Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-30 / 125. szám
1990. május 30., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Harangláb — ajándékba ins nyugalom a Borsodlervnél Tanulni Európától és a legkisebb falutól Aki ismerős a házunk táján, tudja, hogy egy épület- ben dolgozunk a megyei tervező vállalattal. Nos, a szomszédból az utóbbi időben gyakran hallani fúrást, faragást, kopácsolást. Nocsak, ők itt korszerűsödnek, szépítkeznek, nekünk pedig jó, ha néha tapétázásra telik... Nos, kiderül, nem zöldebb a szomszéd kertje. Nem bizony. Éppen a zsugorodás időszakát éljük. Mert az utóbbi fél év alatt negyven fővel csökkent a. vállalati létszám és mert rájöttünk, kisebb helyen is tudunk dolgozni, sorra adjuk, ki a helyiségeinket. Amolyan kereskedőházat alakítunk ki. Itt van már az Ipari Fejlesztési Bank területi igazgatóságának központja, költözik a Takarékbank, itt van a vállalkozások létrejöttét segítő Inkubátor Kft., a Stop-korom kazántisztító kft. a Ko-nike, építőipari segédanyagot gyártó és forgalmazó kft. is jön, de már tár-; gyalunk egy német céggel, amely irodabútorokat, irodaszereket, eszközöket értékesít majd. Többnyire a profilunkhoz közel álló cégekell hozzuk be az épületbe. No, és ne feledkezzünk 'meg a Borsod Megyei Beruházási Vállalatról sem, amellyel mostanában építünk ki konstruktív kapcsolatokat, — sorolja a Borsodterv igazgatója, Káli Sándor. — Üj kapcsolatok kiépítése az elsődleges cél? — Inkább az, hogy megkeressük az épület bérleti díját. Persze a másik sem elhanyagolható. — Ilyen rosszul menne a dolguk? — Erről hála Isten, szó sincs. De egy ilyen mérvű, átmenetnél, amely most az országban zajlik, a vállalatoknak is át kell alakulniuk. Nyugaton, hozzánk hasonló mamut tervező cég nem létezik, mindenütt 4— 20 fős csapattal oldanak meg egy-egy feladatot. Ezek a közösségek egy munkára, szerveződnek, ha azzal elkészültek. akkor esetleg — legtöbb esetben ' — felosztanak és más közösségek jönnek létre. Hogy ebben az átmeneti gazdaságban milyen legyen egy átmeneti szervezet, azt ki kell találnunk. Mondjuk. most zajlik a kísérletezés. — Nem lehet túl kellemes most a Borsodlervnél dolgozni.. — Sajnos, többek számára túlságosan iis fájdalmas a folyamat. Amikor radikálisan csökkentettük a létszámot. nem a takarítónőkkel kezdtük, hanem a közénve- zetőkkel. Volt. akinek tudtunk más munkát szerezni volt akinek nem. A vezető tervezők közé tizenöt önelszámoló egvséeet szerveztünk'. Ez a 15 kis közösség aztán most gazdasági versenyben van egymással. A műterem, tehát az önelszámoló egység vezetője például járja a többi önelszámoló egységet és megpróbálja maga számára megszervezni a legolcsóbb gépészt, vagy a legjobb gépészt, vagy a leggyorsabb gépészt. . . Az emberek forognak, költöznek, egyszóval nincs nyugalom. No és arról sem szabad elfeledkezni, hogy legtöbben a szocialista típusú vállalati élethez szólítunk és bizony nehéz az átállás. Itt ugyanis már nincs meg a teljesítménytől független létbiztonság, a védőháló, az új típusú vállalat nem lehet "a társadalmi érintkezés színtere, mert nem tűri a főnök, hogy az asszonyok a műteremben beszéljék meg családi gondjaikat, itt tárgyalják meg a gyereknevelés örömeit, avagy a legújabb divatirányzat érdekességeit. Itt már szigorúan munkával kell kitölteni a munkaidőt. — Valamit valamiért. Az előbbiekért mivel kárpótol a házi rendszerváltás? — Ne beszéljünk kárpótlásról — javasolja Káli Sándor. — Inkább a fennmaradásról, az életképességről szóljunk. Az önelszámoló módszerrel tavaly, a legnyo- mottabb évben tíz százalékkal tudtuk növelni az árbevételünket. Ez sok szempontból fontos, de a műtermek közötti verseny miatt alapvető fontosságú. Verseny ugyanis hiányhelyzetben nem létezik, csak akkor, ha folyamatos a munkaellátottság. Ha nincs elég munka, a vezető tervező nyilván veszi a sátorfáját és odébbáll. Odébbállása aztán a szerkesztők, a rajzolók jelenlegi munkahelyét is megkérdőjelezi. — Volt már rá példa? — Igen. Elment egy gépésztervezőnk. .. — Igazgató úr., mégsem mondok le az eredeti kérdé< semről: mit hoz az egyes ember konyhájára ez a feszített munkatempó. Miért vállalják mégis a Damoklész kardjaként lebegő létbizonytalanságot? Mert az a száztíz ember, aki itt dolgozik, tudtommal szívesen dolgozik itt. mindennek ellenére... — Ötvenkét százalékkal növeltük az átlagjövedelmeket. — Erre, azt hiszem nincs más kifejezés, mint az, hogy csodálatos. Ám ismerek egykét miskolci céget, amely abba bukott bele, hogy látványos átcsoportosításokkal látványosan emelt béreket, munkájuk pedig alig volt. — Vart elég munkánk. Iskolákat, sorházakat, egy sor közösségi intézményt és sok- sok pici ipari létesítményt tervezünk. Kilépünk a megyéből is. Remélem, néhány napon belül megnyílik Tiszafüreden a Borsodterv helyi irodája. —: Hogyan jutottak be ilyen kenyérharc idején a szomszéd megye felségvizeire? — Gesztusokkal. Például ajándékba terveztünk Kócsra egy haranglábat! A mi cégünk egyébként már egy ideje túllépett azon a merev célon, hogy csupáncsak épületeket tervezzen. Mi térségekben gondolkodunk, azok gazdasági, társadalmi és természetesen esztétikai fellendítésében. Olyan nagy ma Magyarországon a tervezői kul- turálatlaniság, olyan sok a gátlástalan tervező — aki a pénzért eladja száz és még ennél is több évre egy kisvárosnak, egy falunak az arculatát —, hogy mi már nem akarunk beállni ebbe a sorba. Többek között ezért álltunk be a ringbe a Cserehát megmentéséért.. . — Valóban: mi motiválhat egy tervező céget abban, hogy adaptáljon egy településszövetséget? Ott még egy ideig, ha jól látom, nemigen lesz terveznivaló... — Nem lesz. De mi ugyanúgy akarunk tanulni Európától, ahogyan a legkisebb falvaktól. Biztosak vagyunk abban, hogy nem lesz haszontalan számunkra a településszövetségi részvétel. Egyszer egy őslénykutató valamilyen oknál fogva belecsöppent egy gépész tervező csoportba és mit ad Isten, tőle vették az ötletet, hogy miként is lehetne megtervezni a legoptimálisabb építődarut: valamelyik szau- rusznak a gerince alapján tervezték meg. — A vállalatszervezésen túl, mit akarnak még tanulni Európától? — Korlátolt felelősségű társaságokat alapítunk hamarosan osztrák és német partnerekkel. Bőven van mit tanulnunk technikából, szemléletből, minőségből, szervezésből. . . Ez utóbbira nem európai a példa, de igaz és jó. New Yorkban, annak is a sűrű belvárosában sehogyan sem tudtak helyet találni a darunak, amely fontos elemeket tett volna le az építési területre. Aztán megszervezték! Addig pakolták le a hatalmas elemeket, amíg az utcai közlekedési lámpa pirosat jelzett. Mire zöldbe váltott, a daru szépen elcsámpázott a helyszínről. Lévay Györgyi Drnól, Sajópálfala, Szirmabesenyö A miskolci telefonhálózatban A Miskolci Távközlési Igazgatóság értesíti ügyfeleit, hogy június 8-án 14 órakor Szirmabesenyö, Arnót és a vele már korábban egységed helyi hálózatba került Sajópálfala távbeszélő-előfizetőit. Miskolc egységes helyi hálózatába kapcsolja. Éttől az időponttól kezdődően az érintett előfizetők 46-os körzetszámmal részt vesznek a belföldi és .nemzetközi távhívóforgalomban. Az átterheléssel egyidejűleg az előfizetők kapcsolási száma ötjegyűre változik. A megváltozott kapcsolási számokról a postahivatalok és a tudakozó munkahelyek adnak felvilágosítást. Közlemények Figyelem! Amerikai házaspár anyanyelvi szinten angol intenzív nyelvtanfolyamot indít június 11-én. Jelentkezni június 1- ig, 16—20 óráig, a 62-144-es telefonon. TOP TRAVEL-TAJÉKOZTATÖ! NON-STOP TORA ajánlataink: Velence: jún. 21—23-ig, 1700 Ft + 15 DM. Tarvisló: jún. 14—léig, 1290 Ft + 20 ATS. München: jún. 28—30-ig, ,1450 Ft + 10 DM. Safari park—Bécs: jún. 29., 650 Ft + 20 ATS. Szatmárnémeti- Nagybánya: jún. 29., 350 Ft. Isztambul: jún. 28—júl. 1-ig, 4900 Ft. Üdülés: Bulgária-Druzs- ba üdülőtelep: júl. 21—28., júl. 28—aug. 4-ig. Elhelyezés: I. oszt. fizetővendég-szoba. Ellátás: félpanzió, talonrendszerben. Jelentkezés, felvilágosítás: Miskolc, Dorottya u. 1. Tel.: 06-46-73-231. Nemcsak égetni lehet Sok mindenre jó, nemcsak elégetni való. (d. k.) Ismét hasznos anyag a nád A mezőgazdaság hulladékaként tartották már csak számon az utóbbi évtizedekben megyénkben a vízpartokon llévő nádat. Hasznosítása csekély volt, A házak, épületek tetején elfoglalta helyét a cserép, a pala — s lassan már azok is kiöregedtek, alkik nádazni tudtak. A Bodrogközben, a Tisza mentén, a Tak.taközben és másutt, is inkább csak leégeitték ia korhadó nádait. Most azonban úgy tűnik, reneszánsza llesz ennek a természetes anyagnak. Mint dr. Szabó Miklóstól, az Észak-magyarországi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülésének igazgatójától megtudtuk, az Egyesülés kezdeményezésére a hozzájuk tartozó .társulatok birtokában lévő nádasok hasznosítását megkezdték. Felméréseik alapján mintegy 200—250 hektárnyi olyan nádast derítettek fel, amelyről iparilag is jól hasznosítható anyagot .tudnak begyűjteni. Ennek alapján kezdték meg a kitermelést és a feldolgozást. Mintegy 25 hektárnyi részről gyűjtötték be a nádat, s a kitermelt anyagot az export igények szerinti minőségnek megfelelően dolgozták fel. így az ipari célra alkalmas. Az első feldolgozott próbaszállít- mányt az NSZK-ban értékesítették, s azt a kereskedelmi partnernak már el is küldték. Elgondolásaik szerint gazdaságos (tevékenységet lehet kialakítani a feldolgozással, hogy egyúttal munkahely(teremtésre is lehetőséget ad. Társulás létrehozását tervezik. A terméket, a nádat, különböző feldolgozottság! fokban kívánják piacra vinni, minit például nádpaMó, nádszövet és egyebek. így kívánják hasznosítani az eddig veszendőbe ment természeti értéket. A tagság tegyen dicsőség Meghalt a KIOSZ - éljen az ipartestületi M.int sok minden más, napjainkra a kisiparosok érdekvédelmi szerve, a KIOSZ is feleslegessé vált. Legalábbis abban, a formában, ahogy megszoktuk. Nem volt elég hatékony a működése, morogtak is miatta az iparosok. Tegyük hozzá: nem csupán azok hibájából, akik működtették; a szervezet felépítése hordozta magában tehetetlenségét, hibáit. Ha nem jó, hát szűnjön meg — így döntöttek május 24-én miskolci és Miskolc környéki kisiparosok. És azonmód megalapították új érdekvédelmi szervüket, a Miskolci Ipartestületet. Kérdés: mennyiben más ez, mint elődje volt, nem csupán névcsere történt csak? * Már maga az ipartestület elnevezés a „régi, szép időkre” utal, amikor is az iparosra nézve dicsőség volt, ha tagnak mondhatta magát. S mert ez jó volt, szeretnék az alapítóik a helyzetet v.isz- szaállítani. A megalakítás ténye a közakaratot fejezi ki. A KIOSZ munkatársai kétezer tagot kérdeztek meg, szeretnének-e ipartestületet? Szinte valamennyien igennel válaszoltak. így elmondható, valós igény szülte a régi-új szervezetet. A Miskolci. Ipartestület megalakítása február óta folyt. A most kimondott határozat szerint a szervezet önálló gazdasági-jogi személy. Működéséhez a tagdíjak. biztosítják a fedezetet. Különbség a korábbi felépítéssel szemben, hogy most a befizetések 90 százaléka az alapszervezetnél marad. Az előző rendszerben ez mindössze 30 százalék volt — a szűkös anyagi lehetőségek megkötötték az érdekvédelem kezét. Újdonság, hogy a 70 éves és annál idősebb iparosok térítés nélkül vehetik igénybe az ipartestület szolgáltatásait, annak tiszteletbeli tagjai lesznek. De mit is kínál tagjainak a szervezet? Két jogi szakemberük ügyes-bajos dolgokban ad tanácsot, és akár jogi aktusok alkalmával is képviseli az ipartestületi tagokat. A többi szakember segít adóügyekben — hatósággal szemben képviseli is az adózót —, különböző képzéseket szerveznek, másolnak iratokat, térítés nélkül adják a testület havi lapját. Lesznek persze olyan szolgáltatások, amelyekért fizetni kell. Ilyen a könyvelés átvállalása azok helyett, akik nem szakértői ennek a munkának. Egyelőre nyolcszáz .kisiparos van benne ebben a körben, amely — ígérik — bővíthető. Ehhez természetesen szakemberek szükségeltetnek, és hely, iroda a számukra. Ügy tűnik, ez a gond is megoldódik, mert a HlNF irodái megüresednek, így a KIOSZ —HNF-székház teljesen az ipartestülete lehet. Jut benne hely a Kisipari Termeltető Vállalatnak is, amely — nevéből adódóan — nemcsak szolgáltatásaival, hanem export jogával is a kisipari termelést erősíti. * A Miskolci Ipartestület csak feddhetetlen iparosokat vesz -soraiba. Őket arcképes igazolvánnyal látják el. Nekünk, megrendelőknek, vásárlóknak azt tanácsolják, kérjük ezt az igazolványt a festőtől, a szerelőtől, a parkettástól ... És figyeljük a kisiparos cégtábláját: ha rajta a jelzés, hogy testületi tag, bátran rendeljük meg a munkáját, a szolgáltatását. A tagkönyveket egyébként június végén kapják meg az arra érdemesek. És aki érdemtelenné válik rá, attól megvonják nemcsak a bizalmat, magát az igazolványt is. A múlt héten alakult ipartestületnek jelenleg valamivel kevesebb, mint kétezer tagja van. Az érdeklődés azt mutatja, hogy számuk gyarapodni fog — ezt segítendő, havi lapjukban jelentkezési lapot helyeznek el., Úgy tervezik, jelentkeznek az országos ipartestületbe. Közvetlenül, az eddig szokásos megyei fokozatot kihagyva. Praktikus oka ennek többek között éppen az, hogy a befizetett tagdíjnak a korábbinál nagyobb hányada maradjon helyben, s szolgálja a tagság javát. A Miskolci Ipartestület megválasztotta tisztségviselőit, bizottságait is. Elnöke Vizi László, alelnöke Korpás Imre, ügyvezetője pedig Kertész Márton. A társadalmi ellenőrzést ellátó felügyelő bizottság elnöke Nydtrai István. Az érdekvédelmi szerv cégbírósági bejegyzése most van folyamatban. De máris harcolnak. Tiltakoznak a július 1-jétől kötelező számlaadás ellen. Egyúttal kérik a kormányfőt, 1980-ig visszamenő hatállyal mentesítse az iparosokat az adózás felülvizsgálata alól. Hogy legyen végre valóban vállalkozásbarát a gazdasági környezet. M. Sz. Zs.
