Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-29 / 100. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8 1990. április 29., vasárnap Elfeledett gyógyfürdők: Alsókéked, Erdőbénye Ält§®KiKl© YfÜ (ABAUJTORNA - VÁRMEGYÉBEN) Tulajdonos: Mélt. MELCZER LILLA Posta és távíró helyben. Központi telefon. Utolsó vasúti állomás : Hidasnémeti és Zsujta. KIM1S ©Y©©OT®läläASÄ Aé [F©K IM A gyógyfürdő és a palackozott, lehűtött gyógyvíz a meghűlésből eredő minden bajban mint csúzos daganatok, idült kösz vény izületi és csontbajok, gyomorbajok, gyomorsülyedés, bénulások eredményes gyógyhatású. Magyarország ezen legrégibb fürdője melyet még Mátyás király korában alapítottak, egy háromezerholdas őserdőben, dús növényzetű hegyek-völgyek közepette idillikus környezete egyszerűsége és kitűnő gyógyerejü vize következtében a I e g e s z m é n y i b b üdülőhely és nyaralóhely. 328 méter a tenger színe felett. MÁ« Hű© US-!©! ©CT©» na© MG. GIGÁNYZiNi. Szántó, 186Q „Szénné égve találtatott'1 Abaújszámtón éppen 120 Manapság a világkiállítás lázában sorra születnek a különféle ötletek arra, hogyan is lehetne bekapcsolni Borsod-Abaúj-Zemplént a nemzetközi idegenforgalomba. Talán nem tanulság nélküli, ha felidézzük az 1920 —30-as éveket, amikor hasonlóval próbálkoztak. Csakhogy akkor még összehasonlíthatatlanul közelebb álltunk a világszínvonalhoz, mint manapság. Az utóbbi fél évszázad alatt idegen- forgalmi értékeink nemhogy gyarapodtak volna, inkább csak pusztultak. Ezt bizonyítja két fürdő, a kékedi és a bényei sorsa is. Nagyváthy László bérlőigazgató 1929-ben, a május 15-től október 1-ig tartó fürdőévadra nyomtatott ismertetővel csalogatta a vendégeket. Ebből tudhatjuk meg a következő adatokat: A fürdő tulajdonosa Melczer Lilla. A kénes gyógyforrás 46 fokos vizet ad. „A gyógyfürdő és a palackozott, lehűtött gyógyvíz a meghűlésből eredő minden bajban, mint csúzos daganatok, idült köszvény, ízületi és csontbajok, gyomorbajok, gyomorsüllyedés, bénulások eredményes gyógyhatású. Magyarország ezen legrégibb fürdője, melyet még Mátyás király korában alapítottak, egy háromezer holdas őserdőben, dús növényzetű hegyek-völgyek közepette, idillikus környezete egyszerűsége és kitűnő gyógyerejü vize következtében a legeszményibb üdülőhely és nyaralóhely, 328 méter a tenger színe felett.” A szállóhely szobái 1—3 ágyasak, három osztályba sorolva. Az egyágyas 60 fillértől 2 pengő, a kétágyas 1 pengő 10 fillértől 3 pengő 80 fillér, a háromágyas 1 pengő 40 fillértől 5 pengő 40 fillérig terjedő árú. Étkezés: magyar, illetve diabetikus konyha. A teljes napi ellátás (reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora) 3,80 pengő. A fürdő díja: I. osztály 1 pengő, II. osztály 80 fillér. Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény! A vasúton Hidasnémetibe vagy Zsujtára érkező vendégek elé (megrendelésre) fogatot vagy autót küldtek (díja 8 pengő). Erdőbényén, a Hegyalja egyik legvadregényesebb, erdővel borított magaslatai között fekvő völgyében fekszik az 1929-ben már másfél évszázados múltra visz- szatekintő gyógyfürdő. A 237 m magasan fekvő fürdő 3000 holdas fenyő- és lomberdőben, széltől, portól védett helyen mintegy pótolta a trianoni diktátummal elszakított magashegységi fürdőket. A prospektus szerint Erdőbénye-fürdő állomásnál minden személy- és gyorsvonat megállt, s a vendégeket a fürdő kirendelt autói várták az állomáson. A víznek nagy tiimsó-, vasgálic- és kéntartalma volt. a prospektus szerint: „kitűnő gyógyhatással bír mindenféle női bajok, görvélylkóros, csúzos és köszvényes ideg- bántalmaknál, zsábáknál, ily természetű ízület-gyulladásoknál, ízületmiirigy és csontdaganatoknál, ízület-zsugornál, izombénulásnál, bőrbetegségeknél, vérszegénység, sápkór és ideggyengeségnél.” „Légkörénél fogva kiváló gyógyhelye a torok-, légcső- és szembetegeiknek, kik itt meg vannak védve a felföldi fürdőkben naponta beál- lani szokott kellemetlen légváltozás káros következményeitől. A tüdőcsúcshurutban szenvedőkre nézve különösen jótékony hatással van Erdőbénye gyógyfürdő klímája nagy fenyő- és évszázados lomberdejével. Maláriában szenvedők pedig mind gyógyulva távoznak Erdőbényé- ről, úgyszintén a Basedow- kórosok kiváló gyógyulását észlelték a szakorvosok.” 1929-ben az orvosi teendőket a fürdőben dr. Asztalos Kálmán főorvos látta el, aki több mint három évtizede volt fürdőorvos itt. A fürdőidény — lényegében csakúgy mint Kékeden — május 1-től október 1-ig tartott. Két vendéglő várta a vendégeket (egyik kóser), mindkettőben orvosi rendeletre diétás ételek is megrendelhetők. Hét épületiben tudták elszállásolni a vendégeket: a Fürdőlak emeletén 3—4 ágyas (részben erkélyes) szobákban 4.40 pengő — 6.60 pengő árért, a Hideg- gyógybain egy (kétágyas .szoba (2.60 pengő), az Ürilak- ban a földszinten és az emeleten 1—2 ágyas szobák (részben erkélyesék) sorakoztak 2.50—6 pengőért, a Kálmánlakban 1—2 ágyas szobák 2.20—3.90 pengőért, a Fehérházban a földszinten és az emeletein többnyire kétágyas szobák 2.50— 3.30 pengőért, a Kútilakban egy-kétágyas szobák 2—2.80 pengőért, az Alföldi lakban kétágyas szobák 2.10 pengőért. Fürdőárak: medence 1.60, szénsavas 2.25, hideggyógy 1 pengő. Elő- és utóidényben a szoba- és fürdőárak- ből. valamint a gyógyhely- díjból 25% kedvezményt adtak. Étkezésit 4.50, ill. 7 pengős árban kínálták. Az előbbi: reggelire kávé. tea, csokoládé, vagy tej, hozzá vaj, vagy méz, sütemény, ebédre leves, főzelék feltéttel, tészta, uzsonna azonos a reggelivel, vacsorára sült, sajt. vagy gyümölcs. Utóbbi: reggelire mint az előző, s uzsonnára is. Ebéd: leves, előétel, főzelék feltéttel, sült, tészta. Vacsora: sült, tészta, sajt, vagy gyümölcs. Nos, hát ez volt, a mai sivárságot pedig hadd ne részletezzük. Jó lenne a régi fürdőéletet mindkét helyem feléleszteni, s nem egy meleg vizű gyógyfürdőt lehetne nyitni máshol is a megyében. A víz megvan hozzá. S igazából eddig sem a pénz, hanem a jószándék, a törődés, a hozzáértés hiányzott. Dr. Csorba Csaba évvel, ezelőtt súlyos tragédia történt. Hálásak vagyunk a csizmadia czéh-közösség akkori . jegyzőjének, hogy választékos stílusban megörökítette az ország figyelmét felkeltő súlyos elemi csapást. íme: „1869. év április 29-én borzasztó szerencsétlenség érte Városunkat: ugyanis nevezett napon nyoltz óra tájban oly szélvihar támadt, mely minden ijó érzésű embert remegéssel töltött el, s akaratlanul is azon sóhajtásra nyíltak mek az ajkak, Uram őriz meg a tűzveszélytől: és íme Ilii óra tájban, midőn a vihar éppen a .legerősebb fokot érte el, hangzik a vészkiáltás, s arra a legbátrabb .is megrendülve fut a vész színhelyére, a város derekén, a nagy útczán 241-ik számú ház nagyszalma fedele ösmeret- ien okból kigyulladván, a roppant szévihar által a láng tűz csomók a városra széjjel szór attak, iszonyú lett a veszély: oltásról szó sem lehetett vagyonmegmentés életveszélylyel lett eszközölhető. azért is saját élete biztosítása végett menekült aki menekülhetett: s néhány perez alatt lángtenger borította a város egész alsó részét: leégett 227 ház mellék, épületeivel és ami városunkban hallatlan volt a házak csaknem mind beégtek: elhamvadt temérdek bútor, életnemű, gazdasági eszközök, házi állatok: de am.i ezeknél rémítőbb emberélet is esett áldozatul1 a tűzveszélynek ugyanis Kender István neje az udvaron szénné égve találtatott, maga összeégve pár óráig keserves kínok .közt még élt, de estére meghalt, másnap egy koporsóban temet-tettek el Nagy Sdgmond úr udvarán' egy Szepesség'i leány, ki menyasszony volt széné égett, Vass Sámuel szinte udvarán találtatott társulatunk egy tagja Nagyodi Sámuel az előtti éjjel meghalván a térítőn szénné égett, s így a tűz utáni napon őt megégett lakótársunk nagy részvét nyilvánítás mellett temettet el: még sok azokA napokban nyugdíjas ismerősöm megállít az utcán, a szokásos rövid beszélgetésre. — Azt hiszem, kevesen mondhatják el magukról, hogy ha ablakon keresztül Is, de látta az újhelyi állomáson 1915-ben Ferenc József császári és királyi Őfelségét, amint átutazóban megállt a különvonata. A megállás nem városunk iránti tiszteletből történt, hanem technikai kényszer szülte, mivel a különvonat mozdonya itt vett vizet további útjához, Przcmysl felé. gyón sérüléseiket ijedtség füstibelehellés által, betegséget kaptak, s (később vagy meghaltak v.agy csak nagy nehezen lábadtak fel.; társulatunk tagjai 'közül 27-en és 4 özvegy mestemő, összesen 31.-en szenvedtek tűzkárt. Az egész város népe ezen szerencsétlen eset által' iszo. nyúan le hangoltatott, jajgatás, sírás töltötte be az egész város minden részét, mert alig .akadt oly lakos, ki vagy maga, vagy rokona vagy jó barátja nem szenvedett volna ezen csapás által: hanem ezen általános lehangnlfcságbani néhány jó lelkek azonnal segélyezésről gondoskodtak, s úgy helyben adományok gyűjtettek mint mindenfelé kérelem leveleik eresztettek az ügyefo- gyottak részére segély gyűjtés végett. És hála a jó 'Istennők még nem veszett ki az emberiség kebléből a nemesebb érzelem, vetélkedve jöttek a segedelem nyújtással életine- műt, pénzt adományoztak a szerencsétlen, károsultak segélyezésére. Ezen begyül! adományok az ászt kezelő bizottság által híven s kiszámított arányban töhb ízben. szét osztottak.” A tűzvész megrázta Szántót, s ezen belül a csizmadia céhet. A megsegítés érdekében közgyűlést hívott össze a céh biztosa, amelynek jegyzőkönyve így hangzik: „Folyó év május 9.-én tekintetes Barthus József Czéh Biztos úr elnöklete alatt rendes .közgyűlés tartatván. 1. Czéh mester Lieg előterjesztvén' hogy a tűz álltai károsult tag társak Czéh pénztárbeli segélyezése felett a gyűlés tanácskozni, és azon összeget, mely a segélyezésre fordítandó megjha- tárzni legyen szíves. Köz akarattal határozta - tott, hogy a tűz (károsult mes- .tertársak 2 'Ft-tal az özvegy mestemök 1 Ft-tol a közpénztárból segélyeztassenek és ez azonnal, eszközöltetett is. 2. Czéh mestenileg előada. tott, hogy az ügyben .kívánatos lenne, ha egy néhány ösmertebb Czéh társulatihoz őfelsége vagonjának ablakai lehúzott redőnyökkel álltak. Leszállt egy díszegyenruhás testőrtiszt. Fogadta az állomást biztosító csendőrtiszt tisztelgését, majd a vagon mellett elhaladva, az egyik ablakot diszkréten megkopogtatta, mire a redőnyt felhúzták. Az ablaknál megjelent Őfelsége, fáradt mozdulattal tisztelgésre emelte a kezét, és a zárt ablakon keresztül fogadta a magyar csendőrtiszt jelentését. Az egész nem tartott tovább öt percnél, majd a szénának s egyszersmind kebelünkben (is történnék gyűjtés. Ezen előadás általánosan helyeseltetett, felkéretvén a czéh előjárósága, hogy azt mielőbb föl y amatosí tea és eredményéről .tegyen jelentést. Ennék folytán május 17-én 10 czéh .társulathoz úgymint Nyíregyházi, Miskolci csizmadia és tímár, Kassai, Rimaszombati csizmadia és tímár, Újhelyi, Tállyai és Gönczi ezéhekhez kérelemfolyamodások Tek. 'Czéh Biztos úr aláírásával postán menesztetitek.” Július 4-én. a közgyűlés ismét foglalkozott a segélyezésekkel., a segélyt kérő levelekre megérkezteik az adományok, összesen 189 forint, amelyet megfelelő arányiban szétosztottak a .károsultaik között. A megsegítés példamutatóan érvényesült a céh vezetőség és -tagság részéről. Egy szíwel-lélelkkel a szerencsétlenék mellé állt az egész közösség. A tűzkár megsegítés országos méretekre terjedt ki, mint azt a vármegye egyik átirata is bizonyítja. Ebben az ált: „Abaúj megye első alispánja értesíti Barthus Józsefet, a szántói csizmadia czéh biztosát, mint a tűzkár segélyező egylet elnökét, hogy Zala megye első alispánja Nagykanizsa város 20 Ft. segélyt küld a rászorulóknak.” Ennek a 'hivatalos levélnek az érdekessége, hogy Kassáról Szántára szekér- .postával érkezett, amelynek címeres pecsétje épségben, fennmaradt. 120 évvel ezelőtt gyász borult Szántára. A két emberöltő kerek évszáma. figyelmeztet bennünket. A 227 ház megsemmisülése az ököriitói tűzvészhez hasonlítható. Akik itt élünk, a Sátorhegy aljában., Abaújszántó nagyközségiben, felnőttek és gyerekek, ismerjük meg múltunk eseményeit. Amilyen tisztelettel viseltetünk múltunk iránt, olyan eredménnyel építhetjük jövőnket. rclvény, a csendőrök sorfala közt kihúzott. En mindezt — mondja ismerősöm — az állomás emeletén levő szolgálati lakások egyikének ablakából néztem végig, mint kisdiák, ahol véletlenül vendégségben voltam. Másnap az iskolában eldicsekedtem, hogy ha egy villanásnyi időre is, de szemtanúja voltam a történelem egy Jelentéktelen kis epizódjának. A srácok persze, egy szavamat sem hitték el. En eddig csak azt tudtam, hogy Hasek Svejkjének volt kalandja az állomásunkon, ami bekerült az irodalomba. Mitró István nak a száma Ikik kisebb na- kérelmező levelek bocsatatBakonyi Béla Látta Ferenc császárt Üjhelyben A magyarországi várak többségének életrajza szoros kapcsolatba hozható a tatárjárás (1241.) néven számon- tartott nemzeti katasztrófával, pontosabban IV. Béla királynak „második honala- pításával”. Ma úgy látjuk, hogy a tokaji vár is ebben a korszakban, tehát a 13. században épülhetett. Hy- mesudvar elnevezéséről nyelvészeink (kezdetben) egy pa- lánkvár meglétére következtetnek. Bárhogyan is volt, a Tisza—Bodrog találkozásában emelt vár jól védhető erősség lehetett. Ilyetén fontosságát azok az ostromok is bizonyítják, melyeket birtoklásáért hol a felső-magyarországi kapitányok, hol az erdélyi fejedelmek, hol a hajdúk (és mások) vívtak egymás ellenében. A vár építés történetével foglalkozók két homlokegyenest ellenkező nézetet képviselnek. Tehetik, mert előbb a földbe süllyedt, majd (1953 óta) a víz alá merült részleteket máig sem tárták fel régészeink módszeres ásatással. Eldöntendő néhány mozzanat. Annak ellenére is bizonytalanok vagyunk, hogy számos ábrázolás maradt fenn a tokaji várról. A metszetek többsége nyugat-európai hírforrások illusztrációjaként született. A vár- történészék egyik (korábbi) csoportja egyértelműen elfogadja az ábrázolások hitelességét. Innen indulva következtetnek arra, hogy (pl.) a tokaji várnak lehetett egy kőből épített öreg tornya, majd azt fogták körül jól védhető bástyákkal. A fcőépítmény ábrázolásai két csoportba oszthatók. Az elsők (ahol két alaptípus ismerhető fel) azonos tőről fakadnak, vagyis a metszet- készítők egymás rajzait tekintették forrásmunkának. Ezekről az ábrázolásokról azonban megállapítható, hogy a szóba hozott mesterek aligha járhattak a tokaji vár környékén. Az egymástól átvett ábrázolásokat egy-egy részlet felrajzolásával aktualizálták, mint pl. azáltal, hogy rávitték Swendi Lázár 1565-ös ostromának mozzanatait. Nem nagy erőfeszítésünkbe kerül az, hogy bebizonyítsuk, hogy korai mestereink nem fordultak meg a Tisza—Bodrog táján. A gond akkor kezdődik — s itt kapcsolódik históriánkhoz a vár- történészék azon csoportja, akik bár a várról készült ábrázolások hitelét megkérdőjelezik —, amikor azonban a tokaji vár egy olyan környezetben jelenik meg metszeteinken, amely kétségtelenül az öreg Kopasz-hegyet, s a Tisza—(Bodrog táját mutatja, benne a középkori várossal, Tokajjal, már tudatosan keresik a valóság elemeit. Kétségtelen tény, hogy azok a nyugati mesterek, akik a XV'IiI. század elejétől készítettek rajzokat a tokaji várról, már láthatták a várat és környékét, avagy ennek megfelelő, hiteles forrás alapján dolgoztak. Sőt az egyik leghitelesebbnek elfogadható, 166.8-as ábrázolást láthatóan a rakamazi oldalról készítette az egykorú mester. Ezen a metszeten Tokaj hű városképe is megjelenik a református templommal, a Kopasz-hegy tetején egy omladékkal. Kivételt képez az 1657-es, Sciha-féle ábrázolás, amely egy kőből rakott, bástyákkal jól védett, szokatlanul nagy és erős várat mutat. Mellesleg ez az ábrázolás a legismertebb, a legelterjedtebb. Ez jelent meg a múzeumban is árusított másolatokon. (Mára azonban kikutatták, hogy ez a rajz a Rákóczi-család birtokára került (1647.) vár tervezett erődítési munkálatainak fantáaialképe csupán. Ilyennek tervezte a Rákóczi- ak igénye szerint a korabeli építész a leendő várat, s így születtek ezek az ábrázolások. A Rákóczink figyelme azonban (feltehetően a tragikus sorsú II. Rákóczi György halálát [1668.] követően) elterelődött Erdélyről, ezáltal veszíthetett fontosságából a tokaji vár is, miért soha nem készültek el az erődítési munkák. Egészen annyira elveszítette jelentőségét a tokaji vár, hogy a nagyságos fejedelem, IÍ. Rákóczi Ferenc, visszafoglalván azt a császáriaktól, mint saját várát 1705-ben leromboltatta, megpecsételve ezzel e rendkívül fontos hadiépítmény évszázados, dicső sorsát. Dr. Bcncsik János
