Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-29 / 124. szám

T~ wU 2 XLVI. évfolyam, 124. szám 1990. május 29. Kedd Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP IMp tudni, ml okolta a A legtöbb iskolás már meggyógyult Megyénkben szerencsére ritkán fordul elő olyan töme­ges ételmérgezés, mint amilyen a miskolci 13. sz., a Má­tyás király úti általános iskolában történt. Mindenkit meg­döbbentett az eset, hogy ugyanott nyolcvan alsó tagoza­tos kisgyerek, valamint a konyhának - egy híján - tel­jes személyzete rosszul lett. A tünetek - hányás, hasme­nés, magas láz, vörös torok - és a székletminták alap­ján a Köjál azonnal megállapította: szalmonellás fertő­zésről van szó. A gyerekek szépen gyógyulnak, tegnap, hétfőn már „csak" huszonötén hiányoztak e miatt a meg­betegedés miatt. V Az iskola 'tanulóinak szü­lei, a tanárok azonban nem nyugodtak még meg, sőt! Az egész közvéleményt aggasztja az eset. Mint ilyenkor szokás, rémhírek is iterjengenek ... Szó ami szó: az eset rejtélyessége való-, ban adhat okot aggodalom­ra. Az Iskola igazgatóját, dr. Bartucz Ferencnét kérdez­tük. — Azon a szerdai napon, május 16-án osztályonként négy-öt gyerek rosszul lett, másnap már osztályonként 10—12 gyerek betegedett meg. Főleg az alsótagozaito- sok, azok a 'tanulóink, akik napközisek, akik tízórait és uzsonnát is kapnak. A fel­sősök közül, akik többnyire csak ebédéinek nálunk, két gyerek Hetit beteg. A peda­gógusok közül hárman bete­gek, ám egy kivételével fer­tőződött a konyhánk teljes személyzete. — Tehát a tízórait és az uzsonnát lehet okolni? — A logika ezt diktálja. Friss felvágottakat sosem mertünk adni, éppen a ba­jok elkerülése végett, akkor is tokaji csemegeszalámit és vajas zsemlét kaptak a gye­rekek. — Tudni már, hogy mi­ben volt a kórokozó? — Mindeddig nem, bár a tokaji szalámi vizsgálati eredményéről még nem ér­tesültünk. El kell azonban mondani, hogy a konyhánk ragyogóan tiszta, a Köjál nagyon alapos munkát vég­zett, mintát vettek a bors­ból, a vágódeszka rostjaiból . . Minden eddigi eredmény negatív. íS'iiíssa Minden mozdítható eszközzel megpróbálták a kitörést Évtizedek óta nem volt olyain agresszivitásban is megnyilvánuló börtönzendü­lés Magyarországon, mint amilyen május 26rán,-21 óra 20 perckor tört ki a miskol­ci büntetés-végrehajtó inté­zetben. Körülbelül 300, elő­zetes letartóztatásban levő fogoly akart kitörni, kórus­ban kiabálva: „Amnesztiát akarunk!” A zendülés előz­ményeiről és lefolyásáról tegnap dr. Madej Ferenc, a miskolci büntetés-végrehajtó intézet parancsnoka tartott sajtótájékoztatót. Március eleje óta, amikor is az előző kormány beje­lentette a széles körű am­nesztiára vonatkozó javasla­tát, egyre feszültebbé vált a fogvatartottaknál a légkör. Az elmúlt hét keddjén a mis­kolci börtön 15 foglya petí­ciót nyújtott át a parancs­— Pedig olyan hírek is járják, hogy bezáratták a konyhát... — Nem záratták be, ám mivel a személyzet beteg, itermészetesen nem tudnak főzni. Egyébként óriási fer­tőtlenítés zajlik még most is az iskolában, a gyerekek fertőitlenítőszeres kézmosá­sát a nevelők ellenőrzik. — Igaz-e, hogy önöknél korábban befejeződik a tan­év? — Ezt semmi sem indo­kolja, hiszen újabb megbe­tegedések, hála Isten nin­csenek. A Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet a segítségünkre sietett, száz- százhúsz adag ételt adnak a napköziseinknek. — A szülök attól is tarta­nak, hogy a gyógyult, tehát a már visszatért gyerekek esetleg még fertőzhetnek. — Ez orvosilag kizárt. A gyermekgyógyászok csakis kétszer negatív székletered­mény után engedik újra is­kolába . a gyerekeket. És mint mondtam, az iskola minden szegletét fertőtlení­tettük. Dr. Lévai Viktória, a