Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-14 / 88. szám
1990. április 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Miskolc legelső és • legrégibb műemléke az avasi, háromhajós, gótikus, református csarnoktemplom. Szentélye tagolt, és a sokszög öt oldalával zárja a 17 méteres belső szélességű három hajót. A középső hajó hossza 35 méter, a templom külső méretei pedig: szélessége 19 méter, hosz- szúsága 42,5 méter. Bejáratai a nyugati, déli és északi oldalon helyezkednék el. A templom eredetileg\ a XIII. század közepén épült félkör-alakú kápolnából nyerte el a mai alakját. Ezt követően a szentélyét nyugati irányban 1250-től 1350-ig, majd később 1365- től 1419-ig bővítették. A gótikus jellegű csarnoktemplom alakját 1470-től 1489-ig folyó építkezés során kapta. Az egykori egy- hajós templom .oldalfalai felett — feltehetően —, karcsú, gótikus pilléreket építettek. Az épület az 1544-es török támadás során keletkezett tűzvész nyomán leégett, s csak az 1560-tól 1569-ig terjedő időszakban épült újjá, ekkor már a protestáns szertartásrend követelményeinek megfelelően. Karcsú pilléreit ekkor helyettesítették robusztus, derékszögű, négyszög alaprajzú pillérekkel, és ez idő tájt váltotta fel hálós boltozati rendszerét az ugyancsak derékszögű, négyszög alaprajzú pillérékre támaszkodó árkádsor, és a felette kiépített kazettás síkmennyezet. A templom alaprajzi rendszere 1690- től 1792-ig .terjedő időszakban a déli, úgynevezett cinteremmel, vagy ravatalozóval bővült. Később a XIX. században eklektikus stílusban építettéit fel az északi előcsarnokot. Homlokzatain a szakaszos építés nyomai jól kivehetők. A templom ablakai is többféle stílusban épültek, a barokk, a gótikus, és a neogót stílus jegyeit viselik magúikon. A rnérmű- vek helyenként .szamárhát- íves. másutt halhólyag motívumokat mutatnak. Közülük legszebb az 1958- ban feltárt, a torony melletti déli oldalhajó terét megvilágító ablak. Tetőszerkezete rendkívül magas, meredek hajlású kontytető, műpala fedésű. Tetőszerkezete fából 'készült. rácsos tartó, függesztőműves elrendezéssel. A templomban 1941-ben felújítási munkák végzése közben a Hermán Ottó Múzeum ásatásokat folytatott. Számos történeti adat ennek nyomán vált igazol- hatóvá. Egy-egy XV—XVIII. századból származó ülőpad a déli és az északi mellékhajót díszíti. A templom szószéke felett a XVIII. századiból származó provinciális barokk stílusban kiképzett, csúcsában pelikán végződésű baldachin található. A templom művészeti értékei közé több edény és terítő is tartozik. Tornya eredetileg magáé az épületen lehetett, később a XVI. században, amikor a templom másodszor is leégett, a ma is fennmaradó, különálló templomtorony épült. Egy, 1926-ban előkerült kőtábláról olvashatjuk, hogy a torony: „Balassa Zsigmond diósgyőri várurasága. Gombos Pál bírósága és Szilkgyártó Mátyás gondnoksága idején, 1557jben épült.” A torony a régisége mellett két nevezetességgel is szolgál, amelyeket emléktábla jelöl: az egyik arról tanúskodik, hogy a toronyban van elhelyezve 1924-től a „Miklós harang”, amely adomány útján került a templomba. A másik felirat a MISKOLC MŰEMLÉK TEMPLOMAI A Mindszenti templom oltárképeit Kovács Mihály festőművész készítette harang játékos toronyóra születését ismerteti. Megtudhatjuk, hogy Győrv Nagy Samu és felesége, Mihályfalusi Forgon Irma házasságkötésének 50 éves évfordulójára adományozták a református egyháznak fiaik. Lajos és István. 1941-ben. A harangjátékos toronyóra megépítésére a Szegeden lakó Osury István órásmester kapott megbízatást. A rövidebb- hosszabb megszakításokkal működő toronyóra harang- játéka Miskolc város jelképévé vált az idők folyamán. A Mindszenti, vagy úgynevezett alsóvárosi római katolikus templom kelet— nyugati hossztengelyű, nyugati szentélyzáródású. egyfhajós csarnok. A szentély két Oldalán elhelyezkedő sekrestye, illetve oratórium emeletes elrendezésű. A nyugatra fekvő hajótér alatt kripta van elhelyezve. A mindszenti egyházközösség jelentősége a tapol- oai apátság megszűnése után kezdett jelentősen megnövekedni. A mai templom helyén, vagy közvetlen környezetében kezdetben még csak kápolna állt. A imái alakjában levő templomot 1728-ban kezdték el építeni, a bejárat feletti feliratos tábla szerint gróf Althan M. F. apát, váci püspök, majd Máriássy Sándor püspök idejében. A templom építését 1743-ban fejezték be, amit a díszes barokk kapubejárat felett levő emléktáblán látható 1743-as évszám is igazol. 1756-ban építették a plébániatemplom mellé a szegények kórházát, az ispotályt. A templom két tornya 1864-ben épült meg. A templom főhajója 21 méter hosszúságú, és 14 méter széles, a tornyok magassága 53,5 méter. A Mindszenti templomot gazdag, barőklk kialakítású belső tér díszíti. Négy oltárképét 1880-ban Tánká- nyi Béla ajándékozta a templomnak, melyek Kovács Mihály egri festő alkotásai. A templomban található a XVIII. század első feléből származó keresz- telőkút. amely a barokk faragásaival páratlan élményt nyújt. A XVIII. század érdekes és művészi emléke a Mindszenti templom előtt álló fogadalmi Mária-osz- lop, az ún. „Csupros Mária” műemlék. Egyszerű, széles alapra állított ko- rintuszi oszlop, melyet négy barökk faragványú voluta támaszt és csatlakoztat az alépítményhez. Az oszlopfő fejezete felett Mária-szobarra’l. Korábban több álak is díszítette az emlékművet. Maga az emlékmű 1738-ból származik, és annak emlékére készült, hogy az országban lezajlott, nagy pestisjárvány a várost nem érintette. A „csupros” elnevezés pedig onnan származik, hogy a hagyomány szerint Mind- szent község főterén tartott piacok alkalmával a fazekasok a szobrot övező rácsra akasztották csupraikat. A Hősök terén lévő Minorita templom légi csúcsíves épülete már a XV. században fennállott. A török portyázások idején pusztult el, 1713Jban a romjai még megvoltak. A mai templom építése a minoriták beköltözésekor, a városban váló megtelepülésekor kezdődött el. Az építkezéssel kapcsolatos előkészítő munkálatok 1729 február 24-én, a királyi adománylevél kézhezvételével 'ténylegesen megkezdhető^ váltak. Maga a templom 1729—1734 között épült fel, barokk stílusban. A főoltár 1819-ben nyerte el a mai alakját, azonban később, 1843. július 19-én tűzvész pusztított a templomban. Balkai Pál Mária mennybemenetele című oltárképe ezt követően, 1867 áprilisában került a helyéA Minorita templom, Miskolc egyik legszebb műemlék épülete Az egykori minorita zárda, és a templom 31X43,5 méter nagyságú udvart zár közre, mely északról nyitott. A mai kollégium másfél traktusos, harántfalas elrendezésű, donga- boltozatokkal fedett terekből áll. a dongákba fiókboltozatok metsződnek be. Az alaprajzi elrendezés rendkívül pontos mértani formát mutat. A Minorita templom városunk legnagyobb temploma, a főhajó hossza a szentéllyel együtt 37 méter. szélessége 12 méter. A főhajóhoz keletről és nyugatról 3—3 kápolna, illetve mellékoltártér csatlakozik. ezek mérete egyenként 4,5X7,5 méter. A templom legértékesebb részei a gazdag barökk fa- ragású padok, valamint a rokokó díszítésű szószék, melyeket a bazilikálisan megvilágított belső tér nagyszerűen kiemel. A ma már műemlékké nyilvánított templom építésének a gondolata Kelemen Didák, a minorita rend akkori tartományfő- nökéne'k a nevéhez fűződik. A szentély alatti kriptában temették el, 1744- ben. Kelemen Didák emléktáblája, megtalálható a templom belső falán. A templomot és a kollégiumit 1942-ben helyreállították, ekkor nyerte el a mai dörzsölt vakolatát is. 1960-tól az eredeti architektúra visszaállítása, és a kollégiumi szárny műemléki helyreállítása került előtérbe. Az északi oldal kerítése 1958-ból való. A miskolci görög alapítású görögkeleti magyar egyházközösség Szentháromságról elnevezett temploma a Deák téren 1785— 1806 között épült. Zártudvaros elhelyezkedésű egy- hajós csarnoktemplom. A Deák tér felől megközelít- hetően jelentős kiterjedésű park közepén áll. A 17 m. széles és 38 méter hosszú külső méretű templom copf stílusban épült. A templom mai tornya már nem az eredeti. 1785-ben egy szélvész lesodorta az eredeti tornyot, ezért találunk az 1878-as árvíz utáni várost ábrázoló képen a torony felett sátortetőt, amelyet ideiglenes jelleggel helyeztek el. A templom belseje hatalmas és messzeföldön híres képoltárával, faragott és aranyozott díszes bútorzatával, művészi festményeivel lenyűgöző élményt nyújt. A mennyezet freskóját Hu- ckelmeister világhírű osztrák festőművész festette. Talán nincs olyan kirándulócsoport, amely Miskolcon járva ne keresné fel az Európa-hírű, páratlan szépségű, nagy értékű ortodox templomot, amelyben a képfalon kívül iparművészeti ötvös- és képzőművészeti emlékek egész sora meghitté varázsolja a belső teret, amelyet a berendezés és a Mária-trónus egészítenek ki. A Hunyadi utcai evangélikus templom az udvarban elhelyezkedő centrális építmény. Épült a XVIII. század második felében, elkészült 1797-ben. Hatalmas, közel 60 méteres déli tornya 1864-ben készült el. A temlom hossztengelye a toronyrész nélkül 31,2 méter. Belső terében jól elhelyezkedő karzatokkal, nyugati oldalhomlokzatához kapcsolódó kriptával — dr. Radvánszky Ferenc családjáé — emeli a templom műemlék jellegét. Ugyancsak a belső térben található a szép empire szószék. Főoltárképe Székely Bertalan alkotása, az úrvacsorái térítők és a borkancsó a XVIII. századból valók. A Szent Anna templom 1828-ban nyílt meg, tornya feltehetően később épült. Belső tere észak—déli hossztengelyű egyhajós csarnok. A két csehsüveg boltmezőből álló térhez kosárívesen záródó szentély csatlakozik. Szép empire szószék található a nyugati oldalon. Valamikor Vörös templomnak hívták a színe miatt. A tetemvári Deszkatemplomot a XVII. században építették teljesen fából, abban az időszakban, amikor az avasi templom leégett. A Kazinczy utcai izraelita templomot 1863-ban építették, a Palóczy utcában levő újabb izraelita templomot pedig 1900-ban. A Búza téren a görögkatolikus templomot 1912- ben építették. A Kálvária a Népkerttel szemben 1864- ben, a Zárda kápolna 1878- ban épült. A Kossuth utcai református templom 1786—1808 között épült. Szép bejárati vasajtaja van, fölötte nagyméretű üvegablakkal. Kb. 68 méter magas, gazda®, galériás kiképzésű toronynyal rendelkezik, melyen 1957-ig 40 méter magasságban 4 obeliszk állt, ekkor nem megfelelő stabilitásuk miatt eltávolították onnan. A torony 1865 őszén készült el. A Palóczy utcai bejárat tengelyére szimmetrikusan helyezkedik el a három félköríves ablak. Hajója nyugat felé félkörívesen zárul. Szép belső térhatású templom. A templom építésén Klir Vencel, Kun János, Rábel Károly kőművesek és Adámi János kőfaragó is munkálkodott. Sorolhatnánk még a sort a Táncsics téri 1769—.1771 között épült református templommal, amelynek a berendezése az 1700-as évek végéről való. Az ugyancsak Diósgyőrben található római katolikus templommal, melynek építési eredete a XVI. századra vezethető vissza és 1752-ben vált katolikus templommá. Ebben az időszakban épült át barokk stílusban. A pálos templom harangjai itt vannak elhelyezve. A templombelsőt díszíti a szép szószék, a keresztelőkút és a gazdag részletképezésű főoltár. Hejőcsabán. a Templom utcában található református templom a XVIII. század végén épült, tornya 1932-ből való. A templom igen gazdag és szép fara- gású szószékkel rendelkezik, amely feletti balda- chinban 1775-ös évszám található. Több eredeti és átalakított pad, valamint népies faragású karzat emeli a művészi értékét. A Templomdombon levő görögkatolikus templom építését a XIX. század elejére tehetjük, klasszicista stílusú. A hajó két, a szentély egy csehsüveg boltmezőböl áll. Szép vörösréz keresztelőkút és klasszicista szószék található a belsejében. A fenti ismertetőből is kitűnik, hogy noha Miskolc soha nem volt templomokban olyan „gazdag”, mint Eger vagy Pécs, megtekintésük mégis páratlan képzőművészeti élményt nyújt az érdeklődőknek. Molnár István Fotó: Fojtán László
