Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-24 / 95. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1990. április 24., kedd Nyitott égbolt konferencia (Folytatás az 1■ oldalról) ajtók mögött zajló tanácsko­zás menetébe. Ezek a kötet­lenebb tanácskozási formák lehetővé teszik, hogy például a semleges és el nem köte­lezett országok 'képviselői is jelen lehessenek a tanács­kozáson meghívott megfi­gyelői státusban. (Mint is­meretes. ezen országcsopor­tok képviselői korábban azt kérték, hogy teljes jogú részvételt biztosítsanak szá­mukra a Nyitott égbolt kon­ferencián, ám e kérdésben nem alakult ki konszenzus a két kátonai-po'litikai tömböt képviselő résztvevők köré­ben.) Ami a tanácskozás tartal­mát illeti, a delegátusok az Ottawában nyitva maradt kérdések lezárására kon­centrálják figyelmüket. Ezen megoldatlan problémák kö­zött Tóth Tibor megemlítet­te. hogy a résztvevők egye­lőre nem jutottak dűlőre az ellenőrző repülések géppark­jának üzemeltetéséről, a lé­gi vizsgálódásokhoz haszná­latos műszerek köréről. Még az is vitatott, hogy milyen korlátozásokat tartalmazzon az ellenőrző berepülések te­rületi 'hatálya. Magyar részről — mon­dotta a hazai küldöttség ve­zetőije — mindent megtesz­nek a nagy jelentőségű ta­nácskozás sikere érdekében. Hazánk megtiszteltetésként fogadta, hogy a szerződés tervezete Kanadát és Ma­gyarországot jelöli ki a Nyi­tott égbolt szerződés letéte­ményeseként. Ezzel kapcsolatiban a ta­nácskozást megnyitó beszé­dében a magyar vendéglátó. Horn Gyula külügyminiszter bejelentette: amennyiben a konferencia sikeresen zárul, s a küldöttek elfogadják a javaslatot, akkor Magyaror­szág egy szimbolikus össze­gű ellenszolgáltatás fejében — mindössze egy forintért — kész megfelelő infra­struktúráról gondoskodni a Nyitott égbolt szerződés konzultációs bizottsága szá­mára. (MTI) A magyar—osztrák határ egykori szögesdrótjának egy darabkája ott látható James Baker külügyminiszter író­asztalán — ajándékba kap­ta, amikor tavaly júliusban, George Bush elnök kísére­tében Budapesten járt. Mint munkatársai elmondták, ez az egyetlen külföldi emlék­tárgy, amelyet a miniszter az asztalán tart, és gyakran megmutat látogatóinak. Munkanélküli-segélyek Januárban 10 323 munka- nélkülinek fizettek munka­nélküli-segélyt, közülük csaknem 8200-an még a múlt évben szereztek jogosultságot erre a segítségre, mintegy 2100-an pedig januárban vál­tak segélyezetté. Az év első hónapjában összesen 30,9 millió forintot folyósítottak nekik, ez átlagosan havonta 4800 forintnak felel meg — ez áll az Országos Munka­erőpiaci Központ most meg­jelent összesítésében. A segélyrendszer bevezeté­se, 1989. január 1. óta ösz- szesen 14 841-en részesül­tek munkanélküli-segélyben, 1990. január 22-éig csaknem ötezren kerültek ki a segé­lyezettek köréből, de közülük csak mintegy 3100-an tudtak ismét elhelyezkedni, a töb­bieknél különféle más okok miatt szűnt meg vagy szüne­tel ez a segítség (például egyesek időközben elérték a nyugdíjkorhatárt, másokat a * munkaerő-hivatalokkal való együttműködés megtagadása miatt kizártak a segélyezet­tek köréből, s szünetelhet az ellátás gyes, illetve gyed mi­att is.) Bizonyos feltételek megléte esetén, a munkanélküli-se­gély 365 napos folyósítása után, munkanélküli-járadék­ra szerezhetnek jogosultságot a munkanélküliek. A segé­lyezettek köréből kikerültek száma januárban 782 fő volt. Ez volt az első olyan idő­szak, amikor 285 főnél a se­gélyezés megszűnésének oka az, hogy lejárt a munkanél­küli-segély maximális igény- bevételének 365 napja. Az előzetes számítások szerint — áll az összesítésben — közülük 98-an válnak jogo­sulttá a munkanélküli-jára­dékra. Februárban mintegy 600 munkanélkülit fenyege­tett a segélyen tölthető idő lejárta, róluk még nem vol­tak adatok az összesítésben. Az újonnan segélyezettek kö­zött csökkenő arányban sze­repelnek az általános iskola nyolc osztályánál alacso­nyabb végzettségűek, és egy­re nagyobb arányban az ál­talános iskolát, szakmunkás- képzőt és gimnáziumot vég­zettek. Az utóbbi hónapok­ban csökkent a segélyezettek között a felsőfokú végzettsé­gűek aránya. (MTI) Nyugdíjas-búcsúztató a HCM Rt.-nél Nyolcán együtt 280 évet töltöttek a hejőcsaibai ce­mentgyárban ! A legtöbbet Katona Ferenc (37 év), de még a legkevesebb szolgá­lati idővel rendelkező Fe- rencz Zoltánná is majdnem másfél évtizeden át közle­kedett munkanapokon ki-be a cementgyár 'kapuján. S hogy ez alatt mennyi ce­ment készült Hejőcsabán és abból mi minden épült? Ki törődik utólag azzal?.. . Ta­lán csak ők emlékeznek a mindennapos küzdelmekre, akik részesei voltak a ce­mentgyári hétköznapoknak. Rájuk pedig emlékeznek majd a még maradó mun­katársak, a munkahelyi ve­zetők. Az utóbbiak nevében teg­nap a HCM Rt. tanácster­mében rendezett ünnepsé­gen Márkusz Dezső, szociá­lis igazgató köszönt el a gyár legújabb nyolc nyug­díjasától. A búcsúztató me­leg szavak között helyet ka­pott az a gondolat is. hogy ne feledkezzenek meg a HÓM Rt.-ről. Mint ahogyan a gyár sem felejti őket. Bi­zonyságul szolgál erre, hogy mintegy négyszáz nyugdíja­sukkal évente rendszeresen találkoznak, vendégül lát­ják, .pénzzel segítik őket, ki­rándulásokra invitálják az időseket. Ez a tábor tegnap­tól Kiss Imrével, Katona Fe- ' renccel, Ficsor Gyulával, Ferencz Zoltánnéval, Dusik Lászlóval, Kanda Péterrel, Magyari Lászlónéval és Mol­nár Bertalannéval bővült. N-agy István részvénytársa­sági elnök-igazgatótól vala­mennyien emléklapot kap­tak, s Kiss Imre még a szakágazati tárca miniszte­rének Kiváló Munkáért ki­tüntetését is. No és a jókí­vánságokat. —ny —s— A nemzetiségi oktatás helyzete Három jelölt indul Ro­mániában a május húszadi­kára kitűzött elnökválasztá­son: Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front, Radu Gampeanu, a Nemzeti Libe­rális Párt, Ion Ratiu pedig a Nemzeti Parasztpórt szí­neiben. A jelöltek hivatalos -be­jegyzésének határideje va­sárnap éjfélkor járt le. A jelöltségre nyolc politikus pályázott, de közülük csak hárman .tudták teljesíteni az induláshoz szükséges felté­teleket. A törvényes előírás szerint az elnökjelöltségre pályázók előtt kettős köve­telmény állt: csak valamely törvényesen bejegyzett párt, vagy politikai szervezet ál­líthatta őket, s emellett leg­alább -százezer támogató alá­írását kellett bemutatniuk. Jasfíiooönv” - 280 dollárért... Az átlag amerikai is hoz­zájuthat most hasonló tör­ténelmi emléktárgyhoz. A lapokban két teljes oldalt megtöltő, színes hirdetésben kínálja fel szolgálatait egy bizonyos „Ambassador Ar­chives” nevezetű cég, Illino­is államból. „Eladó a törté­nelem” i— hirdeti. A cégnél kaphatók a magyar—osztrák határról' érkezett eredeti vasfüggöny-drótdarabok: mégpedig egy teljes láb, az­az 30 centiméter hosszban. A magyar határőrség nagy- kölkedi Örsének területéről, Szentpéterfáról valók, és ere­detik, inem pedig holmi má­solatok — áll a hirdetés­ben. A történelemnek minden­esetre ára van, nem is akár­milyen. A sosem hallott ne­vű amerikai cég a harminc centiméteres drótért, ame­lyet bekeretezve és hiteles eredetét tanúsító „oklevél­lel” felvértezve szállít, po­tom 280 dollárt kér. Hazánk nemzetiségek lak­ta helységeiben az alsó- és a középfokú oktatási intézmé­nyekben fokozatosan csök­ken — a német kivételével — az anyanyelv elsajátítása iránti igény. Ezt állapította meg az a felmérés, amelynek összegzése a közelmúltban készült el a Művelődési Mi­nisztériumban. Az iskolák jelentős részé­ben a nemzetiségi nyelvet idegen nyelvként oktatják. Hiányos a tantervi anyag, kevés a nemzetiségi nyelvek jobb elsajátítását szolgáló oktatási eszköz. A főhatóság több esetben is lépéseket tett e nyelvek intenzívebb ok­tatása érdekében. így az 1988-as tanévben — amikor az orosz fakultatív tárgy lett a nemzetiségi intézmények­ben — már lehetőség volt arra, hogy nagyobb óraszám­ban tanulják anyanyelvűket a gyerekek. Ezzel szemben a német anyanyelvűek kivéte­lével az iskolák mintegy fe­lében a szülők valamelyik nyugati nyelv tanulását igé­nyelték. Sok esetben gondot okozott az orosz szakosok foglalkoztatása is, így igen gyakran továbbra is ezt a nyelvet oktatták. Van olyan elképzelés is, hogy a két tannyelvű gimnáziumok min­tájára szervezzék meg a nem­zetiségi anyanyelv oktatását, vagyis egy nyelvi felkészítő évvel kezdenék a diákok kö­zépiskolai tanulmányaikat. Eddig egy gimnázium — a bajai német — vezette be ezt a formát. A nemzetiségi nyelv és kultúra megmentése érde­kében különös figyelmet ér­demel a kistelepülések „visszakörzetesítésére” vo­natkozó javaslat; így ugyan­is e falvak újra , visszakap­hatják iskoláikat. A tan­könyvellátásban várható a legrövidebb időn belül kéz­zelfogható javulás, már megkezdődött egyes alsó- és felsőtagozati, valamint a gimnáziumi tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok fordítása. A diákok így már az 1991—92-es tanévben használhatják anyanyelven íródott taneszközeiket. A közeljövő tervei között sze­repel, hogy oktatási segéd­eszközöket — diafilmet, Szombaton ■ 0 órától va­sárnap éjfélig jugoszláv ha­tárőrök 2400 utast küldtek vissza, mert nem volt 200 dollárjuk, amely összeget április 21-itől .münden, Kelet- Európábái .érkező egyéni tu­ristának be kell váltania a h altér áll am ásokon. Bakondli György, a BM Határőrség határforgalmi osztályvezetője az MTI ér­deklődésére elmondta, hogy a magyar utasok közül mint­egy 300-at nem engedtek be a jugoszláv határőrök, kö­zöttük sok olyat, aki tran­zitutas lett volna, de ezt nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani. A jugoszláv ha­tárőrök — az átutazók ese­tében — vagy a célország vízumát kérik, vagy pedig igazolást arról, hogy a ki­utazó harmadik országban szállásfoglalással rendelike­nyelvtani szemléltetőtáblá­kat, térképeket — szerezze­nek be az anyagországokból. A felmérés során megálla­pították, hogy az oktatási in­tézmények közel felében sem az igazgató, sem a helyette­se nem beszéli az adott kö­zösség nyelvét. A miniszté­rium törekvése, hogy egyre több pedagógust hozzon az anyaországból. Ebben a tan­évben már 34 vendégtanár dolgozik az irszág nemzeti­ségi iskoláiban. (MTI) zik. A legtöbb visszaküldött utas egyébként .szovjet ál­lampolgár volt, több mint 120:0, rajtuk kívül 300 len­gyel', több mint 200 román és bolgár, valamint száznál kevesebb csehszlovák utas kényszerült visszafordulás­ra. Voltaik, akik többször is próbálkoztak az átkeléssel, de hiába. Az MTI-t arról is tájékoz­tatták. hogy vasárnap mind­össze 5000 magyar turista utazott Csehszlovákiába, a pápa pozsonyi miséjére, no­ha a határőrség az előzetes hírek alapján több, mint százezer magyar kiutazóra számított, s ezért megerő­sített szolgálattal készült fel. A vártnál jóval kisebb for­galom miatt nem volt szük­ség az ideiglenes átkelőállo­más megnyitására sem. (MTI) Visszaküldött utasok a jugoszláv határon Mérnöknek — technikusnak Erős érdekvédelmet Országos szeminárium Miskolcon Egy koalíciós kormány gazdaságpolitikája Április 25-én, délután 3 órakor a miskolci SZMT- székház földszinti klubtermé­ben megbeszélést tart a Mérnökök és Technikusok Borsod Megyei Szervezőbi­zottsága arról, hogy milyen­nek szeretné, ha kiépülne a saját érdekvédelmi szerve­zete, milyen szervezetben érezné magát jól, mit vállal­jon fel a szakszervezet, amely a szakember bizton­ságát is elősegítené. A szer­vezőbizottság sok kérdéscso­portot állított össze azzal, hogy a kolléga véleményére is nagymértékben számítunk, s azt figyelembe is kíván­juk venni. Mi az 1949 előtti mérnök és technikus szabad szak- szervezet jogutódjai va­gyunk. Azért a régebbi és tapasztaltabb kollégákat is szívesen látjuk a megbeszé­léseinken, kérjük őket, hogy részvételükkel is legyenek segítségünkre. Fiatalok, ne legyetek kö­zömbösek a saját sorsotokat érintően, gyertek minél na­gyobb számban, és hallassá­tok hangotokat, érveljetek jövőtök biztonsága érdeké­ben ! A megyei szervezőbizottság Országos szemináriumot hirdetett meg péntekre és szombatra a Borsodi Isko­la szervező-itovábbképző és racionalizáló leányvállalat. Aktuális témáról lesz szó E,gy koalíciós kormány gazdaságpolitikája címmel. Gyanítható, hogy a miskolci programot a választások végkimenetele előtt szervez­ték, amikor is még 'bizony­talan volt a vélhetően koa­líciós kormány pártösszeté­tele. Nos, a 26. évébe lépett intézmény jó érzékkel vá­lasztott programot és hívott meg előadókat. Már az elsg nap szónokainak névsora is imponáló: dr. Lengyel Lász­ló, dr. Csillag István, dr. Gombár Csaba (Pénzügyku­tató Rt.), dr. Hankiss Ele­mér (MTA), dr. Fodor Lász­ló (Magyar Gazdasági Ka­mara)-. Az előadásokon szó lesz az új gazdaságpolitika feltételeiről és külső adott­ságairól, a koalíciós politi­ka alapjairól, az új -veze­tői elit kialakulásáról, a tu­lajdonos-menedzser mozgás­teréről. A 'MEZŐKÖVESDI ÁFÉSZ vállalkozási szerádéslie adja AUTÓSZERVIZ ÜZEMÉT. Érdeklődni az áfész ár- és elemzőosztályán lehet. 3400 Mezőkövesd, (Tanácsköztársaság u. 66. Telefon: 1(40) 11-086. ÁFÉSZ MEZŐKÖVESD Vállalkozói tanfolyam! A KIOSZ MISKOLCI ALAPSZERVEZETE KEZDŐ VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE 2 NAPOS TANFOLYAMOT SZERVEZ A tanfolyam keretén belül tájékoztatást adunk:-f- személyi jövedelemadó-, általános forgalmiadó-, vállalkozási nyereségadó-rendclctekről -f adóigazgatási eljárásról -f- könyvvezetési, számlázási kötelezettségekről -f társadalombiztosításról -f áralkalmazásról + egyéni vállalkozói törvény, társasági törvény rendelkezéseiről JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1990. május 2-ig, a Kiosz Miskolci Alapszervezet irodájában (Miskolc, Széchenyi út 70., II. em. 4. sz.) A tanfolyam dija: 1000 Ft, melyet a jelentkezéssel együtt kell rendezni (Szervezeti tagjaink részére a tanfolyam díjmentes). KIOSZ MISKOLCI ALAPSZERVEZET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents