt -az eszem. Elvégre nem mindennap találkozik, sőt beszélget (!) az ember egy bolti eladónak öltözött, él- ruhás főnemesi ivadékkal. önöknek elárulom, azóta érdeklődtem — no persze, óvatosan — a grófnő családfáját .illetően. Képzeljék, olyan fülest kaptam, hogy „vérvonala” szerint osztrák — értem már, miiért az osztrák kaszát ajánlotta —, s magával a császámővél, Mária Teréziával hozzák rokonságba. Hitték volna, hogy egy miskolci kertészbolt- ban .ilyen osoda megesik? (hajdú i.)
