Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-03 / 102. szám

1990. május 3., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Az Országgyűlés alakuló illése

(Folytatás a 2. oldalról)

Göncz Árpád az elnöki emelvényre lépve ki jelen tette:

. — Bizalmat visszaadni nem lehet, bizalmat csak el veszíteni lehet. Éppen ezért mindent elkövetek annak érdekében, hogy az Önök bizalmát megőrizzem.

jelentette: benyújtja kormánya lemondását.

Elöljáróban utalt arra, hogy 16 hónappal ezelőtt egy másik Országgyűléstől kapott feladatot és bizalmat, hogy a történelemben minden bizonnyal ritkaságnak számító folyamatban — a békés átmenet idején — vezesse a kormányt. Sokan voltak, akik ennek az útnak nem adtak esélyt, & vannak, akik ma sem hisznek benne. A kormány azonban' hitt abban, hogy megvalósítható e folyamat, s ezért azon dolgozott, hogy az esély váltóra váljon. Váltatta, bogy az átmenet kormánya legyen, nem gondolva arra: szerepűik, felelősségük is csak átmeneti.

Ezt. követően — a frakció- vezetők megállapodása értelmében — Göncz Árpád javaslatot tett az Országgyűlés megbízott elnökének személyére. Indítványozta, hogy az elnöki teendők ellátásával az Országgyűlés az MDF jelöltjét. Szabad György professzort bízza meg. A képhoz — a következő kormánynak sikerül nagyobb türelmet nyernie a társadalomtól, mint amit az előd kapott a hatalomba, a harcba indulóktól. Utalt arra, hogy most nem választást kelil megnyerni, hanem a társadalmat, a gazdaságot kell átformálni sokak együtt, működésével.

Németh Miklós végül bejelentette : az újrakezdés egyik formális feltételeként, az alkotmány előírásainak megfelelően benyújtja .kormánya lemondását.

Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós szavait megköszönve valaviselők ezt 356 egyetértő szavazattal elfogadták.

A megbízott elnökké választott; Szabad György átvette az elnöklést Göncz Árpádtól. Köszönetét mondva képviselőtársainak, reményét fejezte ki: a parlament tagjai segítik őt abban, hogy jó eszköze legyen a népszuvemennyi képviselőtársa nevében kifejezte köszönetét a lemondott kormánynak, és személy szerint Németh Miklósnak, egyidejűleg a hivatalától ugyancsak elbúcsúzott ideiglenes köztársasági elnöknek és a parlament megbízott elnökének mindazért, amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek.

Bejelentette, hogy a Mitt iszitertan ács 1 em on d áaáról

külön határozatot hozni nem kell — azt a plénum tudomásul vette —, s a lemondott kormány az új testület megalakulásáig hiva- ialban marad.

Narancs

i Az Országgyűlés üléstermének i emeleti karzatáról — hol jeles i személyiségek, például Faludi I György és Csoóri Sándor neves I íróink szomszédságában van mó- 1 dunk figyelni az eseményeket ! — sok apró részlet is észreve- ' lietö. Olyanok, amelyek lentről , nemigen láthatók, netán elke- , riilik az ember figyelmét.

I Például itt van a parlamenti . ülésrend, amely meglepő fur- ; csaságokat produkál. A Szocia- i lista Párt elnöke. Nyers Rezső i mellé került az előre elkészített I ülésrend jóvoltából a Fidesz frak- ' elóvezetöje. Orbán Viktor. A 1 tegnapi nyitónapon az üléste- J rembe közülük Orbán Viktor ér- [ kezett később. Találkozásukkor az 1923-as születésű Nyers előre , nyújtotta a kezét, amit uegy- , ven évvel később született kép- 1 viselőtársa elfogadott. De aztán 1 zsebébe nyúlt s onnan egy na- 1 rancsof vett ki, mit — bátraka- t csintva fideszes képviselötár- • saihoz — lerakott kettejük közé. i Bevallom ha Nyers Kezsö he- [ Vyén ülök, én is a zsebembe í nyúlok. S én is kiveszek onnan egy gyümölcsöt. Márcsak azért 1 is! Persze, nem narancsot, ha- , nem mondjuk, egy almát. Egyc- 1 bek között azért azt, mert ol- 1 esőbb s mert magyarabb.

1 (ha)

nyerte demokratikus, pluralista és szabadon választott parlamenti intézményeit. A Parlamenti Gyűlés tudatában van azon feladat fontosságának. amely az új parlamentre vár, hogy kidolgozza a jogállamot, az emberi jogok tiszteletben tartását erősítő és az alapvető szabadságjogok gyakorlását biztosító reformokat. Kijelenti azon szilárd akaratát, hogy támogatja a közös ki n- csünlket jelentő ezen eszmék érvényesülését, örül Magyar- ország Európa Tanácsba történő belépési kérelmének, mely új perspektívát biztosít Európa gazdasági és szociális fejlődésének közös előmozdításához. Sikereket, kívánunk . 'törvényhozásuknak — tartalmazza Anders Björck üzenete.

A T. Ház végezetül egyetértett abban, hogy az alakuló ülésre díszvendégként meghívott, de lábadozása miatt távollevő Sütő Andráshoz táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat.

Az elnöklő* Szabad György

1956 kapocs a múlthoz és a jövőhöz

renitás érvényesülésének.

Leköszönt a békés átmenet kormánya

Németh Miklós miniszter , elnök kért szót ezután. BeNérheth Miiiklós kijelentette: a kormány tagjai büszkék arra, hogy kormányzásuk hozzájárult e pillanat eljöveteléhez. Jó partnerként említette ebben a korábbi törvényhozó testületet és az új parlamentben helyet foglaló pártokat — akkor is, ha nem egyszer inkább ádáz ellenfélnek mutatkoztak —, mert elismerték egymás céljait.

Alkotmányos forradalmukat úgy vívták meg, hogy nemcsak a tömegek nem akartak a régi módon élni, de a hatalom sem akart a régi módon kormányozni: önzetlenül- dolgoztak a változásokért. Ezt a munkát a nemzetközi. közvélemény és á világ, politikusai is ismerték és elismerték — állapította meg' Németh Miklós, majd arról szólt, hogy e kormánynak kellett a régi bűnökért megköveteli a népet, neki adatott a 'rehabilitáció feladata és lehetősége, az emberi lelkek felszabadítása, s neki kellett cipelnie a .múlt terhes ipoliitikal, társadalmi és gazdasági örökségét. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a politikai örökség ugyan nem terheli az új kormányt, azonban az utöbbi 'kettőt tovább kell cipelnie, s várhatóan' rövid idő alatt nem tudja megoldani a gondokat.

A továbbiakban, kijelentette: a népszerűtlen intézkedéseket vállalva, működőképes országot hagy hátra a leköszönő kormány. Reményét fejezte ki, hogy a hosz, szabb távon megoldható feladatokhoz — és csakis azokA kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénuih 366 egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről.

E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt: létrehozható a demokratikus társadalmi rend, és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az új Országgyűlés pedig kötelességének tartja, bogy ébren tartsa és ápolja ’56 emlékét; egyben kinyilvánítja, hogy ’56 szellemének megfeilel'őeni mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. A törvény rögzíti azt is: október 23-áit, az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napját nemzeti ünneppé nyilvánítja.

A törvényjavaslatokhoz néhány (gondolatot fűzött: Szabad György, hangsúlyozva: 1956 a legfőbb kapocs a történelmi múlthoz és a legfontosabb alap a jövő Ma.gy.ar országának m eg teremtéséhez.

A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke. Anders Björck üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez.

Balogh Gábor jegyző ismertette az üzenetet, amelyben Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése nevében kifejezte a magyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából jókívánságait. és nagy örömét afelett, hogy Magyarország vissza1

A címben szereplő név any- nyit tesz: győzelem. Tiz napja így hívnak egy kislányt is,

, G. Nagy Béka Viktóriát. Ma- 1 mája liz nappal a szülés után,

1 tegnap már ott ült az új,

1 többpárti parlamentben. Abaúj 1 egyéni, s egész megyénk t egyetlen női képviselőjeként.

1 10 törékeny termetű, ám lia- 1 talmas akaraterejű asszonyka 1 G. Nagyné dr. Maczó Agnes 1 — ki, mint mondta, sokszor volt már a padlón — a szünetben, a Parlament folyosóján így vallott ars poeticát:

, — Rákóczi földjéről jöttem,

i s büszkén vállaltam, a kam- I pány alatt is és most is ^ Rá- 1 kóczi jelszavát: Szolga lélek- 1 kel nem lehet hazát építeni.

1 Itt a Parlamentben is válla- ■ lom mindvégig azokat áz em- 1 bereket, akik ott élnek az or- 1 szag egyik legszegényebb, 1 legelnyomorítottabb vidékén. [ Mert még mindig a létfeltételeikért küzdenek. Délben vt- , szik ki a kenyeret, sőt, van- 1 italt olyan falvak, ahol nincsen 1 tej csak hetente kétszer. De 1 sorolhatnám, hogy van olyan 1 falu a körzetemben, ahol egy 1 ember él. Ennél mélyebbről 1 jönni nem lehet. Mindehhez 1 hozzá tartozik az egyéni sor- 1 som, a tokaji politikai perem, 1 amit — azt hiszem — nagyon ] sokan ismernek. Ez, 'mini cm- 1 bért, annyira megtaposott, ! hogy a legmélyebbről kellett 1 felküzdenem magam. Ez egy , hároméves csata volt, amiben 1 szemben álltam az egész me- 1 gyei párt- és állami appará- 1 tussal. Az, hogy ide felküz- 1 Jöttem magam, s az egyik

1

valamivel 15 óra után berekesztette az alakuló ülés első munkanapját. Az új parlament képviselői csütörtök. reggel folytatják ülésüket. CMTI)

legnagyobb közjogi méltóságot megkaptam, számomra azt jelenti: a nép bizalmába fogadott, az abaúji nép fölemelt. Nekem ezt a népet elfelejtenem nem lehet.

(hajdú i.)

Viktória

A szocialisták között megyénket Szabó György és Petrenkó János képviseli a parlamentben

Törvény 1956 jelentőségéről

Az Országgyűlés alakuló ülésének első napján — a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Recski Szövetség kívánságának is megfelelően — törvényt alkotott az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. A nagy többséggel — 366 egyetértő szavazattal — és vastapssal fogadott, törvény preambuluma és szövege a következő:

„A szabadon választott új Országgyűlés halaszthatatlan feladatának tartja, hogy törvénybe foglalja az 1956 októberi forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét, Az újkori magyar történelem e dicső eseménye csak az 1848—49-es fórra dalomhoz és szabadságharchoz mérhető. 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt, hosv létrehozható a demokratikus társadalmi rend és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat .nem hiábavaló. - A forradalmat követő megtorlás visszahelyezte ugyan a régi hatalmait, de nem volt képes kiirtani a nép leikéből ’56 szelleméi.

Az új Országgyűlés kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a forradalom és szabadságharc emlékét, Az új Országgyűlés kinyilvánítja, hogy 1956 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok* és a nemzet függetlenségének védelme érdekében.

Ezért első ülésén elsőként a következő törvényt alkotja:

1. paragrafus: Az Ország- gyűlés az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét törvényben örökíti meg.

2. paragrafus: Október 23- át az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 198.9. évi kikiáltásának napját nemzeti ünnepnappá nyilvánítja. (MTI)

Az MDF és az SZDSZ

Elsősorban az ország kor- mániyozhatóságának biztosítása, a nemzet Iránt érzett felelősségtudat motiválta a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetségének megállapodását — hangsúlyozta Antall József, az MDF parlamenti frakciójának elnöke a két párt szerdai közös sajtóérte, kezletén az Országház Gobelin-termében. Antall József ugyanakkor minden alapot nélkülözőnek minősítette a két párt megállapodása nyomán szárnyra kelt, nagy- koalícióról szóló híreszteléseket. Megerősítette: az MDF változatlanul a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal kíván koalícióra lépni.'Hozzátette: ezen kívül tárgyal a Fidesszel is.

A több napon át folyó tárgyalások . eredményeként a két párt megállapodott ab, ban, hogy együttesen kezdeményezi az alkotmány módosítását mindazon pontökon. amelyek az ország kormá- nyozhatósága szempontjából döntőek. Javasolják például megszüntetni a kétharmados többséget az adó és a költségvetési rendelkezések

meghozatalánál.

Ugyancsak megállapodott a két párt abban, s ezt már korábban is nyilvánosságra hozták, hogy Göncz Árpádot, az SZDSZ Országos Tanácsának tagját, a Magyar írószövetség elnökét közösen jelölik az Országház elnökének.

Személyre szólóan állapodott meg a két párt az Országgyűlés első alelnöki tisztjéről is.

Az MDF és az SZDSZ egyidejűleg megváltoztatni javasolja a köztársasági elnök megválasztásának módját, nevezetesen azt kívánja, hogy az államfőt, ne közvetlenül válasszák, hanem ez legyen a parlament jogosítványa.

Tölgyessy Péter, a szabad demokraták „ frakcióvezetője három pontban foglalta ösz- sze a megállapodás alapelveit. Eszerint az SZDSZ is fontosnak tartja az ország kor- mányozhatóságának szavatolása érdekében, hogy a minősített többségű szavazásra csak a sarkalatos, a rendszerváltás lényegét érintő törvények esetében kerülhessen sor. Ezeket a törvényeket — szám szerint húszat — egyébként tételesen felsorolják a megállapodásban. Hangsúlyozta azt, is, hogy nagyon lényeges: az országnak olyan köztársasági elnöke legyen,, alki kifejezheti a nemzet egészének akaratát, s nem osztja meg a nemzetet acsarkodó pántokra. Végezetül a megállapodás azon további pontjaira hívta fel a figyelmet, amelyekkel a hatályos alkot, mány kisebb-nagyobb hibáit kívánják korrigálni. Ezek közé sorolta a nemzetiségi képviselők ügyét.

Végezetül Antall József úgy vélekedett, hogy a hónap közepére felállhat az ,úi kormány, s legkésőbb június elején módosíthatják a kívápt pontokban az alkotmányt. így elképzelhető, hogy az úi köztársasági elnököt még az Országgyűlés nyári szünete előtt beiktatja tisztségébe a parlament.