Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-02 / 101. szám
1990, május 2., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Levélváltás Földtulajdonos kontra tsz-elnök Unokáink már látni fogják r Épül a miskolci utca Tisztelt Elnök Elvtárs! A nagy példányszámú megyei lap egy újságírónő.ie felkereste és meginterjúvolta Önt az ismét divatba jött földkérdéssel kapcsolatban. Alaposan körüljárta a témát és mélyrehatóan vázolta a tsz elképzeléseit, önt sokan tisztelik a megyében — talán még az ellenségei is —, hiszen kinek ne volnának. Szabadjon azonban észrevételeznem, hogy az ön földosztással kapcsolatos elképzelése több helyen is sántít és meglehetősen tendenciózus. Mindenki tudtára adja, hogy a borsodszi- ráki tsz 8200 hektáron gazdálkodik és ebből 1900 hektár az első tsz-tagok nevén van. Nos, ez valószínűleg így is van, az olvasónak nincs joga ebben kételkedni. Hogy miérti tartom tendenciózusnak az elképzelést? Pusztán azért, mert ön csak tsz-tagokban gondolkodik, elhallgatja azoknak az embereknek a földtulajdonát, akiknek az ötvenes években „önként” fel kellett ajánlani az államnak. Nekem úgy tűnik, hogy önnek szelektív memóriája van. Nem említi azoknak a kisgazdáknak — vagy ha úgy tetszik, kulákoknak — a földtulajdonát, akikét önök azóta is használják és savanyítják, és akik azóta sem kaptak egy fillér földjáradékot sem, szemben azokkal a tsz-tagokkal, akik valóban bevitték a földjüket, mert zömmel olyan rossz gazdák voltak — tisztelet a nagyon kevés kivételnek —, hogy örültek, ha megszabadultak a földjüktől. Nagyon kíváncsi lennék — nagyon sok újságolvasóval együtt —, hogy ön hogyan képzeli el ezeknek az embereknek a tulajdon-rehabilitációját. Gyanítom, sehogy! — Nekik mit osztana? ön földosztásról beszél, holott az már megtörtént 1945. szeptember 16-án, amikor is a VI. törvény értelmében kimondták a nagybirtokrendszer megszüntetését, befejeződött 1947-ben. önnek ismernie kellett azokat az embereket, akik nem voltak hajlandók belépni a kolhozba, tudnia kell, hogy ők a semmiből teremtettek valamit, azt a valamit, amit erőszakkal elvettek tőlük, betagosították a földjeiket, de nemcsak a földjeiket, hanem a rajta levő gazdasági és egyéb épületeket — némelyiknek már akkor mintagazdasága volt. Ezen családok földjét ma is ingyen és bérmentve, sőt földjáradék fizetésétől mentve használják. Ezeknek az embereknek ma a legalacsonyabb a nyugdíja, ha van egyáltalán . .. Ezek az. emberek „self-made man” emberek voltak, ezeknek nem nyúlt az állam a hóna alá időről- időre és nem injekciózták őket állami pénzekből évtizedeken keresztül. Megható, hogy milyen humánusan képzeli el a földosztást, „csöpög” belőle a humánum. A dolog szépséghiba- ,ia az, hogy ez még mindig nagyon cinóber színű humánum, am a cinóber mar köztudottan nem divatszín. Ön jó kotlós módjára tereli szárnya- alá a csibéit, de nem teszi ugyanezt néhány kegyvesztett csibével, akik kirekesztve > csipognak, igaz egyre hangosabban. Kedves Bolya Péter, őket is vegye szárnyai alá! Tisztelettel: Kovács Béla riórömbölyi lakos Tisztelt Kovács Béla Úr! ön nyílt levélben fordult hozzám, reflektálva a „Tulajdon-rehabilitáció Borsod- szirákon” című írásra. Örülök annak és köszönöm a lehetőséget, hogy az ön által feltett kérdésekre bővebben kifejthettem véleményemet, hiszen a rendszerváltás folyamatában a társadalom figyelme eddig soha nem látott mértékben fordult a mezőgazdaság, a földtulajdon felé. A felfokozott érzelmek, a szövetkezeti közösség tulajdonjogát a legszélsőségesebb privatizálási elképzelésekkel kérdőjelezik meg. Azt, hogy tollat ragadott, természetesnek tartom és megértem, de a fejtegetésének egy részével vitatkoznom kell. Ön pontos adatokkal alátámasztva bizonyítja, hogy 1947, végére befejeződött a földosztás. Én folytatom azzal, hogy a politika akkor nem sok időt hagyott az egyéni gazdálkodásra. A mezőgazdaságban megtermelt nemzeti jövedelem tetemes részét az adó, az árrendszer és a kötelező beszolgáltatás révén az erőltetett ütemű iparosításra fordították. Ez volt a „padlásseprés” időszaka. Ez az intézkedés-sorozat, ahogy Ön nevezi a ku- lákokat, — a 14 hektár feletti földterülettel rendelkezőket — még fokozottabb mértékben sújtotta. A kényszer odavezetett, hogy a földet „önként” — térítésmentesen — fel kelletlt ajánlani az államnak, majd a kollektivizálást követő tagosítások, a községek egész tulajdonlási, birtoklási rendjét felforgatták, ennek következtében másfél millió hektár földet hagytak el 'tulajdonosaik. Megjegyzem, hogy azóta több mint egymillió hektár földet más célra használnak, zöme beépítésre került. A többszöri politikai ráhatás eredményeként, 1961-ben befejeződött a kolhoz típusú szövetkezeti rendszer kiépítése. Megalakultak 1960-ban a mi szövetkezetünk elődjei is. Kérdem én Öntől, hogy a szövetkezetünk alapító és mai tagsága felelős-e ezekért a kényszerintézkedésekért, az okozott egyéni sérelmekért, a szövetkezeti forma deíormálásáért? Felelős-e azért, hogy százezrek hagytál* el a mezőgazdaságot, akiknek döntő többsége a jobb életkörülmények miatt sose vágyott vissza a mezőgazdaságba, hanem az iparban, a városokban kereste a megélhetést. Vagy, személy szerint felelős vagyok-e én azokért az eseményekért, hiszen az én apámnak is feltették a kérdést, vagy belép a tsz-be, vagy a fia nem tanulhat tovább az egyetemen. A mi szövetkezeti tagságunk is kárvallottja annak a politikának, amely a tulajdonosokat bérmunkás szintre süllyesztette. Lehet-e vádolni a tagságot azért, hogy az 1967-es földtörvény szerint a .jogszabály, a tsz-ek számára kötelező megváltást irt elő? Kél dologért személy szerint azonban felelős voltam és a jövőben is vállalom a felelősséget. Egyik; ahogy ön írja „jó kotlós módjára” mindent elkövettem, és elkövetek azért, hogy a borsod- sziráki Bartók Béla Tsz tagsága, amennyiben a szövetkezetben kívánja boldogulását megtalálni — márpedig ezt erősítette meg a közgyűlésünk — azt maximális erőfeszítéssel szolgáljam. A másik: tiszteletben tartottam eddig is és a jövőben is a törvényeket. A mai jogszabályok szerint a „megváltott” föld is vagyontárgy. A földből azonban még Bor- sodszirákon sem lehet sajnos ma megélni, mert az eszközarányos nyereség csupán 2 százalékot tesz ki, de a föld nélkül a mezőgazda- sági termeléshez szükséges eszközök (istállók, termény- szárítók, berendezések stb.) holt tőkévé válnak, ezért határozott a közgyűlés úgy* hogy a vagyonnevesítés mellett — ami szintén jogszabályon alapszik, — a föld nevesítését is elvégezze. Megértem azonban önt és az Önhöz hasonló, volt föld- tulajdonosokat, akik a kollektivizálás során kárt szenvedtek. Egyetértek azzal is, hogy sürgősen erkölcsi, anyagi, politikai rehabilitációban részesüljenek. Ennek fedezetét, véleményem szerint a magyar államnak kell megteremteni, hiszen a szövetkezetek által megváltott földek hozamát nem a szövetkezet tagsága, hanem a társadalom élvezte. Tény, hogy a földosztás 1947-ben befejeződött. Levelében arra céloz, hogy az akkori állapotot kellene visszaállítani. Lehet, hogy ez igazságot szolgáltatna a „kifosztottak- nak", ezzel együtt azonban igazságtalanságot jelentene azokkal szemben, akik — a nehéz körülmények ellenére — a mezőgazdaságban maradtak, munkájukkal, áldozatvállalásukkal évtizedeken át biztosították az ország jó színvonalú élelmiszerellátását, az exportot. Azt. vallom én is, hogy azé legyen a föld, aki megműveli és ne spekulációs célokat szolgáljon. Véleményem szerint, ha a termőföld (annak használata, művelése) rendkívüli mértékben elaprózódna és ha a szövetkezeteknek kellene elvégzeni az anyagi rehabilitációt, az megrendítené a termelés biztonságát és a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek árának ugrásszerű emelkedéséhez vezetne, melynek következményeit végső soron a lakosság viselné. Bízom abban, hogy az új parlament és korma ny megtalálja a gyakorlatban is kivitelezhető korábbi jogsérelmek orvoslását úgy, hogy a földet művelők is megélhessenek, de a fogyasztókra se háruljon a közeljövőben elviselhetetlen teher. Igazságtételre a mező- gazdaságban is szükség van! Tisztelettel: | Botya Péter I tsz-elnök Sok ikényetmetlenséget ökoz, de a város lakossága viszonylag fegyelmezetten tűri a felfordulást, amelyet a miskolci főutca átépítése okoz. Az építőknek sem könnyű, hiszen járnak a villamosok. az üzletekbe szállítják — ha tudják — az árut. miiközben a munkagépek a szűkös helyen dolgoznak. A hat éve megkezdett munka most befejezéshez Ma már szinte minden állattartó nagyüzem, a kistermelőik és vállalkozók túlnyomó része is nagytermelésre kitenyésztett állatfajtákat tart. Ezek azonban csak akkor képesek az elődeiktől öröklött kiváló adottságaik bizonyítására, magasszintű tej-, hús-, tojás-, g.yapjútermelésre, ha biológiai igényeik kielégítésére kifogástalan minőségű, és állandóan megközelítően azonos tápláló értékű takarmányt kapnák. Sajnálatos dolog, hogy mind az állatok táplálóanyag-igénye, és az etetett takarmányok minősége, mind az árusított takarmányok minőségi és eladási áfa között nagy ellentmondás észlelhető évtizedek óta. Jellemző, hogy az 1 kg hús előállításához szükséges takarmány mennyisége az utolsó 10 évben sem a sertéseknél. sem a baromfinál nem csökkent. Hitelt érdemlő számítások szerint csak a rossz minőségű, penészgom- bák mérgező anyagaival szennyezett takarmányok etetéséből évente, országosan mintegy 8—10 milliárd forint kár származik. A károk mérséklését, az ipari takarmányokat (tápokat) vásárló állattartók érdekét szolgálja a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 4 1990. számú rendeleté, amely az ipari takarmányok készítését, tárolását, árusítását és ellenőrzését részletesen szabályozza. E szerint a gyártott takarmányok hatósági ellenőrzése 1988. július 1-jétől a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások jogköre és feladata. így a körzeti állatorvosok bekapcsolásával a legkisebb településeken levő takarmányboltok sem maradnak ki a rendszeres ellenőrzésből. A hatósági takarményellenörzés közeledik. Mint Boncsér László, az ÉÁÉV 12-es számú építésvezetője közölte, rövidesen „rend lesz” a Ta- náo&ház téren és környékén. Ennek a központi helynek rendbetételét, a munkák befejezését hátráltatta, hogy különböző pénzügyi és műszaki problémáikat kellett megoldani. így például a közművek cseréjének szükséges mértékét, s egyéb műszaki kérdéseket. Ezek már eldöntöttek, s ennek megfeaz ipari takarmányok (tápok) és alapanyagok összetételének, táplálóértékének, fertőző csírákkal való esetleges szennyezettségének, káros anyagoktól való mentességének, felhasználhatósági idejének, címkézettsé- gének szúrópróba-szerű vizsgálatát. valamint az előállítás, tárolás, árusítás körülményeinek ellenőrzését jelenti. Az utóbbi időben évről évre nagyobb gondot fordítanak az állati és emberi szervezetre káros, mérgező hatást kifejtő anyagok vizsgálatára is. A takar- máiny-keverőkben, takarmányboltokban, illetve a takarmányt megvásárló és felhasználó állattartók panasza alapján vett takarmányminták fertőző csírákkal való szennyezettségét és béltartalma értékeit (fehérje, só. energiatartalom stb.) megfelelően felszerelt laboratóriumban. jó! felkészült szakemberek vizsgálják. Ha az értékesítés céljából gyártott, laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzött táp bármilyen szempontból .nem felel meg a követelményeknek. — vagyis összetétele eltér az előállító által szavatolt, a címkén feltüntetett értékektől, vagy fertőző lelően halad a munka. A Tainácsház tér és a Szabó Lajos utca közötti szakaszon már a .munkagödröket temetik be. Itt két-három héten belül megkezdik a díszburkolat lerakását. A Tanácsház tér és a Dayka Gábor utca közötti részen többek között a gázvezetéket most cserélik, egyes helyeken megkezdték az úttest betonozását. Számításaik szerint a munkáikkal júliusban végeznek. csírákkal erősebben szeny- nyezett — a takarmány előállítóját, illetve forgalmazóját a kifogás mértékétől függően figyelmeztetéssel, megemelt vizsgálati díj megtérítésével, az értékesítési ár csökkentésével, súlyosabb esetekben szabálysértési eljárás, esetleg gazdasági bírság kezdeményezésével. végső esetben a takarmány-előállító üzem működési engedélyének felfüggesztésével lehet és kell „büntetni”. Ezen ..büntetések" nem céljai, hanem eszközei a hatósági ellenőrzésnek, A cél az. hogy az ipari takarmányok (tápok) államilag meghatározott követelményei, garantált beltartalmi értékei — az árusított tápok tényleges minősége —, valamint annak ára összhangba kerüljön. A Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomást takarmány- ellenőrző munkájában kizárólag a megfelelő tápokkal való ellátás és a felhasználók érdekvédelme vezérli, s ehhez minden érdekelt megértését és segítségét kéri. Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Közlemények top travel-tajEkoztatö » NONSTOP TÚRA ISZTAMBULBA! 5 nap, 2 éjszaka, 5990 Ft, ill. 6490 Ft. 6—12 év között gyermekkedvezmény 500 Ft. Jelentkezés, felvilágosítás: Miskolc, Dorottya tt. 1. Tel.: 06-46- 13-231. FogyóKüra-különlegesség! 8 kg-ot fogyhat 13 nap alatt! Diéta leírását, megküldjük 500 Ft postai befizetése után. „Special Stúdió 0001” 1519 Bp„ Pf.: 377. Az OTP Borsod Megyei Igazgatósága 250 ezer forintot ad a megye diáksportjának fejlesztésére. A tájékoztatás szerint az alábbi intézmények kapnak az idén pénzt: Miskolcon a 8. Sz. és a 22. Sz. Általános Iskola (15—15 ezer forintot); Váci Mihály Gimnázium, Encs; Általános Iskola. Felsővadász; Esze Tamás Általános Iskola, Sátoraljaújhely; Általános Iskola, Hejőkeresz- túr; Újvárosi Általános Iskola, Kazincbarcika; Mező Ferenc Általános Iskola. Mezőkövesd: Általános Iskola. Györgytarló; Általános Iskola, Sáta; Általános Iskola, Ormosbánya: Hunyadi János Általános Iskola, Szerencs; Ralatonmária- fürdői Sporttábor. A büntetés n,em cél, hanem eszköz Milliárdos károk előzhetők meg H diáksportért OTP-támogatás az iskoláknak
