Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-30 / 125. szám

1990. május 30., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Harangláb — ajándékba ins nyugalom a Borsodlervnél Tanulni Európától és a legkisebb falutól Aki ismerős a házunk táján, tudja, hogy egy épület- ben dolgozunk a megyei tervező vállalattal. Nos, a szomszédból az utóbbi időben gyakran hallani fúrást, faragást, kopácsolást. Nocsak, ők itt korszerűsödnek, szépítkeznek, nekünk pedig jó, ha néha tapétázásra telik... Nos, kiderül, nem zöldebb a szomszéd kertje. Nem bizony. Éppen a zsu­gorodás időszakát éljük. Mert az utóbbi fél év alatt negyven fővel csökkent a. vállalati létszám és mert rá­jöttünk, kisebb helyen is tu­dunk dolgozni, sorra adjuk, ki a helyiségeinket. Amolyan kereskedőházat alakítunk ki. Itt van már az Ipari Fej­lesztési Bank területi igazga­tóságának központja, költö­zik a Takarékbank, itt van a vállalkozások létrejöttét segítő Inkubátor Kft., a Stop-korom kazántisztító kft. a Ko-nike, építőipari segéd­anyagot gyártó és forgalma­zó kft. is jön, de már tár-; gyalunk egy német céggel, amely irodabútorokat, iroda­szereket, eszközöket értéke­sít majd. Többnyire a pro­filunkhoz közel álló cégekell hozzuk be az épületbe. No, és ne feledkezzünk 'meg a Borsod Megyei Beruházási Vállalatról sem, amellyel mostanában építünk ki konst­ruktív kapcsolatokat, — sorolja a Borsodterv igazga­tója, Káli Sándor. — Üj kapcsolatok kiépíté­se az elsődleges cél? — Inkább az, hogy meg­keressük az épület bérleti díját. Persze a másik sem elhanyagolható. — Ilyen rosszul menne a dolguk? — Erről hála Isten, szó sincs. De egy ilyen mérvű, átmenetnél, amely most az országban zajlik, a vállala­toknak is át kell alakulni­uk. Nyugaton, hozzánk ha­sonló mamut tervező cég nem létezik, mindenütt 4— 20 fős csapattal oldanak meg egy-egy feladatot. Ezek a közösségek egy munkára, szerveződnek, ha azzal elké­szültek. akkor esetleg — leg­több esetben ' — felosztanak és más közösségek jönnek létre. Hogy ebben az átme­neti gazdaságban milyen le­gyen egy átmeneti szervezet, azt ki kell találnunk. Mond­juk. most zajlik a kísérlete­zés. — Nem lehet túl kellemes most a Borsodlervnél dol­gozni.. — Sajnos, többek számára túlságosan iis fájdalmas a folyamat. Amikor radikáli­san csökkentettük a létszá­mot. nem a takarítónőkkel kezdtük, hanem a közénve- zetőkkel. Volt. akinek tud­tunk más munkát szerezni volt akinek nem. A vezető tervezők közé tizenöt önel­számoló egvséeet szervez­tünk'. Ez a 15 kis közösség aztán most gazdasági ver­senyben van egymással. A műterem, tehát az önelszá­moló egység vezetője példá­ul járja a többi önelszámoló egységet és megpróbálja ma­ga számára megszervezni a legolcsóbb gépészt, vagy a legjobb gépészt, vagy a leg­gyorsabb gépészt. . . Az em­berek forognak, költöznek, egyszóval nincs nyugalom. No és arról sem szabad el­feledkezni, hogy legtöbben a szocialista típusú vállalati élethez szólítunk és bizony nehéz az átállás. Itt ugyan­is már nincs meg a teljesít­ménytől független létbiz­tonság, a védőháló, az új típusú vállalat nem lehet "a társadalmi érintkezés színte­re, mert nem tűri a főnök, hogy az asszonyok a műte­remben beszéljék meg csa­ládi gondjaikat, itt tárgyal­ják meg a gyereknevelés örömeit, avagy a legújabb divatirányzat érdekességeit. Itt már szigorúan munkával kell kitölteni a munkaidőt. — Valamit valamiért. Az előbbiekért mivel kárpótol a házi rendszerváltás? — Ne beszéljünk kárpót­lásról — javasolja Káli Sán­dor. — Inkább a fennmara­dásról, az életképességről szóljunk. Az önelszámoló módszerrel tavaly, a legnyo- mottabb évben tíz százalék­kal tudtuk növelni az árbe­vételünket. Ez sok szempont­ból fontos, de a műtermek közötti verseny miatt alap­vető fontosságú. Verseny ugyanis hiányhelyzetben nem létezik, csak akkor, ha fo­lyamatos a munkaellátott­ság. Ha nincs elég munka, a vezető tervező nyilván ve­szi a sátorfáját és odébbáll. Odébbállása aztán a szer­kesztők, a rajzolók jelenlegi munkahelyét is megkérdő­jelezi. — Volt már rá példa? — Igen. Elment egy gé­pésztervezőnk. .. — Igazgató úr., mégsem mondok le az eredeti kérdé­< semről: mit hoz az egyes ember konyhájára ez a fe­szített munkatempó. Miért vállalják mégis a Damoklész kardjaként lebegő létbizony­talanságot? Mert az a száz­tíz ember, aki itt dolgozik, tudtommal szívesen dolgozik itt. mindennek ellenére... — Ötvenkét százalékkal növeltük az átlagjövedelme­ket. — Erre, azt hiszem nincs más kifejezés, mint az, hogy csodálatos. Ám ismerek egy­két miskolci céget, amely abba bukott bele, hogy lát­ványos átcsoportosításokkal látványosan emelt béreket, munkájuk pedig alig volt. — Vart elég munkánk. Is­kolákat, sorházakat, egy sor közösségi intézményt és sok- sok pici ipari létesítményt tervezünk. Kilépünk a me­gyéből is. Remélem, néhány napon belül megnyílik Tisza­füreden a Borsodterv helyi irodája. —: Hogyan jutottak be ilyen kenyérharc idején a szomszéd megye felségvizei­re? — Gesztusokkal. Például ajándékba terveztünk Kócsra egy haranglábat! A mi cé­günk egyébként már egy ideje túllépett azon a me­rev célon, hogy csupáncsak épületeket tervezzen. Mi tér­ségekben gondolkodunk, azok gazdasági, társadalmi és ter­mészetesen esztétikai fellen­dítésében. Olyan nagy ma Ma­gyarországon a tervezői kul- turálatlaniság, olyan sok a gátlástalan tervező — aki a pénzért eladja száz és még ennél is több évre egy kis­városnak, egy falunak az ar­culatát —, hogy mi már nem akarunk beállni ebbe a sor­ba. Többek között ezért áll­tunk be a ringbe a Cserehát megmentéséért.. . — Valóban: mi motivál­hat egy tervező céget abban, hogy adaptáljon egy telepü­lésszövetséget? Ott még egy ideig, ha jól látom, nemigen lesz terveznivaló... — Nem lesz. De mi ugyan­úgy akarunk tanulni Euró­pától, ahogyan a legkisebb falvaktól. Biztosak vagyunk abban, hogy nem lesz ha­szontalan számunkra a tele­pülésszövetségi részvétel. Egyszer egy őslénykutató valamilyen oknál fogva be­lecsöppent egy gépész terve­ző csoportba és mit ad Is­ten, tőle vették az ötletet, hogy miként is lehetne meg­tervezni a legoptimálisabb építődarut: valamelyik szau- rusznak a gerince alapján tervezték meg. — A vállalatszervezésen túl, mit akarnak még tanul­ni Európától? — Korlátolt felelősségű társaságokat alapítunk ha­marosan osztrák és német partnerekkel. Bőven van mit tanulnunk technikából, szemléletből, minőségből, szervezésből. . . Ez utóbbira nem európai a példa, de igaz és jó. New Yorkban, annak is a sűrű belvárosában se­hogyan sem tudtak helyet találni a darunak, amely fontos elemeket tett volna le az építési területre. Aztán megszervezték! Addig pakol­ták le a hatalmas elemeket, amíg az utcai közlekedési lámpa pirosat jelzett. Mire zöldbe váltott, a daru szépen elcsámpázott a helyszínről. Lévay Györgyi Drnól, Sajópálfala, Szirmabesenyö A miskolci telefonhálózatban A Miskolci Távközlési Igazgatóság értesíti ügyfeleit, hogy június 8-án 14 órakor Szirmabesenyö, Arnót és a vele már korábban egységed helyi hálózatba került Sajó­pálfala távbeszélő-előfizetőit. Miskolc