Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-18 / 90. szám
1990. április 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Pályázati felhívás! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V. B. társadalompolitikai főosztálya PÄLYAZATOT hirdet a havonta megjelenő, a megye szellemi életével, művelődési viszonyaival, a művészetek, a színház aktuális kérdéseivel, a tudományos műhelyek eredményeivel, gondjaival, tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó folyóirat Az állás 1990. július 1-től foglalható el. A kinevezés 3 évre szól, és eredményes működés esetén meghosszabbítható. Bérezés az érvényben lévő jogszabályok alapján, megegyezés szerint. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — lapszerkesztésben való jártasság, — erkölcsi feddhetetlenség A jelentkezőktől részletes szerkesztési koncepciót várunk, amely javaslatot tartalmaz a folyóirat nevére is. A pályázatnak ezenkívül tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát, végzettségét igazoló okiratait. A pályázat beérkezési határideje: 1990. május 18. Esetleges további felvilágositást a társadalompolitikai főosztály vezetője ad a 16-203-as telefonszámon. ClM: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V. B. társadalompolitikai főosztálya 3541 Miskolc, Tanácsház tér 1. PL: 184. A B.-A.-Z. Megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat > gyakorlattal rendelkező számviteli osztályvezetőt keres szakirányú felsőfokú végzettséggel Jelentkezni lehet személyesen a vállalat főkönyvelőjénél, részletes önéletrajzzal (Miskolc, Fonoda u.) Bérezés megegyezés szerint, a munkakör premizált Kedves KoVáts Lajos! Az Észak-Magyarors2ág 1990. március 31-i számában cikket írt a „Művelt nép?” címmel. Ebben a következők olvashatók: „ ... az akadémiai klub pedig tükrözi azt a ní- vótlanságot, amely a Mis- kolcba soha be nem tagolódott egyetemre egyébként is jellemző.” A rövid, nem teljes mondatban három állítás is szerepel. Közülük az első és utolsó tekintetében fordulok Önhöz, munkatársaim nevében is. Szívesen vitatkoznék Önnel a fenti állításokról az Észak-Magyarország hasábjain, ehhez azonban vitaanyag kellene. Ezért először azt kérem, szíveskedjék az akadémiai klub nívótlansá- gára vonatkozó állítását részletesen kifejteni és indokolni. Magam mint gépészmérnök, egy-egy orvossal, biológus tanárral, közgazdásszal és levéltárossal együtt látom el a Miskolci Akadémiai Bizottság klubjának vezetését, a klubtanács elnökeként. Másrészt mint a műszaki tudomány doktora, á Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával, a műszaki tudomány 7 kandidátusával, 12 egyetemi doktorral, további 8 oktató- és kutatókollégával, 5 tudományos továbbképzési ösztöndíjassal, valamint 8 ügyintézővel és műszaki beosztású munkatárssal együtt az egyetem mechanikai tanszékén dolgozom, jelenleg annak vezetőjeként. Az egyetem nívót- lanságára vonatkozó állítása — nézetem szerint — igen sok mindent érint, ezért leszűkítve a problémakört másodszorra azt kérem, hogy legyen szíves állítását a mechanikai tanszék munkájára konkretizálni, állítását részletesen kifejteni és indokolni. „Valamint so nélkül ízetlen a pecsenye, úgy minden műfaj értéktelen, ha nincs meg benne a sokratcsi háj.” (Dión) Nagyon sajnálom, hogy az akadémiai klub vezetője érzékenyen reagál arra, amit írtam s kissé félire is érti a mondottakat. Körülbelül tíz éve vagyok a klub tagja, ismerem rendezvényeit, sok kiváló előadást hallgattam meg, s Bihari Sándor költői estjének előkészítésében, lebonyolításában részit is vettem. Voltak jó és rossz előadások. Ez mindenütt így van. Néha a legkiválóbb előadók is kiábrándítóak. Ezt az esélyt nem lehet felróni. Megjegyzéseimmel a klubélet nívóját kifogásoltam. Hiányzik a szellemi élet, amely nem vagy nem teljesen az ismeretterjesztésből áll, hanem .szellemi kérdések felvetéséből, Itovább- gondolásábóll. Az épület alkalmas lenne. Jól tagolt helyiségek, ízléses, kényelmes berendezés, jó képek, szép szőnyegek á falón, diszkrét csend. Ha lenne rá igény, olyan hely ez, ahol összegyűlhetnének a város szellemi életének emberei, megbecsült tudósok, jó művészek, fogékony értelmiségiek. Ez hiányzik. A szellemi élet ugyanis mindenekelőtt élet. Izgalom, jólértesülfcség, felfedezés, vita. A jó fotelekből hiányzik az ugyancsak izgalmas Európa és Magyar- ország ezernyi újdonsága. Hogy élesebben fogalmazzak: egy kohász tudóstól szűkebb szakmájának általánosítását várnám el. Kíváncsi lennék miképp vitatkozik a festőművész a gépgyártás professzorával az új miskolci verseskötet- rőll Miskolcon nagyon sok kiváló ember van. Tudományos rangjuk mellett izgalmas lenne őket i nt ettek tu- élűéként is megismerni. A műszaki ismeréteknek az életben emberi háttere van, a jog sem paragrafusokból álll, hanem definíciók kereséséből. A tudományon csiszolódott elmék, az egyéniségek összejöveteleit hiányolom. Az a rendszer, mely az értelmiség lényegét nem ismerte, elmúlt. Nagyon hiányzik, hogy a lázas újdonVégezetül egy külön személyes kérésem. Az elmúlt 5 évben két, társszerzőkkel írt könyvem jelent meg. Bé- da—Kozák—Verhás: Konti- nuummechanika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986. és Béda—Kozák: Rugalmas testek mechanikája, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987. Mindkét könyvnek kb. 60 százalékát írtam. Kérem, legyen szíves kifejteni véleményét a két könyvről, azok színvonaláról (az ön állítása szerint: nívótlanságáról). Válaszát az Észak-Ma- gyarországban várom, abban a reményben, hogy az utóbbi évtizedek annyi sommás állítása után, konkrét dol- ginkról konkrétan vitatkozunk. Tisztelettel: dr. Kozák Imre Ságokat olyan kitűnő koponyákkal megbeszélhessék a miskolci „tojásfejűek”, mint amilyen éppen Kozák Imre. Ami a mechanikai tanszék szakmai munkáját illeti, arról nem kívánok nyilatkozni, mert ahhoz nem éritek. A tudományos fokozatokat, a katedrát bizonyára érdemekért adták. A tudománynak azonban — véleményem szerint — nemcsak a kiadványokban, a szorosan vett tudományos produktumokban kell csillognia, hanem a szellemi közéletben is. E sorok írója fiatal jogászként sokat volt együtt, nem eleget, professzoraival, Zsedényi Bélával, Bruckner Győzővel. Közel hetvenéves fővel, nem tudom megmondani, miből! tanultam többet, előadásaikból vagy beszélgetéseinkből . Nagyon sokat kellene még ebben az ügyben tenni előadást hallgatva, vagy egy pohár jó konyak mellett. Megállni a strázsán. Kováts Lajos Közíilelek, figyelem! MISKOLCON, A PETŐFI TÉRNÉL most épülő lakóház külön bejáratú, 262 m- földszintje és a hozzá tartozó 138 m- pince TARTÓS BÉRLETI SZERZŐDÉSSEL, 1991. JANUÁR 1-TÖL KIADÓ Mindkét szint belső tere kívánságra még alakítható HASZNOSÍTHATÓ: ♦ számítóközpontnak ♦ kereskedelmi egység céljára ♦ bemutatóteremként ♦ pénzügyi intézmény részére ♦ irodáknak stb. Érdeklődni lehet: a 46'17-893-as telefonszámon, munkanapokon 8—15 óra között Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a ZÖLDÉRT Vállalat 700. sz. Kertész Áruháza, Sátoraljaújhely, Rákóczi u. 13. sz. alatt Kertész—Barkács Kisáruházát megnyitja, Nyitási időpont: 1990. április 19. 10 óra. Bő áruválasztékkal, udvarias kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat A Kertész Áruház munkatársai A DECEMBER 4. DRÓTMÜVEK kereskedelmi főosztálya MUNKATÁRSAT KERES exportelőadói munkakörbe, lehetőleg felsőfokú szakirányú végzettséggel, német nyelvtudással és gyors- és gépírói tudással. Bérezés a vállalati kollektív szerződés alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjénél (telefon: 16-847), vagy a személyzeti főosztály vezetőjénél (telefon: 15-077) Cím: Miskolc, Besenyői u. 18. Görög professzor Miskolcon A rendszerváltás iogi kihatásairól Sikeres, tudományos előadást tartott A polgári ítélet államjogi hatálya címmel Kostas Beys görög egyetemi tanár e hónapban Miskolcon, a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. A tudományos értekezleten a sok résztvevő között jelen volt Bogdán Tibor igazságügyi miniszterhelyettes, megyénk képviselői közül pedig dr. Kiss György, az MDF-től és dr. Isépy Tamás, a KDNP-töl. Nem a titkosrendőrség kopogtat Az értekezlet végén nyilatkozatot adott a jogtudós és az igazságügyi miniszter- helyettes. — 1974-ben Görögországban rendszerváltás történt. Egy katonai diktatúra szűnt meg. Ez a tény milyen jogi hatással volt az államszervezetre, az államigazgatásra és az igazságszolgáltatásra? — A diktatúra alatt is volt. a közigazgatásnak egy eléggé korlátozott mértékű bírói felülvizsgálata. Azonban a bírói felülvizsgálatra sokkal szélesebb lehetőség nyílt a demokráciában. 1974- ben az egyik legjelentősebb alkotmányos eredménynek minősült, hogy kiszélesedett az államigazgatás fölötti ellenőrzés lehetősége. Ez az ellenőrzés kiterjed nemcsak az egyedi döntésekre, hanem az általános jogi normákra, a jogszabályokra is. A. közigazgatási felső bíróság — náluk nincs alkotmánybíróság — szerk. megj. — már az új társadalmi rendszerben érvénytelennek nyilvánított bizonyos törvényeket. Ezt a kontrollt erősíti a munkások, dolgozók széles körű sztrájkjoga. Ezenkívül megváltozott a légkör és az országunkban ma már viccesen mondják: ha reggel kopogtatnak az ajtón, akkor biztosan nem a titkos rendőrség az, hanem a tejesember. — Nálunk a Legfelsőbb Bíróság bármely ügyet az eljárás bármely szakaszában magához vonhat. A görög legfelsőbb bíróságnak milyen kiemelt jogosítványai vannak? — A konkrét ügyek jogorvoslási kérelmének előterjesztése nyomán dönt a mi legfelsőbb bíróságunk, amely a későbbi döntés hatályon kívül helyezéséhez is vezethet. Ez a szerv az alsóbb fokú bíróságok ítéleteinek jogszerűségét vizsgálja. A jogszerűség vizsgálata két szinten megy végbe. Az egyik a döntés jogszerűségének, a másik az alkalmazott jogszabály jogszerűségének a vizsgálata. Ha a Legfelsőbb Bíróság az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg, akkor megsemmisíti ezt a bizonyos jogszabályt. — Hogyan látja a görög— magyar tudományos kapcsolatokat? — Erősödni fognak ezek a kapcsolatok. A jogot illetően máris vannak jó példák. Itt van Gáspárdy professzor esete, aki nálunk Görögországban több ízben járt előadásokat tartani. Itt vagyok én, aki most tudományos értekezleten vesz részt. A kapcsolataink mind tudományosan, mind barátilag is épülnek, és ennek) így is kell lennie. — Családja van-e? — Igen. Van feleségem és négy gyerekünk. Egy jogtanácsos fiunk van és a három lány közül az egyik mezőgazdaságot, a másik jogot tanul és a legkisebb középiskolába jár. — A jog ismerete jellemző a családra? — Édesapám is jogász volt, feleségem és az ő édesatyja is az, úgyhogy ha lenne még egy életem, és ismét megválaszthatnám, mire adjam a fejem, akkor is csak a jogászságot választanám. Az állam lelkiismerete Ebben a témában kérdeztük meg Bogdán Tibor igazságügyi miniszterhelyettest is: — Mint Görögországban 1974-ben, napjainkban nálunk is rendszerváltás zajlott, illetve zajlik le. Milyen jogi kihatásai lehetnek a rendszerváltásnak az állam- szervezetre és az igazságszolgáltatásra? — Amikor az egész jogállamiság kiépítése megkezdődött, rehabilitálni kellett egy több száz éves elvet; a hatalom megosztásának elvét. Ugyanis a szocialista jogfelfogás a monolit hatalmi rendszer elvéből indult ki, és nem ismerte el a hatalmi ágak egyensúlyának szükségességét, melynek a bírói függetlenség szempontjából van jelentősége. A hatalom megosztásának elve az alkotmány módosításával nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is rehabilitálásra került. Megkezdődött egy olyan új, az európai polgári demokráciáknak megfelelő államszervezet kiépítése, amely alapelveiben és szervezeti fölépítésében is lényegesen eltér a korábbi államszervezettől. Új jogintézmények megjelenéséről is szó van, ilyen már az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság, de a köz- társasági elnök intézménye is ennek tekinthető. Emellett megkezdődött a bírói függetlenségnek nemcsak az elvi deklarálása, hanem a garanciarendszerének a kiépítése is. Ám, van még lehetőség az állami szervezet további tökéletesítésére is. Ilyen lesz az Állampolgári Jogok szószólója, melyet az Alkotmányunk már rögzít. — Ö felléphetne-e azösz- szes állampolgárok nevében, amikor például a pénzintézet egyoldalú kamatmódosítást rendel el? — Igen. Ügy jellemezhetném ezt, hogy az államon belül egy lelkiismeret. Ez azért fontos, mert van egy olyan kizárólagos jogokkal felruházott személy. aki mindenkitől, minden állami szervtől függetlenül fellépjen. Nagyon fontos még a közigazgatási bíróság hatókörének kiterjesztése, ami azt jelenti, hogy a jövőben valamennyi államigazgatási határozat bíróság előtt megtámadható lesz. Sajnos, minden új állami szerv létesítésének költségkihatása is van. Összefoglalva, én ügy vélem, hogy a jogállamiság alapjait kiépítettük. Zclei StalüüA
