Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-31 / 126. szám

1990. május 31., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Megint „példát" mutattunk?

Nincs új miskolci városcímer

Döntött a megyeszékhely tanácsa

(Folytatás az 1. oldalról)

A tanácstagokat és a meghívottakat a Petőfi utcai, harmadik emeleti tanácskozó teremben az új, „A”- vállozatú, szép címer rajza fogadta. Ez a címer lényegében azonos azzal, amelyet 1909-ben Ferenc József engedélyezett Miskolcnak. Az előterjesztés szerint: „Ez a címer hűen kifejezi a város hagyományait, lényegében véve történelmi jelképeik ízlésesen összesített szimbóluma, amely látszólag ‘dúldíszített" volta ellenére sem hivalkodó.” Az úgynevezett „B”-változat szerinti címert még a XVII. század végétől kezdte alkalmazni a város.

A címerrel együtt került napirendre az is, hogy a tanácsrendelet megszünteti a „•Miskolc Városért” kitüntetést, s „Miskolc Város Díszpolgára” című új kitüntetést alapít.

A közös előterjesztésihez többen szóltak hozzá. Elhangzott olyan tanácstagi vélemény, hogy nem érzi magáénak az új címert; más azt kifogásolta, miért nincs harmadik változat; egy „ újabb tanácstag pedig azt, * hogy miért foglalkozik a mai pénzszűke világban új címerrel a tanács ? ...

Dr. Csorba Csaba, címertani szakértő (aki az országos címerbíráló bizottságnak is tagja), a Miskolci Levéltár igazgatója magyarázta el a tanácstagoknak és vendégeknek, hogy mi a címertan, mint tudomány; mit kell •kifejezniük a címereknek; 'hogy mennyire alkalmatlan a jelenlegi, aktuális motívumokat hordó címer, hogy ő személy szerint miért támogatja a címer „A”-változa- tát; s mennyire és miben kapcsolódik az Miskolcihoz. Akár ezer év múlva is magukénak vallhatják majd az akkori miskolciak ezt a címert — mondotta. Egyetlen más magyar városéval sem téveszthető össze, magyaros jellegű.

Még a vita előtt dr. Juhász József vb-titkár választ adott az MDF képviselőjének arra a felvetésére, amely a városi kitüntető címekkel foglalkozó rész 18. paragraKözlemények

A Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Vállalat 1990—91. évi tanfolyami tájékoztatóját díjtalanul átveheti a vállalat megyei szakoktatási felelősénél. Cím: Szász Csaba, Borsod Tourist, Miskolc, Széchenyi út 35. szám. Telefon: 88-239.

A Dimag Rt. területén az elkövetkező napokban nagy hanghatással járó kifúvatási munkákat végzünk 7 cs 18 óra között.' Kérjük a lakosság szíves megértését. Köszönettel: Energoin- dustria.

A GLÓRIA TOURS AJÁNLA- TA: indián nyár a görög tengerparton. Szeptemberben is görög tengerparti üdülés az első osztályú EPANOMEI kemping- i ben. Elhelyezés az iroda clösát- ras székekkel, asztallal, matraccal ellátott sátraiban. Részvételi díj: 3150 Ft H- 80 DM. Várjuk kedves utasaink jelentkezését irodánkban, a miskolci Centrum Áruház első emeletén. Tel.: 16-331/23-as mellék. Szeptemberben is: GLÓRIA TOURS.

Az „AVAS” Gmk. Utazási Iroda ajánlatai: Bécs 700 Ft, Isztambul 2870 Ft -I- 10 DM, Olaszország, Trieszt 1700 Ft 1- 5 DM, Olaszország, Velence 1800 Ft + 10 DM, NSZK, München 1900 Ft. Felvilágosítás a 84-000-s telefonszámon. Jelentkezni lehet: Miskolc, Tízes honvéd u. 22. szám, 10-től 18 óráig, szombaton 9-töl 13 óráig. További szolgáltatásaink : személy-, teherszállítás, autómentés. Avas Taxi, 61-111 (éjjel-nappal).

Az AVAS Utazási Iroda a nagy érdeklődésre való tekintettel 1990. június 1-jén Bécsbe indít járatot. Jelentkezni lehet: Tízes honvéd 22. Tel.: 84-000.

fusa 2. bekezdésével foglalkozott. Itt arról volt szó, hogy mivel az új kitüntetés, a „Miskolc Város Díszpolgára” című viselőit nem illetnék meg a korábbi privilégiumok (ingyen busz- és villamosbérlet, ingyen fürdőbelépő stb.), hanem csupán egy oklevél, egy plakett és díszsírhely, a korábbi •kitüntetettektől is vissza kellene vonni a privilégiumokat, illetve célszerű azt is áttekinteni, hogy érdemesek-e az 1973 óta kapott kitüntetésekre viselőik?

Tizenhárom felszólalás hangzott el a vitában. Szót kért .az, akinek csak a régi, vagyis a jelenlegi címer tetszik; az akinek az „A”-vál- tozat; az akinek a „B”; aki felemlítette, hogy harmincéves tanácstagságáért igazán szerény jutalomnak számítanak az úgynevezett privilégiumok; az, aki majdhogynem sírva mondta el: igénybe se .vette azokat; az, aki az ősszel megválasztandó új önkormányzatra akarja hagyni az 1/1990. sz. miskolci tanácsrendelet megalkotását és i'gy tovább, és így tovább ...

Ez utóbbi tanácstag miatt dr. Kovács László tanácselnök előbb azt szavaztatta meg, dö.ntsön-e a tanácsülés a város címeréről, zászlajáról, és a „Miskolc Város Díszpolgára” cím alapításáról, adományozásáról rendelkező új tanácsrendeletről. Szavaztak, hogy dönteni kell! Ezután jött a címer és a zászló sorsát eldöntő szavazás. Negyveníkilenc szavazat kellett volna ahhoz, hogy Miskolcnak új címere, új

zászlaja, új kitüntetése legyen. Az összeszámláláskor kiderült, hogy 44-en szavaztak az előterjesztés mellett, ellene senki, viszont 18- an tartózkodtak! Emiatt — jelentette be nem kis csalódottsággal, igen rosszkedvűen dr. Kovács László — a létszámhoz viszonyítva nincs meg a minősített többség. így a díszpolgári cím megszavaztatása természetesen már szóba sem kerülhetett ...

Az elrendelt szünetben megkérdeztük a vb-tit'kárt, a címertani szakértőt: .hogyan értékelik a történteket?

Dr. Juhász József:

— Egyértelmű, hogy nem szavazott mindenki, hiszen a 44 igen és a 18 tartózkodás ezt mutatja. Persze, végső soron a tartózkodás is „nem”-ként fogható fel. Az új címerről, zászlóról, kitüntetésről most már majd az új önkormányzat dönt, ha akar. Ennél megfelelőbb címert aligha fog találni bárki is ...

Dr. Csorba Csaba:

— Nem vagyok csalódott. Egy 1985-ben választott miskolci tanácstestület talán még egy éve is fordítva szavazott volna, vagyis 44 „nem”-mel. így a 44 „igen” most — érdem. Azt viszont megmondom, hogy ez a város megint „példát” mutatott, azon se csodálkoznék, ha szerte az országban nevetnének rajtunk. Nem hiszem, hogy ez Miskolcon kívül máshol megtörténhetett volna, vagy megtörténhet.

— nyikes —

Rádióteleionok

Salgótorjónban, a BRG Rádiótechnikai Rt* ben saját fejlesztésű vezeték nélküli hírközlő eszközöket és azok kiegészítő berendezéseit készítik. A gépkocsiba szerelhető és kézi rádiótelefonok hordozható CB*készülékek gyártásával szeretnének bekapcsolódni a hazai rádiótelefon-rendszer megvalósitásába. (MTI- fotó)

Ki tiltja és mikor?

Rögös az út a munkástanácsig

A fiatal munkásból, Sárkány Gábor hegesztőből ömlik a panasz. Munkahelyén, a Digép energiaüzemében munkástanácsot akar szervezni. Főnökei azonban nem nézik jó szemmel a buzgalmát, így félő, hogy a tervezett alakúid ülést el kell halasztani. A tanács szervezésével párhuzamosan .mind többen" jelezték, hogy a szakszervezetből — ami nem képviseli az érdekeiket — kilépnek. Ezt Is Sárkány bonyolítja. Korábban bizalmi volt. ha a tagdíjat képes volt beszedni, ezt a munkát is ellátja.

— Erről beszélgettünk hétfőn, .déltájban a munkatársaimmal. Húsz kilépési nyilatkozatból tizenhármat kitöltve visszakaptam, úgy tűnik, sínen van a dolog.

Egy község kor (kór?) képe

Tardona. Aprófalu a Bükk lábainál. Háromszázhatvan lakóház, ezerkétszáz lélek. A leltár nem sokkal több ennél, s mégis mutatja: mily erő lakozik a vidéki Magyarország e kicsiny szigetén! Csöndes, nem hivalkodó. A falu több, mint 50 évig harcolt elszigeteltsége megszüntetéséért, az „élet útjáért” — ahogy sokan elnevezték a Tardona patak völgyét átszelő új utat, mely jelkép lett, s egyben egy jobb jövő ígérete.

Megjárta e község is az országban szokott kálváriát. Volt önálló, lett körjegyzőséghez csatolt, pillanatra megint kezébe adták sorsát, hogy aztán újra kiadják a verdiktet: közös tanácsba csatolandó szerepkör nélküli település. Kimondani is iszonytató valakire vagy valamire, hogy élte a puszta létezés. Tudom, voltak, akik szörnyűbb helyzetbe kerültek — mára gyom verte fel az udvarukat, s az örökösök a vályogház falához vezetik a vizet: dőlne össze mielőbb. Nem, mi nem jutottunk erre a sorsra.

Elrettentő állapotokkal kell majd az önkormányzatnak megbirkóznia. A falunak egyetlen útján sincs burkolat, nincs járda, nem elég a közvilágítás, megoldatlan a szennyvizek kezelése, nincs önálló orvos, védőnő, s a kurblis telefon két központon át fél nap alatt tán’ el is éri a nyolc kilométerre levő várost. Ha sürgősen orvos kell, isten őrizz a városba menni, Csokvaományba telefonáljon a rászoruló, onnan (úgy harminc kilométerről) télen akár egy óra alatt itt teremhet a doktor. Hogy Kazincbarcikáról mindez 10 perc volna?

1989-ben megelőlegezték községünknek is az önállóságot. Dönthetünk most már pénzeink felhasználásáról szabadon, sőt pénztárcánk (mármint a falué) vastagsága szerint fejleszthetünk is! Ez aztán a pazar logika! Mig volt pénz a megye döntött, ki, mire, mennyit kap. Most, hogy már nincs miről, szabad a döntés jóga. A falu pénzének háromnegyedét viszi el a puszta működtetés, a fennmaradó részből kell megoldani mindazt, amire eddig valahogy nem futotta. (Meg ami a székhely községre fordítódott.)

A lakosság pedig nem kér: követel. Most, azonnal és mindent, amitől eddig megf osztatott. Esetleg beérné azzal is, ha csalc egy autó salakot öntenénk kikátyúsodott utcájára, vagy kitisztítanánk az évtizedek óta eltömődött átereszeket — de az évre szűkre szabott kabát már nem ér tovább.

A falu több mint 16 milliót kitevő költségvetéséből alig .5 millió az állami támogatás. A többit az itteni emberek teremtették meg. Számunkra, úgy tűnt nincs más lit: minél előbb leválni az állami költség- vetés ingatag talajáról, s eltartani* saját magunkat. Akkor lesz orvos, út, és minden egyéb. Nosza, felcsaptunk hát vállalkozónak. És máris szembe találtuk. magunkat azokkal a szabályokkal. melyek a magánvállalkozóknak is lehetetlen korlátokat szabnak. Virágzanak a kiismerhetetlen, jogot teremtő belső utasítások, körlevelek nemcsak a sokat szidott tanácson, hanem a pénzintézeteknél is. Vizsgálha- tóan hitelképesek vagyunk, mégsem jutunk előbbre. Pedig mindenki tudja, hogy ami évekig épül, az mindig többe kerül.

Állítólag földvagyonunk is van. Ennek ellenére a használói jog helyett kezelői jog került bejegyzésre a külterületi, földjeinken gazdálkodó tsz javára. Sőt, e földek magánkézbe adása is folyik. Erdőinket többen művelik, hasznukból egy-egy csöpp jutott már a falunak is (nem beszélve a munkalehetőségekről), de jó lenne valahogy „rendbe tenni közös dolgainkat”.

Mindennek ellenére előbbre jutunk. Földjeinken már ott legelészik — 20 év után újra — húsellátásunk tárgyi bizonyítéka. A hús- marhatenyésztő farmer és a. falu érdekei szerencsésen találkoztak. Legkésőbb augusztusban újabb létesítménnyel gyarapszik a község: ekkorra egészséges ivóvíz folyhat a csapokból. Családjaink 30 ezer forin- . tot fizetnek azért, ami a városokban eddig is természetes volt. Megkezdődött az orvosi rendelő építése. Ha minden igaz, lesz (magán) patikánk, is. Ennyi kezdeményezésre az utóbbi években alig volt példa. Eddig is, ezután is összefogással épül majd minden. Csak a szájak húzódnak kesernyés mosolyra, ha kérdik: miért kellett ennek így lennie? Mert lehetne, lehetett volna másképp. Felelősséggel, tisztességgel.

Magyar László Tardona'

Erre jött Berta Tibor üzemvezető. és azt mondta, hagyjuk békén a szakszervezetet, ne bomlasszunk. De közölte azt is, hogy ellenzi a munkástanácsot. azt tanácsolta, szervezzük a gyáron kívül.

Nem hűbeletaalázs módjára kezdték ám a szervezést magyarázza —, tanulmányozták, milyen a Dimag Rt.-nél alakított érdekvédelmi szerv cégbírósági bejegyzésre készített okirata, azt vették mintának. Igazítva természetesen az ő körülményeikhez. Megemlíti még, hogy a múlt héten már beszélt az elképzeléseiről az üzemvezetőnek. Akkor pozitívan állt hozzá. Mi történt azóta? Csak nem szólt le valaki? Gyanítja azt is, hogy élnek még a régi reflexek, összefonódások ...

*

Sárkány munkatársa, Fink Kálmán vállalja a nyilvánosságot:

— Tegnap azt mondták a vezetők, hogy .megtiltják a munkástanács szervezését itt a munkaidő alatt. Egyébként pedig lázítással vádolták őt — mutat kollégájára’ — a szakszervezet elllen.,

Sárkány Gábor kiegészíti:

— A munkástanácsnak a gyárban van a helye, a dolgozók érdekét képviseli, világos, hogy itt kell megalakulnia. működnie.

Ismét Fink Kálmáné a szó:

— Nem hiszem, hogy Berta tiltaná, ő is felülről, kaphatta. hogy erre reagáljanak, hogy próbálják megtiltani a szakszervezetből való kilépést, és a munkástanács alakítását.

Akárcsak a többiek. Berta Tibor is fiatal, nem néz ki vaskalaposnak. Amikor találkozunk, mondom, honnan jöttem, rögtön a vezérigazgatói engedélyt kéri. Közlöm, hogy szóbeli engedélyem van, úgy tűnik, szóba sem áll az újságíróval. Aztán meggondolja magát. Sárkányt dolgozni küldi, engem az irodába terel. Alig kezdjük el a beszélgetést, megjelenik Teszárovics Tibor. tmllc-művezető és Papp György, műszaki vezető. Egyetértenek, hogy az ügy csak a pan as/fkodéval együtt tisztázható, szükséges a „szembesítés”.

Sárkány Gábor továbbra is rendíthetetlen. Kicsit furcsa a szituáció, hogy egy szál maga áll szemben három „ellenfelével”, de határozott, látszik, érzi. hogy igaza van.

Berta Tibor természetesen tagadja a vádakat:

— Nem mondta senki, hogy nem lehet munkástanács. Egyértelmű, hogy így felülről sem kaphattam utasítást a tiltásra. Annyi hangzott el. hogy munkaidő alatt, ne szervezzen Sárkány. Mi biztosítjuk a vállalat energiaellátását, iiti nem lehet lógni.

Hozzáteszi, hogy a szak- szervezetek bomlása egy

olyan folyamat, amit nem lehet parancsszóval megállítani. Egyébként ő maga is elégedetlen a szakszervezettel. Most, amikor végre megszabadultak a .munkahelyi politizálástól, jó. hogy nem örülnek neki, ha munkaidőben szervezik a munkástanácsot.

— Azért tanácsoltam a Gábornak, hogy csinálja munkaidőn túl, hogy ne tudjanak belekötni.

Sárkány Gábor tovább érvel :

— Jogásszal beszéltem tegnap, nem tilthatják meg a munkástanács szervezését. Nem értek egyet Bertával, nem a főnökök ellen, a munkások érdekében szervezzük a tanácsot, a mi érdekeinket védi majd!

Papp György sűrűn emlegeti a csőd felé menetelő gyár érdekeit, nem bírom kihagyni a kérdést:

— Attól a pár perctől függ a Digép sikeres működése, amikor Sárkány Gábor a munkástanácsot, vagy a szakszervezet ügyeit szervezi ?

Szó sincs róla, mondják mind a hárman. De a munkaidőalapot védeni kell, úgyis rengeteg a kiesés a munka. szervezetlensége, anyaghiány, és egyéb kényszerpihenők miatt. Meg kell végre fogni a dolgozókat, állítják. Berta Tibor még megjegyzi:----Az a baj, hogy másik

ü

zemből jöttek panaszkodni. De nem ám a vezető, magúik a munkások! Hogy Sárkány ott is szervezi a szak- szervezeti kilépést és a munkástanácsot.

Sárkány Gábor ígéri, ezután is ezt teszi, de — mint megegyeznek — csak munkaidő után. Mert. ahogy beszélgetnek, látszik, némi egyetértés azért kialakul. Többek között abban, hogy abból adódnak a félreértések, hogy ez az első. a gyárban alakuló .munkástanács.. Hogy hiányzanak a tapasztalatok, azért nehézkes az egész. A vezetők inkább segíteni, mint gátolni akarják a munkásokat, bár kétségtelen, van némi alapja., hogy úgy érzik, ellenük is lesz ez a tanács. Mert mérnököt, vezetőt nem akarnak a tagjaik sorába venni. A vita végül is sportszerűen zajlott...

*

Végül egy kis intermezzo, „régi reflexek” címszó alatt. Berta Tibor, aki már a kis magnót ,sem engedte bekapcsolni. közli az újságíróval, hogy szeretné megjelenés előtt elolvasni a kéziratot. Meglepve hallgatja, hogy az újságíró egyedül a szerkesztőségének felelős a munkájáért. s hogy nincs cenzúra. Az ember ilyenkor nyel egyet, s megállapítja: fő, hogy azért jól megy az energiaüzemben a munkás- tanács szervezése!

M. Szabó Zsuzsa