Mis­kolci Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat veze­tő főorvosa: — Valóban, minden vizs­gálati anyag negatív. (Folytatás a 8. oldalon) Kölcsön kamatadó visszajár? Az Országgyűlés döntésére várva Határidő június 30. Összesen mintegy 50 mil­lió forintot fizettek be a la­káskölcsönök adójaként az ügyfelek az OTP-nek ápri­lis 9-ig, vagyis addig a na­pig, amikor életbe lépett az Alkotmánybíróság döntése, amellyel a kamatadót — a pénzügyi szakemberek sze­rint helyesebben hiteladót — megszüntette. Mindazok, akik befizették a rájuk kirótt adót, azóta is visszavárják pénzüket. Mikor juthatnak hozzá — s hozzájuthatnak-e egyáltalán — ehhez a pénz- 'hez, s netán kamatra is jo­gosultak lesznek-e — erről érdeklődött az illetékeseknél az MTI munkatársa. Cseh Pál, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetője elmondta: sok félreértésre ad okot, hogy az Alkotmány­bíróság nem visszamenőle­ges hatállyal törölte ef a hiteladót. S mivel az Ország- gyűlés a törvényt azóta sem módosította, az április 9-ig befizetett összegek egyelőre nem járnak vissza. Van azonban a dolognak egy sok­kal súlyosabb oldala, éspedig az, hogy körülbelül másfél millióan nem fizették be a február, március havi ese­dékes hiteladót, s amennyi­ben június 30-ig nem szü­„Amnesztiát akarunk!” noknak, a kormánynak cí­mezve azt. Követelésük sze­rint az amnesztia legyen tel­jes körű, azaz bűncselek­ménytípustól függetlenül mindenkit érintsen, de je­lentsen ez eljárási, illetve végrehajtási kegyelmet is. Valamennyi fogoly kapjon kegyelmet és bizalmat egy írásbeli nyilatkozat* ellené­ben, melyben kinyilvánítják, hogy jó útra térnek, s nem követnek el büntetendő cse­lekményt a jövőben. A pa­rancsnok átvette a petíciót, s felszólította a rabokat, hogy semmi jogszabályelle­nes cselekedetet ne tegye­nek, az iratot továbbította. Ennek ellenére május 26- ún, 21 óra 20 perckor a mis­kolci börtön előzetes letar­tóztatottjai, körülbelül há­romszázan zendülést kezd­tek. (A szabad körletben el­helyezett, úgynevezett nyi­tott zárkás elítéltek egyike sem vett részt ebben.) Az ablakokhoz tóduló rabok be­törték a látásgátlókat, tör­ték, zúzták a berendezése­ket, szétszedték a vaságya­kat, szétvert mosdó- és WC- kagylókkal döngették a zár­kák ablakait, ajtóit, megkí­sérelve a kitörést. A börtön zengett az „amnesztiát aka­runk” kiáltásoktól. A hang­zavar és tiltakozás vasár­nap hajnali fél kettőkor csendesedett le, miután a parancsnok több ízben is fel­szólította a rabokat a zendü­lés befejezésére. A legtöbben abba is hagyták, három zárka lakói azonban el torla­szolták magukat. Félve egy esetleges tűztől, ezekbe a zárkákba vizet fecskendez­lek, megakadályozva, hogy a rabok felgyújtsák magukat. A rongálás során két sze­mélynél, egy férfinél és egy nőnél kellett kényszerítő eszközt (gumibotot) használ­ni, sérülést azonban nem okoztak a rendfenntartók. Vasárnap hajnali fél ket­tőkor tehát elcsendesedett a börtön. Időközben megérke­zett a kormány és a bünte­tés-végrehajtás országos pa­rancsnokságának képviselő­je, akik reggel 7 órakor minden zárka egy-egy kép­viselőjével tájékoztató be­szélgetést folytattak. El­mondták, hogy az Ország- gyűlés már dolgozik az am­nesztiarendelet részletein, a (Folytatás a 8. oldalon) letik meg a törvény módosí­tása, a még életben lévő jog­szabály értelmében letilthat­ják, bírósági úton behajthat­ják az elmaradt 2 havi be­fizetéseket. A lakosság szemében nyilvánvalóan ellentmonda­nak egymásnak a különbö­ző rendelkezések, s a pénz­ügyi szakemberek is úgy vélik, hogy súlyos következ­ményei lehetnek annak, ha június 30-ig az Országgyű­lés nem tűzi napirendjére, s nem fogadja el a már beterjesztett törvénymódosí­tást. Az OTP-nél egyébként elmondták: a pénzintézet készen áll arra, hogy ameny- nyiben megszületik a tör­vény, amely visszamenőle­ges hatállyal eltörli a ka­matadó intézményét, az ed­digi befizetéseket néhány hé­ten belül visszautalják az ügyfeleknek. Azoknak, akik­nek nincs átutalási betét­számlájuk, a kamatadó visz- szafizetésekor az OTP külön számlát nyitott. E számlák egyenlegét havonta megkül­dik az ügyfeleknek, akik időnként értetlenkedve fo­gadják a néhány tíz- vagy százforintos összegeket. Mint az OTP szakemberei el­mondták: a megállapított kamatadót egyesek némileg túlfizették, s az egyenlegen egyelőre csak ez a többlet- összeg szerepel. Ha sor ke­rül a befizetett adók visz- szatérítésére — esetleg emelt összeggel, amiről már több ízben szó esett — ez az egyenlegen is megjelenik. (MTI) Helyreállt a rend a Szovjet vélemény konvertibilis elszámolásról A magyar—szovjet keres­kedelemben a jelenlegi struktúra változatlanul ha­gyása mellett másfél milli­árd dollár szovjet aktívum keletkezne évente. Éppen ezért a jövőben a magyar vállalatoknak lényegesen .több élelmiszeripari termé­ket és közszükségleti fo­gyasztási cikket kell a szov­jet piacra exportálnia, hi­szen a jelenleg szállított magyar árucikkeknek csu­pán 30 százalékát lehetne konvertibilis valutáért a vi­lágpiacon eladni. Mindezt a szovjet kiállítók képviselői mondták el az JV1TI munka­társainak hétfőn a BNV-n, amikor folytatódtak a szak­mai rendezvények. Vélemé­nyük szerint a szovjet ex­porttételek 70 százaléka már ma is olyan áru, amelyet jó áron el tudnának adni nyu­gaton is. Ügy vélték, hogy a konvertibilis elszámolásra való jövő évi áttérés jelen­tősen megváltoztatja a ke­reskedelem áruszerkezeté­nek összetételét. A vegyes vállalatok számának növe­kedését is várják az új el­számolási rendszertől, kü­lönösen az egészségügyi ké­szülékek gyártásában, az elektronikában és a csoma­goló berendezések előállítá­sánál. Jelenleg 31 magyar—szov­jet vegyes vállalat működik, s rövidesen megalakul egy közös kft., a műholdas tévé­adások vételéhez szükséges nagyközösségi kábeltévé-há­lózat kiépítésére. Egy lakó = 1,19 négyzetméter Utcagyűlés után helyszínelés Lapunk május 22-ei szá­mában „Utcagyűlés helyszí­nelés nélkül” című cikkünk­ben számoltunk be arról, milyen állapotok teszik el­viselhetetlenné Miskolcon, a Nagy Sándor úton és térsé­gében élők életét. Tanács­tagjuk szervezésében utca­gyűlést hívtak össze, amely­re nemcsak a lakókat, hanem a gondjaik megoldásában illetékesnek vélt szervek képviselőit is meghívták. Azt kérték, hogy oldják fel a több, mint tíz éve érvényes, értelmetlen építési tilalmat, engedélyezzék az építkezé­seket, javítsák a közműellá­tottságot, s tegyenek valamit azok ellen, akik — éppen a fentiek következtében — el­foglalták a komfort nélküli lakásokat, joggal vagy jog­cím nélkül élnek ott, s köz­ben a legelemibb együttélési szabályokat sem hajlandók betartani. Május 21-én az utcagyű­lés résztvevői megnyugtató választ kaptak a műszaki osztály képviselőjétől: re­mélhetik az építési tilalom feloldását, s ennek követ­keztében várhatóan a köz­műellátottság is javul. Hosz- szú beszélgetés, nagyon éles vita után sem sikerült vi­szont megoldást találni ar­ra, hogyan lehetne meg­szüntetni a Nagy Sándor utca 15. szám alatt lakók által okozott problémákat. Tegnap, május 28-án hely­színi bejárást szerveztek Ezen még több illetékes je­lent meg. Három rendőr kíséretében tizenhatan mentünk a hely­színre, ahol kiderült, hogy ott 50 négyzetméteren — a lakónyilvántartás szerint — 42-en élnek. A bejelentett lakosok közül van, aki je­lenleg börtönbüntetését töl­ti. más csak’fizetéskor talál­ható itt meg és van, aki csak éjszaka. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents