Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-27 / 72. szám

1990. március 27., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tovább iparosodik a téesz Benépesült a határ, éjjel-nappal dolgoznok a földe­den. Dél-Borsod nagy részén mór végeztek is a tavaszi árpa, a borsó vetésével. Készítik a talajt a cukorrépának, a lucernatelepítésnek. A szőlőkben már a szólvessxőlekötés, a lemosóperme­tezés a soros munka. Északabbra, a hegyek között is a müirágyaszórás, talajelmunkálás, vetés, vegyszerezés sür­geti a falvak lakóit. Edelényben, az Alkotmány Tsz-ben, a határi munkák mellett, még az évzáró - közgyűlést is e dologidőben tartották a minap. Szép a kép. • ■ Meg lírai. Meg mostanság bosszantó is. A hatalmas erő- és munkagépek járják, tapos- sák, művelik a földet - agyon. Nincs eső, minden csepp talajnedvességet meg kérte őrizni. De el kell tüntetni tárcsával, kombi­nátorral a tavalyi rossz munkát - a vakba­rázdát, o táblaszélen csak letaposott kukon- coszárat, csokhogy ne látszódjon. Az ilyen elporosodott talaj aztán szépen mutat - a közönségnek. Mert a buszból, vonatból ki­felé bámészkodóknak mutogatják a homo­gén portengert. Hogy aztán a mag ott síny­lődjön benne, amíg - ki tudja mikor - meg nem ázik a föld. Persze látványnak tényleg lírai... (bekecsi) Mi lesz veled háttéripar? Ismét a szovjet exportról Az elnök Slezák József ismertette a tavalyi év ered­ményeit a tagsággal. Bár igen pesszimistán szólt a gazdálkodás fettételeinek romlásáról, a beszámoló vé­ge mégis derűsre sikeredett, hiszen hétmillió forintos nyereséggel zárták az évet. De hogytan? Tetézte a nehézségeket, hogy a növénytermesztésre 1988 őszétől rendkívül ked­vezőtlen szélsőséges időjárás jött: aszály, korad elfagyás, és felhőszakadás. A piaci vi­szonyokban is kedvezőtlen helyzet alakult ki, év elejére elsősorban a burgonya érté­kesítésében. Az ország rom­ló gazdasági helyzete miatt az ipari üzemeikben a meg­rendeléséket, a kapacitás le­kötését csak nagy erőfeszí­tések árán tudták biztosí­tani. Mindezekkel párhuzamo­sain a termelésihez szükséges forgótőke csökkent, a pénz­forgalmi kiadások pedig so­hasem látott mértékben nö­vekedtek. A fenti kedvezőt­len hatások arra késztették a szövetkezet vezetését, hogy szinte naponta újra gondöl- ják a termelési célkitűzé­seiket, rugalmasan hozzá­igazítsák a megváltozott kö­rülményékhez, hogy a lehe­tő leghatékonyabban mű­ködtessék szövetkezetük va­gyonát. Ennek az elvárás­nak csak részben Sikerült megfelelni. A növénytermesztésben a tavaszi kalászost és borsót® víz ..lehengerelte”, 60—70 százalékos veszteségekkel tudták betakarítani. A bur­gonya értékesítése meghiú­sult. ^az ültetvényt vízikár érte, mindez 10 millió fo­rint árbevétel-(kiesést jelen­tett. Mindezek mellett töre­kedték az új. hatékonyabb, gazdaságosabb technológia bevezetésére is. Megterem­tették a folyékony műtrá­gyázás feltételeit. SzázhiatvBn hektáron bizonyította is a létjogosultságát, hiszen ku­koricából hektáronként tíz tonna fölötti termést értek el ezen a táblán. A napra­forgó átlagtermése megha­ladta a 2 tonnát hektáron­ként, ami közepes eredmény­nek számít ezen a vidéken. Az ágazat érdeme, hogy a szeszélyes idő ellenére vi­szonylag kevés veszteséggel jó minőségben biztosította az állatállomány szálas- és tömegtakarmány-igényét. Az ágázat eredményesebbé té­tele érdekében tovább foly­tatták az előző évben elkez­Gyakorlatilag befejeződött a nagy tavaszi munka az ültetvényekben, megmetszet­ték a szőlőt megyénk két történelmi borvidékén, mind Tokaj-Hegyalján, mind pe­dig a bükkaljai borvidéken. Célszerű is volt igyekez­ni, elsősorban a nagyüzemi táblákon ezzel a munkával, mert a korai kitavaszodás­ban, a kedvező időjárás ha­tására a szokásosnál koráb­ban indult meg a nedvkerin­gés a tőkékben. Mind a vi­lághírű borvidék legnagyobb ültetvénytulajdonosa, a To- kaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Bor-kombinát, mind dett földhasznosítási prog­ramot, a veszteségforrások feltárását és megszüntetését. Mindezek ellenére a növény- termesztés sem a termelési, sem a nyereségtervét nem teljesítette. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy népgazdasági szinten is to­vább csökkent a növény- termesztés j övedelmezősége. A szövetkezetben mindig kiegyensúlyozott ágazat volt az állattenyésztés, így volt ez tavaly is. A szarvasmar­ha-ágazat minden tervszá­mút • túlteljesítette, ágazati eredményterve 2,5 millió fo­rint volt, ám 6,7 millió fo­rintot teljesített. A terve­zett szaporulatot száz száza­lékban teljesítette, és meg­termelt 1,8 millió liter tejet. A tej önköltsége itt 9,11 fo­rint literenként. Szintén jó eredményt érték el a bor- jiúnevelésnél, 64,6 forint ki­lónkénti önköltséggel. A ;nö- vendékmiarhia önköltsége is alacsonyabb a tervezettől. A teljesített 6.7 millió forint ágazati eredmény különösen értékes, ha figyelembe v-esz- szük, hogy az elmúlt évben megszüntették a kilogram- monkéniti 7 forintos dotáci­ót, aimii 1,1 milliós kiesést eredményezett. Eredményes munka folyt a juhászati ágazatban is. Az árbevételi terv 3 millióval túlteljesült, a tervezett nye­reség pedig 1,8 imiillMó forint­ra alakult. A tejfelvásár­lást és -feldolgozást végző GT az elmúlt évben is eredményesen dolgozott. An­nak ellenére, hogy a koráb­bi években az üzem mű­szaki állapotát elhanyagol­ták (és év közepén a bezá­rás veszélye fenyegette) si­került a felújítást elvégezni, az üzem termelését bizton­ságossá tenni. Éves szinten 10 millió liter tejet vásárol­tak fél, árbevételük 110 mil­lió, nyeresége 2,1 millió fo­rint völt. Ez év elejétől a társasági törvénynek meg­felelően „Bódvatej” Közös Vállalatként üzemel, mely­ben a szövetkezet, minit ala­pító tulajdonos 51 százalék­kal, a Borsod Megyei Tej­ipari Vállalat 49 százalék­kal vesz részt. Február elsejétől felada­túik 210 bolt kereskedelmi ellátása is, amely fókozott felelősséget és még eredmé­nyesebb gazdálkodást köve­tel meg az ott dolgozóktól. Ipari tevékenységet 1982-'től folytat a szövetkezet. Fém­pedig a mádi és más szak- szövetkezetek, a tarcali és a többi termelőszövetkezet metszőbrigádjai időben vé­geztek ezzel, a termést is befolyásoló művelettel. Tokaj-Hegyalján az idén több mint 7000 hektáron kellett ezt a műveletet el­végezni. A tőkék már kihe­verték a korábbi erőteljes fagy okozta károsodást, s így a tőkék állapotának megfelelő szemszámra tud­ták a metszést elvégezni, el­sősorban a kordonművelésű táblákon. De elvégezték a metszést a legtöbb háztáji táblán, a házikertekben is. megmunkáló üzemük a leg­eredményesebb évét zárta. Tervezett 5 millió forintos ágazati eredményét 7,5 mil­lióira teljesítette. Árbevótel- arányosan 28 százalékos nye­reséget ért el. Az eredmény elérését jól szolgálták azok a szervezeti intézkedések, melyek fokozták az üzem önállóságát, csökkentették a rezsiköltségeket. A galván- üzemnél hasonló hatékony munka folyt az elmúlt év­ben. Az üzem áttért az ön­álló önelszámoló érdekeltsé­gi rendszerre. Árbevétel ará­nyában 29,8 százalékos nye­reséget értek el. A szövet­kezet legfiatalabb üzeme a poránüzem. Év elején zava­rok jelentkeztek az alap­iam yag-ell átásbam. Módosíta­ni kellett a költségtervét is. Az üzem szervezeti keretei­ben több változást, átszerve­zést hajtattak végre. Javult ia hatékonyság az előző év­hez viszonyítva. Ágazati eredménytervét 5 millióra teljesítette. Ebben az évben a szovjet export állami korlá­tozása az üzemet érzékenyen érinti, komoly piadkutaitást kell végezni a kapacitás le­ikötése érdekében. Esedékes hiteleiket határ­időre visszafizették, pályázat útján felfüggesztett 4.7 mil­lió forint hitelelengedés fel­tételeit téljesítetiték, így ,1990-re összes hitelállomá­nyuk 29 millió forint. A be­számolás időszakában fel­újították a tejüzemet, Col- .m an-típusú terményszárítót vásároltak, 500 vagon siló- teret építettek, vásároltak .két E—514-es kombájnt, egy önrakodó bálaszáilító pótko­csit, megteremtették a folyé­kony műtrágyázás kiszórá­sainak a feltételeit, és meg­kezdték a vasútállomás mel­letti, 400 köbméteres folyé­kony műtrágyatároló építé­sét. Nem mondtak le újabb ipairi üzemek létesítéséről, a leállított szendirőládi és lád- besenyői üzemek indításáról, erre több erőfeszítést tet­tek. Ebben az évben egy 1000 vagonos szervestrágya- tároló építését, valamint a gépkocsiszerviz-üzem kiala­kítását akarják megvalósíta­ni. de be kell fejezni a fo­lyékonyműtrágya-telep épí­tését is. A termelőszövetkezetben év elején szigorú lótszám- és bérgazdálkodást vezették be. Felülvizsgáltak minden üzemet, minden munkahe­lyet, és jelentős változtatá­sokat vezettek be a közvet­len érdekeltség megteremté­sében. Ennek következtében a létszám jelentősen, közel száz fővel lecsökkent. Négy- száznegyvenlkiilenoen aktívan dolgoznak, s 308 nyugdíjast tartanak nyilván. Ez volt a forrása a bérfejlesztésnek, hiszen a jelentős létszám­csökkenés ellenére a kifize­tett összbértömeg 46,6 mil­lióról 47,8 miilllióna nőtt. művelésben teremnek a to­kék. A tőkék jól teleltek, s a szőlészek megállapítása sze­rint a rügyfakadás jó. A rügyvizsgálatok jelenleg az átlagos éveknek megfelelő termést „jósolnak”. Ám a szüretig még igen sok min­den történhet. Kedvezőtlen viszont, hogy a talaj száraz, nagyon hi­ányzik a téli csapadék. Ami lehullott, az minimális. Már most látszik annak szüksé­gessége, hogy ahol öntözni lehet, ott azzal élni is kell majd. A rubelelszámolású piacra irányuló export radikális korlátozása alaposan felkor­bácsolta a kedélyeket a ha­zai gyártók körében. Itt van például az Ikarus autóbusz gyártása, illetve szállítása. A gyártók, valamint a bedolgo­zók értetlenül állnak az ille­tékesek döntése előtt; me­lyik a helyesebb út: a jövő­ben is szállítani járműveket a nekünk tartozó országok­nak, vagy pedig továbbra is gyártani autóbuszokat, bizo­nyos áldozatok árán egy ed­dig jól bejáratott vevőkör megtartásáért? Azt sokan tudják, hogy a Szovjetunió nagy számban vásárol autóbuszokat hazánk­tól. — Igen ám, csakhogy ezek­hez megfelelő alkatrészt is biztosítani kell — mondja Kinczel Miklós, a Kismotor és Gépgyár Mezőkövesdi Gyárának vezetője. — Mi pedig erre szakosodtunk, ugyanis háttéripari vállalat lévén ezt vállaltuk fel. Ez ideig a Mogürt-ön keresztül láttuk el különféle alkatré­szekkel a szovjet partnervál­lalatot, de amióta a megren­delés a kényszerintézkedés nyomán visszaesett, nekünk is lényegesen kevesebb a munkánk. Nem világos előt­tünk, hogy a jövőben egyál­talán igényt tartanak-e a Mezőkövesden gyártott al­katrészekre. Az Ikarus-dilemmát is­merjük. A korábbinál lénye­gesen kevesebb autóbusz szállítására kötöttek szerző­dést a szovjet importőrök. Ez a szovjet fél szempontjából talán érthető is, hiszen ná­luk jelenleg az élelmiszer és a ruházati cikkek vásárlása aiz elsődleges. Az autóbusz valahol a terméklista végén foglal most helyet. — De hát ebben a hatal­mas országban jelenleg is legalább tízezer Ikarus autó­busz közlekedik. Ezeknek az alkatrésszel történő ellátásá­ról gondoskodni kell. — Ebben egyetérthetünk — mondja a gyárvezető — viszont a szükség sokszor törvényt bont. Lassan már megérjük, hogy roncsbuszo­kat szednek szét a Szovjet­unióban azért, hogy a leg­szükségesebb alkatrészekhez hozzájussanak. — A szovjet piacon túl, érdekelt a Kismotor és Gép­gyár az NDK-val kialakított együttműködésben is. — Gyárunk fékerő-szabá- lyozókat gyárt a- Német De­mokratikus Köztársaság ré­szére a Trabant gépkocsik­hoz. Az idén például har­mincnégyezer darab ilyen al­katrész szállítására van ér­vényes szerződésünk. — Pilla­natnyilag úgy tűnik, szabad utat kapott ennek a termék­nek az exportja. De meddig, arra ma senki sem tud biz­tosat mondani. — Ennyi gond láttán, nincs irigylésre méltó helyzetben a magyar háttéripar. — Ilyen nehéz év elé, mint az idei esztendő, fennállása óta még nem nézett a gép­gyár kollektívája. Elegendő felsorolni, milyen cégeknek szállítunk alkatrészeket. A Csepel Autógyár, a Magyar Vagon- és Gépgyár, az Ika­rus egyaránt termelési gon­dokkal küzd. Nekünk pedig az említett vállalatok a leg­főbb partnereink. Nem vélet­len, hogy az ez évi árumeg­rendelésünk mintegy 170 mil­lió forinttal visszaesett. S ami még külön probléma, hogyan tudjuk foglalkoztatni a meglevő munkaerőt. Az improduktív dolgozók számát ez ideig már hússzal csök­kentettük, ám nehézséget okoz az idén végző ipari ta­nulók foglalkoztatása is. — Akadnak, akik a válla­latvezetés számlájára írják, hogy nem törekedtünk idő­ben a szerkezetváltásra — jegyzi meg lakonikusan a gyárvezető. — Csak egyet felejtenek el a „kibicek”, hogy a háttériparnak mindig az egész magyar gépipar igényéhez kellett igazodnia, s minden ellenkező híreszte­lés ellenére a legcsekélyebb esélyünk sem volt arra, hogy önállósítva magunkat, profilt váltsunk. Most egyet tehe­tünk, megkíséreljük a kon­vertibilis exportunk növelé­sét. Van egy nyugatnémet cég, amelynek tudunk gyár­tani különböző gépipari sze­relvényeket, alkatrészeket. * Az elmúlt héten magyar—szovjet kereskedelmi tárgyalá­sokra került sor. Ezeken a megbeszéléseken igyekeztek tisz­tázni. milyen lehetőségeket látnak a két fél közti áruforga­lomban. Végül a huszonnegyedik órában sikerült megálla­podni a magyar—szovjet kereskedelem alapvető kérdései­ben. Azt viszont ma sem tudja pontosan megmondani senki, milyen keletje lesz a jövőben a magyar autóbuszoknak. S hogy szükség lesz-e a Kismotor és Gépgyár által gyártott alkatrészekre. L. L. (Bekecsi) ahol zömmel még bakhátas

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents