Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-05 / 54. szám

1990. március 5., Hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 TÍMÁR ÉVA, Szabad Demokraták Szövetsége MILE LAJOS, Magyar Demokrata Fórum — 1958-ban születtem • Debrecenben. Egv Szatmár megyei kis faluban, Kisnaményban ne­velkedtem, édesapám ágazat­vezető volt a tsz-ben, édes­anyám pedig tanítónő. Ne­veltetésemnek is nagy szere­pe van abban, hogy érzékeny- vágyók a dolgos, egyszerű emberek gondjaira. Ök a kommunista diktatúra leg­nagyobb áldozatai. Debre­cenben jártam gimnázium­ba, itt végeztem el az egye­temet is a KLTE magyar— francia szakán. Eszköznek tekintem a műveltséget, a javító szándék és a szolgá­lat nagyon fontos eszközé­nek. 1988. óta vagyok a Her­man Ottó Múzeum irodalom- történésze. 1987-ben született meg a kisfiam, Ákoska. Mi­kor elvállaltam a közéleti szereplést, őrá is gondoltam: azt akarom, hogy, soha ne kényszerüljek zavartan el­kapni a tekintetemet, ha megkérdezi: mit is tettem annak idején. Olyan időszakot élünk, amikor mindennapjaink tele vannak feszültséggel, renge­teg tennivaló vár ránk, de végre esély van az igazi cse­lekvésre is. Gondjaink meg­oldásához áldozatokra van szükség, ám nem várhatók el újabb áldozatok ettől a meg­kínzott néptől, ha az embe­rek azt látják: nincsenek fe­lelősök, az átmenet arra volt jó, hogy eddigi uraink még hatalmasabbak legyenek, im­már a gazdasági életben, míg a nép élete egyre nehe­zebb. Olyan vállalkozói rendszert képzelek el, ahol nem a hatalom kegyeltjei számára nyílik meg á tér, hanem megfelelő hitel- és adópolitikával a rátermett emberek kezdeményező ked­vét növeljük. A mezőgazda­ságban csak a tulajdonosi szemlélet alapján kialakuló keretek jelenthetnek haté­konyságot. Olyan falvakat, városokat szeretnénk, ahol az emberek maguk választják meg vezetőiket. — Tíz évig éltem, dol­0 goztam Miskolcon — egy éve a budapesti Nemzeti Színházban játszom — talán sokan ismernek színpadról, szerepeimből. Rö­vid távoliét után, örömmel jöttem vissza, számomra új és megtisztelő szerepben, a Szabad Demokraták képvise­lőjelöltjeként Miskolc 3. sz. választókörzetében. Szeretném megköszönni a 2000 jelölőszelvényt, amit nevemre küldtek, köszönöm a bizalmukat és mindent megteszek, hogy érdemes is legyek rá. Nem egyeni ambíció, kar­riervágy hajt — hiszen az életben sok sikerben, meg­becsülésben volt részem —. de úgy érzem, ha ezekben a súlyos időkben az elkövetke­ző nehéz és felelősségteljes parlamenti munkában, tu­dásommal, tapasztalataimmal szolgálhatom a Szabad De­mokraták programjában meghirdetett békés rendszer- váltás ügyét, nem térhetek ki a feladat kihívása elől. Képviselni — annyit je­lent, mint ef?y közösség ér­dekeit, jogait érvényre jut­tatni. Ezért különösen fon­tos számomra, hogy részt ve­gyek a választókerület min­dennapos gondjaiban, segít­ve, támogatva választóimat. PIUKOVICS JÓZSEF, Kereszténydemokrata Néppárt TRUSKOVSZKY ANDRÁS, Vállalkozók Pártja — 1924. szeptember 5- 0 én születtem Mátétel- kén, sokgyermekes, ke­resztény paraszti csalódban. Középiskoláimat a Ciszterci Rend bajai gimnáziumában, míg egyetemi tanulmányai­mat a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem és ott szereztem általános mérnöki diplomát. 1949. óta dolgozom, mint vízépítő mérnök, előbb az ország nagyobb építkezésein kivitelezőként, így először Mohácson, majd az ottani építkezés leállítása után Ti- szalökön, Sajóbábonyban és Miskolcon, az akkori Vízépí­tő Vállalatnál, későbbi ne­vén, Közlekedési Építő Vál­lalatnál 12 éven át. 1961-ben megbíztak a Miskolci Víz­művek főmérnöki teendői­nek ellátásával, mely mun­kakört 1986. december 31-ig, nyugdíjazásomig láttam el. 1946-ban beléptem a Kisgaz­dapártba, amely párt később megszűnt és én azóta más pártnak tagja nem voltam. Az elmúlt év őszétől tevé­kenyen részt vettem a Ke­reszténydemokrata Néppárt miskolci megalakulásában. Negyven éve vagyok há­zas, egy leánygyermekem van, aki jelenleg még egye­temi tanulmányait végzi. 22 év óta vagyok állandó igaz­ságügyi szakértő, és nyugdí­jazásom óta a Garadna-völ- gyi Vízi Társulat ügyvezető igazgatói munkakörét töltöm be. Megválasztásom esetén sze­retném elérni, hogy hazánk­ban csak olyan állami beru­házások valósuljanak meg, amelyeket hozzáértő és fele­lősségteljes szakemberek ké­szítenek elő és amelyek meg­felelnek gazdasági teherbírá­sunknak, továbbá kizárólag a magyar nemzet felemelke­dését szolgálják. A KÉPVISELŐJELÖLTEK FIGYELMÉBE! Az Észiak-Magyarország folytatja az egyéni kép­viselőjelöltek bemutatását választókerületenként. Felhívjuk a pártok és a független képviselőjelöltek figyelmét, hogy a bemutatáshoz egy fényképet, s 25 sor (soronként 55 leütés) — a fontosabb életrajzi ada­tokat és a választási program leglényegesebb részle­teit tartalmazó — információt juttassanak el a szer­kesztőségbe, legkésőbb a következő határidőre: 4. sz. választókerület: március 5., hétfő, 12 óráig (megjelenés: március 6., kedd) 5. sz. választókerület: március 6., kedd, 12 óráig (megjelenés: márc. 7., szerda) 6. sz. választókerület: március 8., csütörtök, 12 órá­ig (megjelenés: márc. 9., pén­tek) 7. sz. választókerület: március 9., péntek, 12 óráig (megjelenés: márc. 10., szom­bat) 8. sz. választókerület: március 9., péntek, 12 óráig (megjelenés: márc. 12., hétfő) 9. sz. választókerület: március 12., hétfő, 12 óráig (megjelenés: márc. 13., kedd) 10. sz. választókerület: március 13., kedd, 12 óráig (megjelenés: márc. 14., szerda) 11. sz. választókerület: március 14., szerda, 12 óráig (megjelenés: márc. 19., hétfő) 12. sz. választókerület: március 19., hétfő, 12 óráig (megjelenés: márc. 20., kedd) 13. sz. választókerület: március 21., szerda, 12 óráig (megjelenés: március 22., csü­törtök) — Miskolcon sztilet- 0 tem, 53 éves vagyok. Elemi és középiskolá­mat Sárospatakon végeztem. Végzettségem: villamosmér­nök. Önálló villanyszerelő kisiparos vagyok 1977. évtől. Feleségem háztartásbeli; Mis­kolcon. az Avas-déli lakóte­lepen lakunk, bérházi lakás­ban. A Vállalkozók Pártja Miskolci Helyi Csoportjának az elnöke vagyok. Mint egyéni vállalkozó, úgy vélem, hogy annak a nagy társadalmi rétegnek a sajátos érdekeit elsősorban a Vállalkozók Pártja program­ja érvényesítheti, amelynek én is tagja vagyok. Célkitűzéseink között első­sorban a gazdaság fellendí­tése szerepel. Olyan körül­ményeket kell megteremte­nünk, amelyben a bérből, fi­zetésből élők jövedelmi vi­szonyai javulnak. A vállal­kozásoknak akkor van jö­vője, ha van fizetőképes ke­reslet. Alacsonyabb adókat, kedvezőbb hitelfeltételeket, adómentes beruházási lehe­tőségeket, önkéntes társada­lombiztosítást akarunk. Meg kell oldani a nyugdíjak ér­tékállóságát. Az új kezdő vállalkozóknak 3 éves adó- mentességet. Az alapvető kisipari és kiskereskedelmi tevékenységeknél be kell ve­zetni az adóátalányt, vagy a tételes adózást, kiváltva a teljes adminisztrációt. Me­gyénkben és városunkban súlyos gond a munkanélküli­ség. Olyan gazdasági intéz­kedésekre van szükség, amelyben a vállalkozók is új munkahelyeket teremthet­nek. De ehhez stabil belpoli­tikai háttér kell, amely csak a pártok, a nemzet összefo­gásán alapulhat. A vállalko­zók súlyát a szavazóurnák­nál dönthetik el mindazok, akik a holnapot a becsület­tel végzett munkával szer­zett, tisztes .jövedelem alap­ján képzelik el. VÉGH LÁSZLÓ, Magyarországi Szociáldemokrata Párt Harminckilenc éves, 0 inős. négy gyermek édesapja vagyok. Mun­kás csalódból származom. 1969-ben végeztem, mint villanyszerelő. 1980-ban mes­tervizsgáztam a szakmám­ban, 1985-ig, mint kisiparos tevékenykedtem. Jelenleg az ÉPFU-nál dolgozom szintén a szakmámban. 1989. janu­ár 19-től vagyok az MSZDP tagja és még abban a hó­napban életre hívtam a miskolci szervezetet. Előtte sem pártnak, sem politikai szervezetnek tagja nem vol­tam. Azért épp e pártot vá­lasztottam, mert a szocde- mek a múltban is és ma is a kisemberek, a bérből és fizetésből élők pártja. Tag­jaink 80 százaléka és jelölt­jeink túlnyomó többsége is ezek soraiból kerültek ki, tehát nem is képviselhetünk másokat. Szeretném elérni, hogy a terheket főként az előző rendszer haszonélvezői visel­jék, a becsületesen dolgozók (alkalmazott, mérnök, köz­gazdász, fizikai munkás) be­csületes bért kapjanak. Min­den szinten meg kell szün­tetni a kiváltságokat, a ki­emelt nyugdíjakat, Küzdeni fogok, hogy szűkebb hazánk kiemelt elbírálásban és jut­tatásban részesüljön. Ügy gondolom, hogy én, aki eddigi munkám során mindig a kizsákmányolt, túl­hajszolt kisemberek között dolgoztam, dolgozom, gond­jaikat, problémáikat isme­rem. megfelelőképpen tud­nám képviselni közös érde­keinket. Hitem és meggyő­ződésem, hogy a társada­lom e rétegének összefogá­sával közös erőfeszítéseink eredményre vihető. A szülőházban az édesanyjával. A szülőhely az életben a legfontosabb faktor „ ... útjaidat akármerre bolygod, 1 egy országot hordozol magaddal, ' ve­led jön egy makacs íz, egy halk \dal...” Az elmúlt szombat regge­lén — mintegy követve a hajnali háromkor véget ért, a mindig oly várt viszont­látás öröméből táplálkozó családi beszélgetést — Né­meth András még .mielőtt, az erdőre indult volna dolog­ügyben, azt mondotta a vá­lasztási körútját aznap el­kezdő, s töibbek között Megyaszóra is készülő fiá­nak, Németh Miklós kor­mányfőnek otthon, a szülői házban: „Ne felejtsd elmon-- doni a megyaszóiaknak, hogy ha én annak idején elfoga­dom Borbély- Lajos bácsi ajánlatát, aki feles művelés­re ajánlotta fel nekünk a megyaszói földjét, akkor te Megyaszón is születhettél volna.” A történet, s a Németh családon sokszor igaz barát­ként. segítő Borbély Lajos bácsi neve természetesen el­hangzott, méghozzá meleg, hálás szavak kíséretében a Megyaszói Általános Iskola zsúfolásig telt tornatermé­ben, ahol — nyilván ezért is, de nemcsak ezért! — Monok szülöttét éppoly sze­retettel, tisztességgel fogad­ták kicsik és nagyok, mint saját megyaszói testvérüket. A 74 éves Fegyverneki néni. aki könnyezve ölelte magához a kormányfőt, még azt is mondta neki: Ügy sze­retlek, mint saját, édes gyermekemet. Az Isten őriz­zen .meg ... „Most érzem, hogy sor­som a hazámnak sorsa, mint fához a levél, hull- tomig kapcsolva, mert nem madár .vagyok, ha­nem csak falevél, mely ha fája kidőlt, sokáig ö sem él." Gyökerek. Igen, a gyöke­rek. Ezt emlegette többször is — néha bizony a meg­hatottságtól elcsukló hangon — Németh Miklós. Nem tu- lom, másnak e Hernádtól keletre eső zempléni táj mit jelent. Ök értették, érezték egymást. Ezt láttam a sze­mekből, éreztem a simogatá- sokból. Nemcsak a karok, kezek simogatásából. a sza­vakéból is. Igen. a szavaké­ból. merit ott mos't többnyire olyan szavak hangzotttak el. amelyekkel békülni lehet. A miniszterelnök nagyap­ját idézve, mindenhol rövi­den, tömören beszélt, úgy is mondhatnám, kevés szóval. Nyilván á tápláló gyökerek­ből tudja: kevés szóból ért a magyar. „Megette a fene azt a politikust — emlegette hajdan nagyapám —, aki tíz perc alatt nem tudja elmon­dani, amit akar.” A miniszterelnök még afé- le választási fogásként sem ígérgetett. A felelőtlen ígé­ret nem szegényít ugyan, ám a be nem váltott ígéret megsemmisít — mondot­ta. Mindemellett volt szó földről, tulajdonról, adóról, gyermekvédelemről, kilába­lásról, munkamorálról, esély­ről a felzárkózáshoz, a hát­rányos helyzetű csodaszép táj jövőjéről. „Szép vagy ó hon, bérc, völgy változnak gazdag öledben. . ... Ám termé­szettől, mind ez lelketlen ajándék: Naggyá csak fiaid szent akaratja te­het.” Való. igaz. Reményt, esélyt nem feladva, s cselekedve. Megadta végre nekünk a sors, a világ, hogy hosiszú századok után végre ma­gunk, csak magunk dönt­sünk róla, hogyan akarunk élni. Ezt a történelmi lehető­séget nem játszhatjuk, el! Sem Pesten, sem Zemplén­ben. Ebben a halálosan ko­moly játékban az egviik nagy tét épp a mostani választás! Kísérve a miniszterelnököt a nap során végig erős böjti szélben, de reményt, tavaszt ígérő napfényben, végig az motoszkált bennem, mit je­lent Németh Miklósnak eg.v ilyen látogatás. Egy út a sok közül? — Nem — hangzott a vá­lasz. — Nekem a szülőföld, s a földijeim jelentik azt a jelzést, amit a kémiai fo­lyamatokban a lakmusz­papír. Megerősítenek hitem­ben, igazamban, meggyőz­nek tévedéseimről. A szülő­föld engem mindig helyes korrekcióra kényszerít. Hosszú volt a szülőföldi barangolás első napja. Ám élményekben, érzelmekben gazdag. Az esti hazatérés a szülőházba nyilván ugyan­azzal a tudattal történt az erdőből hazatért apa, s a választási kőrútról vissza­várt fiú részéről: a mára rendelt dolog elvégeztetett. Fárasztó volt? Lehet. Bár én azt hiszem: hasznos mun­kának nincsen fáradtsága. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László Javítaná az ellátást, ha... Az idei téli szezonra or­szágszerte összesen mintegy 36 ezer tonna burgonyát, 4 ezer tonna vörös- és fok­hagymát, 11 ezer tonna ve­gyes zöldséget és ugyancsak 11 ezer tonna almát és kör­tét tároltak a termelők és a kereskedelem. S bár ehhez összesen 100 millió forint tá­mogatást nyújtott, a kor­mányzat, ez nem bizonyult elégségesnek: több gazdálko­dó szervezet visszalépett, nem vállalta a téli tárolást. Ezért célszerű lenne a magánter­melőket és kereskedőket is hasonlóképpen ösztönözni — állítják az Országos Keres­kedelmi és Piacfelügyelőség szakértői, alapozva egy vizs­gálatsorozat tapasztalataira.

Next

/
Thumbnails
Contents