Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-31 / 126. szám
£7 XLVI. évfolyam, 126. szám 1990. május 31. Csütörtök Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Gorbacsov bízik a megegyezésben Az indiai nagykövet megyénkben Mihail Gorbacsov szovjet elinök biztos abban, hogy a csütörtökön kezdődő washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozón az európai erőegyensúly megbontása nélkül sikerül megegyeznie Bush elnökkel Németország újraegyesítésének külső körülményeiről. A Kanadában tárgyaló politikus kedden Ottawában találkozott Brian Mulroney kanadai miniszterelnökkel, majd Ramon John Hnaty- shynnel, Kanada főkormányzójával. A megbeszélések témáit nem hozták nyilvánosságra. Mihail Gorbacsov Ottawa belvároséban tett sétája közben csak azt árulta el újságírók kérdéseire válaszolva, hogy a Mulroney-val folytatott: tárgyaláson nem esett szó Litvániáról. Gortoa- csovot egyébként külföldi útjait jellemző lelkesedéssel fogadták a kanadai főváros lakói. Az ottawai látogatás kézzelfogható eredményé, hogy Kanada 500 millió kanadai dollar értékű hitelt ajánlott fel a Szovjetuniónak. John Crosbie külkereskedelmi miniszter elmondta, hogy a kétéves hitel kanadai áruk vásárlására ford í band ó. Gorbacsov, akit elsősorban arról faggattak, mi a véleménye Jelein megválasztásáról, kijelentette: bízik abban, hogy sikerül együttműködnie az Oroszországi Föderáció parlamentjének kedden megválasztott elnökével. — „Jelcin elvtárs álláspontja eddig destruktív volt, azonban az utóbb1' három napban észrevehető változás azt mondatja velem, hogv várjunk, maid meglátjuk” — tette hozzá. A szovjet elnököt elkísérő Eduard Sevardnadze kül-. ügyminiszter, kanadai kollégájával. Joe Clarkkal tartott eszmecseréjén megismételte Moszkva hivatalos álláspontját, hogy az egyesülj Nétnetországnak semlegesnek kell lennie. Ugyanakkor hozzátette: „Németország egyesítését nagyon hasznos fejleménynek vélem”. Május 29-én este megyénkbe érkezett az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete és felesége, Surinder Lal Malik és Geetanjli Malik. Tájékozódó látogatásuk első állomásaként Szabó György, megyei tanácselnök fogadta a vendégeket tegnap délelőtt. Tájékoztatta őket megyénk helyzetéről, szólt azokról a nehézségekről, amelyek leginkább sújtják régiónkat, de ismertette azokat a törekvéseket is, amelyeket a hátrányos helyzet csökkentésére, megszüntetésére szorgalmaznak. Természetesen megyénk értékeit sem felejtette megemlíteni, mint mondta, kastélyaink, természeti szépségeink, történelmi városaink, településeink az idegenforgalmi turizmus valóságos paradicsomát tennék lehetővé, ha kellő • tőkével és megfelelő infrastruktúrával rendelkeznénk. Ezután a nagykövet szólt néhány szót országáról. Elmondta, hogy bár 700 milliós lakosságuk között igen sok az igazán szegény, egy? re szélesedő középosztály jött létre a felszabadulásuk óta eltelt 40—45 esztendő alatt. Számuk ma már közel 150 millió, s ez a tendencia tovább folytatódik. Ezek életszínvonala a nyugati társadalmak középosztályaival szinte egyenlő. Természetesen, a szegény réteget sem hanyagolják, megfelelő szociális rendszer működik segítésükre, fel- emelkedésükre. Mint mondta, a magyar külügyminiszter szeretné, ha India átadná hazánknak ez irányú tapasztalatait, s Malik úr készséggel felajánlotta ezt a segítséget megyénknek is. Jól képzett, kipróbált oktatási, banki szakembereik vannak, akik szívesen jönnének akár régiónkba is, átadni tapasztalatukat, tudásukat. Bérüket hazájuk rendezné, nekünk csupán a szállásukat, ellátásukat kellene biztosítani. De más üzleti kapcsolat- teremtéssel is kecsegtetett Malik úr. Elmondta, hogy India kész belépni a vállalkozási rendszerünkbe, természetesen, megfelelő profit ígéretében, de érdeklődnek kastélyaink iránt is, (Folytatás a 2. oldalon) Hegint „példát" mutattunk? lines új miskolci városcímer Döntött a megyeszékhely tanácsa a magyar városok egyre-másra döntenek arról, hogy a városi jelképeik megúj- hodjanak, elszakadjanak az elmúlt negyven év „kényszereitől”, visszatérjenek a régi hagyományokhoz. Nemsokára lesz már új címere a Magyar Köztársaságnak is. A város sorsa iránt felelősséget érző állampolgárok, pártok, társadalmi szervezetek egyértelműen kinyilvánították Miskolcon is, hogy a jelenlegi városi jelképeken változtatni kell. A város történelmi hagyományait jobban kifejező, s az itt élők közmegelégedésével minden tekintetben jobban találkozó új városcimer és városzászló megalkotása szükségeltetik. Az igény megvalósítása elindult a maga útján, s Miskolc Város Tanácsának tegnapi ülésén kellett döntenie: mi legyen? Mielőtt azonban a szavazásra térnénk, fussuk át a tanácsülésnek a címerrel foglalkozó másfél órája történetét. (Folytatás a 3. oldalon) Tőkés László beszéde a Parlamentben Felfíiigesztették a fitimy Ha folytatódik az Országgyűlés ülése A múlt héten félbeszakadt ülés napirendjét folytatva kezdte meg munkáját szerda reggel az Országgyűlés. Még a napirend ismertetése előtt az elnöklő Szabad György köszöntötte a páholyban helyet foglaló Tőkés László nagyváradi püspököt, aki rövid beszédet intézett a törvényhozáshoz. Elöljáróban emlékeztette a jelenlevőket az áprilisi, Václav Havel által összehívott pozsonyi találkozóra, hangsúlyozva: itt bizonyossá lett, hogy a közép-kelet- európai országok politikájában is létjogosultságot nyer az erkölcs. Mint mondotta: az erkölcs térhódítása a politikában az egész .társadalom megújulásának alapját jelentheti. Rövid beszédének gondolatmenetét összegezve a nagyváradi püspök leszögezte: az erkölcsileg hiteles politika voltaképpen ökumenikus szolgálat. Az Erdélyből érkezett vendég felszólalása után Szabad György bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezetésével a frakció tagjai Kónya Imrét bízták meg, tekintettel arra, hogy Antall József — miniszterelnöki tisztje miatt — lemondott e tisztségéről. Ezt követően Szabad György ismertette az ülésnap napirendi pontjait, amely az elmúlt héten elfogadott tárgysorozat értelmében a következőképpen alakult: 1. Törvényjavaslat a fel- számolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról. 2. Törvényjavaslat a földről szóló 1987. évi I. törvény módosítására. 3. Törvényjavaslat az állami és szövetkezeti tulajdonban levő termőföld átruházásának átmeneti tilalmáról. 4. Törvényjavaslat a volt egyházi tulajdon ingatlanok elidegenítési tilalmáról. 5. Országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatáról. Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról szóló törvényA Budapest—Becs híd Nem első, de talán nem is az utolsó eszmecsere színhelye a sokat vitatott Budapest —Bécs világkiállítás lehetőségéről a TÜKI miskolci konferenciaterme. A rendezők, a Miskolci Egyetem Közgazdaságtudományi Intézete és a CONSULTING— SZENZOR Kft. mai konferenciáján a világkiállítás esélyeit vitatják meg. Az előadók: Baráth Etele kormánybiztos, Otto Leissinger bécsi vezérigazgató, Hugó Potyka osztrák főépítész. Szabó Iván országgyűlési képviselő és Winkler Barnabás igazgató. A vitát Szila? Ádám vezeti. erejű rendelet kiegészítését indítványozó törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó Iván (MDF), a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságok együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már módosította, mégpedig úgy, hogy új hely. zetet teremtett két területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. Az előadó megállaA termelés és a termék- szerkezet korszerűsítésének, a gazdaságtalan termelés visszaszorításának kényszere, valamint az ezeket ösztönző gazdasági szabályozó rendszer gyakori változásainak hatására a 80-as évek közepétől a munkaerőpiacon jelentős átrendeződések figyelhetők meg. Megyénk munkaerőhelyzetében az elmúlt években éreztették hallásukat a felgyorsult politikai és ettől lényegesen lassabban kibontakozó gazdasági 'reformfolyamatok, s a korábban kialakult feszültségeket tovább növelték. A megye népességmegtartó ereje, a lakosság foglalkoztatottsága, a gazdálkodó szervezetek gazdasági pozíciója az országos átlagtói nagyobb mértékben romlott. Egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a nagyarányú munkanélküliség, ami a nehézipar domináns jelilegéből adódik. A tartós munkanélküliség valóssá vált megyénkben, s ezért az Országos Érdekegyeztető Tanács 1990 februárjában kritikus körzetté nyilvánította Ózdot és térségét, valamint többlettámogatást ítélt a Foglalkoztatási Alap erre elkülönített részéből (a többlettámogatás összege 130 millió forint, amely kb. pította azt is, hogy mindösz- sze 30—40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak öissze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt, így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen folytassák le az általános és részletes vitát. A teljes egyetértést mutat, ta az is, hogy a határozat- hozatal során ellenszavazat és tartózkodás nélkül, valamennyi képviselő elfogadta a felszámolási eljárásró! szóló törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló törvény- javaslatot. Mielőtt a következő napirendi pont tárgyalására tértek volna, Szabad György (Folytatás a 2. oldalon) 350 fő végkielégítéséhez, 50 fő áttelepülési kölcsönéhez, 150 fő váEBlallkozássegítő juttatásához és mintegy 150 fő új munkahelyén a társadalombiztosítási járulék átvállalásához elegendő). A B.-A.-Z. Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy döntött — figyelembe véve az Özd térségében erősödő foglalkoztatási feszültségeket —, hogy a Foglalkoztatási Alap munkahelyteremtések támogatására szolgáló 1990. évi 300 milliós megyei keretből 100 millió forintot az ózdi körzetben megvalósuló munkahelybővítő fejlesztések támogatására adja. Ennek a keretnek a felhasználását a közeljövőben megalakuló Regionális Foglalkoztatási Tanácsra, mint helyi érdekegyeztető fórumra bízza. Az újrakezdők, pályakezdők vállalkozási köllcsönérőil szóló jogszabályi rendelkezés jó célokra irányult, de a gyakorlatban nem sikerült megvailósítarrt. 1989-ben összesen 3316-an igényelitek kölcsönt, ebből 1910-en kaptak, 1990. első negyedévében 2004-en igényelték, s 1238- an kapták meg a kölcsönt. Ismereteink szerint várható az újrakezdési kölcsön (Folytatás a 2. oldalon) Szigorítják az újrakezdési kölcsön feltételeit Pályakezdők, újrakezdők, munkanélküliek WTiwiriiTiiiiiiiii mi, i mrrrwir Ez lett volna Miskolc új címere, ama bizonyos „A” változat.
