Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-04 / 79. szám

1990. április 4,. szerda ESZAK-MAGVARORSZAG 5 Felszabadítás vagy megszállás? Tiltakozás és válasz §pn Valóban elgondolkodtató A Szólástér rovatukban „Elgondolkodás" című cikket. bérleti díjat, lgv Mezőkö­vesden sem. A helyi tanács tájékozta­tása alapján viszont csak akkor tekintenek el a bér­leti díj fizetésétől, ha üresen és rendbehozva adjuk vissza azt, ami egyébként, is a ta­nácsé. Ezért nem volt más választásunk — el kellett költöznünk. Anyagi lehető­ségünktől függően egy sze­rény irodát esetleg igénybe ''eszünk, másutt és olcsób­ban. A történtekhez még egy dolog azonban hozzátartozik. Munkatársunkkal — egv hölggyel — pálinkaszagú férfiú közölte a helyszínen, hogy „mi vagyunk a győztes párt a választásokon, a nép­front meg a vesztes, az tör­ténik, amit mi akarunk", és elvette a bejárati ajtó kul­csát, amit éppen Vámos úr adott vissza később a taná­cson, és kért elnézést. Mi­közben rohamléptekkel ha­ladunk az Európa-házba. HXF megyei szervezete arra érdemtelen, az nem más, mint semmitmondó, történelmietlen vádaskodás, lerágott csont. Ismétli a feb­ruár 20. számban megjelent. Válasz „Az MSZMP most nem ígér" című cikk egyes mondatait és ehhez fűz meg­alapozatlan kommentárt. A cikk újságban való köz­lése is elgondolkodtató. A Szólástérben közérdekű ese­mények kerüljenek közlésre, a város, vagy a megye gond­jai, bajai, örömei, stb., eset­leg közérdekű közlemények cím alatt. Én. mint lapjuk előfizetője, nem vagyok kí­váncsi egyes F. B.-k véle­ményeire és úgy hiszem, so­kan mások sem. Ideje lenne már egyesek­nek tudomásul venni, hogy 1956., de az elmúlt 45 év ér­tékelése a történészek felada­ta, nem pedig egyes embe­reké és pártoké. Tisztelettel: Makra Sándor Miskolc. Szabó L. u. 46. Tavaly meg ünnep veil, munkaszüneti nap — ma már egy nap a sok közül. Evekkel ezelól l vörös zászló­kat lobogtál lünk. élleltük a hősökéi, s koszorúkkal bori lnll.uk be emlékműveikéi, szobraikul. — Ma inkább le­romboljuk a/.okal. Az idő is­méi átírta a történelmet. Fel­szabadítás volt. vágy meg­szállás április 4-én. és egyál­talán április 4-én? Erről a léniáról kértem bővebb fel­világosítást Mezei 1st Min tói. aki az NME Társadalomtu­dományi Intézetének oktató­ja. — Ahhoz, hogy egy ünnep valóban nemzeti ünneppé váljék, ahhoz szükséges a la­kosság részéről egy általános közérzet, hogy egyáltalán el­fogadják ünnepnek az. ün- neplönapol. Márpedig 1945. április 4-él a magyar lakos­ság nagy része nem felsza­badításként élte meg. meri élelmiszeréi vették el. illet­ve emberek tömegét szállí­tották el Szibériába. A szov­jet. csapatok megszálló csa­patokként voltak jelen, mini ellenséges ország terűidén. Ezt a szovjet tankönyvek is így említik, sőt a tudósítá­sok is így szóltak: ..A szov­jet csapatok továbbra is ost­rom alatt tartják Magyaror­szágot." A történészek és ku­tatók szerint, három dátum kerülhetett volna fel. amit ünnepként lehetne lel jegyez­ni. Az. első 1944. március 19.. amiKor Horthvék szemben álltak a németekkel, de az ellenállásra konkrét paran­csot nem adott, mentiekkor Németországban tartózko­dott. A második 1944. októ­ber 15., Horthv kiugrási kí­sérlete. Míg a harmadik 1944. december 21—22.. az Ideigle­nes Nemzetgyűlés összehí­vása Debrecenben. Ez a Nemzetgyűlés azérl jelentős, mert egv ..másik Magyaror­szág" képviselői ültek össze, akik elhatárolták magukat Hitlertől, a nyilasoktól, vi­szont személy szerint Horthy- tói nem. mert ezt a nagyha­talmi igények még nem kö­vetelték. Ez a kormány üzent hadul Németországnak, s kö­tötte meg január 20-án a fegyverszüneti egyezményt a Szovjetunióval, ők Írták ki márciusra a földosztást, és készítették elő a választó­jogról szóló (örvényt, ami Magyarország történetében a legdemokratikusabb válasz­tási törvény volt. Azóta ezen csak rontottak. Bár van olyan tény is. ami beárnyé­kolja e kormány jelentőségét s azt. hogy ünnepként ma­radi volna meg. Ugyanis a kormány .összetételét ;i szov­jetek sugallták, valamim mi­niszterelnök az a Dalnoki Miklós Béla volt. aki az 1. Magyar Hadsereg parancs­nokaként átállt a Vörös Had­sereg oldalara törzsevei. és mintegy 20 ezer katonájával, akiket végül is internálták Szibériába. Tehát o sajat szemével látta, hogy u szov­jetek milyen ellenségesen bántak azokkal a magyarok­kal, akik tevőlegesen kíván­tak részt venni országuk fel­szabadításában. — Akkor miért egy itt- gyedtk dalimtól, azaz április 4-et Halasztóitok ? —- Ha a december 21—22. választottak volna, akkor kénytelenek lettek volna fel­idézni azt. hogy ebben a kor­mányban nem egy párt ural­kodott, hanem több párt volt jelen. S ekkor megkérdez­hették volna: ezek most hol vannak? Április 4-e egy semleges dátum. Ezért vál­hatott alkalmassá. Jellemző a többi európai országra, hogy azok nemzeti ünnepü­ket egy konkrét hazafias cse­lekedethez kötik, nem ahhoz, hogy egy ország csapata át­vonult rajtuk. Például Ro­mánia nemzeti ünnepe augusztus 23.. — amikor a király elfogta Antonescut. és a többi Hi tier-barátot, majd a németektől átvette a ha­laimat — 1950-ben emelke­dett ,.a legnagyobb nemzeti ünnepük" rangjára. Ma már azt is bebizonyították, hogy a szovjet csapatok nem is Ballonjánál jöttek be. ha­nem Észak-Erdély felöl, s az első felszabadított helység Székely földön volt. Ez azért érdekes, mert nemzetközi jo­gilag 1945. január 20-ig Ma­gyarország határai köze tar­tozott Észak-Erdély is. csak ezután kerülhetett el tőlünk — Ur/U ladom. hogy maga az április 4-i dátum is meg­kérdőjelezhető, és április 14 — In. valósabb időpont. — Igen. meri április Et­án még Magyarországon volt egy német egység, amelyet ki kellett verni az országból. 1945. április 4-ét azért sem ünnepelhetjük nemzeti ün­nepként. mert ezzel szá­munkra nem kezdődött egy új korszak. A szovjet csapa­tok ugyan kizavarták a né­meteket. de itt is maradtak tartósan a kommunista párt támaszaként. Végül is meg­szabadították Európát a fa­sizmustól. de ez megszállás­sá változott. így u korábbi függést egy másik nagyha­talmi függés váltotta fel. — Vitatott Miskolc fél­szoba ditasa ral ka pcsolat ön n a december :i-a is. — Igen. ezt a napot de­cember 4-ére lehet tenni, s helyesen őrzi elnevezésében a December 4. Drótművek. A felszabadítás összefonó­dott egy függőségi helyzet­tel, mivel az oroszoknak em­berek kellettek munkára. Vé­gezetül hadd idézzem Slachta Margit szavait, aki 1947 ok­tóberében a parlamentben mondta, s ezért büntetés­ként ki is zárták. ..Ha ne­künk anyagiakkal kell jóvá­tételt fizetnünk, mert az anyagi egy materiális jó. ha nekünk természetben iekkel kell jóvátételt eszközölnünk, mert az egy materiális ió. akkor hol van megírva T Országgyűlés az. hogy vajon nem kell-e nekünk majd jó­vátételt eszközölnünk em- bevanyaggal. mert az is egy materiális jó?" Hatllcr Andrea \ Magyar Demokrata Fo rum Mezőkövesdi Szervezete határozott tiltakozását fejezi Isi i I tazafur-N'eplront ingó N’.igmento akciója eben. Ko veleli. hogy a mezőkövesdi IINF -helyiségeiből Miskolcra 26-án reggel elszállított, bú­torokat és berendezési tár gyakat hozzák vissza és ad­ják ál a helyi önkormányzat részére. Felhívja a HNF ve­zetőinek figyelmet, hogy egy felszámolás alatt lévő intéz­ménynek nemcsak az. ingat­lanjai. hanem ingóságai is állami tulajdont képeznek. Senki nincs arra feljogosít­va, hogy a magyar nép va­gyonát áron alul eladja, fő­leg akkor, ha ezekre az. in­A március 7-i Észak-Ma­gyarországban olvasottak ag­godalommal töltenek el. Ügy gondolom, mint jelenleg gyakorló szülő és 40 éves ál­lampolgár. hogy — bocsánat a kifejezésért. — de a ne­vünkben mindenféle embe­rek követelőznek, különböző dolgokat. Kevéssel , érlek egyet, úgy látom, hogy át­gondolatlan, önösérdekíi a legtöbb. Az. említett újság nyílt levelében pl. valakik az. iskolarendszert kívánják a középkorba visszatenni. A tisztelt úr — a cikkből nem derül ki milyen egyesület • tagja — nem kevesebbért száll síkra, minthogy a ma békésen tanuló, jóhírü gim­názium tanulóit vallásonként szortírozzák, az. iskolát pa­pok által, irányított katolikus iskolává -téve kötelező le­gyen a vallás és a latin nyelv. Ha jól számolok, ezek a követelő volt diákok mái jól benne vannak a korban. Miért akarják a most tanuló ifjúságot különböző dolgok­ra kényszeríteni? Miért gon­dolják, hogy a tanulásában megbolygatott diáknak, a ta­nítás nemes feladatában ügyködő tiszteletreméltó ta­nári karnak a zűrzavar, a bizonytalanság, az. idegenek unos-untalan beleszólása a munkába az. eljövő nemze­dék javára szolgál? Vagy ez nem is cél? A Földes Ferenc Gimnázi­um ezen a néven lett az én nemzedékemnek is évtizede­kig jónevű gimnázium niég külföldön is. A cikkben az. úr ellentét­be kerül önmagával is, nem tudom, hogyan kelt érteni, amit ír: ..Kovács Mihály es Kálmán László igazgatása alatt kiváló iskolává fejlő­dött. s országos hírnevet Tisztelt K. I..! Olvasva az Észak-Magyaror­szág íüíin. március n-i szamá­ban. az „Ártatlanokat adtak szovjet kézre” című írásai. ttom tudom megállni, hogy ne vála­szoljak a megjegyzösórc. kit is reszt vettem ezen az tin- ncpscccn, amelyen 1890. február A március il-en megjelent le­veieben es a február 21-t újság­cikkben tévedések, félreértések szerepelnek. Februárban nem MÓKÁN-ta­lálkozó volt. hanem a Miskolc városában 15 evvel ezelőtt meg­alakult első magyar katonai ila- kulat bajtársi találkozója. Ez az egyenruhás katonai alakulat (a MÓKÁN-szervezet nem voll egyenruhás katonai alakulat), a 7. kor. parancsnokság órszáza- da tartotta találkozóját. Katonák nem gyűjtöttek be deportáltakat: Feladatunk gyárak, középiile- tek. .vasutak, hidak, objektumok I őrzése és Miskolc város közbiz­tonságának megteremtése volt. I Továbbá ennek a katonai ala­góságokra a helyi önkor­mányzatnak is szüksége van. Felháborítónak tartjuk, hogy a CEDIS/, és az MSZP is csak az üres épületeket adta át a tanács részére, ingóságait íredig szabadon értékesítette, holott költség­vetésből gazdálkodott. Már most felhívjuk az új képviselők figyelmét, hogy alkossanak törvényt, az er­kölcstelenül és etikátlanul elherdált állami vagyonért vonják felelősségre, számol­tassák el a megbukott tár­Vgy gondoljuk azonban, hogy ez a lehetetlen állapot ma mar nem tartható fenn." Komolyan gondolják? Ezt a jó állapotot úgy gondol­ják, ideje elrontani ? Mert ugye olyan sok rossz van manapság, hát ami még jó. azt gyorsan szüntessük meg?! Kérem, hogy aggályaimat közöljék, hátha még az egye­sületnek nem sikerül ez az erőszakos »cselekedet, és a józan emberek összefognak. Mentsük meg. ami jól mű­ködik, hagyjuk meg a diá­kok szabad nyelv- és vallás választását, hiszen ezért a demokratizmusért harcol az egész ország, úgy gondolom. A lisztéit úr pedig ne ag­gódjon a hírnév miatt, mert Földes Ferenc jó tanár volt és nem utcabetyár. Az, hogy szocialista tanár volt. talán nem a bűne. Lehet, hogy a volt diákok közül sokan néni járhattak volna szociális ok miatt a gimnáziumba, ha (a ma olyan divatos gyűlölkö­dés) szocializmus nem lett volna. Ügy tudom, az anal­fabétizmus felszámolása nem a papok érdeme volt, és nem dicső dolog tisztelt űr mások becsmérlésével elérni a célunkat. Nagyon remelem, hogy semmilyen erőszak nem fog az iskola életébe beleszólni, és hogy a papság is lesz olyan szerény, mint azt a hivatásuk is diktálná. Elé­gedjenek meg azzal, hogy szabadon taníthatják a kato­likus vallást is, annak aki igényli, és hagyják az isko­lát a kiváló pedagógusoknak, ne tegyék lehetetlenné az is­kola ijó működését. Tisztelettel: Kőczri Pélerné evangélikus vallásé egyetlen pártnak sem a tagja ?3-án emlékeztünk meg az ttj magyar hadsereg fennállásának IS-ik évfordulójáról, amelynek egyik résztvevője, dr. Liptai Er­vin vezérőrnagy, a történelem­tudomány doktora is iidvöz.ölt bennünket. Mindenesetre, az altalános vá­daskodását ezennel visszautasí­tom I kutatnak — melynek tagjai mun­kásokból állták — még komoly célja cs leiadata is volt. Mi önként vállaltuk, hogy a német fasizmus tűzfészkét tel­jesen felszámoljuk. Vállaltuk, hogy Miskolc-Diosgyór fasiszta- ellenes dolgozni szamára meg; bccsiilest szerzünk, vállaltuk, hogy Miskolctól Budapestig gya­logmenetben. onnan vonattal in­duljunk a fasizmus teljes fel- számolására. Mindezekből világosan kitű­nik, hogy nem volt feladatunk ártatlan emberek begyűjtése és deportálása, ezt nem végeztük, ebben nem vettünk reszt! Miskolci örszázad Emlékbizottsága sadalnu rendszer kiszolgáló szervezeteinek felelős veze­tőit. Tisztelettel. Vámos István ügyvezető * A jelzett napon valóban teherautóra tettünk néhány tárgyalóasztalt és széket, hogy Miskolcra szállítsuk Az anyagi eszközök erőteljes csökkenése miatt ugyanis néhány városunkban nem tudjuk fizetni a megemelt közöltek F. B. aláírással. A cikkben leírtak és an­nak közlése tényleg elgon­dolkodtató. F. B.-t nem is­merem. de a cikk alapján egyrészt, egv nagyon megsér­tett. mellőzött egyén lehet, akit az elmúlt 45 év tönkre­tett. nyomorba döntött, szám­űzött volt, hajléktalanná vált, és valószínű, szociális segélyből él, sőt, nemzeti adakozást kellene számára kezdeményezni, és az állam­nak kártalanítani kellene. Másrészt úgy ítélem meg, hogy több szellemi kapaci­tása van, mint Grósz, Be- recz. Pulya. Marosán. Ri- bánszkv személyekben együttvéve. Így F. B. megér- demeltebb sórsot érdemel, helye ott fent. mert ő meg­oldaná minden gondját-baját a nemzetnek. De hát a te­hetségek így vesztek és vesz­nek el. Kár. ha a nemzetet,' nem tudja boldogítani, mást nem boldogíthat. Nem kívánok a cikkben leírtakkal foglalkozni, hisz' Évek óta előfizetem és ol­vasom lapjukat, bár kis­nyugdíjas vagyok, kispóro­lom az árát. hogy a helyi hí­rekről tájékozódjak. Most szívességre szeretném önö­ket megkérni, mert szemé­lyesen nem tudok bemenni a szerkesztőségbe, ugyanis szinte teljesen járóképtelen vagyok, a lakásban is csak nehezen tudok bottal járkál­ni. A március 14-t Észak-Ma­gyarországban, a „Szólástér" cikkei közt számomra érde­Mert hogy Közöljem önnel, en ugyanúgy elhurcolt voltam, mint ön, a frontról visszamaradva, nyolc hétig bujdosva a pincék­ben, több ed magam ma I vártuk a fejleményeket, míg végre 1841. december 12-én Edelénybc is be­jöttek a szovjet csapatok. Há­rom hel itthoniét után bennün­ket is összeszedtek, hogy ki és milyen módszerrel — a mai na­pig nem nuiutk' Cv.iiog — Sza­lonna—Debrecen —. majd sze­relvényre rakva Fogsant (Bessz- arabia — Romania) vittek lá­gerbe. Szerencsém volt. mert jelentkeztem, bőgj levente va­gyok. es így hazaengedtek, majd 4 bet pihenés után, mivel meg­alakult Debrecenben az. u.i kor­mány. es katonákat toboroztak, én is jelentkeztem, es 1940. I. 27-tg tagja is voltam. Senkit föl nem jelentettem, ke­zemhez vér nem tapad! En nem szégyellem, hogy az. uj demok­ratikus hadseregnek tagja vol­tam: Ami pedig a Deli Barnabás koszorúzás! aktusát illeti: Ha n nem, én tettem virágot az ár- - tatlanul meghurcolt és meggyil költ áldozatok sírjára. Tisztelettel: Cziszkovicz József nyugdíjas >780 Edelény, Kun B. u. 21. kés írást olvastam, ami fel­keltette érdeklődésemet, a cikk címe: „Ártatlanokat ad­tak szovjet kézre". Ahogyan írja, soha nem gyógyuló sebeket szaggattak fel sok emberben, többek között bennem is. Ugyanis 1945. január vé­gén két bátyámat, 25 éves és 27 évesek voltak, éjszaka elvitték, és igazoltatás cí­mén, volt. osztálytársaik, is­merős személyek kísérték be a helybeli mozihelyiségbe, én is majdnem odakerül­tem, csak azért, mert német nevünk volt. Többet nem kaptunk róluk hírt, csak si­rattuk őket, anyám beleza­varodott a szörnyű bizonvta- lanságba, sokáig vártuk ha­za. reménykedtünk, de azt mondták, aki nem jött haza. az meghaít. Most, hogy nyíltan beszél­nek erről, és a bánásmódról, amiben részük volt, és hogy Diósgyőrben is él egy K. L. nevű volt deportált, akinek sikerült, hazajönni, szeret­ném vele fölvenni a kapcso­latot, hátha tudna valamit az én testvéreimről is mon­dani. Én. aki itthon maradtam, szüleim eltartója voltam, igen sokat dolgoztam, és ők is sokat betegeskedtek. Tönkrementem, 2 éve súlyos műtéten estem át. Férjem in­farktust kapott, igen nehéz napokat élünk át. és a mült emlékeitől is nehéz szabadul­ni, de hátha a 700 ember közül, akiket elvittek, csak legalább ez az egy valaki r.ud mondani testvéreimről, jó lesz hallani. Tisztelettel: Matócsi Lászlóné Miskolc. Bartók B. u. 90. 3535 szerzett. Visszautasítva a vádaskodást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents