Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-10 / 84. szám
1990. április 10., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Felgyorsulnak a császárhegyi előkészületek MISKOLC Egyszer fenn — egyszer lenn? Kétmilliárd forint bányaberuházásra Aligha akad olyan miskolci, aki az utóhbi egy-két évben ne olvasott volna róla, ne hallott volna rádióban, helyi televízióban híradást arról, hogy milyen gondot okoz Miskolc városnak a hulladékelhelyezés. A nádasréti szemétlerakó-telep régen betöltötte „hivatását”, évekkel ezelőtt meg kellett volna szüntetni ott a szemét, a hulladék elhelyezését. Ezzel szemben még ma is működik, s minden bizonnyal további -két-három évnek kell eltelnie ahhoz, hogy Nádasrétről legfeljebb mint biogáztermelő helyről beszélhessünk. A minap a miskolci tanács végrehajtó bizottságát Jirkovszky Imre, osztályvezető főmérnök tájékoztatta a város új hullatéklerakó- helye kialakításának előkészületeiről. E témában az elmúlt hónap elején — a végrehajtó bizottság tavaly decemberi Miért tiltakozik Hankó Vidor — faggatták a Főnix Építőipari Kisszövetkezet elnökét a miskolci rádió és a sajtó munkatársai, aki tegnap Miskolcon, az OTP székházában sztárjfcolt. — Az a gond. hogy bár már van telek, de nincs pénz. mert az OTP elzárkózott a lakásépítések pénzügyi finanszírozásától. Hiába van sok lakásmegrendelőnk. Az OTP feltételei tarthatatlanók, mivel csak a műszakilag átadott lakásokra ad lakásépítési kölcsönt, szoc.- pol. kedvezményt, állami támogatást és egyéb hiteleket. Tehát csak akkor, amikor már teljesen kész van az épület. Egy épület fölépítéséhez hat hónap kell. így mintegy hat hónapig a lakásépítő pénzét kiadják 30 százalékos kamatra, nekünk, mint építőknek 30 százalékos kamatért ugyanezt a Pénzt kell fölvenni, ezért a lakásépítő 60 százalékos ösz- szeggel csonkul, .amit sem az építők, .sem a lakásmegrendelők nem bírnak elviselni. Mi igyekszünk, az 1990-es négyzetméterenkénti áraink 20 ezer forint alatt vannak. -A baj forrását abban látom, hogy jelenleg az ülésén elhangzottak alapján — Miskolcon, a tanács és a MTESZ szervezésében nagyszabású hulladékgazdálkodási ankétot rendeztek. Ezen nem csupán a szakemberek, hanem az érintett települések veztői, az érdekelt vállalatok képviselői is ott voltak. Itt megfogalmazódott, hogy bármely technológia kerül is előtérbe, azok megvalósulása esetén szükség van hulladéklerakóra. Egyetértés volt az ankét résztvevői körében a tekintetben is, hogy erre a legmegfelelőbb hely a sajóbábonyi Császárhegy. A terület ilyen célra történő hasznosítását támogatja az Erdőfelügyelőség és a megyei Földhivatal is. Ám mivel ez a Sajóbábonyhoz közel eső rész már ma is károsított a BÉM, a Sajóbá- bonyi Vegyiművek által, s egyéb környezetszennyezési hatások miatt, a sajóbábo- nyiak egyértelmű garanciái kozáknak, mivel a pénzügyi intézmények is építenek és értékesítenek lakásokat. Ennek következtében nem támogatja azokat a vállalkozókat, akik tőle olcsóbban tudnak építeni, és eladni. Ezzel megint nem a fiatalok érdekét képviselik. A mai napig egyetlen fillért nem kapott a szövetkezetünk sem az OTP-től. sem más pénzintézettőt. Arra a kérdésre, hogy miért így jár el az OTP, az Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 1990. április 13-án, 