Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-07 / 82. szám

1990, április 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 Csak röviden... ÖKÖLVÍVÁS. Az olimpiai bronzérmes sajószentpéteri Isa- szegi Róbert bejutott a Saint- Nazairc-i nemzetközi torna dön­tőjébe, miután az elődöntőben pontozásos győzelmet aratott a francia cantin ellen. KÉZILABDA. Elmarad a mára kisorsolt (sportműsorunkban je­leztük is) MVSC—Szolnoki Spar­tacus női NB Il-es kézilabda­mérkőzés. A szövetkezetiek ugyanis visszaléptek a további küzdelmektől. Széljegyzetek d Az ötlet érdekes, gondolkodásra serkentő, és felettébb '■ megszívlelendő. Egyik hűséges olvasónk, Török Gyu­la hívta fel rá a figyelmünket, s azért adjuk közre, hátha termékeny talajba hullik a mag. A közeli napokban látott napvilágot a hír, amelynek ér­telmében az olaszországi lábdarúgó-világlbajnófcságot meg­előzően, Magyarországra is ellátogat a kolumbiai váloga­tott. Szó van arról, hogy esetleg Kamerun játszik egy pró­bamérkőzést, de emlegetik Egyiptomot is. Nos, ha már a világfesztivált megelőző napokban ekkora forgalmat bo­nyolítunk le, miért ne lehetne kiírni egy nemzetközi tor­nát? Negyediknek a magyar együttes csatlakozna a kül­földi trióhoz, Mészöly kísérletezhetne, különösebb felelős­ség nélkül. Török Gyula tippet is ad: szerinte Eger és Diós­győr lehetne megfelelő színhely, s mindössze négy találko­zóra lenne szükség a végső sorrend kialakulásához. Hazánk északi és keleti vidékein hiánycikknek számít a minőségi futball, nincs élvonalbeli társulat, így a szurkolók alacso­nyabb osztályú találkozókra járnak. Az ötlet eredeti, a magunk részéről támogatjuk, remél­hetőleg lesznek, akiknek szemet szúr a lehetőség, s talán még lépnek fs a torna tető alá hozatalában. Megfelelő rá­hangolódást jelentene valamennyiünk számára a VB-t meg­előzően, s testközelből láthatnánk, hol tartanak mások. O Örömmel számoltunk be a mezőkövesdi gimnazisták szép sikeréről, arról, hogy fiú kézilabdacsapatuk az országos diákolimpián 'bekerült a négyes döntőbe. A helyi csatározások után debreceni, pécsi, majd pedig budapesti vetélytársaikat is legyőzték, így gőzerővel készülhetnek a hónap végi fináléra. Ne tagadjuk, Mezőkövesdet eddig korántsem nívós ké­zilabdasportjáról ismertük, s mások sem miatta tartották számon. A jelek szerint azonban meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy elöbb-utóbb kialakul valami kövesdi specialitás. A sportág barátainak figyelme elsődlegesen Özd felé irányult, amennyiben a folytatás hasonlóan ala­kul, a tekintetet másfelé is kell vetni. Mivel magyarázható, hogy ott, ahol korábban a kézilabdázás csak egy volt a labdajátékok között, most hirtelen pezsdülés tapasztalható? Nos, Baranyi Dezső testnevelő tanár roppant lelkiismere­tes munkával jeleskedik, minden 'részletre ügyel. Megszál­lott, amibe belefog, azt magas színvonalon igyekszik csi­nálni. Megfelelő partnereket talált az I. László Gimnázium tanulói között, a fiúk egyre inkább a testnevelő „tételeit” magolták, s a viszonylag rövid közös tevékenységnek már­is komoly és dicséretes eredménye mutatkozik. A srácok jogos bizakodással készülhetnék a fővárosi né­gyes döntőre. Még akkor sincs okuk a borúlátásra, ha tud­ják, hogy lelkes, fanatikus szurkolótáborukat nélkülözni kell. Mezőkövesdi mérkőzéseiken valóban sokat segítettek, április végén abszolút a saját lábukra kell állniuk a kézi- Iabdásoknak. Szakemberek szerint: bátrabb első félidei tel­jesítménnyel akár nagyobb meglepetést is okozhatnak. A téma lezárásakor engedtessék meg egy apró észrevétel: kár lenne, ha ez a csapat az elkövetkezendő években szét­hullana. 3 A hét elején tartotta vezetőségválasztó küldöttköz- ■ gyűlését a Borsod Megyei, illetve Miskolc Városi Asztalitenisz Szövetség. Februárban volt az első forduló, ám akkor az előkészítés kívánnivalót hagyott maga után. Most „flottul” ment minden, mégis maradt a tudósítóban — meg másokban is — kevéske hiányérzet. A létszám ej­tett gondolkodóba, alig húszán tisztelték meg jelenlétük­kel a tanácskozást. Persze, viszonylag kevesen is érhetnek el eredményt, döntő a hozzáállás, a tenniakarás. Ügy vélem, pezsdülés lesz érzékelhető a megye asztali­teniszsportjában. Tudom, merésznek tűnik a kijelentés, hi­szen éppen ellenkező tendencia mutatható ki, a gazdasági nehézségek szakosztályok létét fenyegetik, esetenként csak­nem lehetetlenné teszik működésüket. Mégis vállalom a jóslás kockázatát. Mire alapozom kijelentéseimet? Arra, hogy ügybuzgó, a sportot szerető és érte feladatot vállalók kerültek az elnökség tagjai közé. ötleteik, elkép­zeléseik életrevalónak tűnnek. Nem szándékoznak unos- untalan versenyeket rendezni, a minőségre akarják he­lyezni a hangsúlyt. A testület elnöke újságírókolléga lett, s két évtizedes ismeretségünk alapján bizonyára megenged­hető kevéske elfogultság személyével kapcsolatban. Paulo- vits Ágoston (a Miskolci Körzeti Rádió vezetője, a Káde- mis Kft. kereskedelmi rádió főszerkesztője) nem sokat te­ketóriázott, rá jellemző módon, köntörfalazás nélkül le­szögezte: két évet ad magának a bizonyításra. Ha nem si­kerül eredményt felmutatnia, levonja a szükséges követ­keztetéseket. Tisztában vagyok azzal, milyen fába vágta fejszéjét, mégsem féltem. Az a típus, aki tudja mit akar, s megvannak hozzá az elképzelései. Olyan személyek se- Bitik majd, akik szakmailag felkészültek, jól cseng a ne­vük a sportág- berkeiben, másokban a tapasztalat halmozó­dott fel. A kilencfős testület egyet akar: segíteni, támogat­ni, fejleszteni az asztaliteniszezést. Az elnök székfoglaló beszédében kis malíciával jegyezte ,T16g, hogy hiányolja a tanácskozásról a „fizetett forradal­márokat”. Nem akart senkit megsérteni, bírálni még ke­vésbé, a kritika jogosságához viszont kétség sem férhet, Azt viszont már én teszem hozzá: a fejlődést, a megújulást soha nem a fizetett emberek segítették elő igazán, rend­szerint az egyéni-csoportos kezdeményezésekhez kapcsolódó tömeg szorgalmazta. Doros László Mit mutat a mérleg? Rangadó Diósgyőrött Hanyecz (balról) lendületes elfutásaira nagy szükség lesz a szegediek ellen, a széleken ugyanis zavarba lehet hozni a lis­tavezető védelmét. Fotó: juhász Magyar Ifjúság Centrum Kupa Ma rendezik meg Miskol­con a Magyar Ifjúsági Cent­rum Kupa országos kispá­lyás labdarúgó akció Borsod megyei döntőjét. A DVTK sporttelepén a felnőttek, ser­dülők és gyerekek, az Ifjú­sági sporttelepen pedig az ifjúságiak küzdelmeire ke­rül sor. Mindkét helyen 9 óra a kezdési időpont. Osztrák keret Herzog nélkül A jövő szerdai, Salzburg­ban sorra kerülő barátságos Ausztria—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkő­zés előtt kétségkívül a házi­gazdák örvendenek jobb hangulatnak, mivel legutób­bi vb-előkészületi találko­zójukon idegenben 3:2-re verték Spanyolország leg­jobbjait. Josef Hickersberger oszt­rák szövetségi kapitány köz­zétette 16-os, a magyarok elleni keretét, amelyből izomhúzódás miatt hiányzik Andreas Herzog. A névsor: Klaus Lindenber­ger, Franz Wohlfahrt. Ernst Aigner, Robert iPecl, Anton Pfeffer, Kurt Russ, Michaél Streiter, Peter Artner, Alf­red iHörnagl, Christian Keg- levits, Andreas Reisinger, Peter Schottel, Manfred Zsak, Andreas Ogris, Anton Polster, Gerhard Rodax. Josef Hickersberger szer­da este iBrnóban járt, ahol megnézte a csehszlovák— egyiptomi találkozót. A há­zigazdákra volt kíváncsi, hiszen Ausztria egy csoport­ban szerepel a nyári VB- döntőben a csehszlovák nemzeti tizeneggyel. Az elmúlt vasárnap kevés örömöt hozott az NB ll-es lab­darúgócsapatoknak. A diós­győriek vereséget szenvedtek Egerben, a barcikaia.k ha­zai környezetben nem bírtak a nyiregyháziakkal. Most lehető­ség kínálkozik a javításra. A DVTK rangadót játszik, ellen­fele a listavezető Szeged SC lesz, a KVSE a tavasszal hal­ványabb Metripondhoz láto­gat. Palicskó Tibor vezető ed­ző nem titkolta, hogy Eger­ben elégedett volt együtte­se teljesítményével. Az el­ért eredmény természetesen „más tészta”, a kihagyott helyzetekért viszont rend­szerint bűnhődni kell. A vasgyáriak elnyerték a ha­zai szurkolók szimpátiáját is, a szakvezető szerint ed­digi munkájuk egyik tanul­sága, hogy az ellenfelek már készülnek belőlük. — Nem vitatom, hogy a Szegeden ősszel elért dön­tetlenben az is szerepet játszhatott, hogy a bajnok­ságra törő gárda tagjai le­becsülték együttesünket — emlékezett Palicskó. — Mostanában egyre inkább azt érzékelem, hogy ellen­feleink alaposan feltérké­peznek bennünket, észre­vették, hogy csapatunk je­lentősét lépett előre. — Mi a véleménye a vár­ható esélyekről? — A Szeged nem véletle­nül vezet behozhatatlan előnnyel. Jó anyaggal ren­delkezik, képzett a* szakve­zetője, ám korántsem jöhet­nek elbizakodottan Diós­győrbe. Bennünket fűt a presztízs, labdarúgóink meg akarják mutatni, hogy a nagy feladattól sem riadnak meg. Biztos, hogy izgalmas, kiélezett csatát láthatnak, akik kijönnek a stadionba. Palicskótól azt is megtud­tuk, hogy Kaszás már leül a kispadra, továbbra sem számolhat ugyanakkor Far­kassal, Lintnerrel és Danes sem harcképes. Letelt vi­szont Leskó büntetése, ő a kezdő tizenegyben jut szó­hoz. A piros-fehér szurko­lók azt remélik, hogy a szeptember 17-e óta tartó hazai veretlenséget maga­biztosan őrzi meg a társa­ság. A várható összeállítás: Knotz — Béni, Varga, Csi- zi — Katona, Huszák, Csi­ba, Leskó, Lakatos — Tóth Gy.. Hanyecz. * Akadt dolga jócskán a héten Varga Zoltánnak. A Kazincbarcika vezető edzője elsősorban a fejekben igye­kezett rendet teremteni, a kissé elbizonytalanodott gárdát sietett felvértezni. Nem titok, alakulhattak volna jobban is a tavaszi mérkőzések.' A mérleg kí­vánnivalót hagy maga után, ám fölösleges az elszalasz­tott lehetőségeken meditál­ni, hasznosabb és célrave­zetőbb az előretekintés. Va­sárnap Hódmezővásárhe­lyen kínálkozik mód a ja­vításra, s mivel a hazaiak eddig meglehetősen halvá­nyan muzsikáltak, esély nyílik a helytállásra. Asszony műtét után még csak lábadozik, Kondás sár­ga lapok miatt kényszerül hiányzásra, s bizonytalan Sztahon szereplése is. Diósgyőrött Puhl, Hódme zővásárhelyen Huták bírás­kodik, a vasárnap fél 5-kor kezdődő találkozókon. A további mérkőzések: Szarvas—Nyíregyháza, S. Síküveggyár—D. Kinizsi, Sz. Dózsa—Mezőtúr, Szolnok— Eger SE, BVSC-^KSC. * Az NB I-ben valamennyi mérkőzésre szombaton ke­rül sor. A párosítás: PMSC —Csepel, Vasas—Bp. Hon­véd, MTK-VM—Békéscsa­ba, Rába ETO—Haladás, Váci Izzó—Újpesti Dózsa, Debrecen—Videoton- Waltham, Veszprémi SE— Tatabánya, FTC—Siófok. Bánkúton újra gombolják a mellényt # FELKÉSZÜLNEK A KEMPINGEZÉSRE # FELLENDÜLŐBEN A NYÁRI TURIZMUS # VEGYESBOLT: ÉJJEL-NAPPAL? — Az enyhe télnek gya­korlatilag az egész ország örült, de önök nyilván a ki­vételek közé tartoznak — mondtam minden bevezető nélkül Sebők Zoltánnak, a Bánkút Síiklulb elnökének. — Nem vagyok mai gye­rek, de ilyen „szezonra" még visszagondolni sem tu­dok. Volt úgy, hogy febru­áriban, vagy még később jött meg a hó, de olyan is, hogy már október végén. Az 1989/90-es időszakot mi fekete télnek nevezzük. Az égi áldásiból úgyszólván mu­tatóba sem kaptunk. Pedig sokáig reménykedtünk, mondván: a kutya nem eszi meg a telet. Tévedtünk. Egy dolog azonban Vigasz­tal. éspedig az, hogy talán ötven évre letudtuk, és az időjárás az elkövetkezendők­ben hozza magát. — Mennyit veszítettek? — Pontos számítást lehe­tetlen készíteni. Normális körülmények között legalább három hónapos a szezon. Ügy gondoljuk, hogy a fel­vonók éhben az esetben 1 milliót kitermeltek volna. Ez a pénz majd akkor fog hiányozni, amikor valame­lyik elromlik,, vagy jönnek a menetrendszerű felújítá­sok. karbantartások ... — Kiesett bevételeiket, vagy azok egy részét pótolja az állam? — Biztos, hogy nem. Az állami támogatások egyre jobban elapadnak. nincs pénze a tanácsnak ... Ettől függetlenül persze, kapunk tőlük, de pár százezer ma­napság soknak nem mond­ható. Az a szomorú, hogy a fejlesztésre fordítható anya­gi forrásaink ,is nehezen csordogálnak. .Mindezt nem azért mondtam, hogy „sír­jak", de mivel tények, lehe­tetlen elhallgatni. Az igé­nyek nagyok. Ha „rendes” tél van, Bánkú tan tízezrek fordulnak meg! — A lényeg: teljesen ki­szolgáltatottak az időjárás­nak .. . — Amíg vártuk a havat, voll időnk töprengeni, gon­dolkodni. Teljes volt közöt­tünk az egyetértés: meg kell tanulnunk alkalmazkod­ni. hiszen soha sem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő, és Bánkúttal szemben min­dig lesz állami és egyéni elvárás. Ha tétlenül ülünk, nem jutunk bevételhez, fej­lesztési. beruházási lehető­séghez, Üjra gomboljuk a mellényt ? — Mit tesznek? — Reklámtevékenységünk fokozását csak megemlítem, hiszen ezt már mindenki csinálja, nem újdonság. Le­számoltunk egy illúzióval. Bánkút nem azonos a téllel, a már elkoptatott „síparadi­csommal”. Áprilistól októbe­rig a tavasz, a nyár, és az ősz is kínálja magát. Cso­dálatos a táj, a környék! Télen szinte ka sem tudjuk elégíteni a helyfoglalási igé­nyeket. A kocka most for­dulni látszik, mert fellendü­lőben van a természetjárás, a nyári turizmus. Egyre több telefont kapunk az ál­talános és középiskoláktól, főiskoláktól és egyetemektől. Óriási hibát követnénk el, ha nem alkalmazkodnánk, ha nem 'ismernénk fel az ebben rejlő lehetőségeket. — Újabb síházat építe­nek? — Sajnos nem, nincs rá pénzünk. Ha lenne, boldo­gan megtennénk. A jövő út­ja a sátortáborozás. Szóval szálláshelyek kialakítására törekszünk, és ezzel elejét vesszük a vadkempingezés- nék. Ez a „műfaj” ugyanis rendkívüli károkat okozott, és okoz napjainkban is. Szennyezik a természetet. A Köjállal, a Bükki Nemzeti Parikkal, valamint a Borso­di Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal, illetve az em­lítettek képviselőivel most járjuk be a környéket, kivá­lasztjuk a legmegfelelőbb területet, hogy előmozdítsuk a •hivatalos kempingezést. A lényeg a kulturáltságon, a tisztálkodási. egészségügyi feltételek megteremtésén van. — ... és saját bevételü­kön ... . — Természetesen, hiszen ez a célunk. Aki viszont ar­ra gondol, vagy tippel, hogy most gyorsan meg akarunk gazdagodni, téved. Ötven- száz forintnál nem fogunk többet kérni, és 'mit adnak ma ennyiért? Biztosak va­gyunk benne, hogy ez a kezdeményezésünk igen ked­vező fogadtatásra talál majd. Már most érezzük: résen kell lennünk, nehogy úgy járjunk, mint a siházi szo­bákkal, azaz megfelelő nagy­ságú területet kell kijelöl­nünk, kinéznünk. — Bánkúton eddig állan­dóan vita tárgyát képezte az ellátás nívótlansága is; nem. voltak éttermek, boltok, bü­fék. Ezen nem próbálnak meg változtatni? — A téli időszakiban Mis­kolcról kitelepült egy-két büfés, itt-ott felverték „sát­raikat", ez azonban nem je­lentett megoldást. Most el­határoztuk. hogy nyitunk egy vegyesboltot, ha úgy tetszik, ez is vállalkozás. Az alacsony haszonfcules miatt az üzlet forgalmán — a kempingezésből származó bevételünkhöz hasonlóan — szintén nem gazdagodunk meg, de ez egy újáb'b „man­kó”. Manapság pedig több lábon kell megállni. — A boltról annyit: szin­te előre hallom, hogy a Bán­kúira kilátogatok panaszkod­ni fognak a nyitva tartási rendre... — Ellenkezőleg: végre di­cséretben részesítenek majd miiinket. A bőit ugyanis át­adása után éjjel-nappal a nagyközönség rendelkezésé­re áll. ehhez a feltételéket megteremtjük, elvünk: első a vendég, a turista! — Ahhoz képest, hogy fe­kete tél volt, eléggé opti­mista, jókedvű! — , Nyitottak vagyunk mindenre, beleértve a vál­lalkozásokat. a privatizálást. Az elmúlt években 23 millió forintos á'llóeszköz-vagyonra tettünk szert, van mivel di­csekednünk. . van mit félte­nünk. védenünk, ugyanak­kor fejlesztenünk. El akar­juk érni. hogy Bánkúiról — mint az elmúlt években oly sokszor — ne negatív érte­lemben nyilatkozzanak. Bár­milyen kormány alakul, bár­merre halad a politika, a sportra áldozni kell! Kolodzey Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents