Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-07 / 56. szám

POLITIKA! NAPILAP Barcikai terv Fedett uszoda és gyermekhotel Tegnap ülést tartott Ka­zincbarcika Városi Tanácsa. Amíg más városok szinte a kétségbeesés határán vannak, úgy tűnik, északi vegyészvá­rosunkban nyugodtaibb a helyzet a tanácsi költségve­tést illetően. A Városi tanács pénzügyi terve ugyanis azzal számol, hogy az idén 1 mil­liárd 214 millió forint bevé­telre tesznek szert (ebből 506 millió a saját bevétel, 372 millió az állami támoga­tás, s 257 millió a társada­lombiztosítási finanszírozás), s ezt a pénzt kiadásiként el is költik. Ami a kiadásokat illeti, ,933 millió kell a város működéséhez, 383 millió bé­rekre, 197 millió fejlesztések­re és így 'sorolhatnánk tovább. Tárgyaltak a tanácstagok a városi fedett uszoda meg­valósulásáról is. Ezzel kap­csolatban az egyik legfonto­sabb dátum: a generálkivite­lező ÉÁÉV-nek 1991. szep­tember 30-ra kell a próba­üzem megkezdéséhez szüksé­ges állaipotokait megteremte­nie. Tájékozódott a testület a város fennállása 35. évfordu­lójára készített program végrehajtásáról, a ,,Tiszta, szép környezetért'’ pályázat legeredményesebb résztvevői jutalmakat kaptak. Az árusító- és egyéb fül­ke, pavilon, valamint az in­ga tinn- nyilván t a rtásba n ren- dezetlen területeken lévő .ga­rázsok tulajdonosait érinti a köz tér ül et-h as zn á la t i d íja k jelentős emelkedése tavaly­hoz képest. A tanács úgy foglalt- állást, hogy a díjakat szakaszosan emeli, mivel az egyszeri díjemelés jelentős terhet róna a tulajdonosokra. Nem mintha a szakaszos díj­emeléssel nem így volnának. Hiszen, aki például tavaly egy 30 négyzetméteres .pavi­lonért évi 10 800 forintot fi­zetett, az idén már 27 ezer, jövőre pedig 40 500 forintot fizet majd ... Kazincbarcikán egy 1986- os tanácsrendelet alapján ed. dig többen vettek igénybe személyi tulajdonú lakás épí­téséhez, vagy vásárlásához olyan pénzügyi támogatási, amellyel tulajdonképpen in- kolatlanul jutottak pénzhez. Ez ellentétes volt a pénzügyi támogatási rendszer alapvető céljával. Ennek most már vége. mivel a tanács módo­sította a vonatkozó tanács­rendeleteket. S még egy igen érdekes helyi döntésről, amelyről a végrehajtó bizottság számolt be a tanácsnak. Eszerint a város V. Sz. Bölcsődéjében április ,1-től 20 férőhelyet gyerm ék h o telkén t h aszn osí - tanak. Itt szakképzett gondo­zónők felügyelete alatt gye­rekek tölthetik el a naipot. Sürgős megoldás kell Kommunális hulladékgazdálkodás Napjaink egyik legégetőbb gondja a hulladékok ártal­matlanítása — mondta dr. Szaladnya Sándor, a MTESZ Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyéi Szervezetének elnöke a székházütóban tegnap, nagy érdeklődés mellett meg­tartott tanácskozás kezdetén. Dankó Gyula, a környezetvé­delmi bizottság vezetője olyan, zártkörű szakmai megbeszélésnek minősítette az ankétet, amely szándé­kaik szerint hozzájárulhat a sürgetően szükséges tanácsi döntés előkészítéséhez. Valóban, .Miskolc és térsé­ge egyik legégetőbb kérdésé­ről volt szó. Arról, mit kezd­jenek az egyre szaporodó mennyiségű .kommunális hul­ladékkal: tárolják, komposz­tálják, elégessék? Hol tehe­tik ezt, s mindez mennyibe kerül? Az „égető” gondokra az ankét „csak” javaslatokat adott. A hulladékelhelyezés mai, mára kialakult helyzetét Jírkovszky Imre, a Miskolc Városi Tanács osztályvezető főmérnöke Ismertette. El­mondta, hogy a Hejőcsaibai Cement- ;és Mészművek mel­lett 1973-tól működő lerakó­helyen a hulladékmennyi­ség tulajdonképpen már 1980-ban meghaladta az ere­detileg tervezettet. Minden erőfeszítés ellenére is ez a hely már csak 1992-ig üze­meltethető. Ennek tudatában a város vezetése időközben több és több irányú megoldás kere­sésével próbálkozott. 1981- ben még a mostani, a ná­dasréti lerakóhely bővítését tervezték, de ez az elkép­zelésük az avasi lakótelepen és a Hejőcsabán élők ellen­állása miatt nem valósulha­tott meg. 1982-ben a ,bükk­aranyos! Endre-völgyet kép­zelték el új lerakóhelyként, de a helyi állampolgárok til­takozása következtében ez a megoldás is lekerült a napi­rendről. 1984-ben ismét újabb tanulmányók .készül­tek, és szaporodtak azóta is az elképzelések, egészen napjainkig. Megoldás mára sincs. Ma úgy látszik, hogy Miskolc város és térsége hulladékelhelyezési gondja csak valamilyen korszerű ár­talmatlanítási móddal old­ható meg. Az ezekre vonatkozó elkép­zelések közül háromféléről hallottunk az anikéton. Ru­dolf János, a Biohumusz Kö­zös Vállalat igazgatója tar­tott tájékoztatót a hulladé­kok komposztálással történő ártalmatlanításáról. A kom­munális hulladékok ártal­matlanítása, égetéssel címmel Bánhidi János hulladékhasz­nosító főmérnök tartott elő­adást. A miskolci hulladék- lerakó helyek lehetőségéiről, az eddigi tapasztalatokról és a további elképzelésekről Bán István, az Északterv vezető tervezője számolt be. A háromféle elképzelés is­mertetését hozzászólások kö­vették, és élénk vita alakult ki. Ügy tűnik, hogy a, ta­nácskozás után tovább kell még keresni a szakmailag megalapozottabb és anyagi­lag is kivitelezhetőhb meg­oldásokat, mert a ,gond egy­általán nem csökken. (faragó) Á Bükkről volt szó Tegnap elnökségi ülést tartott Egerben a Mátra-Bükki Intéző Bizottság. A inátra-bükki üdülőkörzet hosszú távú fejleszté­si programjáról Szigeti Ernő, a Belügyminisztérium főosz­tályvezetője beszélt. Idén, a tavalyi 280 millió forint helyett csak 220 millió forint központi támogatás jut a kiemelt üdülőkörzetek fej­lesztésére. A Mátra és a Bükk ebből 25 milliót kapott. Szó volt róla, hogy egy regionális üdülési szövetség kellene, amelyben a ihclyi tanácsok vesznek részt. Megbeszélés a megyei tanácson Áz NSZK nagykövete Miskolcon Kétnapos látogatásra me­gyénkbe érkezett kedden dr. Alexander Árnot úr, az NSZK rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. A nagykövet programját a B.-A.-Z. Megyei Tanácson kezdte, ahol Szabó György, a megyei tanács elnöke és dr. Kovács László, Miskolc Város Tanácsának elnöke fo­gadta. ‘ A megyei tanács elnöke el­mondta, hogy válságövezet­A Kereszténydemokrata Néppárt Zemplléni Szerveze­te nagy érdeklődéssel kísért válasatási nagygyűlést tar­tott Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon. A két válasatási nagygyű­lésen vendégként résat vett a Holland Keresatényde- mokrata Tömörülés Külügyi Bizottságának tagja: Dres J. Gábor Dasingisz polgármes­ter és méltatta a két ke­reszténydemokrata párt test­véri kapcsolatát. Kifejtette, hogy a Kereszténydemokra­ta Néppárt 100 pontos prog­ramját messzemenően al­kalmasnak tartja az elkövet­kező idők erkölcsi és gazda­sági gondjainak a megoldá­sára. Dr. Hasznos Miklós, a párt főügyésze és kampány­vezetője tetszésnyilvánítá­sokkal többször félbeszakí­tott felszólalásában ismer­tette a Kereszténydemokrata Néppánt programját, és a nek számít megyénk, mert a jövedelmek itt a legalacso­nyabbak, a munkanélküliek 12 százaléka e megyében van, és a nehézipar — mely jellemző a megyére — vi­lágviszonylatban is válság­ban van. A megoldás csak a struktúraváltás lehet, amely­re már terv is készült, ami három fő területet foglal magába. Ezek; az infrastruk­turális elmaradottság felszá­molása, távközlési hálózat, visszhangból örömmel kö­vetkeztetett arra, hogy a vá­llasatok körében jelentős igény mutatkozik a keresz- íténydemokráciára. A választási nagygyűlése­ken bemutatkozott a Sátor­aljaújhely székhelyű válasz­tókerület képviselőjelöltje: Rusznák Miklós, aki meg­köszönte a választóknak az ajánlási szelvények nagy számával kifejezett bizal­mát és programbeszédének fő gondolata a nép szolgála­tára irányuló szándék hang- súlyozása volt, amit Pál apostol szavaival fejezett ki: „Feledem azt, ami mögöttem van és nekilendülök annak, ami előttem van.” A sátoraljaújhelyi válasz­tási nagygyűlésen az elhök- lő Katona Rezső mutatta be a Zempléni Szervezet eddi­gi munkáját, míg Sárospata­kon a megyei területi listán képviselő jelöltként szerep­lő dr. Serfőző János elnö­költ. autópálya, stb. kiépítésével, új vállalkozási lehetőségek biztosítása és a szociális biz­tonság megteremtése. A nagykövet úr élénken reagált a felvetett nehézsé­gekre. Véleménye szerint: a kohászat, ha versenyképes akar lenni, akkor minőségi acélt kell a legmagasabb szintű technikával előállíta­ni az eladhatóság miatt. Ezenkívül náluk is a Ruhr- vidéken bezártunk több szénbányát, de nemzetgazda­ság-biztonsági okból mindet nem. A másik fő kérdés a szakképzettség és az átkép­zés kiemelt jelentőségű, egy­re több tudást követel meg a társadalom tagjaitól a megélhetéshez. A magasrangű vendég ér­deklődésére dr. Kovács Lász­ló elmondta, hogy a belváros rekonstrukcióját hat évvel ezelőtt kezdték, azonban az erre fordítható pénz a felé­re csökkent. Miskolc jövőjét nagyban meghatározhatja az a kereskedelmi tőke, amely nagyon komolyan érdeklődik. Ezután a diplomata láto­gatást tett dr. Kovács Endre római katolikus segédpüs­pöknél, aki az egyház napi feladatairól adott tájékozta­tást. Az egyházfő kiemelte, a várostól ingyen kaptak területet az építendő temp­lomhoz és bencés gimnázi­umhoz. Ezt követően Arnot úr dr. Kürthy Lászlóval, a Tiszán- innehi Református Egyházke­rület püspökével találkozott. Kölcsönösen hangsúlyozták a szegényeknek való nemzet­közi segítségnyújtás fontos­ságát, valamint a környezet- szennyezés fokozódása meg­állításának szükségességét. A püspök úr egyháza kellemes .gondjának minősítette a sá­rospataki kollégium haszná­latbavételét. <Z. Z.) TISZTELT ÉPÍTKEZŐK! KEDVES V^SARLÖK! ILYEN SZOLGÁLTATÁSUNK MÉG NEM VOLT Általános forgalmi adó (áfa) mentesen vásárolhatja családi háza építéséhez, bővítéséhez szük­séges falazati és tetőfedő cserép termékeinket, a kö­vetkező feltételek megléte esetén: 1. A Tisztelt építkező lakása építése, illetve bővítése esetén érvényes építési engedéllyel, illetve előzetes költségvetésével keresse meg a területileg illetékes Adófelügyelőséget. 2. Az Adófelügyelőség által kiállított igazolással a ki­szolgáló gyáregységeinkben várjuk Kedves Vásár­lóinkat konkrét igényeikkel, ahol ÄFA-mentesen vásárlásaikat biztosítjuk. Az Adófelügyelőség igazolásával együtt kérjük sze­mélyazonosságát. vagy más személy hivatalos meg­hatalmazását igazolni. A TÖBBI A MI DOLGUNK! ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI VÁLLALAT MÁLYI

Next

/
Thumbnails
Contents