Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-12 / 61. szám

XLVI. évfolyam, 61. sióm 1990. március 12. Hétfő Ára: 4,30 Ft ____________________ POLITIKAI NAPILAP V SjBMHMMM.HBIH1 I «MIT» "MSMMMIM'illMIHMJlgWMRMBiiyMMBMBMBBMHMHBHMMMBBWWMBaBB—i Szovjet csapatkivonás mától Hazaindultak az első alakulatok Megkezdődött a március 25-i választásokra a szava­zólapok nyomtatása. Először azokat készítik el, amelye­ken az egyéni képviselője­löltek szerepelnek a 116 vá­lasztókerületben. A pártlis­tákat tartalmazó szavazóla­pok nyomtatása csak márci­us 18-án kezdődhet, mivel március 17-ig van lehetősé­gük a pártoknak, hogy a lis­táikon változtatásokat hajt­sanak végre, illetve lista­kapcsolást jelentsenek be — közölte Mácsay József, a BM választási irodájának mun­katársa. Elmondta, hogy azok a pártok, amelyek a szava­zást megelőzően legalább 8 nappal közlik listájuk kap­csolását, a listájukra leadott összesített szavazatok ará­nyában szereznek mandátu­mot. ,A bejelentéssel egyide­jűleg azonban közölni kell a választási bizottsággal, hogy az egyes jelöltek milyen sor­rendben jutnak mandátum­hoz. Az esetleges listakap­csolások tényét az adott te­rületi választási bizottságok nyilvánosságra hozzák. Mácsay József szólt arról is, hogy március 19-én tech­nikai főpróbát tartanak. A 176 egyéni, illetve a 20 te­rületi választókerületbe te­lepített számítógépeket be­kapcsolják az országos rend­szerbe. A szavazatszámláló bizottságok ezen a napon „vizsgáznak" a jegyzőköny­vek kitöltéséből is, ugyanis ezek adatait beviszik a szá­mítógépekbe. A választási iroda munka­társa hangsúlyozta, hogy azok is választhatnak, akik esetleg elvesztették kopog­tatócédulájukat, hiszen a cé­dula csupán értesítés arról, hogy az illetőt felvették a választók névjegyzékébe. A személyi igazolvány felmu­tatása azonban mindenkép­pen szükséges a szavazás­kor. Azoknak a választópol­gároknak viszont, akik 1989. december 31. óta megvál­toztatták állandó lakóhelyü­ket, a korábbi lakcímük sze­rinti illetékes tanácstól kell igazolást kérniük arról, hogy törölték őket a választók névjegyzékéből. Ezt az iga­zolást március 25-én már az új állandó lakóhelyen törté­nő szavazásnál kell bemu­tatni a szavazatszámláló bi­zottságnak. (MTI) mmmmwmmmmmmmim&mmm Ma megkezdődik a szovjet csapatok kivonása: a sort a Déli Hadseregcsoport veszp­rémi gépesített lövészegysé- génék együk zászlóalja nyit­ja meg. A közelben lévő h'ajmáskéri vasútállomáson rakodnak be az alegység páncélozott szállító harcjár­művei, s mintegy 300 kato­nával együtt indulnak el az első szerelvények a Szovjet­unióba. Erről Kéleti György ezredes, a Honvédelmi Mi­nisztérium szóvivője tájé­koztatta az MTI munkatár­sát. Azzal kapcsolatban, hogy máris olyan hírék tér jengé­nek, miszerint 'a jövő év jú­nius végéig újabb szovjet katonák érkeznék Magyaror­szágra, elmondta: a kikép­zési terveiknek megfelelően, május végéig leszerelnek és visszatérnek hazájukba a szolgálati idejüket Magyar- országon letöltött szovjet sor­katonáik. Helyettük június 'közepéig mintegy 10 ezer szovjet katona érkezik, a le- szerelőkmél jóval kevesebb. Csak azokhoz az alákulatok- hoz jönnek, amelyek 1990 júniusánál később hagyják el hazánkat. A leszerelők mamwwmwBiwswwswsi helyére elsősorban a külön­böző harc- és gépjárművek vezetői, illetve a fpntosabb harci, technikai eszközök kezelői érkeznek, akik nél­kül a kivonás további terv­szerű végrehajtása elképzel­hetetlen lenne. Tehát nem létszámnövekedésről, hanem a szükséges állomány váltás­ról van szó. A szóvivő elmondta azt is, hogy a szovjet fél kezdemé­nyezése alapján, a magyar— szovjet vegyes bizottság, amely a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásá­val összefüggő, elsősorban a lakosságot és a polgári szer­veket érintő vitás kérdések kivizsgálásának és megoldá­sának szerve, felhívást adott ki. Ebben értesíti az érde­kelt magyar kereskedölmi és más gazdálkodó szervezete­ket, hogy a Déli Hadsereg­csoportnál érvénye^ rendsza. bályok szerint a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szov­jet csapatok árut — ideért­ve az építőanyagokat is — csak készpénzfizetéssel, vagy az árucikk ellenértékének előzetes átutalásával vásárol­hatnak. (MTI) Fiatal demokraták gyűlése Sárospatakon A Fidesz választási nagy­gyűlést tartott tegnap este Sárospatakon. a Comeníus Tanítóképző Főiskolán, melynek előadója dr. Fodor Gábor, a párt Országos Vá­lasztmányának tagja volt. Az előadó egy rövid törté­nelmi visszapillantással mu­tatta be a Fidesz eredmé­nyeit. melyeket a „kommu­nista állampárttal” folytatott harcban ért el. Kihangsúlyozta: a kom­munista párt mindig mást akart, mint a nép. ezért rá kellett kényszeríteni a vál­toztatásokra, így nem a re- forrrikoimmuinístáké a fősze­rep a rendszerváltásban. A meghívott vendég ezt követően ia váltás állomásait sorolta föl: taz első állomás 1988. tavasza, amikor az el­Szigorúan végrehajtják a jrUgosz 1 á via i ha t á rátk el őhe ­lyeken a Szövetségi Végre­hajtó Tanács azon rendelke­zéseit, amelyek szerint a külföldiek az utazáshoz szükséges holmikon kívül csak apróbb ajándékokat vi­hetnek be az országiba, a ju- goszlá v álla m p óig ár ok na k pedig 50—65 százalékos vá­mot kell fizetniük minden .olyan, poggyászukban levő áruért, amely nem tekinthe­tő személyes holminak. Mindezek hatására a hét vé­gén a horgosi, a kelebiai és lenzékiek tüntetést szervez­tek a kommunista párt azon politikája ellen, amely a 'ha­táron túli magyarsággal nem törődött. Ennek legfontosabb megnyilvánulása Aradon történt, amikor Grósz Ká­roly Ceausescuvál találko­zott és a szívélyes megbe­szélésen gyákorlatilag kapi­tulált. A második állomás a bős—nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás sorozata, melynek üzenete az volt, hogy elég már a dolgozó emberek pénzéből finanszí­rozott felesleges beruházá­sokból. Ennek .ellenére 1988- ban a Parlament megszavaz­ta a vízlépcső építését. Az előadó fontos esemény­ként értékelte 1989. március 15-ét. ahol úgy döntöttek az ellenzékiek: nem ünnepel­a tompái határátkelő ma­gyar oldalán szinte állandó­sult a 10-*-12 órás várako­zás. Gyakorlatilag szinte nem is akadj olyan beutazó, akinél csak apróbb ajándé­kot találtak volna a min­dent átkutató vámosok. Szombaton Kelebiánál 800, Horgosnál 4000 turistát nem engedtek át, mivel nem vol­tak hajlandók arra, hogy csomagjuk többletét, a ren­deletnek megfelelően, letét­be helyezzék. Részkénéi a jugoszláv határhoz vezető út mentén és a betorkolló Dr. Fodor Gábor előadását tartja nek együtt azzal a párttal, aki nem engedte korábban megünnepelni méltóképpen az ország nemzeti ünnepét. 1989. június 16., Nagy Im­re temetése az a nap. — folytatta a történelmi ese­ménysort az előadó —. ami­földutakQn több száz szov­jet, lengyel és román gép­kocsi vesztegel. Az ottani vámhivatal parancsnoka az MTI tudósítóján'ák elmond­ta, hogy akadtak olyanok, akik négyszer is megpróbál­tak átjutni Jugoszláviába, de mind an n y.iiszo r e re dmé ny te - lenül. A szabálytalan parko­lások miatt megnőtt a bal­esetveszély, több esetben csak a rendőrök segítségével tudták helyreállítani a ren­det. Az átjutni szándékozók értetlenül, felháborodva, de tovább várakoznak. (MTI) kor a kommunista párt „megsemmisült” a Hősök te­rén. Itt hangzott el Orbán Viktor híres beszéde, mely­nők lényege az volt: a szov­jet csapatokat vonják ki ha­zánkból. Ezt akkor nem ke­vesen átszeli stílusnak, a valóságtól elrugaszkodott követelésnek minősítették. Végül az 1989. novemberi népszavazást említette ki­emelkedő eseményként dr. Fodor Gábor, ahol a nép ki­fejezte akaratát: a munkás­őrség feloszlatása, a párt- allapszervezetéknek a mun­kahelyekről való kivonulása, a kommunista párt vagyon­elszámolása mellett voksolt, és amellett, hogy a szabad választások előtt ne legyen elinök v á 1 asz tás M agya rarszá- gon. Az egyórás késéssel kez­dőit nagygyűlésről, amelyen körülbelül félszázan vettek részt — a lapzártára tekin­tettel — ennyit tudtunk tu­dósítani. (zelei) ....................................... ­.................... T orlódás a jugoszláv határátkelőhelyeken Szigorúan végrehajtják a vámellenőrzést Habsburg Ottó beszédével március 11-én befejezte a Mar* Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott kongresszu­sát a Páneurópai Unió. (MTI-fotó) Befejeződött a páneurópai kongresszus Budapesten Mayer Mihály pécsi püs­pök több nyelven celebrált szentmiséjével kezdődött a páneurópai kongresszusi program zárónapja vasárnap az egyetemi templomban, majd a Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen a Magyar Demokrata Fórum, a Ke­reszténydemokrata Néppárt és a Kisgazdapárt vitafóru­mával folytatódott, amelyen dr. Habsburg Ottó elnökölt. Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, beszédében hangsúlyozta, hogy szervezetüket olyan hazafiak alkotják, akik a Szent István-i gondolat jegyé­ben képzelik el a népek, nemzetiségek együttélését. Kitért arra, hogy ,a demok­rata fórum megalakulásától kezdve a magyar ellenzék gyűjtőhelye volt. Keresztes Sándor, a Kereszténydemok­rata Néppánt nevében ki­emelte az európai keresz­ténydemokrata pártok máso­dik világháború utáni újjá­építő tevékenységét, s sze­repüket egy új politikai köz- gondolkodás ki alak u 1 ásá’b an. Hangsúlyozta, hogy elődjük, a Demokrata Néppárt sem­milyen fenyegetésre nem vett részt az 1947-es párt- koalícióban, tisztán élte meg az elmúlt korszakot. Vörös Vince, a Kisgazdapárt elnö­ke elmondta, hogy 60 éves múltra visszatekintő párt­juknak sok üldözésben volt része, mert a nyilasmozga- lommal éppúgy szemben áll­tak. mint a kommunizmus­sal]. Most lehetőség nyílik a régi rendszer leváltására, ám kívánatos, hogy ne le­gyenek bariikádlhiarcok az új pártók között. A hozzászólások között volt olyan, .amely a szerze­tesrendek ügyére hívta fél a figyelmet, míg egy másik felszólaló meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a kereszténység ilyen nagy hangsúlyt kap a páneurópai elvekben. Dr. Habsburg Ottó zársza­vában kijelentette: óriási fe­lelősség hárul a választások után hatalomra jutó pártok­ra, mivel ők vezetik vissza Európába Magyarországot. Reményét fejezte ki. hogy még az idén tagjai lehetünk az Európa Tanácsnak. (MTI) ai ünkormáRYzatok választásáról A* önkormányiatokiál sióló törvény elokésritésén dol­gaié torvényelökésiitŐ bizottság vasárnap a BelOgymi- nisitériumban többórás vitát folytatott a* Önlcormőny- xati képviselőtestületek valósításának módjára vonat- koió koncepció terveietéröl. A szabályozás nagy fi­gyelmet szentel az eltérő he­lyi viszonyoknak. A nagyvá­rosokban ugyanis a pártok­nak már kialakult szervezeti rendszere és jelentős taglét­száma van. A kistelepülése­kén azonban elsősorban nem pártpolitikai szervezetek mű­ködnek, hanem a helyi tár­sadalom újonnan alakuló, különböző jellegű érdekkép­viseletei, önkormányzati egyesületei. Ennek megfele­lően lényeges eleme a ter­vezetnek, hogy a törvény ne teremtsen lehetőséget mes­terségesen túlpolitizált vá­lasztásokra. A vitában fel­szólaló, különböző pártokat képviselő szakértők a sza­bályozás lényeges kérdésé­nek tartották, hogy a helyi akarat maximálisan érvé­nyesüljön, s olyan nyitott koncepció készüljön, amely nem akar semmit rá­erőszakolni a településekre és a pártokra. Az önkormányzati válasz­tási törvény koncepciója egyébként a Polgári és Poli­tikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglal­takra épült. Igv a választó­jog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos. A helyi képviseleti testületek létszámát, a haté­kony és demokratikus dön­téshozatalt szem előtt tart­va, településtípusoktól füg­gően 9—67 személyben ha­tározza meg a javaslat. A bizottság tagjai lényeges elemnek tartották, hogy a törvény intézkedik a nemze­tiségi, etnikai és más kisebb­ségek jogainak védelméről is. Az elképzelések szerint a választásokon jelöltként in­dulhat mindenki, akit az (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents