Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-03 / 78. szám
1990. április 3„ lc«dd eSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kik lesznek az első részvénytulajdonosok Magyar- országon? Milyen körből kerülnek ki, hányán lesznek, és vajon mit kezdenek részvényeikkel, miután megvásárolták' őket? A szociológia eszközeivel egyelőre még nem élhetünk („mintavételhez” elegendő részvénytulajdonos ugyanis messze nem áll rendelkezésünkre). de fogódzót jelenthet, ha körülnézünk például Angliában, ahol az elmúlt évek során — nem is mindig csendben — lézajlott a „magánbefektetők forradalma”. Nos, Angliában öt évvel ezelőtt a 16 éven felüli lakosság mindössze 7 százalékának voltak részvényei — jelenleg ez a szám 25 százalék, ami több mint 12 millió részvénytulajdonost jelent. mint ilyen felelősséggel viseltetik a világ egészének sorsáért. Támogatnia kell a lemaradókat, hogy felizárkózhassanak, hiszen a világ problémái mindig a nagyfokú egyenlőtlenségekből származtak. Mi a biztosítéka annak, hogy hatékony lesz a menedzserképzésünk ? Nos, nálunk a menedzserség rendszeralkotást, rendszerben való gondolkodást jelent elsősorban. Azt természetesnek vesszük, hogy minden ember más-más egyéniség és ezt tiszteletben tartjuk. A mi rendszerszemléletünk mögötti filozófia elsajátítása nehéz — hiszen hosszú ideig elzártan éltünk — és nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy működő rendszert létrehozzunk. A képzésünk célja pedig az, hogy a rendszer kialakítását megtanítsuk. — Diósgyőri tartózkodása udvariassági látogatásnak tekinthető, vagy része az önre bízott feladatnak? — A két kormány közötti segítségnyújtás koordináló embere vagyok és természetesen ilyen minőségben jöttem ide. Lehet, hogy csalódott a kérdésekre adott válaszaimban. talán kitérőnek találja azokat, de hazám az egész világ boldogulását’ kívánja elősegíteni, ezért elsősorban információkat gyűjtünk •.. Marciié Eszter Harcmk egyik legszebb víztárolója, láz-bércen A víztároló mellettiek is kapnak ivóvizet 111111. V , , . , Megyénkben jelenleg 19 községben dolgoznak a már korábban megalakult vízmű- társülások megrendelése alapján a vezeték fektetésén. Ezekben a .községekben a tervék szerint ez év végére már vezetékes ivóvíz áll a lakosság rendelkezésére. A .közelmúltban azonban újabb településeken is megalakultak a vízműtársulások. Meghirdették a versenytárgyalást is. Ennek eredményeként az idén kezdik meg. liiabl) vezetékek és társulások több helyen már meg is kezdték a vízadóhelyek, illetve a vezetékek kialakítását. Ezek közé a községek közé tartozik Ziliz, Nyomár, Hangács. Az Edelény körzetében levő kistelepüléseken a vezetékes ivóvízrendszer a jövő éviben kezdi meg működését. Ugyancsak jövőre kap ivóvizet Göncruszka lakossága is. Ebben a helységben a vizet újonnan fúrt kútból nyerik majd. A kivifelezésre ezeken a helyeken két évet szánnák. Nagyobb vállalkozásba fogtak a Bán-völgyében levő Dédestapolcsány lakói. Itt a versenytárgyalás eredményeként nem csak vezetékes ivóvízzel látják el a lakosságot, hanem — tekintettel a Láz-bérci-itó közelségére — megoldják a szennyvíz elvezetését is. A munkálatokhoz már hozzákezdtek. Ügy tervezik, hogy a beruházást 1992-ben be is fejezik. A kérdés költői, a valasz rá — indulatok nélkül — nehéz. A nemzeti himnuszunkban szereplő várost ma jóformán csak a külföldiek tartják számon, s azok, akik évtizedeken keresztül tehettek volna felemelkedéséért, még ma is talán szükséges rossznak tekintik. Nem’ kell sokat bizonygatni, hogy egy kincs van Borsori-Aba- új-Zemplén megye térképén, melyet nem fényeztek, azért fakón ragyog. Negyven év alatt a településfejlesztő politika élharcosai kirabolták, arra gyanakszom, hogy most is ezt teszik, csak valamivel kulturáltabban. Adnak is valamit, s vele együtl el is vesznek. E jobb sorsot érdemlő város 1952. előtt járási székhely volt, s rendelkezett mindazokkal az intézményekkel, amelyek erre a szerepkörre feljogosították. Egy tollvonással mindezt megszüntették, és költözött minden: bíróság, ügyészség, rendőrség, földhivatal és sorolhatnánk tovább. De nemcsak a hatóságoktól kelleti a települést „megtisztítani”, hanem gazdasági erőforrásaitól is, nehogy egyszer még talpra álljon! így tűnt el az ecetgyár, gyufagyár, fűrésztelep, hogy csak néhányat említsünk. A totális gazdasági lehetetlenné tételt segítette elő, hogy a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdaság Borkombinát sem Hegyalja névadó városában települt, hanem máshol. A tokajiak „szőlöszeretetét fokozta” a Szőlőtermelő Szakszövetkezet beolvasztása a tiszaladányi Magyar Róna Mg. Termelőszövetkezetbe, így elértük, hogy — nem kevés iróniával — elmondható, a névadó városban van a legkisebb termő szőlőterület. Folyamatosan veszítjük el a még meglévő gazdasági szerveket is. Néhány éve a* sütőüzemet, a Volán-telepet, s most van napirenden a Megyei Vízművek Üzemvezetőségének átköltöztetése a szomszéd városba. Igaz, Tokajból mindent odavittek, és csodálkozva kérdezik, mi a lakosok közötti ellentét oka? Ha ellentét nincs is. de a bizalom visszafogott. Igazságtalanok volnánk, ha ellentételezésként, az adományokat nem sorolnánk fel. A településen az 1950-es években létesült egy gimnázium. ami már akkor is kicsi volt, amikor boldogan vágták át a szalagot az avatásnál. Épült egy áruház, egy szálloda, melyeknek mindenki „kijáró,ja” volt, csak az nem, aki évek óta küszködik a súlyos hitelek visszafizetésével. Majd 1986. január 1-én „megkaptuk” a városi Magánbefektetők forradalma Igaz, ezek bő egyharmada csupán a nagy állami vállalatok magántulajdonba adásának anyagilag igencsak csábító lehetőségének engedett, és más részvény vásárlására nem is gondol. Mi több: ezek jelentős része nem is maradt hűséges megszerzett részvénytulajdonához. Az 1987-ben magánkézbe adott British Airvvays- nek eredetileg több mint egymillió tulajdonosa volt; ma mindössze egyharmaduk birtokolja az összes piacon levő részvényt. A British Gas 4,2 millió tulajdonosa mára 2,6 millióra apadt. Ezt a folyamatot még az .sem fékezte le, hogy most, 1990 ellején azok a British Gas- részvénytulajdonosok, akik az 1986-os kibocsátás óta megszakítás nélkül birtokolják részvényeiket, minden 10 részvény után ingyen kapnak még egyet. Talán nem meglepő az sem, hogy Angliában sokkal nagyobb arányban találhatók részvénytulajdonosok az irányító posztokon levők, illetve az értelmiségi foglalkozást űzők között, s jóval kevesebben vannak a hivatalnokok és a fizikai munkások. A részvénytulajdonosok 30 százaléka Londonban él (szemben az összlakosság 21 •százalékos arányával), és az összes részvénytulajdonos 90 százaléka lakik saját tulajdonában levő lakásban vagy házban. Végső soron — és ez minden bizonnyal így lesz Magyarországon is — a kereseti viszonyok a meghatározók. A heti 450 font fölött keresők 67 százaléka részvénytulajdonos; ez 48 százalékra csökken a 300—350 font között keresők esetében és alig 20 százalékra abban a körben, amelynek tagjai heti 100 és 200 font közötti ösz- szeget visznek haza. (Tőzsde Kurír) • 3, t£r*acshaz3. bevitess munkálatait kifogásolják. de ugyanakkor azt is. hogy a XVITI században épült műemlék épület a nagy átmenő forgalom miatt meg- repedezett. hogy a dolgozol: felét, ki kellett költöztetni hogy a csaladok személyi problémáival foglalkozó dolgozón, kívül illetéktelenek is hallgathatják a két emberre tartozó problémákat. Mind ezek ismeretében mégis meg csapolják forrásainkat. Igaz a mondás a gazdagok mes gazdagabbak, a szegények meg szegényebbek lesznek s a keserűség kerdezteh velünk. szabad-e egy városi tovább préselni, vagy van-o még „zsíros falat”, amelyre mások szemet vethetnek? Pedig a tokajiak is szép. kulturált városban szeretnének élni. jó utakon járni, a környékbeliekkel együtt helyben intézni ügyes-bajos dolgaikat. Néhány ilyen intézményi sikerült is „visszacsalni”, néhánynak meg is engedik, hogy tisztességesen működjenek, s néhánynak még ma is „betartanak”. Néhány intézmény telepítése ellen pedig tűzzel-vassal tiltakoznak a „megyén”, és a szomszédoknál is. Sokan tanácsolják, foglalkozzunk . idegenforgalommal. S igazuk van, hiszen a várost — még romjaiban is — egyre több külföldi keresi fel. Az idelátogatók sok mindent nem értenek, mint ahogy mi sem; hogy lehetett sg.v ilyen szépfekvésű, jóne- vü várost így elhanyagolni? S ismét felteszem a kérdést: ki tartja számon ma Tokajt? Talán Borsod- Abaúj-Zemplén Megye Tanácsa. Ha már pénzzel nem is, de talán majd menedzseli. Talán Magyarország, amely nem ismerte fel eddig, hogy milyen érték van földjén. S biztos, hogy a tokaji lakosok, akik mindent megtesznek a jövőjük érdekében. És hány település van így széles e hazában? Májcr János tanácselnök Menedzserképzés a felkeld nap országában rangot — ami számunkra a „legszentebb" —, mindezt kiengesztelésképpen. Igaz, városkörnyék nélküli városi státusszal büszkélkedhetünk, nehogy céljaink megvalósítása érdekében — a most divatos nyelven szólva — horizontálisan szerveződhessünk. S kezdetben ennek ellenére bíztunk, hiszen 300 férőhelyes kollégiumot építünk, és nem szabványméretű sportcsarnokot! A zsinagógát elkezdték felújítani, de az eddigi mecénások kivonultak a finanszírozásból, pedig művelődési ház nincs városunk-« ban, míg máshol erre a célra paloták épültek. Eljutottunk az annyira várt önkormányzatig akkor, amikor a helyben képződő forrásokból kell egy települést működtetni. Akkor, amikor a 4756 lelkes városban 9 regionális célt szolgáló oktatási és szociális intézmény van, melynek épületei a múlt századot dicsérik, és a város jövedelmét ezeknek a működtetésére, fenntartására fordítja. A helybeliek keserű„Ha valamiben segíthetek Magyarországnak, kész vagyok az ügy érdekében akár napi >*25 órát» is dolgozni". E nemes ígéretet Isamu Hi- rano professzor, a japán nagykövetség menedzserközpontjának vezetője tette diósgyőri látogatásakor. A professzort — aki kormányának megbízásából információkat gyűjt arról, mely területekre terjedhet ki egy Japán által tervezett, segítségnyújtási akció — előadását követően kértük egy beszélgetésre. — Professzor úr, az Ön feladata. hogy felderítse, miben tud hathatós támogatási nyújtani hazánknak Japán. Mit vár cserébe tőlünk az ön országa? — A közeledésnek nem ilyen indítékai vannak. Közismert, hogy a szocialista országok nyitását követően világtendenciává vált a Ke- let-Európa felé fordulás és mivel Japán a Nyugat részének tekinti magát, a fejlett tőkés országokhoz hasonlóan szeretné kivenni a részét ebből a folyamatból A z a célúnk, hogy a magyar vállalatok megtanuljanak a piacgazdaság körülményeihez igazodni. — Hogyan szándékoznak ezt segíteni? — Magyar szakemberek részvételével menedzser- képző tanfolyamokat szervezünk. hogy a résztvevők a helyszínen tanulmányozhassák a mi módszereinket. Az elkövetkezendő öt évben ennek folytatásaként több száz szakember ilyen irányú képzését tervezzük. — Milyen garanciákat lát arra, hogy jó tanítványok leszünk, hiszen a két nép mentalitása, kultúrája merőben eltérő, illetve milyen érdeke fűződik Japánnak ahhoz, hogy a náluk jól bevált rendszert átültesse? — Japán azért fordít nagy figyelmet a segítségnyújtásra. mert fejlett ország és Ki tartja számon ma Tokajt? lapén issziója: a lemaradok segítése
