Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-11 / 60. szám
1990. március 11., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Vállalkozók, munkanélküliek, jogszabályok Önálló Gazdasági Kamara alakult Észak-Magyarországon i Ml. m Miről árulkodnak a számok? A felgyorsult politikai reformfolyamattól alaposan elmaradt ai elvárható gazdasági változás, amely bizony a megye munkaerő-gazdálkodásában is éreztette nemkívánatos hatását. Ez pedig abban csúcsosodott ki, hogy tovább nő-, vekedtek az előző években keletkezett foglalkoztatási feszültségek. Egyebek között erről beszélgettünk dr. Szegedi Lászlóval, a Borsod Megyei Szoigáitatóirada igazgatójával. — A megye népességmegtartó ereje, a lakosság foglalkoztatottsága, a gazdálkodó szervezetek pozíciója, az országos átlagot meghaladóan romlott — mondta bevezetőjében az igazgató. — A munkaerőhelyzetben kimutatható feszültségek és ellentmondások — az ugyanis, hogy egyszerre van jelen munkaerőhiány és munka- nélküliség — alapvetően a ■megye gazdasági struktúrájának, ezen. belül is főként a nehézipar túlsúlyának. „köszönhető”. — Az oly sokat hangoztatott központi és helyi intézkedések, amelyek a szerkezetváltás előmozdítását célozták, .sajnálatos .módon ■nem hozták meg a várt eredményt. A megye ipar- szerkezetében nem mentek végbe alapvető változások, ami arra enged következtetni, hogy ,a különböző kezdeményezéseket nem sikerült megvalósítani. — Milyen magatartás jellemzi ma a munkáltatókat? — Nagyon sok helyen általánossá vált a létszámcsökkentés, amely részben természetes módom, illetve létszámstop révén következik be. Ugyanakkor megfigyelhetők a gazdálkodó szervezeteken belüli átcsoportosítások, fizikai és nem fizikai .munkakörökben egyaránt. — Azt fis ki merem jelenteni, hogy a tartós munkanélküliség veszélye fenyeget megyénkben, amely szándékunk ellenére, az elkövetkező években tovább .növekszik. Természetesen, a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer segítségével igyekszünk a feszültségeket enyhíteni. így például az eddiginél is jobbam kiválnunk élni a munkaerő-közvetítés biztosította lehetőségekkel. ■Már eddig is bővítettük kirendeltségi hálózatunkat: a múlt év v.égére a szolgáltató- irodához tartozó körzetközpontok szárma tizenegyre növekedett. Időközben felmerült az a gondolat, amely szerint további három városban — Szikszón, Sajó- iszantpéteren és Put.ndkom — lenne szükség kirendeltség létesítésére. — Bizonyára sokan élnek a lehetőséggel, hogy a szolgáltatóirodához fordulhatnak ügyes-bajos dolgaikkal. — Ügyfélforgalmunk az elmúlt esztendőben több, mint ötven százalékkal emelkedett. Ezúttal azok voltak túlsúlyban, akik nem ren-_ -delkeznek mu nkavisz on nyal." — Ami a munkaerő-keresletet illeti, az igények fele szakmunkásokat jelöl meg, de elég sok betanított munkást is keresnek a vállalatok. A legtöbb igény Miskolcról és a városkörnyéki gazdálkodó szervezetektől érkezik. Feltűnően mérsékelt viszont a kereslet szakmunkásokból Encs, Mezőkövesd, Szerencs és Sátoraljaújhely körzetközpontokban. A munkanélküliek növekvő számát nagyobbrészt a •többszörösen hátrányos helyzetű rétegek (cigányok, az úgynevezett deviáns elemek, alacsony iskolai végzettségűek) alkotják. — Vajon a közhasznú munka bevezetésével enyhültek a gondok? — Azt éppen, nem mondhatnám. Bizonyos mértékben csökkentek ugyan az elhelyez k edés i fes zü.l tsége k, ám a foglalkoztatás hatékonysága megkérdőjelezhető. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük a kommunális munkát végzők összetételét, illetve az érintettek munkához való viszonyát. Az elmúlt esztendőben ösz- ■szesen 46 településen, vezették be a közhasznú munkát, amely alapvetően két területet ölel fel. Az egyik ilyen terület volt a hagyományos kommunális ágazat, ahol átlagosan 899 embert foglalkoztattak, a másik a humán szolgáltatás. Ez utóbbi területen csaknem 300-an jutottak munkához. — Beszéljünk az újrakezdők, pályakezdők részére adható vállalkozói kölcsönről. mint a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer ma legnépszerűbb, egyben legellentmondásosabb eleméről. — Valóban, a munkanélküli-segély mellett a legtöbb gondot az újrakezdők, illetve a pályakezdők által igényelt kölcsön jogosságának elbírálása, illetve folyósítása jelenti. A jogszabály hiányosságaiból adódóan irodánk és a pénzintézetek — elsősorban az OT.P — csak nagy nehézségek árán tud megbirkózni a tömegesen jelentkező igényekkel. Ráadásul nagy részüknek semmilyen foglalkozásuk nincs, iskolázottságuk színvonala is rendkívül alacsony. A vállalkozóknak csaknem a fele mezőgazdasági kistermeléssel, állattartással, seprűkötéssel kíván foglalkozni, mégpedig Özdon, Mezőasá- to.n és Miskolc környékén. Az igénylők száma meghaladta a 3300-at, közülük — a pénzintézetektől kapott információ szerint — 1910 személy kölcsönkérelmét elégítették ki, .több mint fél- milliárd forintból. — Mi a helyzet a munka- nélküliekkel? — Tavaly csaknem háromezren kértek munkanélküli-segélyt, közülük 1941-en igazolták jogosultságukat.. A segélyezettek .nagy része Miskolc, Ózd, Szerencs, Sátoraljaújhely, valamint Kazincbarcika városok, illetve a környező községek Lakói közül került ki. A munka- nélkül i -segélyben rés zesü 1 ő k Iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy több mint a fele legfeljebb nyolc általánossal rendelkezik. A fizikai dolgozók aránya 80 ‘százalék fölött van, ezen belül 17 százalékra tehető a szakmunkások és 36 százalékra a segédmunkások aránya. Ami pedig a .segélyezettek életkorát illeti, itt a 26—35 év közötti korosztály vezet. — Az év elején újabb jogszabályok láttak napvilágot. — Megjelent többek között a Minisztertanács rendelete a korengedményes nyugdíjazásról, továbbá az úgynevezett átmeneti munkanélküli- járadék folyósításának feltételeiről. A munkanélkülisegéllyel kapcsolatos minisztertanácsi rendelet módosító része egyebek között kimondja: A munkanélküli-segély összegének — a ■magánszemélyek jövedelemadója és a nyugdíjjáradék levonása nélkül számított — alsó határa a munkabérek legkisebb összegének 80 százaléka, illetve ha az utolsó ■munkáltatónál megállapított átlagkereset annál alacsonyabb volt, ezen átlagkeresetnek megfelelő összeg, felső határa a munkabérek legkisebb összegének háromszorosa ...” L. L. Növénybiológiai szenzáció Növénybiológiái szenzációnak számít, hogy a nyárias meleg hatására megkezdődött a szőlő rügyfalkadása a Mecsekalján. A szőlészeti és borászati ’kutatóintézet fajtagyűjteményében csaknem félszáz fajtánál észlelték már a jelenséget, sőt egyes szőlőfajtáknál két centiméteres hajtásokat is felfedezték. Ez a legkedvezőbb időjárás esetén is csak március végén, vagy április elején szökött megtörténni. Az Intézet .igazgatója, Dió- íási Lajos tudományos kutató elmondta: 1949-től regisztrálják a szőlő különböző fejlődési szakaszainak időpontját, azóta ilyen korai rügyf.aikadásra nem volt példa. Mindez a rendkívül enyhe időjárás következménye. A vidéken teljes virágzásban vannak a mandülafák. s már virágzik a kajszi és a cseresznye . is. Tagvállalati ülést tartott Miskolcon a Magyar Gazdasági Kamara észak-magyarországi bizottsága. A gazdasági szféra- legátfogóbb érdekképviseleti szerve a Magyar . Gazdasági Kamara, amelynek vezetése már 1989 végén célul tűzte ki, hogy a kamarai munka fejlesztése érdekében területi bizottságait jogi személyiségű1, tartományi kamarákká alakítja át. Az átalakítás döntő eleme, hogy a Regionális Kamara az elsődleges fórum minden olyan kérdésben, amely térségünk gazdasági problémáival összefügg, tekintet’*’ nélkül arra, hogy az helyi vagy kormányzati döntéskörbe tartozik. A munka A közelmúltban rehabili- tálási konferenciát rendezett a Magyarországi Németek Szövetsége. A konferencia munkajának középpontiában az 1944—45-ben, a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt németek rehabilitálása és .kártalanítása állt. A konferencia állásfoglalást fogadott el. Ebben egyebek között kinyilvánítják, hogy a szovjet katonai parancsnokság 1944. december 22-én kelt 0060. sz. titkos parancsa alapján a szovjet katonai hatóságok, és a Debrecenben megalakult Ideiglenes Magyar Kormány közötti megállapodás alapján 60—65 ezer, zömében fiatal nőt és férfit hurcoltak a Szovjetunióba. Az akciókat tartalmi fejlesztésével személyi és technikai feltételrendszer-bővülés is együtt jár, hiszen irodanyitás, megyei képviselet létrehozás;) történt Salgótarjánban és Egerben; .valamint a Kamara miskolci központját, is bővítik. A Regionális Kamara megalakulásától a tagvállalatok elsősorban azt várják, hogy bővüljön és konkrétabbá váljon a kamarai információs rendszer, szélesedjen a kamarai szolgáltatási kör, erősödjön a régió nemzetközi kapcsolatrendszere. A Kamara kiemelt feladata lesz a jövőben a privatizációs folyamatok elősegítése, a piacgazdaság felépítésében a helyi hatóságok is támogatták. A „malenki robot”- ból az esetek többségében 1—5 évig tartó súlyos kényszermunka lett. az elhurcolták egynegyede-egyharmada sosem fért vissza, de a visz- szatérték fele is súlyos károsodást szenvedett egészségében, a későbbi jogsértésekről már nem is beszélve. A konferencia állásfoglalása szerint a rehabilitálással kapcsolatos 'tavalyi országgyűlési határozat és minisztertanácsi rendelet csak részben fogadható el. Eltér az eredeti ígéretektől, s több más vonatkozásban is méltánytalan. Ezért a konferencia további intézkedéseket sürget .az Országgyűléstől és az állami szervektől. való közreműködés. Ennek érdekében a Kamara hamarosan közzéteszi etikai és piaci kódexét. A tagvállalati ülés megvitatta és elfogadta a testület elmúlt időszaki tevékenységéről végzett beszámolót, kisebb kiegészítésekkel jóváhagyta az önálló Kamara alapszabályát, és új elnökséget választott. Az ■ Észak-magyarországi Gazdasági Kamara elnöke: dr. Tol.nay Lajos, a Dimag Rt. vezérigazgatója, társelnökei : Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója, Vá- radi János, az Egervin Bot- kombinát vezérigazgatója. Ügyvezető titkára Bihall Tamás lett. Így például egyebek között követelik, hogy minden elhurcolt, és az internálás alatt a Szovjetunióban született személy kapjon havonta 500 forintot, nyugdíj- jogi helyzetétől függetlenül. Vagy íme egy másik követelés: az elhurcolásban eltöltött. idő arányában minden igényjogosultat egyszeri anyagi kártalanításban kell részesíteni. A rehahilitálási konferencia és a Magyarországi Németek Szövetsége az állás- foglalás megvalósításához levélben kérte Németh Miklós. miniszterelnök segítségét és személyes közbenjárását az illetékes magyar hatóságoknál. f-----------------------------------------------------------------------------------------A SZIKSZÓI BÉKE MGTSZ 1990. március 13-án 10 órakor gépárverést rendez Árverésre felkínált gépek: 2 db MTZ—80 erőgép 1 db IFA—W50 terepes, billenős gépkocsi 1 db IKARUS—211 busz (friss műszakival) 1 db T—150 K erőgép (nem üzemképes állapotban) 1 dl) E—.301 fűkasza 1 db UNHZ—1750 rakodó Az árverés helye: Szikszó, Kassai út 10. (A Park étteremmel szemben) Ügyintéző: Nagy Gyula műszaki főágazatvezető Telefon: 46 89-298: Szikszó 105.------- ■ ..J B urgert Hóbort leköszönt Ha röviden lehetne (vagy kellene) ösz- szefoglalni egy nagy formátumú ember életét, munkáját, ennyit mondanék róla: jött, látott, győzött — és elment. Erről az emberről beszéltek és beszélnek sokat, mindent mondtak is rá, jót-rosszat. Egyet nem lehetett tenni vele kapcsolatban: hallgatni. Mert ő mindig izgett-mozgott, érvelt, meggyőzött, politizált, civakodott, de tétlenkedni senki nem látta. Nem szeretném dicsérni, szentimentálisán visszasírni, a maiak némelyikével átkozni, csupán emlékezni munkájára, amelyet közvetve-közvetlenül tizenkilenc éven át magam is végigkövettem (sokszor saját bőrömön is). Mert a kezdet kezdetén, amikor a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója lett, jó néhány mezőgazdász agyát teljesen átprogramozta. Még a hetvenes évek elején — friss diplomásán hallottam valami termelési rendszerről, ami azonban semmiféle szakirodalomban nem volt található. Hülye neve is volt (CPS), így gyakran emlegették a tudálékosabbak. hogy hatalmas lehetőség van e rendszerben, mely iparszerű kukoricatermeléssel foglalkozik. A mezőgazdasági üzemek vezetői meg egy megszállottról beszéltek, aki százezer hektáron akarja megvalósítani ezt az amerikai módszert Magyarországon. Oda kellett figyelni a nevére, mert állandóan egy makacs hadakozó emberről beszéltek, akit Burgert Ró- bertnek hívnak. És az elnökök, állami gazdasági igazgatók egymást faggatták: ,.— Ti is beléptek a CPS-be?” Aztán végre alig háromezer hektáros téeszünk is tagja lett a Bábolnáról (akkor még Nagy- igmándról) szervezett Corn Production System — termelési rendszernek, amelyet országos népszerűsége nyomán végre Iparszerű Kukoricatermelési Rendszernek kereszteltek. Észveszejtő tempóban kellett sutba vágnunk akkori ismereteink nagy részét. Ez az ember szinte mániákusan irányította a legeldugottabb falvak elnökeit-agronómu- sait is. Nyugati gondolkodásmódban nevelkedett szakembereit küldte szerteszét az országba, ismertették a hihetetlennek tűnő terméseredményeket, melyeket igenigen fegyelmezett zárt. technológiával meg is valósítottunk. A szemléletváltásba igen sok szakember bele is rokkant (ő évente több száz mérnököt-technikust próbált ki, míg maradt belőlük négy-öt, azok aztán minket, gyakorló szakembereket nyüstöllek, amíg bele nem szoktunk a rendszerbe. És lassan, de igen-igen biztosan jöttek a „csodák” is. Egy nyolcvanhat hektáros kukoricatáblán 1974-ben elértünk 105 mázsa májusi morzsolt termést hektáronként. Magunk sem hittük. És ma már a nyolctonnás termés egy átlagosnak mondható. A gépek pedig? Nyugatnémet, amerikai . . . melyik milyen. Traktorosaink gyönyörű munkát végeztek a kis, fürge IHC-traktorral, csodás kukoricasorokat varázsoltak éjjel-nappali vetés után a Cyclo-vetőgéppel, ha pedig a gazdasági kényszer úgy kívánta — magyar két-há- romszáz lóerős traktorokkal árasztotta el a rendszer partnereit. Az egyszerű termelésirányítóknak minden évben háromnapos konferenciát szervezett, ott Nagyigmándon, később Bábolnán és magam is részese lehettem olyan világhírű tudósok előadásának, mint például Üjvárosi Miklós. Szervezett Burgert Róbert olyan tanfolyamot, ahol több mint százötven kérdésünkre válaszolt. Az új szemléletű növénytermesztés mellett az állattenyésztést sem hagyta „békén”. Mindent behívott, amit a haladó világ elfogadott, átvételre javasolt. A bábolnai csirke, a tojás, a sertés, a juh ma már az ország nagy részén elterjedt. Szemléletét — több-kevesebb sikerrel — a szomszédos országokban is megpróbálta terjeszteni. Szakemberei a világ legmodernebb számítógépein dolgoznak. Elismerték vagy utálták politikai munkáját, de hidegen, megjegyzés nélkül senki sem hagyta. Abszurd ötleteit munkatársai szinte egyik napról a másikra valósították meg: határszemléltet szervezett helikopterről, húst exportált a Közel-Keletre, csirkegyárat Dél-Amerikába. repülőteret akart saját kombinátjába. Ezrek mezőgazdasági- ökonómiai szemléletét alakította évről évre. S közben felnőtt mellette néhány olyan nemzedék, amely a nagyüzemi termelés lehetetlen helyzeteiben mindennap bizonyít. Talán még azzal is, hogy őt — éppen őt — saját módszerével arra kényszerítette, hogy ha tetszik, ha nem. a stafétabotot átadja egyik napról a másikra. Ezért mondtam én az elején, hogy Burgert Róbertról lehet beszélni elismeréssel, átokkal, csak éppen hallgatni nem lehet Róla. Mert munkája nyomán ott vibrál a nyughatatlanság, a keresés, a naponta megélt kudarc és öröm, ami összefonódott Bábolnával és Burgert Róbert személyével. (bekecsi) A Magyarországi Németek Szövetségének állásfoglalása