Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-29 / 74. szám
1990. március 29., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Két választás Szendrőn Meg februor középén kaptuk a hírt, hogy érdekesnek •gérkezik ar Aiuminiumárugyár 2-es számú, sxendröi gyárában a nagyvállalati tanács két, helyi tagjának a megválasztása. A választást délután kettőre hirdették meg, előtte azonban a jelöltek közül ketten - éppen akiket később megválasztottak - fegyelmi meghallgatáson vettek részt, A tétje ennek az volt, ha súlyosabb elmarasztalást kapnak, nem választhatók. Nos, a választás rendben lezajlott február 21-én: Mravik József főmérnök és fuhász László lokotos csoportvezető imponáló szavazati többséggel került az irányító testületbe. Azután isméf jöttek a hírek: hogy a látszólag szabályos szavazást meg kellett ismételni február 28-án. Az új választás Szendrőn derültséget keltett. Már csők azérl is, mert ugyanazt az eredményt hozta, mint az előző. — Kiderült, hogy az éppen leköszönő, előző vállalati tanács úgy rendelkezett, külön válasszanak az alkalmazottak és külön a munkások — mondja Mravik József főmérnök. Előveszi a rendeletet is, amiből ez kiderül; azzal együtt, hogy ha a gyár egy szervezeti egységnek tekinthető, rugalmasan kell érteni a törvény betűjét. S mert a szendrői gyárban csak 260- an dolgoznak, akár egy egységnek iis fegíogható a kis kollektíva. No, de a „szabál az szabál” mint köztudott. Pár nappal az első választás után megindítottak körbe egy papírt, amelyet végül is 51-en írtak alá, követelvén az ismétlést. így került sor lényegében az első választás eredményének megerősítésére. A következő nap összeült a gyár szakvezetése, hogy megvitassa a termelés dolgait. Az erről készült emlékeztetőben meglepve fedezem fel, hogy Juhász László lakatos-csoportvezető és Bernai Béla lakatos-csoportvezető írásbeli igazgató- helyettesi figyelmeztetést kap, s mellé levonják munkaidejükből azt, amit szabálytalanul a gyáron kívül töltöttek, továbbá három hónapon át nem kapnak csoportvezetői pótlékot. Meglepődik az érintett. Juhász László is: — Nézze, itt vám az én papírom, azon csak a figyelmeztetés és az ónalevonás szerepel. Ha elvonják a csoportvezetői pótlékot, az nekem öt és félezer forintot jelent három hónap alatt. A figyelmeztetést egyébként jogosnak találtam, nem is fellebbeztem. De most, hogy ilyen súlyos anyagi vonzata van, nem hagyhatom annyiban ! Ezt mondja Bernai Béla is, aki úgy nézi az emlékeztetőt, mint aki nem akar hinni a szemének. Ismét visszatérünk az okokra, miért is kapták ezt az egyébként enyhe büntetést. Még január 18-án a főmérnökkel és az ő engedélyével eltávoztak a gyárból — magánügyben. — Amíg szóba nem került, hogy beválasztanak a vállalati tanácsba, csak annyit kaptam érte, hogy „ejnye- bejnye”. Aztán amikor kiderült, hogy a kollégák jelöltek, ez úgy két hét múlva volt, máris ügy lett az eltávozásunkból. * Juhász László nem tud szabadulni a gondolattól, hogy mindez mem a véletlen műve. Valakinek nem áll érdekében, hogy a szend- rőiek megfelelő képviseletet kapjanak a vállalati tanácsban. De vajon miért? — Tudjuk, hogy hatalmi harc folyik a szendrői gyárban, az igazgató-helyettes és a főmérnök áll egymással szemben. Ez lent a műhelyben nem igen érinti, foglalkoztatja az embereket. Inkább az a gond, hogy alapvető szerszámok hiányoznak, akadozik az anyagellátás. Van úgy, hogy 4—(5 napot állunk emiatt és mégis hozzuk a teljesítményt — gondolhatja, hogy rá kell hajtani — méltatlankodik Juhász László. Majd elmeséli, az igazgató-helyettes felajánlotta, menjen a tmk-ba — kisebb pénzért, amikor eddig semmiféle kifogás nem volt a munkája ellen?! Hát világos, hogy nem vállalta! Miközben azon töprengek, miért annyira fontos a vállalati tanács, a főmónök két nevet említ: Burgert Róbert és Horváth Ede is vállalati tanácsi határozatra kényszerült nyugdíjba menni. Egyszerűen : annak vagyunk tanúi, hogyan értékelődik fel egy szervezet, miként nő a jelentősége. A másik lakatos, Bernai Béla is telve panasszal: — Ráadásul ez a második szavazás semmi nem volt, csak bejelentették, hogy szavazni kell... De nem is ez a baj! Mindenki tudja, hogy Juhász László és a főmérnök a munkások pártján van, hogy képesek értünk harcolni. Nálunk a legjobb szakmunkások órabére 40 forint, 6—7 ezer forintos fizetésből az ember nem bír egy négytagú családot eltartani! Ráadásul itt Szendrőn munkalehetőség sincs más. Gondolja meg, hatvan embernek kellett a 4800 forintos minimumra felemelni a bérét a 260 dolgozóból. Ez nálunk az igazi probléma! Egyszerűen: veszélyben a megélhetésünk, ha így maradnak a dolgok. * Annyit már sikerült megérteni, miért volt ilyen fontos £z a dupla választás, s hogy mit akarnak elérni társaik érdekében az új vállalati tanácstagok. De néhány dolog csak akkor kaphat teljes megvilágítást, ha az igazgató-helyettessel is megvitatjuk. Molnár Zoltán nem titkolja, hogy február 27-én megjelent. írásom nem tetszett neki, egyoldalúnak találta. Haragja azóta enyhült valamit: — Nem kaptam magától felvilágosítást, mire megy ki az egész, az volt a bajom az írással, nem tudtam, milyen célból íródik. Megjegyeztem, akkor még az újságíró sem tudta, mekkora ellentétek feszülnek a fiatal, alig pár évet vezetőként itt töltő igazgató-he- lyetes és a korát tekinve szintén fiatal, de már 12 éve főmérnök Mravik József között. És különben is: a nagy dilemma, mi tartozik kettejük torzsalkodásából a nyilvánosságra? Nem fogják e utólag bánni, mit mondtak egymásra? — Tény, hogy én nem voltam érdekelt abban, hogy Juhász vagy Mravik iné legyen a vállalati tanács tagja. Az én részvételem beosztásomnál fogva eldöntött, így egyikük sem volt vetély- társ. — állítja Molnár Zoltán. Amikor arról kérdem, hogy fordulhatott elő, hogy az első választás a fegyelmi meghallgatás napján volt, véletlen egybeesésről beszél, tagadja a szándékosságot. Keményebb kérdés: hogyan történhetett meg, hogy a két lakatos nem a számára kézbesített papírról, hanem egy emlékeztetőből utólag tudta meg: anyagi vonzata is lesz számukra a figyelmeztetésnek? Az igazgató- helyettes a termelési osztály- vezetőre hivatkozik — én úgy érzem, ha valami, akkor ez az eset példa az általa említett „egyoldalú tájékoztatásra”. . . Már egy órája beszélünk. Molnár Zoltán mindig visz- szatér a főmérnök jellemzésére. nem éDpen hízelgőén. Amikor elbúcsúzom, egyre csak az jár a fejemben: ió ió. a munkások nem érzik a két vezető ellentétét. . legalábbis, azt hiszik. De egv ilven kapcsolat kihat eev egész gyárra is. És végül: ki foglalkozik a munkással? Azzal, hogy legyen munkája, hogv megélhetése? Valahogv erről esett közüt- tünk a legkevesebb szó... M. Szabó Zsuzsa Kistermelők egyesületben Kedv vagy kényszer? ivanics Imre csobaji kistermelő legjobb tehene naponta harminc liter tejet ad. „A Holstein-Friz szarvasmarhatenyésztők elhatározták. hogy a Magyarországon tenyésztett fajtatiszta vörös és fekete színválitozatú Holstein-Friz szarvasmarha genetikai képességeinek folyamatos javítása, az egységes tenyésztési elvek érvényesítése. az egységes érdekképviselet megteremtése, a fajtatiszta állomány további nemesítése, az e fajtával történő keresztezési program vég- rahajtása érdekében egyesületet hoznak létre.” Tavaly márciusban alakult meg az egyesület nyolcvan- ezer „marhataggal”, 21 tenyésztő gazdaság kezdeményezésére. Az alapító gazda- t ságok természetesen holste- ines törzstenyészettel rendelkeztek, s többek között ez volt az ok, ami eleinte visz- szaifogta a kistermelőket a csatlakozástól. Hisz — gondolták — egész más az érdekszféra. Mert a nagyüzemek bikaneveléssel, sperma- értékesítéssel is foglalkoznak, nekik pedig ehhez semmi közük... Pócz János, a Mezőgazda- sági Minősítő Intézet munkatársával „hittéríteni” indultunk Csöbajra. Sokan összegyűltek a környékről is a téesz étkezőjében, eleinte csak > hallgatták az előadót, ám aztán ráérezve közvetlenségére, állatszeretetére és szakmai tudására, mindinkább előjöttek a helyi kistermelői problémák is. — Ha az egyesület nem válik be — mondta Pócz János —, szétesik, ellenőrizhetetlenné lesz a szarvasmarhatenyésztés, felhígul az állomány. Az egyesületnek bárki tagja lehet, akinek tulajdonában tehén van. legyen az akér magyartarka is, persze csak akkor, 'ha az illető keresztezni kívánja. Minden tagnak egy szavazata van, akár egy tehenes gazda, akár négyezres törzstenyészet. Csobajon Ivanics Imre mutatja a jószágokat. Az első, fóliával borított riádtete- jű istállóban a viharos szél elnyomja szavait, ám meg- . tudjuk, ami fontos és érdekes. — Itt a szárazoná'llók, s az üszők kaptak helyet — mondta — a tenmelőállo- mány azért komolyabb istállóban van. öszesen 18 jószág a tulajdonom, ’88. novemberében kettővel kezdtem a munkát. Akkor hagytam ott a tsz-t, s gondoltam, belevágok. De ahhoz nemigen jutok a közeljövőben, hogy fejőházat, jó istállót építsek, nincsen rá pénzem. Majd bemegy az állatok közé, s mosolyogva megjegyzi: — Látják, megismerik az „apjukat”. Mert én vagyok az in- szeminátor is. Putnokon tanultam középfokú növény- termesztést és állattenyésztést. Szeretem ezt a munkát, az állatokat. Tudom, hogy miért dolgozom ... A vállalkozók száma mostanában növekszik. Hogy a kedv az oka. vagy a kényszer. Félő, egyelőre az utóbbi a nyomosabb érv. Ivanics Imre megvigasztal: — Nálam a kedv az elsődleges, nem a kényszer. Hogy kényszerállapot van, az más kérdés ... Tiszaladányban egy 7 tehenes gazdát látogattunk meg. Rimnyák Bertalannak hat fekete, és egy vörös Holstein-Friz tehene van. Az ő arcáról — no meg felesé- gééről is — sugárzik az állatok, s a gazda-munka szere- tete. Mondja is Berti bácsi, simogatva az egyik állatot: — Csak azért haragszunk rá, mert bármit adunk neki, olyan sovány. Pedig nagyon jó tehén. Aztán Pócz Jánossal végignézik az állatokat, aki ajánlja, hogy melyik tehénnek. melyik bikától lehetne a legoptimálisabb utódja, melyiknek a spermájával érdemes termékenyíteni. Mikor az utolsóhoz a red(vörös)- Holsteinhez érnek, a szakember megkérdezi: — Vörösen akarja ezt tartani? — Hát, ha van abban is jófajta, akkor legyen ... Berti bácsi alá is írta a .belépési nyilatkozatot, s így üdvözölhettük őt, mint Borsod megye első egyesületi kistermelőjét. Tokajban Bandi Jánost látogattuk meg, aki már szinte nagyüzemben foglalkozik a jószágokkal. Száz tehenet tart, s fejőházat is épített. Középfokú állattenyésztő. Állománya kiegyensúlyozott, ám itt kisebb a rend és a tisztaság, mint az előző helyeken. Persze száz tehén azért mégiscsak száz tehén ... Majd szépek lesznek nyáron a zöldfüvű legelőn (ha a tsz engedi). A gazda terve akkorra egy tandem jellegű fejőhöz is. amellyel ott helyben fejheti az állatokat. A tokaji kistermelő is belépett az egyesületbe, amelynek fő célja annak elérése, hogy a tenyésztői kedv lendítse fel a kistermelést, ne pedig a kényszer ... Dobos Klára Leninváros tanácsa módosítással fogadta el az idei településfejlesztési tervet. A városi tanács saját, bevételeinek 62 százaléka a személyi jövedelemadóból származik. Ez — a Leninváros területén működő vállalatok kiemelkedő jövedelem- viszonyaiból adódóan — az átlagos mértéket lényegesen meghaladja. Náluk közel 15 ezer forint jut. egy lakosra, míg az országos átlag mindössze 6700 Ft/fő. A bevételük másik részét képező állami támogatás önmagában nem lenne elegendő intézményeik megfelelő működtetéséhez, összességében mégis a városi tanácsi jövedelmi helyzete javult. Az elsődleges tennivalók közé tartozik a lakossági alapellátás színvonalának megtartása, az infláció által leginkább sújtott — megélhetési gondokkal küzdő — családok és egyének szociális biztonságának megőrzése, a meglevő eszközeik állag- megóvása, az intézmények szakmai és gazdasági önállóságának biztosítása. A felnőtt orvosi körzetek számát ötről 6,5-re bővítik. Így várhatóan csökken a rendelőkben a várakozási idő. Lehetőséget látnak az év során új szakrendelők indítására is, ahol a reumatológiai, a nőgyógyászati-onkológiai területen és az epilepsziás betegek gondozásában javítható az ellátás. Az oktatási intézményekben — a gyereklétszám további csökkenése miatt —- lehetővé válik a lakásóvodák fokozatos megszüntetése, az általános iskolákban a zsúfoltság csökkentése. Szakközépiskolájukban a technikus- képzést már megkezdték, a szakmunkásképzőben a női ruhakészítő szakmával bővül a képzési kör. A kollégiumok alacsony kihasználtsága miatt fontolgatják az egyik esetleges megszüntetését. A Derkovits Gyula Művelődési Központ raktározási gondjainak és a dokumentumállomány számítógépes feldolgozásának a megoldását tervezik. A városi televízió új stúdióját is ki akarják alakítani.
