Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-23 / 94. szám
1990. április 23., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Vállalatok a csőd szélén? A címben feltett kérdés akkor válik igazán időszerűvé, amikor majd ez év május elsejét követően érvénybe lép az új csődtörvény. A felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet 63 paragrafusa első olvasáskor ijesztőnek tűnik a gazdálkodók szemszögéből. Mert mit is mond a rendelet? Egyebek között: ......A felszámolási eljár ás akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelen ..." S mikor fizetés- képtelen a gazdálkodó szervezet? „. . , ha tartozásai meghaladják a vagyonát, vagy a vele szemben támasztott követelések végrehajtása eredménytelen volt, vagy fizetéseit megszüntette . . Széles körben ismeretes, hogy különböző okok miatt, de leginkább azért, mert sok gazdálkodó szervezet gazdaságtalanul működik, egy sor vállalat sorban áll. A szakértők szerint az új törvényerejű rendelet éppen ezen a helyzeten igyekszik könnyíteni, amikor a módosító részben az alábbiakat írja elő: „.,. Fizetésképtelenség címén a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérheti, a gazdálkodó szervezet pedig köteles kérni. A kérelemben a fizetésképtelenség tényét valószínűsíteni kell . .." Egy másik helyen a következő olvasható: .. Fizetésképtelenség esetén a gazdálkodó szervezet vezetője (elnök, igazgató, ügyvezető) 8 napon belül köteles kérni a bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását. A bejelentés elmulasztásáért felelősséggel tartozik. A gazdálkodó szervezet vezetője a kérelem benyújtásával egyidejűleg - legfeljebb 8 napos határidővel - köteles a gaz- aálkodó szervezet vezető testületét összehívni, illetőleg alapító szervét, tröszti vállalat esetén a trösztöt értesíteni . . De hát csoda-e, hogy számos vállalat fizetési gondokkal küszködik, amikor a sorban állás nagyságrendje országosan meghaladja a százmilliárd forintot. Borsodban is nem egy gazdálkodó szervezet van, aki ha időben megkapná kintlévőségeit — amelyek esetenként sok százmillió forintra rúgnak - elkerülné azt a kényelmetlen helyzetet, hogy nem képes időben tartozásait kiegyenlíteni. A fizetésképtelenség úgymond a sorban állások egész láncolatát indította el. A felszámolási eljárásról szóló módosított rendelet idevonatkozó része tekintettel van azonban a sorban álló vállalatok helyzetére, sokukat nem is tekinti, illetve minősíti fizetés- képtelennek. Ebből következik, hogy a benyújtott számlát kiegyenlíteni nem képes gazdálkodó szervezet, amely maga is sorban áll, akkor köteles kérni a felszámolást, ha megítélése szerint az esedékes vagy lejárt követeléseinek behajtására nincs reális lehetőség. Mindenesetre a gazdálkodó szervezetek vezetői nem tapsoltak örömükben, amikor a Magyar Közlönyből tudomást szereztek a felszámolási eljárás fentebb idézett módosításáról. Annak ellenére, hogy sokan érzik, előbb- utóbb hozzá kell látni a gazdaságtalan vállalatok felszámolásához. L. L. Tanítanak kolbászt enni Aki nem tudná, annak szívesen elárulom, hogy a gyulai kolbásznak és a csabai kolbásznak semmi köze sincs se Gyulához, se Békéscsabához, mint településhez, városhoz. Amihez, vagy akikhez van köze, azok a 16. században Békés megyében letelepedett tótok. Szinte hihetetlen, de ők hozták magukkal az őshazából a kolbászkészítés receptjét, méghozzá olyan kiváló minőségűt, hogy aki csak egyszer is megkóstolta, nem volt kedve más kolbászhoz. Ebből a kolbászkészítési tudományból merített egy csipetnyit az ottani húsipar, és nevet szerzett az árunak, de ez közel sem az a kolbász, amit a tótok készítettek. Akkoriban, a disznóöléshez mi is csak ilyen hentest, vagy böllért hívtunk. A kolbászkészítés igazi mesterei voltak. Arányosan tették bele a fokhagymát, a lehetőleg házi készítésű, kissé csípős pirospaprikát, a köményt, sói, számítva arra, hogy azt felszívja a hús, de arra is, hogy szikkad a kolbász és koncentrálódik a só. Az sem volt mindegy, milyen lyukú darálón ment át. mennyi volt benne a zsíros rész. milyen korú volt a disznó, hányszor dolgozták át a tölteléket, és meddig pihentették. A vastag kolbászhoz lóbelet használtak, ami nyárra szépen megráncosodott. A több nap, mint kolbász; igaznak bizonyult közmondás miatt ünnepszámba ment egy-egy fél méteres szál megkezdése. A tároló és rejtekhely nyáron, amikor már szikkadt volt a kolbász, a cserépkályha hamuládája volt. ott nyújtózott öt-hat szál vastagkolbász, fahamuba ágyazva. A parasztcsaládoknál is volt nyáron vastag kolbász a nádfe- deles hűs padláson, vagy a kamrában, * szellős helyen. Éhesek vagytok-e gyerekek, kérdezték meg a játszásra kijelölt udvar gazdái, s egy játszásban kimerült gyermek mikor nem éhes. ha kolbász van kilátásban. Egy ujjnyi vastag kolbászkarika, nagyobb volt, mint egy boxos- doboz, egy szelet kenyér, és elült a csatazaj, csak a tűzpiros kolbász illata lengte körül a csapatot. A héja egy mozdulattal futott körül és vált el a tölteléktől, egy szemernyi kolbász sem maradt rajta. Talán, ha egy kicsit több jutott volna belőle, elmondhatnám. hogy én kolbászon nőttem fel, boldog gyermekkorom volt. A böllérek nem titkolták a receptet, minden a szemünk előtt történt. megízleltük a keveréket, aztán, ha kellett még valami, belekerült, és mehet a töltés. Így aztán kedvtelésből én is megtanultam a kolbászkészítést tót módra, állítólag jó mester voltam. Nem hiszem, hogy a békéscsabai Jaminán, Tótkomlóson. Szarvason, vagy Pitvaroson. — de talán érvényes ez az egész országra — egy gyereket is meg kellett volna tanítani arra, hogyan kell kolbászt enni. Képtelenség lenne ennek az-ellenke- zőjét állítani, márpedig engem, a szakértőt, felnőtt koromban. most tanítanak. Ez úgy kezdődött, hogy vásároltam a szép. piros, ráncos héjúból húsz dekát, mert eszembe juttatta mint látvány, azt a régi, igazi jó kolbászt, amelyiknek most is érzem■ az illatát, ha csak rágondolok. Szertartásosan láttam hozzá, de hamar kedvem szegte az áru, mert a héja úgy jött csak le, hogy hozott magával fél centi tölteléket is. A tölteléket a héjról viszont, csak nagy fondorlattal lehetett elválasztani, de csak úgy felébe-harmadába, mert a héj el-elszakadt, Így aztán maradt egy kis puha, képlékeny középrész, szecskaszerű, szikkadt, szíjas héj alatti rész, és a „bél”, amin mégiscsak ott maradt a töltelék egy része. Jóindulatú bejelentést tettem a húsiparnak, hogy esetleg felhívjam figyelmét a gyártási, szikkasztási helytelenségre. Figyelmesnek és kedvesnek tűnő választ kaptam, de minden sora kioktató, tanító, s oly stílusban született, mintha azt mondaná, hogy; te buta. azt sem tudod, mit eszel, meg azt sem, hogyan kell azt tenned. Mindent visszautasítva, győztesnek kiáltja ki magát a húsipar. El is viseltem volna ezt az egész kioktatást. ha nem egy szemlélet reprezentánsa lenne. Ennek. az utóbbi évtizedekben kialakult modornak az a lényege, hogy a vásárlónak, vendégnek soha, semmilyen körülmények között sincs igaza, ki kell beszélni, le kell bunkózni. nem becsalogatni, megnyerni, mert itt nincs kérem kereskedelem, se piac, tehát kereskedő sincs, csak elosztás van. A vevő csak azt veheti, amit gyártunk, akár jó, akár nem, az árat is mi mondjuk meg, s ha nem tetszik, hát törjön a mákosból. Így, ilyen módon tudtam meg, hogy az áru, amit vettem, és véletlenül szaláminak neveztem, nem is szalámi, hanem vastag kolbász, és, hogy ez a tény világosan, jól láthatóan fel is van tüntetve a címkén. Én viszont címkét nem kaptam a húsz deka áruhoz. Azt is megtudtam, hogy a vastag kolbász gyors érle- lésű, és hogy szabvány szerinti. Tehát a gyors érlelés miatt kenhető a közepe, s ezért szíjas a külső fél centi. Továbbá, hogy a szavatossági idő harminc nap, ki tudja, milyen körülmények között tárolva? A mi vastagkolbászunk legalább három hónapig szikkadt, de a szavatossági idejét nem sikerült megtudni, mert hatnyolc hónap alatt a leggondosabb beosztás mellett is elfogyott. Ennyi mindent tud meg az ember, ha kinyitja a száját. Például azt is, hogy „a vastag kolbászról a burkolóanyagot úgy kell eltávolítani. hogy csak a műbelet szabad átvágni (ami alig egytized milliméter), hogy a száradás során kialakult gyűrűt (na, ez a szíjas rész) meg ne sértse.” „Ellenkező esetben a helytelenül eltávolított burkolóanyagon nagy mennyiségű húsrész is marad.” Marad bizony. Menynyire tudják. Vásároltam ismét ebből az áruból, de már csak tíz dekát. Borotvaéles késsel átvágtam a burkolóanyagot, s az jött is, meg nem is. Elszakadt, megint elszakadt, hol hozott, hol nem hozott magával tölteléket. A precíz, időtlen kínlódás felért egy agysebészeti műtéttel, s el kell ismerni; némileg jobb eredményt hozott, mint a tudatlanságom idején történt trancsírozás. Megtudtam azt is. hogy mindenki ért a kölbástevéshez. csak én nem, ugyanis „eddig ilyen észrevételt még nem kaptunk vásárlóink részéről”, írta az ipar. de ők tudják, tudnak erről, tehát a probléma él. jelen van. Nagyon restellem, hogy most. amikor már megettem a kenyerem javát, kell megtanulnom a kolbászevést. Az ipar ajánlja; bátran vegyem a jövőben is ezt a vásárdíjas — na, még ez is — vastag kolbászukat. Meg is indokolják miért. „ ... mert termékünk keresett cikk a fogyasztók körében”. Jaminából szoktam kapni, — igaz. elég ritkán és rend- szertelenül — egy-egy szál vastag kolbászt. Azt tudom hogyan kell enni, ezért inkább maradok annál. Az ember idősebb korban már nem elég tanulékony. Pécsik István Vezeték nélküli telefon Gaby, ax NSZK fotómodell mutatja be a sajtó képviselőinek a világ első vezeték nélküli asztali telefonkészülékét A telefon a CEBIT-90 című nagyszabású számi- tógépvásár egyik újdonsága. v Észak-Magyarországra is repül a „Suttogó”?... Új szolgáltatások bevezetésére készül a INT Malév Express Segíthetné a szovjet csapatkivonulásokat is?... Amint orról laptmkbon mór hirt adtunk, a Travel Managers’ Club szervezésében Miskolcon tartott előadást Hamza István, a TNT Malév Express kereskedelmi igazgatója cégük szolgáltatásairól, továbbfejlődési lehetőségeikről. Ez alkalomból interjút adott az Észak-Magyar- országnak. — Megkérhetjük, mutassa be vegyes vállalatukat, hiszen külföldi érdekeltségű vállalkozásról van szó. — Pontosain így van. A TNT Malév Express, a TNT Skypak International Express, a viliág együk legnagyobb légi futárszolgálatának, légifuvarozási vállalkozásának a része. A nem- zeÖklözi szervezet a világ 184 országában tevékenytkedik, 1000 városban rendelkezik saját irodával. Mintegy 6000 a szaikiképzett személyzet száma, s 20 ezer földi és légi járművel rendelkeznek, amelyek automatizált szállítási rendszer részei. A világcég központja Ausztrália, európai központja Köln. A magyar vegyes vállalat az ausztráliai yilágiközpont együk hazánkkal szimpatizáló vezető egyénisége közreműködésével alalkult, mégpedig úgy, hogy a tőke 40 százalékának résztulajdonosai az ausztrálok, 40 százalék esik a Malévre, s a fennmaradó 20 százalék pedig négy további magyar részvényesre. A TNT Malév Express Légifuvarozási Kft. egyetlen repülőgéppel rendelkezik. ez azonban egy szuper teherszállító jármű. — Amennyiben? ... — A világ jelenlegi legmodernebb áruszállító gépének számít. Jellemző, hogy olyan halik (ezért hívják a géptípust az egész világon „Suttogónaik”), hogy éjszaka Európa és a világ bármely repülőterén leszállhat, .nem zavarja a repülőtéri környék lakódnak nyugalmát. Egyszerre 10 tonna, vagy 76 köbméternyi árut (természetesen ugyanilyen súlyban) képes rövid idő alatt eljuttatni a célállomásra. Mi Budapest— Linz—Köln útvonalon és vissza közlekedtetjük éjszakai járatként a gépet. Rendkívüli előnyünk a gyorsaság, a megrendelők kényelmének kiszolgálása, hogy csak két fontos tényezőt említsek. — Miben különböznek önök a Malév teherszállítási tevékenységétől? — A legfontosabb talán az, hogy a Malév repülőtértől repülőtérig szállít, mi pedig háztól házig, s ez „express” jelleg. Például: ha a Tokaj-hegyaljai Borkombinát el szeretne juttatni nagyon gyorsan egy szállítmányt Európa valamely országába, mi ezt a megbízást huszonnégy óra alatt teljesítjük, úgy, hogy mi eljövünk Borsodba a szállítmányért, repülőgépünk éjszaka elviszi Kölnbe, ahonnan azonnal .továbbszállítja a TNT Internation ál Express az adott címre. Ilyen .szolgáltatásokat már .nem egyszer végeztünk az Egervin részére, de említhetnék borsodi vállalatokat i.s. De nem csupán szállítunk, hanem magunkra vállaljuk a fuvarlevelek, a különböző szükséges Okmányok biztosítását, gondoskodunk a gyors vámkezelésről, s egészen a kézbesítésig figyelemmel kísérjük számítógépes rendszerünkkel és ki- rendeUtségeinkikel a szállítmány sorsát, útját. Díjmentesen adunk felvilágosítást a küldemény megérkezéséről és átadásáról is. Elképzelhető, hogy miit . nyer ezzel mondjuk az Egervin, ha például fontos bormintákat kell igen rövid idő alatt eljuttatni valamelyik tengerentúli megrendelőjéhez. . . Mi egy ilyen küldeményt 48 óra leforgása alatt háztól házig szállítva juttatunk el az USA-ba, vágj' mondjuk 3—4 nap alatt a Távol-Keletre. De lehet ez például egy .külföldi tőke bevonásával alakulló vegyes vállalati okmánycsomag is. Rengeteg idő és pénz megspórolható így. Arról már nem is beszélve, ha valamelyik vállalat nagy értékű gépi berendezése meghibásodik, s azonnali alkatrész-utánpótlásra van szükség, mi egy-két nap alatt helybe visszük azt... — Előadása foglalkozik új szolgáltatásaikkal is... — Igen, ez a TNT Road Express, vagyis az országúti szállítás beindítása. Természetesen itt is háztól házig történő éjszakai, s igen gyors, express szállításról van szó. A másik, ami foglalkoztat bennünket, hogy a nappal .többnyire pihenő, kihasználatlan „Suttogót” hazai repülőterek között közlekedtessük express fuvarokkal. Miskolcon ugyan nemigen tudna leszáll,ni a gép. de Debrecenben, vagy Nyíregyházán már igen. — Adhatunk egy tippet lapunk nevében? — örömmel veszem. — Nos, valamiféle finanszírozó forrást felkutatva, bekapcsolódhatna-e a „Suttogó” a szovjet csapatkivonások meggyorsításába? Például: nappal közlekedhetne a kivonuló szovjet csapatok rakományaival Magyarország és valamelyik célállomás között... — Megvizsgáljuk a lehetőségeket. Nyjkes Imre
