Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-09 / 83. szám
1990. április 9., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Függetlenségünk távlatai Nehéz megtalálni az illő szavakat. Magyarország történelmi horderejű változások színtere. Talán csak gyermekeink, unokáink érzékelik majd a tett nagyságát, amely ezekben az években, hónapokban végbemegy. A folyamattal együttélő ember számára a hétköznapok sokasodó gondja, baja —minden bizonnyal - elhomályosítja a végbemenő változások lényegét, horderejét. Talán nem szerénytelenség leírnunk: ebben a gyorsan változó, rohanó világban igen nagy a napi krónikás, a sajtó szerepe, nem kevésbé azoké, akik vállalják a tájékoztatás, a sajtó informálásának felelősségét. A lakosság többsége ugyanis az írott és az elektronikus sajtó révén éli meg az eseményeket, ezeket olvasva, hallgatva szűri le a maga következtetéseit. Leginkább a tisztelt olvasó joga annak megítélése, hogy a tegnap lezárult nagy kampányt hogyan tükrözte lapunk, az Észak-Magyaror- szág. Szándékunk szerint, szakmai becsülettel, erkölcsi tisztességgel törekedtünk c korrekt, tárgyilagos tájékoztatásra. Azon voltunk, hogy a versengő pártokkal a kampány előtt történt megállapodás szellemében biztosítsuk az esélyegyenlőséget minden párt, minden jelölt számára. Ha akaratunk ellenére leginkább az időzavar, a rossz munkafeltételek mi- ati — elég csak o megye mostoha telefonviszonyaira utalni — hibáztunk, elnézést kérünk érte. Kemény csapatmunka van mögöttünk. Mert ahogy utaltunk a krónikás, s a tájékoztató egymásrautaltságáro - munkánkat csak a pártok és a választások előkészítésében, lebonyolításában közreműködő szervek segítségével tudtuk - viszonylag gördülékenyen — elvégezni. Ezúttal köszönjük a pártok vezetőinek, a lelkes szóvivőknek, képviselőjelölteknek a megértését, akik az elmúlt hetekben naponta vendégeink voltak, és többnyire türelemmel segítettek. Igaz, volt vita is, türelmetlenség is, de ez velejárt a feladat nagyságával. A jó együttműködési készség megnyilvánulásaiból azt reméljük, hogy - megismerve a lapkészítés fortélyait —, a jövőben is számolnak a média sajátosságaival; nevezetesen azzal, hogy a független sajtó az egész megye életének tükrözése közben tájékoztat minden párt, minden fontos eseményéről, de az úi- ságkarakter, az olvasószolgálat evidenciájának megtartásával. Ügy adódott, hogy a kampány alatt élesen reflektor- fénybe került a megyei lapok helyzete, jogállása, kivált a nyugatnémet Springer sajtókonszern, pontosabban budapesti kft.-jének akciói kapcsán. Talán nem érdektelen a kedves olvasók számára, ha ennek hátterére valamelyest rávilágítunk. Ma ugyanis több ok nehezíti a megyei lapszerkesztőségek életét. Tapasztalataink szerint a lapkészítésben kevésbé járatos olvasók hajlamosak e problémakörnek csak egyikegyik összetevőjét látni. (Például csak a tulajdonlás, vagy csak az újságírók egzisztenciális lehetőségeit.) A dolog lényegére - nyitjára — azonban hamar rádöbben az, aki tárgyilagosan akar tájékozódni. Elég, ha kézbe vesz egy-egy, ,az NSZK-ban, újabban az NDK-ban készült, éppenséggel Springer- lapot, aztán melléteszi a honi nyomdai átlag készítette bármelyik megyei, esetleg, uram bocsá', központi újságot. Bizony, óriási a különbség a terjedelemben, a papír- és a nyomdjai munka minőségében egyaránt. A Springer és a többi nyugati sajtókonszern megjelenése azt a távlatot vetíti előre, hogy tovább éleződik a már meglevő verseny, és a tartalomban, küllemben újítani képtelen lapok hátránya hamar látványossá válik. Ro- konszenv ide vagy oda, sok szakértő egyetért abban, hogy nagyon is szükséges a működő tőke, a korszerű nyugati technika bekapcsolódása a magyar sajtó fejlesztésébe, csak lehetőleg megfelelő magyar tulajdon- hányaddal, jogilag és gazdaságilag mindenképpen tiszta formában. A Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat tisztes haszonnal zárta az elmúlt évet. Ezért azonban senki ne irigyeljen bennünket, merthogy évek óta nincs említésre méltó fejlesztés, beruházás. Mindezek következtében az előbb említett verseny éleződésével is kölcsönhatásban, a ma is halmozottan jelentkező feszültségek holnap még erősebbek lesznek. Zavarja a távlatot az is, hogy jelenleg nem tisztázott a megyei lapok tulajdonlása. E lapok, az Észak-Ma- gyarország is, független orgánumként jelentkeznek. A múlt év végi szándéknyilatkozatunkban ezt mi is kimondtuk, és eszerint dolgozunk. Ugyanakkor a kiadó- vállalatok pedig az M3ZP tulajdonai, és ezt több más párt vitatja, ami bizonytalanságot, a nehezen kivívott függetlenség féltését váltja ki. Mindenesetre a politikai függetlenség feltételezi a gazdaságit, avagy a tulajdonlás legalábbis olyan megoldását, hogy a rablógazdálkodás helyett egy távlatokban gondolkodó, piac- orientált üzletpolitika alakuljon ki. Minket közelebbről természetesen a megyei lapok távlatainak alakulása foglalkoztat, bizonytalanságok, ren- deznivalók azonban az egész magyar sajtó területén van- na.k. A tiszta viszonyok biztosítására pedig égetően szükség van, hiszen úgy véljük, bebizonyosodott: milyen fontos a sajtó szerepe a demokratikus folyamatokban. Az egész ország kárát val-. laná, ha a sajtót demokratikusan értelmezett feladata Helyett bárkik az olvasók manipulálására használnák. Nagy Zoltán Kétlépcsős terv az Avas Szálloda hasznosítására Képünk a leszakadt hidat mutatja az 1988 októberében készült felvételen (Laczó József felv.) Az amnesztia ellenére Lesz új híd Gesztelyben A miskolci tanács legutóbbi ülésén az ellátásfelügyeleti osztály jelentést tett az Avas Szálloda-komplexum hasznosításáról. A tanácstagok értesültek arról, hogy a szállodakomplexumot a tanács átvette, az ingatlan kezelői joga bejegyeztetett. A hasznosításra egy rövid és egy hosszú távú elképzelés született. A rövid távú elképzelés már meg is valósult, a kereskedelmi és vendéglátó- egységeket pályázati kiírás elnyerésével bérbe vették az üzemeltetők. A hosszú távú hasznosítás már bonyolultabb. Egy, a Dimag Rt.-vel kapcsolatban álló nyugatnémet partner jelentkezett, amely szándék- nyilatkozatot tett az épület- együttes felújítására, a hagyományos funkciók visszaállítására, az üzemeltetés végzésére. A szándéknyilatkozat szerint a városi tanács és a nyugatnémet vállalkozó 900 ezer DM alaptőkével részvénytársaságot alapít, ennek egyharmadát a miskolci tanács, kétharmadát a nyugatnémetek jegyzik. Miskolc vagyoni hozzájárulásként az épület használati jogát viszi az nt.-be, így maga az épület továbbra is a város tulajdonában marad. Az épület felújítását, üzemeltetését ez a részvénytársaság szervezi meg. • Kostas Beys, görög egyetemi tanár perjogi előadást tart április 9-én, 16 órakor a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában, melynek témája: a polgári ítélet állam jogi hatálya. Másnap az NME jogi karán tart előadást 8 órától a tanároknak és a diákoknak. Mint arról olvasóink annak .idején lapuinkból is értesülhették, 1988. október 9- én leszakadt a Gesztely belterületén lévő Hernád-híd. Azóta sók víz lefolyt a folyón, és a híd hiánya nem kevés bosszúságot okozott. Lesz-e és mikor Gesztelyben új híd a Hernádon? Erről kérdeztük Vastag Sándort, a Miskolci Közúti Igazgatóság hídiszafcági főmérnökét. — A történethez tartozik, hogy a hidat egy szabálytalanul közlekedő jármű szakította le. A felelősségbiztosítás alapján a Hungária Biztosítóhoz bejelentettük a kárigényünket. Ez 45 millió forint. A biztosítóval több ízben folytattunk 'tárgyalásokat, eredménytelenül. A gépjárművezető ugyanis nem ismerte el a felelősségét. Ezt követően bírósági úton próbáltunk keresetünknek érvényt szerezni. A rendőrség — szakértők bevonásával — az ügyet kivizsgálta. Ennek alapján megkezdődött a pereskedés. Az első tárgyalásra viszont már akkor került sor, amikor a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából amnesztiát hirdettek. A híd „megrongálója” is amnesztia alá esett. Igazgatóságunk újabb keresettel fordult a bírósághoz. Kértük, mégiscsak állapítsák meg a bűncselekményt. Ez folyamatban van. Tárgyalásra még nem került sor, ezért a biztosító még nem fizetett. Mindezek ellenére a hídra nagy szükség van. Ezért a tárca úgy döntött, hogy a bírósági tárgyalások elhúzódása ellenére, és ettől függetlenül, átmenetileg saját finanszírozásában megépítteti a hidat. A kivitelezési tervek elkészültek, és megvan már az építési engedély is. A kivitelezésre a versenytárgyalást meghirdettük. Az eredményhirdetés május 30-án lesz. Ezt követően a kivitelezés elkezdődik. Az új híd — szélességét, teherbírását tekintve — megegyezik majd a régivel. Terveink szerint ez évben az acélszerkezetnek kell a helyére kerülnie. Jövő év elejére a pályaépítés és a befejező munkálatok maradnak. Az új híd üzembe helyezését 1991. június 30-ra tervezik. A közúti igazgatóság — a helyi lakosság zavartalan közlekedése érdekében — egy ideig saját mikrobuszá- val maga végezte a két part között a személyszállítási. Az elmúlt év közepétől mikrobuszunkat könyvjóváírással a helyi tanácsnak átadtuk. Kérjük a lakosság további megértését és türelmét. ígérjük, 1991. június 30-án hídavatás lesz Gesztelyben. „Elsöprő” indulatok Nyékládházán A telefon izzott a túlfűtött indulattól: „Jöjjenek ki hozzánk, a kavicsbányába, és győződjenek meg róla. hogy ellopták a munkások pénzét. A szakszervezeti vezetőik egymásnak utalgatják ki a különböző segélyeket, jutalmakat, a rászorultság vizsgálata nélkül. Most elszámoltatjuk a vezetőket és újakat választunk.” A készülék mellett többen is állták, behallatszott a felszólítás: mondd el azt is, hogy -elvették 'tőlünk 40 ezer forintot, ha nem jönnek ki, akkor a pártokhoz fordulunk jogorvoslatért... Nevet, telefonszámot is mondtak, ha bizalmatlanság merülne föl, hívjuk csak őket. A közelmúlt eseményeit immár higgadtabban vitathatjuk meg Kapás József szb-titlkárral, a Kavicsbánya Vállalat nyékiád,házi üzemének központjában. A negyvenes éveiben járó őszes férfi nyugodtan hallgatja a kemény vádakat, nem tiltakozik, nem szól közbe, csak a végén jegyzi meg: — Én már az új titkár vagyok. Tény, hogy nagy volt a felhajtás, ami aztán elsöpörte az egész szakszervezeti bizottságot. Pedig a pénzügyi vizsgálat semmiféle szabálytalanságot nem talált. Ám a harag, az indulat részben olyanok ellen is fordult, akik -azt nem érdemelték. ETTEK, ITTAK, FELJELENTETTEK — Mi volt mégis az alapja a, mondjuik Iki őszintén, nagyon szigorú vádaknak? — A válaszon az szb-titkár már osztozni szeretne, és kint, a debreceni út melletti üzem egyik szobájában percek alatt négyen-öten is megidézik a történteket... Jakab Lajos, volt főbizalmi : — Ha társadalmi munkára hívtuk az embereket, a szalonnasütéshez szükségeseket, meg a sört úgy állítottuk ki, hogy a segélyként, vagy jutalomként 'kifizetett pénzt dobtuk be. Az vesse rám az első követ, aki ilyet még nem csinált... Néhányan aztán ettek, ittak, majd másnap jelentgették ide- oda . .. Társadalmi munkába anélkül, hogy pár falatot együtt együnk, illetve azt le is öblítsük, ma már nem jönnek el az üzemből. A falvakban élő embernek megvan az elfoglaltsága munka után a ház körül. .. — Mi az alapja annak, hogy negyvenezer forinttal megrövidítették a kollektívát? — Az év vége előtt valóban kaptunk 40 ezer forintot a jóléti alapból segélyezésre, és azt a szakszervezet nem használta fel(l?) HOVA LETT A 40 EZER FORINT? — Elveszett ez a pénz? — Csak mint segélyezési alap veszett el, különben megmaradt a vállalatnál, az eredményt javította. — Pedig ezer forintjával is negyven család napi pénzgondján enyhíthettek volna, és ez önmagában sem kis ügy. — Ezt átérezte utólag a régi szb is — mondja Gyöngyösi István, bizalmi —, de akkor már ;késő volt. Az indulatok hátterében az áll. hogy mostohagyermekei vagyunk az országos vállalatnak. Alacsonyak a bérek, emiatt a törzsgárdatagok is itt hagynak .minket. — Tizenegy üzem közül az utolsó három között vagyunk az alacsony bérekkel, míg az eredményeink alapján hosszú ideig a legjobbak között tartottak számon bennünket — fűzi az előzőkhöz Kapás József. — Ott voltak az előző szak- szervezeti vezetők, húsz éve minden vállalati döntésnél a fővárosban, de a Budapest körüli üzemékkel szemben képtelenek voltak érvényesíteni a munkahelyi érdekeinket, és most ezt is a számlájukra írták. ALULINFORMÁLTAK A BÁNYÁSZOK? Bapp József, autószerelő véleménye szerint megengedhetetlen hangot ütöttek meg az előző szakszervezeti vezetőik az elégedetlenkedőkkel szemben ahelyett, hogy az érdekeiket védték volna. Végül Papp Tibor, üzemvezetőt is megkérdeztük. — Igaz, hogy a történtek hátterében nagyfokú alulinformáltság mutatkozik, ám engedtessék meg, ez is kétoldalú. Mii igyekszünk minél több fórumot teremteni terveink. elképzeléseink ismertetéséhez, ami önmagában kevésnek bizonyult. Annak is van felelőssége, aki vádaskodik, kritizál. Divat lett a lejáratás, mások homályos ügyekbe való belekeverése, tisztán álló emberek befeke- títése. Hadd jegyezzem meg. mentegetési szándék nélkül, hogy a szakszervezeti vezetésben elhúzódó betegségek, illetve szív,infarktus miatt tartósan távollévő kollégák rovására írhatnánk a „bent- nagad't” 40 ezer forint fel- használását. Biztos, hogy sok család örült volna, ha részesítik ebből a jelentős ösz- szegből. A haragos telefonálók mindennek csak a körvonalait ismerték, ám érthető, hogy nem tudták napirendre térni fölötte, amikor drága a ruha, az élelmiszer, és mindennap meg kell gondolni minden forint kiadását. Nagy József
