Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-02 / 77. szám
1990 április 2,, hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 II sértödékeny sertéstartó és a hamis vádló Válasz ©sík „büdös" témára Tudósítást írtam tanunkban a szerencsiek íVr;Skés városrészéről 5111? a bűz cím- mel Mar i cím i;. jelzi, hogy az ott. elok le- i -egószennyezettségi problémáiról írtam, melyei egy lakossági fórumon igen nagy aktivitással, személyes indulattal vetettek tol. A Fecskesen lakókat ugyanis több bűz forrás is éri: a város szennyvize, a cukor- gyári mésziszap és útépítése, a vágóhíd, tálán még a nem messze épült biokémiai tizem is. Erre akart még lenni egy lapáttal egy magángazdálkodó, aki fejébe vette, hogy sertéseket tart e városrész közelében Az ott élők úgy érezték, betelt a pohár. Aláírásokat gyűjtöttek, tiltakoztak. hog\ közösen valami okosat kitaláljanak, a városi tanács otl, a tett színhelyén lakossági fórumot szervezeti a Köjál, sőt a szomszéd község Mezözomhor tanácsál is bevonta. fórumról tájékoztattam a tisztelt olvasol. hisz' nemcsak Szerencsen van ilyen probléma a megyében. Érdekes módón olyan ember reagált a cikkre, aki nem volt jelen, és olyan is. aki csak „részben". De menjünk sorjában I Egyenesen a főszerkesztőhöz irt levelet Sompiák András (Szerencs, Takta u. :10.). aki a disznótartás bűzével akarta „megajándékozni" a fecskésiekel, mégis ö kért helyreigazítást, mivel a tényeket szerinte hamisan tüntettem fel. sót a közvéleményt ellene hangoltam: „A cikk szerzője meg- uazdagodni vágyó disznótartónak titulált'' — irja, és ő maga adja a választ, hogy „Természetesen a disznótartásból hasznot remélek Sompiák úr készséggel leírja a négy anyakocát és a 40—45 kismalacot nevelő hizlalda tervét, ami bizony tetemes büz- lehetöség a lakóházak közvetlen közelében, és amelyre így nem is adhattak (volna) ki építési engedélyt. Hisz van már ott elég büdösség enélkül is. Persze, ezt a levélíró nem érzékeli, mert a tervezett sertéshizlaldától pár kilométerrel távolabb lakik. Ö csak a veszteségeit érzékeli (OTP-kölcsön, magas kamatteher stb„ stb.). meg azt. hogy az egész kampányt egy bizonyos párt ott lakó képviselőjelöltje indította el. A válaszom az, hogy sem a pártot, sem képviselőjelöltjét még csak meg sem említettem, meri én is éreztem ilyen választói fogást. És ezt a hizlal- daépitési akciót is csupán pár mondatban említettem, jelezve azt, hogy ettől sokkal nagyobb büzforrások keserítik az ott élőket. Mert ez a koncentrált sertéstartás már csak ráadás, és ha szabad egyéni véleményt leírni, akkor en is úgy erzem, am! bűz ott elkerülhető, akkor kerüljük el közös gondolkodással. hátha kisüthetünk valami okosat Ezzel kapcsolatban az ott élők javaslatait valószínű, hogy a helyi tanács, a cukor- és csokoládégyár. a mezőgazdasági üzemek igyekeznek majd terveikbe beépíteni, ha nem akarják végképp elmérgesi- teni a helyzetei. Sompiák Andrással pedig nincs véleménykülönbségünk abban, hogy szükség van az ilyen jellegű vállalkozásra. Ezt már csak én teszem hozzá, valóban szükség van rá. de nem mindenáron; És ne higgye, hogy népszerű dolognak tartom magánemberbe belekötni, mert tudom, hogy sokkal kiszolgáltatottabb, mint egy vállalat, vagy egy üzem, aki jogásszal, építési szakemberrel, hogy úgy mondjam, „fel van szereire". De akkor képzelje el. mennyire kiszolgáltatott az a több száz család, aki évtizedek óta él azon a városrészen. S ha már itt tartunk, nem állhatom meg. hogy ne válaszoljak annak a helyi potentátnak, aki nem átallott olyat mondani a főszerkesztő-helyettesnek, hogy ott sem voltam a lakossági fórumon, és így írtam arról. Ezért a közismert úrnak azt üzenem, hogy máskor érkezzen időben, ne akkor, amikor mar javában folyik a vita, és így nincs módjában személyi leltárt készíteni. Tudom, hogy a hivatalos emberek előtt régebben elvárás volt az: késsenek, és minél többet késtek, annál nagyobb embernek tartották őket. De ez napjainkra — hogy úgy mondjam — kikopott. Mini ahogy nem kötelező egy meghívott újságírónak ott do- rombolni-dörzsölődni a várost képviselő úr körül sem a rendezvény előtt, sem utána. Ezzel kapcsolatban szívesen bocsátom rendelkezésére az általam készíteti több, mint kétórás magnófelvételt, valamint azoknak a tanúknak a nevét, akik jobbról-balról mellettem ültek, és hozzá is szóltak a témához. A besározásnak ezt az avítt módját sikeres közszereplése céljából javaslom, a jövőben igyekezzen mellőzni, hogy ilyen — - általam is gorombának sikeredett — válaszadásra ne kerüljön sor. mert ez a probléma lényegét eltakarja, az Ön hitelét rontja, ami hitelre pedig nagy szüksége lesz a jövőben. Szerkesztőségünk e válasszal az ügyet lezártnak tekinti, addig is, amíg “az ott élők problémáira valami biztatót nem találnak. Ha igen. szívesen közzétesszük azt is. Üdvözlettel: Bekecsi Szabó László Hogyan pályázzunk? t A pályázat kis- é.s közepes méretű vállalkozásnak tekint minden olyan egyéni és társas, jogi és nem jogi személyiségű vállalkozást, amelynél a munkaviszonyban állók száma kisvállalkozás esetében — éves állagban — nem haladja meg a 60, közepes méretű vállalkozás esetében pedig a 15(1 alkalmazottat. A bankok az alapitvány- Ini pályázat útján nyerhetik el a hitelt. Mégpedig azok, amelyek vállalják, hogy a kedvezményes forrást — és az ehhez kapcsolódó saját banki forrást — a pályázat feltételei szerint kis- és közepes méretűnek minősülő vállalkozásokhoz helyezik ki. További kivánalom, hogy az alapítványtól kapott hT- telforrássál legalább azonos összegű saját hitelforrás álljon a pályázati felhívásban érintett vállalkozói kör rendelkezésére. Saját hitelforrásnak minősül az MNB által a magán- és kisvállalkozások élénkítésére rendelkezésre bocsátott refinanszírozási hitelkeret igénybevétele is. A bankok a hitelkihelyezés garanciájaként csak a fejlesztés keretében beszerzett, a vállalkozás vagyonát képező eszközöket ■ terhelik jelzáloggal, illetve zálogjoggal. A vállalkozónak a vállalkozásban nem működő magánvagyonára jelzálogot, illetve zálogjogot nem kötnek ki. Hitelt csak az új, induló vállalkozások álló- és fogyóeszközeinek fedezetére, valamin! a már működő vállalkozások beruházásaira lehet adni. A bankok által a legfeljebb (10 embert foglalkoztató kisvállalkozások részére nyújtott hitel összege nem haladhatja meg az évi 30 millió forintot, a legfeljebb 150 fős közepes méretű vállalkozások esteiében pedig a 80 millió forintot. Nagyon fontos feltétel, hogy a hitelek lejárata maximum öt év. A vállalkozóknak nyújtott hitelnek mozgó kamatlába van, amely a mindenkori állami alapjuttatás refinanszírozási jegybanki hitel kamatlábának a változását követi. Hitelkérelemkor a vállalkozónak tudnia kell, hogy a fejlesztéshez szükséges forrás legalább 25 százalékát saját erejéből, saját eszközeiből kell előteremtenie. Saját erőnek minősül a vissztehermentesen kapott, egyéb forrásból finanszírozott támogatás is. És végül: a vállalkozó hitelt csak akkor kaphat, ha vállalkozását, a beruházás gazdaságosságát a bank megfelelőnek tartja. Tokaj és a világkiállítás Tokajban munkálkodnak az új kollégium és tornacsarnok kivitelezésén. Ha éz elkészül, felszabadul a Dessewffy-kastély, amely távlatilag nemzetközi mii- vésztelepnek adhat otthont, mely az idegenforgalmat lendítene föl. A világkiállítással kapcsolatban Tokajban gondolnak arra, hogy a bor-világkiállítást itt lehetne megrendezni. Ugyancsak az elképzelések között szerepel, hogy a müvelésbó'l kivont kőbánya évenként ismétlődő szabadtéri rendezvény helye lenne. Felavatására a bor-világkiállítással kerülhetne sor. Megkezdték a város főutcáján levő házak homlokzati felújítását, festését. Hozzáfogtak az állomás környékén lévő lapos- tetős épületek magastctövel történő átalakításához. A legnagyobb gond, hogy a városon keresztülhalad a fő közlekedési út. Ez mind a műemlékvédelemnek, mind pedig az Idegenforgalom fejlesztésének akadálya. Ezért tervezik az elterelő, átvezető útszakasz kialakítását. Ennek nyomvonalát is megterveztek, s az útalapnál pályáznak a kivitelezéshez szükséges összegre. Megőrli, megsüti, eladja Új sütőüzem kezdte meg működését Miskolcon — mégpedig a Zsolcai kapuban lévő egykori István malomban. a bejárat fölötti emeleti részen lévő helyiséget alakították át sütőüzemmé, az alatta lévő részben pedig boltot hoztak létre, ahol a frissen sütött kenyeret árusítják. Az önállóvá vált Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat élt az adott lehetőséggel. s mint IIlovai István vállalati igazgatótól megtudtuk. az általuk őrölt lisztből sütik a kenyeret, s az1 árusítják. Hogy is mondja az egykori gyermek versike? ......ez m egörülte, ez megsütötte, ez pedig megette”. Most a gyakorlatban is igv történik. A felvásárolt és megőrölt búzából készítik a kenyeret, amit eladnak. Jelenleg a próbaüzem tart — de a ..próbafogyasztás" azt bizonyítja. hogy az ott sütött kenyér igen ízletes. Mint az igazgató tájékoztatott, most még naponta mintegy 2000 kenyeret és mintegy 8000 péksüteményt készítenek. De az, április' elsejétől, mikor a rendszeres termelést megkezdik. az igényeknek megfelelően alakul majd. Ezzel együtt természetesen a választékot is bővítik, mind a kenyér-, mind pedig a péksüteményfélékből, És a bolt- bun ezenkívül a gabonaipar által előállított egyéb termékeket is árusítanak. Az üzem két részben, délelőttös és éjszakás műszakban üzemel, s ennek megfelelően reggel 6-tól 10-ig és délután 13-tól 17-ig lesz nyitva az üzlet is. Nem elhanyagolható, hogy árujuk mintegy 5—6 százalékkal lesz olcsóbb, a máshol forgalomban lévőnél. Izzanak a faszénégető boksák Hogyan lesz a puha márkából kemény? A két német állam újraegyesítése kapcsán a gazdasági tennivalók talán még sürgetőbbek, mint a politikaiak, hiszen továbbra is naponta kétezren települnek át, immár kizárólag gazdasági okokból. A keletnémet gyárak, kórházak, az infrastruktúra a működésképtelenség határán van a képzett szakemberek százezreinek hiánya miatt. A keletnémet vállalatok sorsa más okból is megpecsételődött. Az elérhető közelségbe került nyugati piac máris kiütötte a keletnémet fogvasz- tásicikk-gyártókat. S miközben a nagypolitika színpadán az újraegyesítés menetrendjéről vitatkoznak, a háttérben máris lázas kooperáció kezdődött. Az igazi nagy kérdés a valutaunió bevezetésének időpontja és feltételei. Senki előtt sem kétséges, hogy a közös pénz a nyugatnémet márka lesz. Csakhogy amint a részletek előtűnnek, úgy sokasodnak a megoldandó problémák is. A „hivatalos" keletnémet árfolyam egy az egyhez. a íeketeárfoiyam egy a tízhez, a tágvalásokon szereplő számok szerint pedig egy a háromhoz, arányban váltanák át nyugatnémet márkára a keletnémetet. Ez utóbbi arány azzal járna, hogy a keletnémet lakosság megtakarításainak kétharmada elveszne Márpedig hatalmas összegről van szó, az áruhiány és a takarékossági kampányok következtében 160 milliárd márkát helyeztek el a bankokban a keletnémetek. Ezeknek a híreknek a hallatán most hosszú sorok kígyóznak a bankok előtt, aki teheti, törleszti tartozásait, vagy valamilyen még kapható tartós fogyasztási cikket vásárol. A valutaunió gyors bevezetése mellett szól, hogy megszűnne a menekültáradat és a keLetnémet gazdaság lassú agóniája. Az ellenérvek azonban súlyosabbak: az. NDK-ban legalább másfél millió munkanélkülivel kell ez esetben számolni. s a hirtelen megrázkódtatás még a sziklaszilárd nyugatnémet gazdaságot is megrendíthetné. A messzebbre tekintő közgazdászok azonban korántsem ilyen pesszimisták. Szerintük a nyugatnémet gazdaság, amely eddig is élen járt Európában alkalmazkodóképesség, önmérséklet dolgában, aránylag rövid idő alatt meg fog birkózni a keleti rész súlyos gondjaival. Szinte korlátlan befektetési piac nyílik meg számukra, a .jól képzelt szakemberek százezreit lehet elhelyezni. A legoptimistábbak szerint 1935-re az egyesült Németország keleti Tele a fejlettségbeli hátrány egyharma- dát behozza. S még egy érdekes. bennünket magyarokat is érintő találgatás: a nyugatra való vándorlás miatt a keleti országrészben tartósan nagv less a munkaerőhiány. s itt a csehek é.s a magyarok jó eséllyel pályázhatnak meg „igazi” mátkával fizető munkahelyeket. Mint minden hegyvidéken, igv megyénkben is az ősi erdei mesterségek közé tartozik a faszénégetés, amely az évszázadok során napjainkig fennmaradt. Most is izzanak a boksák, többek között a kelet-bükki részeken. Parasznya környékén, a Sajó-völgyi igazgatóság területén, a borsodi dombvidéken, a Szin környéki erdőségekben is. A sokféle erdei munkálkodás közül is a faszénizzítás az egyik legnehezebb munka. Kezdődik azzal, hogy rendszerint a fakitermelés közelében az égetésre szánt dorongfából rakják meg a boksát. Erre a célra bükk- és gyertyánfát használnak. Ebből lesz ugyanis a legjobb faszén. Külön tudomány a boksa „izzítása”, hogy a tüzelés alatt se el ne égjen, ,se nyer. sen ne maradjon a fa, hanem szép egyenletesen „párolódjon". Ez természetesen az egész égetés ideje alatt állandó figyelmet és őrzést követel. így aztán a szénégetők. akik az erdőgazdaság saját dolgozói, a boksák mellett laknak. Már nem földbe vájt, haraszttal fedett kunyhókban, hanem lakókocsikban. A Borsodi Erdő- és Fafel. dolgozó Gazdaságban az idén a múlt évihez hasonló meny- nviségü faszenet égetnek exportra. Ezt Ausztriában, az NSZK-ban, valamint Olaszországban értékesítik. De már más külhoni országokból is mutatkozik érdeklődés. Olcsóbban, frissebben