14 órakor Tarnalele- szen új automata központot helyezünk üzemibe. Ettől az időponttól kezdődően a tar- naleleszi, és a vele egységes helyi hálózatban lévő fedé- mesi távbeszélő előfizetők 36-os körzetszámmal részt vesznek a belföldi . és nemkernek ahhoz, hogy a miskolci szemét ottani elhelye- iésével nem romlik tovább Sajóbábonv helyzete a mostanihoz kepest. A szemétlerakás azonban — tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. Jirkovszky Imre — csak egyetlen, ám igen fontos lépés, hosszú távon mindenképpen komplex hulladékgazdálkodásban kell gondolkodnia Miskolcnak. Ez magában foglalja az égelést, a hasznosítást, a lerakást. Mivel azonban a lerakóhelyre bármelyik technológia elfogadása és alkalmazása esetén is szükség lesz, most a Császárhegyre kell koncentrálni. Ezért a sajóbábony—csá- szárhegyi területre alkalmas- sági vizsgálati tervet készí- tenek. Ez tisztázza a műszaki. a technikai feltételeket, valamint az összes lehetőséget. Ezzel együtt készül egv j környezetvédelm i hatásvizsgálati terv is, amely tartalmazza a szükséges garanciát ahhoz, hogy a már most erősen szennyezett császárhegyi terület helyzete tovább ne romolhasson. A végrehajtó bizottság mindezek ügyében határozati javaslatot fogadott el. A határozat gondoskodik arról is, hogy a hulladékelhelye- zési program fedezetét Miskolc tanácsa a jövő évi fejlesztési alapból biztosítsa. Ezzel lényegében elmozdult a holtpontról a megyeszékhely egyik legnagyobb gondjának gyakorlati megoldása. elnök a következőt válaszolta : — Nem tudom elfogadni az OTP hozzáállását, .mert a pénzintéze beknek nem az lenne a céljuk, hogy az ember tá rsaikon keresked jenek. hanem a népgazdaság előre- lendítése. és ennek érdekében a jó vállalkozókat kellene finanszírozni, és a jó vállalkozók .nyereségéből megélni. Megoldást az új parlamentből, az új kormánytól várok. Siska András, az OTP megyei «igazgatója másként látja a kérdést. Tavaly a ‘Főnix Kisszövetkezet nem különleges. hanem rendes hitelt igényelt, 18—20 millió forint értékben, de mi nem tudtunk neki adni. Ennek oka az. hogy az ö számla- vezető — ieninvárosi — banlkja nem adott hitelgaranciát. A másik kérdésről pedig annyit, a jogszabály szerint a lakások műszaki átadása előtt nem adhatunk építési kölcsönt. Mi jogöl- kalmazók. és nem jogalkotók vagyunk. Egyébként együttműködési megállapodásunk van a felépült lakások értékesítésének segítésére. Amennyiben a jövőben egy újább lakássorozaitot értékesít. a műszaki átadás után a továbbiakban is tázetkozi távhívó forgalomban. A központ üzembe helyezésével egyidejűleg az előfizetők kapcsolási száma ötjegyűre változik. A megváltozott kapcsolási számokról a postahivatalók, ill. a tudakozó munkahelyek adnak felvilágosítást. Miskolci Távközlési Igazgatóság Dr. Goda Miklós vezér- igazgatóval ismerősként köszöntjük egymást a Mátraaljai Szénbányáidnál. A munkakapcsolat a nyolcvanas évek közepén, a bükkábrányi külszíni bányaüzem létesítésekor kezdődött. Ideális beszélgetőpartner, mindenkor készségesen nyilatkozik az újságíróknak. Egyébként szívén viseli a lignit-bánya sorsát, eleddig minden esetben Bükkábrány fejlesztése mellett tört lándzsát. Igaz, 1988-ban törés következett be a termelésben, valamelyest visszaesett az előző évihez képest a lignit bányászása. Mindezt elismerve a vezérigazgató a termeléscsökkenést átmeneti jelenségnek tartotta, hozzátéve. hogy 1989-ben a bá- nyászás újra felfelé ível. S neki lett igaza. Ebben persze közrejátszott, hogy a Gagarin Hőerőműben végrehajtott rekonstrukció eredményeként a visontai küszínii bányaüzem egyedül már nem tudta biztosítani a szükséges tüzelőanyagot, így hát a hiányzó lignitet Bükkábrány- ból vásárolták. A napokban ismét válaszéit lapunknak dr. Goda Miklós. Arra a ^kérdésünkre, hogy mint a Mátraaljai Szénbányák első számú vezetője, hogyan ítéli meg a bükkábrányi üzem jövőjét, a vezérigazgató szavaiból bizakodás csendült ki. — Az idei esztendő a bükkábrányi külszíni bányaüzem beruházásának utolsó éve — mondta dr. Goda Miklós. — Számításaink szerint 1990 végéig még mintegy háromszáznegyven- mll'lliót kell a bánya fejlesztésére fordítani. Ez egyben azt jelenti, hogy megteremtjük a műszaki-technikai feltételeket az évii másfél millió tonnás termelési kapacitás eléréséhez. — Természetesen Bükkáb- rány fejlesztése nem öncélú, nagyon is tudatos, jövőt alapozó elképzelése a szénbányák vezetésének — húzta alá a vezérigazgató. — A Gagarin Hőerőművet ugyanis nem képes teljes egészében ellátni szénnel a visontai küszíni bányaüzem Ezért tovább kell növelni Bükkábrány termélését. Ügy tervezzük, hogy 1995-,re a bükkábrányi üzemünk évi hárommillió tonna lignitet hoz felszínire, amihez azonban a termelőeszközök további átcsoportosítására van szükség. * Unger Péter, a bükkábrá.- nyi bányaüzem vezetője a vezérigazgató által elmondottakat alátáimasztaindóan arról tájékoztatott bennünket. hogy megvannak a feltételek, hogy az idén elérjék a másfél millió tonnás szintet, sőt, ha fizetőképes keresletet tapasztalnak, .még többet is termeljenek. Hogy a bányászok optimizmusa nem alaptalan, arra a legjobb bizonyíték: az első negyedévben félmillió tonna szenet küldtek felszínre. Ha körbenézünk a bánya területén, azt tapasztaljuk, hogy a technikai eszközök hónapról hónapra gyarapodnak. Két évvel ezelőtt még csak viszonylag kis teljesítményű munkagépeket láttunk dolgozni. Most viszont Olyan technikai eszközök birtokában van a bányaüzem, amelyekkel többszörösére tudják növelni a termelést. Még az elmúlt év őszén vásároltak az NDK- ból egy marótárcsás kotrógépet. ugyancsak az elmúlt esztendőben érkezett Vison- táról a nagyteljesítményű hányóképző (a berendezés ellensúllyal együtt 470 tonna — a szeitk.1; ezek sok más földgéppel együtt — a tehergépkocsik nagy számáról nem is beszélve — átgondolt fejlesztési elképzelésről tanúskodnak. S akkor még nem szóltunk arról a merí- téklétrás kotrógépről, amelv most. január végén állt munkába, jól kiegészítve az egyre bővülő és korszerűsödő gépláncot. A bányanyitástól napjainkig mintegy kétmilliárd forintot fordítottak a bükkábrányi üzem építésére, fejlesztésére. Lovas Lajos Fotó: Fojtán László A legújabb szerzemény: a merítéklétrás kotrógép, amelynek összsúlya ezer tonna, óránkénti teljesítménye 1400 tonna föld, illetve szén fejtése A tehergépkocsik szállítják a kibányászott lignitet —ny —s— Az OTP a vállalkozók konkurense? i Ismét sztráj k OTP konkurense a vállalmogatjuk. (zelci) Új automata központ szerelők □ bányában. A háttérben: munkában a marótárcsás kotrógép.