egységes helyi háló­zatába kapcsolja. Éttől az időponttól kezdődően az érintett előfizetők 46-os kör­zetszámmal részt vesznek a belföldi és .nemzetközi táv­hívóforgalomban. Az átter­heléssel egyidejűleg az elő­fizetők kapcsolási száma öt­jegyűre változik. A megváltozott kapcsolási számokról a postahivatalok és a tudakozó munkahelyek adnak felvilágosítást. Közlemények Figyelem! Amerikai házaspár anyanyelvi szinten angol inten­zív nyelvtanfolyamot indít júni­us 11-én. Jelentkezni június 1- ig, 16—20 óráig, a 62-144-es tele­fonon. TOP TRAVEL-TAJÉKOZTATÖ! NON-STOP TORA ajánlataink: Velence: jún. 21—23-ig, 1700 Ft + 15 DM. Tarvisló: jún. 14—lé­ig, 1290 Ft + 20 ATS. München: jún. 28—30-ig, ,1450 Ft + 10 DM. Safari park—Bécs: jún. 29., 650 Ft + 20 ATS. Szatmárnémeti- Nagybánya: jún. 29., 350 Ft. Isztambul: jún. 28—júl. 1-ig, 4900 Ft. Üdülés: Bulgária-Druzs- ba üdülőtelep: júl. 21—28., júl. 28—aug. 4-ig. Elhelyezés: I. oszt. fizetővendég-szoba. Ellátás: fél­panzió, talonrendszerben. Jelent­kezés, felvilágosítás: Miskolc, Dorottya u. 1. Tel.: 06-46-73-231. Nemcsak égetni lehet Sok mindenre jó, nemcsak elégetni való. (d. k.) Ismét hasznos anyag a nád A mezőgazdaság hulladé­kaként tartották már csak számon az utóbbi évtize­dekben megyénkben a víz­partokon llévő nádat. Hasz­nosítása csekély volt, A há­zak, épületek tetején elfog­lalta helyét a cserép, a pala — s lassan már azok is ki­öregedtek, alkik nádazni tud­tak. A Bodrogközben, a Ti­sza mentén, a Tak.taközben és másutt, is inkább csak leégeitték ia korhadó nádait. Most azonban úgy tűnik, reneszánsza llesz ennek a természetes anyagnak. Mint dr. Szabó Miklóstól, az Észak-magyarországi Víz­gazdálkodási Társulatok Egyesülésének igazgatójá­tól megtudtuk, az Egyesülés kezdeményezésére a hozzá­juk tartozó .társulatok bir­tokában lévő nádasok hasz­nosítását megkezdték. Fel­méréseik alapján mintegy 200—250 hektárnyi olyan nádast derítettek fel, amely­ről iparilag is jól hasznosít­ható anyagot .tudnak be­gyűjteni. Ennek alapján kezdték meg a kitermelést és a fel­dolgozást. Mintegy 25 hek­tárnyi részről gyűjtötték be a nádat, s a kitermelt anya­got az export igények sze­rinti minőségnek megfelelő­en dolgozták fel. így az ipa­ri célra alkalmas. Az első feldolgozott próbaszállít- mányt az NSZK-ban érté­kesítették, s azt a kereske­delmi partnernak már el is küldték. Elgondolásaik szerint gaz­daságos (tevékenységet lehet kialakítani a feldolgozással, hogy egyúttal munkahely­(teremtésre is lehetőséget ad. Társulás létrehozását terve­zik. A terméket, a nádat, különböző feldolgozottság! fokban kívánják piacra vin­ni, minit például nádpaMó, nádszövet és egyebek. így kívánják hasznosítani az eddig veszendőbe ment ter­mészeti értéket. A tagság tegyen dicsőség Meghalt a KIOSZ - éljen az ipartestületi M.int sok minden más, napjainkra a kisiparosok érdekvédelmi szerve, a KIOSZ is feleslegessé vált. Legalábbis abban, a formá­ban, ahogy megszoktuk. Nem volt elég hatékony a működése, morogtak is mi­atta az iparosok. Tegyük hozzá: nem csupán azok hi­bájából, akik működtették; a szervezet felépítése hor­dozta magában tehetetlensé­gét, hibáit. Ha nem jó, hát szűnjön meg — így döntöttek május 24-én miskolci és Miskolc környéki kisiparosok. És azonmód megalapították új érdekvédelmi szervüket, a Miskolci Ipartestületet. Kér­dés: mennyiben más ez, mint elődje volt, nem csupán névcsere történt csak? * Már maga az ipartestület elnevezés a „régi, szép idők­re” utal, amikor is az ipa­rosra nézve dicsőség volt, ha tagnak mondhatta magát. S mert ez jó volt, szeretnék az alapítóik a helyzetet v.isz- szaállítani. A megalakítás ténye a közakaratot fejezi ki. A KIOSZ munkatársai kétezer tagot kérdeztek meg, szeret­nének-e ipartestületet? Szin­te valamennyien igennel vá­laszoltak. így elmondható, valós igény szülte a régi-új szervezetet. A Miskolci. Ipartestület megalakítása február óta folyt. A most kimondott ha­tározat szerint a szervezet önálló gazdasági-jogi sze­mély. Működéséhez a tagdí­jak. biztosítják a fedezetet. Különbség a korábbi felépí­téssel szemben, hogy most a befizetések 90 százaléka az alapszervezetnél marad. Az előző rendszerben ez mind­össze 30 százalék volt — a szűkös anyagi lehetőségek megkötötték az érdekvéde­lem kezét. Újdonság, hogy a 70 éves és annál idősebb iparosok térítés nélkül ve­hetik igénybe az ipartestü­let szolgáltatásait, annak tiszteletbeli tagjai lesznek. De mit is kínál tagjainak a szervezet? Két jogi szak­emberük ügyes-bajos dolgok­ban ad tanácsot, és akár jogi aktusok alkalmával is képviseli az ipartestületi tagokat. A többi szakember segít adóügyekben — ható­sággal szemben képviseli is az adózót —, különböző kép­zéseket szerveznek, másolnak iratokat, térítés nélkül ad­ják a testület havi lapját. Lesznek persze olyan szol­gáltatások, amelyekért fi­zetni kell. Ilyen a könyve­lés átvállalása azok helyett, akik nem szakértői ennek a munkának. Egyelőre nyolc­száz .kisiparos van benne ebben a körben, amely — ígérik — bővíthető. Ehhez természetesen szak­emberek szükségeltetnek, és hely, iroda a számukra. Ügy tűnik, ez a gond is megol­dódik, mert a HlNF irodái megüresednek, így a KIOSZ —HNF-székház teljesen az ipartestülete lehet. Jut ben­ne hely a Kisipari Termel­tető Vállalatnak is, amely — nevéből adódóan — nem­csak szolgáltatásaival, ha­nem export jogával is a kisipari termelést erősíti. * A Miskolci Ipartestület csak feddhetetlen iparosokat vesz -soraiba. Őket arcképes igazolvánnyal látják el. Ne­künk, megrendelőknek, vá­sárlóknak azt tanácsolják, kérjük ezt az igazolványt a festőtől, a szerelőtől, a par­kettástól ... És figyeljük a kisiparos cégtábláját: ha rajta a jelzés, hogy testületi tag, bátran rendeljük meg a munkáját, a szolgáltatá­sát. A tagkönyveket egyéb­ként június végén kapják meg az arra érdemesek. És aki érdemtelenné válik rá, attól megvonják nemcsak a bizalmat, magát az igazol­ványt is. A múlt héten alakult ipartestületnek jelenleg va­lamivel kevesebb, mint két­ezer tagja van. Az érdek­lődés azt mutatja, hogy szá­muk gyarapodni fog — ezt segítendő, havi lapjukban jelentkezési lapot helyeznek el., Úgy tervezik, jelentkez­nek az országos ipartestület­be. Közvetlenül, az eddig szokásos megyei fokozatot kihagyva. Praktikus oka en­nek többek között éppen az, hogy a befizetett tagdíjnak a korábbinál nagyobb há­nyada maradjon helyben, s szolgálja a tagság javát. A Miskolci Ipartestület megválasztotta tisztségvise­lőit, bizottságait is. Elnöke Vizi László, alelnöke Korpás Imre, ügyvezetője pedig Kertész Márton. A társadal­mi ellenőrzést ellátó felügye­lő bizottság elnöke Nydtrai István. Az érdekvédelmi szerv cégbírósági bejegyzése most van folyamatban. De máris harcolnak. Tiltakoznak a július 1-jétől kötelező számlaadás ellen. Egyúttal kérik a kormányfőt, 1980-ig visszamenő hatállyal men­tesítse az iparosokat az adó­zás felülvizsgálata alól. Hogy legyen végre valóban vál­lalkozásbarát a gazdasági környezet. M. Sz. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents