Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-21 / 67. szám

1990. március 21., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A fejvesztettség állapota? N em érkeznek jó hírek mostanában Romá­niából. Keleti szom­szédaink forradalom utáni sorsa — amiben talán leg- érdekeltebbék vagyunk — nehezen és sok-sok bizony, talan.kodás közepette for­málódik, s egyszerre szül biztató és elszomorító ered­ményeket. Az ott élő ma­gyarság számára több el­szomorítót, mint remény­keltőt. Pedig — ha lenné­nek a társadalmi mozgá­sok törvérfyiszerűségeire fi­gyelő tapasztalatok — ne­künk sincs sok, de .nekik még annyi sincs — tudhat­nák: egy forradalom ak­kor tekinthető .győzelmes­nek és befejezettnek, ha minden olyan kérdést .meg­old, amelyek a robbanás­hoz vezettek. A román di ktátor eltávolítása még nem eredmény, bár .két­ségtelenül. fontos és elma­radhatatlan lépés volt a re­ményteljes kibontakozás felé. Csakhogy Romániá­nak ezen kívül Is számosak a problémái, hatalmon lé­vő' reprezentánsai pedig nem olyanok, akik ezeket a kérdéseket valóban a megoldás szándékával .ke­zelhetnék. Így szép próbál­kozások hullanak hamvuk­ba. s még szebb elképzelé­sek egyszerűen nyilvános­ságra se kerülnék. Utóbbira példa a Te­mesvári Nyilatkozat, ame­lyet a forradalmat kirob­bantó város román, ma­gyar, német és szerb la­kosai egyaránt aláírtak. A proklamációt a bukaresti hírközlő szervek a Romania Libera című lap kivételé­vel elhallgatták, Illetve csak kivonatosan közölték. Hogy miért, nem közölték, arra sok magyarázat ad­ható, de egy mindenkép­pen. Bukarestben a forra­dalom kirobbantásához fű­ződő dicsőség kisajátítása folyik. A forradalom nap­ját december 22-ben jelölik meg, és nem akarják tudo­másul venni azt a majd’ hat napot, amikor Temes­vár népe valóban egyedül szállt szembe a diktatúrá­val. Ezért lehet ma már olyan szervezeteknek is működni, mint a Vatra Romaneasca, amely szeret­né eltörölni a forradalom minden társult színét, s piros-sárga-.kéknek látni mindazt, ami Romániában történt. A helyzet viszont nem ilyen egyszerű. Buka­rest nyomására nemcsak Temesvár, ide ,Iasi és Cons­tanta is nem várt módon reagál. Iasiban majd’ tíz napig nem jelentek meg az újságok, s a Copo — a vá­ros ősi kolositornegyedének közepén álló hegy — soha nem látott tüntetések szín­helye .volt a múlt héten. Moldva fővárosa nem .adja be a derekát. A mindig is létezett „szeparatista” tö­rekvések, amelyek bizo­nyos kulturális fölény, vagy , .egyen rang ” kivívásáért történtek, most ismét fel­éledni látszanak. De meg­mozdult Constanta, a nagy tengeri kikötőváros is, amely a maga nemzetkö­zibb légkörével nem na­gyon érti, ami Marosvásár­helyen, vagy Szatmárné­metiben történt az utóbbi napokban, s nyíltan Te­mesvárral szimpatizál. Igaz, most még ezt teszi Ko­lozsvár is. A maga nem­zetiségi problémájával, a Vatra Romaneasca Vásár­helyről érkezett képviselői­nek hangoskodásaival, s az egyetem feletti osztozko­dással ugyancsak elfoglalt város, mélységesen elítéli azt, ami Szatmárnémeti­ben történt. Azt, hogy szél­sőséges román na oiona lis­ták becsődítették az Avasi medence román falvainak lakosságát és késekkel, ka­szákkal. dorongokkal föl­fegyverezve uszították a március 15-ét, a tervek szerint közösen megünne­pelni készülő szatmáriakra. Az ünneplést a tudatlan és félrevezetett — csak a pi- ros-fehér-zöld szalagokat látó — avasiak szétverték, a koszorúkat megtaposták, s csak az erdődi Petöfi-em- lékek előtt tisztelgő ünnep­séget tartották meg. A kö­zös koszorúkat elhelyezték, a két nép együttélésének szükségességéről és közös forradalmi harcáról, szóló értelmesnek tűnő beszédek elhangzottak, hogy a ko­szorúk fél órával elhelye­zésük után, benzinnel le­öntve hamvadjanak el a helyszínen. Nos, úgy látszik, az ef­féle atrocitások sok ro­mánnak sem tetszenek immár. Bukarest, Kolozs­vár, Constanta az ország egymástól távoleső pontjai, amelyekben egyedül Ko­lozsvár az, amelynek saját nemzetiségi ügyei vannak. A másik két .nagyváros tü­relmesebb a mássággal szemben. Ennek kezd most hangot adni, s reméljük, hogy a fővárosi önzés — bizonyos forradalmi tények meghamisításának szándé­ka sem rendelkezik túl mély gyökerekkel. Mindezek mellett — anélkül, hogy az egyes és helyi esetek jelentőségét eltúloznánk — elmondhat­juk. .hogy a forradalom ki­törése után nem több .mint három hónappal, nem az egység és az összefogás je­lei a legerősebbek most Romániában. A helyzetet lehetne akár fejvesztettnek nevezni, s Szívből kívánjuk, ne legyen fejek hullása a vége. Gyöngyösi Gábor Útban a gyűlésre Megyegyűlést tartottak a kisgazdák Látványos fogadtatásban volt részük azoknak, akik vasárnap Miskolcon, a Vá­rosi Sportcsarnokba a Kis­gazdapárt megyegyűlésére érkeztek. A lovasfelvonulás mellett kirakodóvásár, ma­gyarruhás néptáncosok, dísz­magyarba öltözött ceremó­niamester várta a párt tag­jait és a vendégeket. Ren­dezvényük a magyar és a székely Himnusz eléneklésé- vel kezdődött, majd a kö­zönség a Vasas táncegyüt­tesnek tapsolhatott, amely­nek tagjai a Díszpalotást mutatták be. Elsőnek Pártay Tivadar, a párt 82 esztendős örökös el­nöke beszélt, akinek a ve­zetésével hatvan esztendő­vel ezelőtt először az ország­Választási kiskáté Vasárnap választunk. Sok függ egyéni döntésünktől, ezért tudni szeretnénk, ho­gyan alakul leadott voksaink sorsa; mit kell értenünk az országos lista és töredéksza­vazat alatt? A kérdésekkel dr. Szeniczey Aurélhoz, a megyei választási bizottság titkárához fordultunk. — Kezdjük az országos listával. — A törvény rendelkezése szerint képviselői mandátum nyerhető egyéni választóke­rületben — független, vagy valamely párt által támoga­tott jelöltként és területi vagy más néven pártlistán. Ezeken túlmenően további 58 képviselői mandátumot osz­tanak szét az úgynevezett országos listán. Amit erről tudni kell: országos listára a választók nem szavaznak, kö­vetkezésképpen ilyen szava­zólapot nem is .kapunk. En­nek a rendszernek az a lé­nyege, hogy a mandátumo­kat az egymással versengő pártok közül azok kapják. amelyek a rájuk adott sza­vazatok függvényében a leg­nagyobb mértékben élvezik a választók bizalmát. Más­képpen fogalmazva: ezen a listán jelöltek az országo­san összesített töredéksza­vazatok arányában jutnak mandátumhoz. — Mitől keletkezhet a tö­redékszavazat? — Erőteljesen leegyszerű­sítve töredékszavazatn'ak mi­nősülnek az egyéni válasz­tókerületben az olyan párt­jelöltre leadott voksok, ame­lyekkel nem szereztek man­dátumot, illetve a területi választókerületben a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek a mandátum meg­szerzéséhez nem voltak ele­gendők, vagy éppen a man­dátum megszerzéséhez szük­séges szavazatszám fölött . ,me gmarad tak”. — Vegyük a jobbik ese­tet. vagyis érvényes a vá­lasztási jorduló. Hogyan lesz a töredékszavazatokból man­dátum az országos listán? — A megyei választási bi­zottság a szavazókon jegyző­könyvek alapján — megyénk­ben 911 szavazókör van — megállapítja külön-külön az egyes pártokra leadott érvé­nyes szavazatok számát, majd egyszerű összesítéssel a pártokra leadott összes szavazatot. Ezt követően az országos választási bizott­ság összesíti a területi vá­lasztókerületi eredményeket és megállapítja, melyek azok a pártok, amelyek megszer­zett voksai meghaladják az országosan összesített szava­zatok 4 százalékát. A megyei választási bizottság ezután az országos összesítés alap­ján kapott névsor alapján megállapítja, hogy mely pár­tok vesznek részt a területi mandátumok — megyénkben 11 — elosztásában, majd előre meghatározott és országosan egységes számítási móddal meghatározásra kerül az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok száma. Ha valamelyik párt több voksot kapott, mint ahány a mandátum megszerzéséhez szükséges volt, az töredék­szavazatnak minősül, és töre­dékszavazat az is, amely nem eredményezett mandá­tumot. Ezeket aztán az or­szágos választási bizottság veszi pártonként külön-kü­lön számba és egy matemati­kai táblázat segítségével megállapítja, hogy azok ará­nyában, az országos lista pártjai közül melyek hány mandátumhoz jutottak. Amennyiben előfordulna az a kivételes eset. hogy két párt azonos számú — a man­dátum megszerzéséhgz ele­gendő — szavazattal rendel­kezne, az kapja a mandátu­mot, amelynek pártlistasor­száma kisebb. Az „újrakezdés asszonya” Miskolcon Sajtótájékoztatót tartott a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Pályázati felhívás! A BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA a 7 1989. (IX. 7.) ÁBMH sz. rendelkezés alapján > munkáltatók részére pályázatot hirdet A FOGLALKOZTATÁSI alapból támogatott, alábbi végzettségű, illetve szakképesítésű szakemberek gyakornoki foglalkoztatására: Szakképzettség 1 fű no kertészeti üzemmérnök (zöldség és dísznöv. szakág) 1 fö nő bányamérnök (olajmérnöki szak) 1 fő nő jogász 1 fő ffi földrajz, rajz szakos, általános iskolai tanár Egy etem/főiskola Kertészeti Egyetem Főiskolai Kara. Kecskemét NME NME Állam- és Jogtudományi Kar Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza A pályázatokat, a megjelenéstől számított 10 napon belül kérjük benyújtani az alábbi címre: B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda, Miskolc, Szemere u. 17. PL: 56. Sajtótájékoztatóra hívta a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt Miskolci Szer­vezete a sajtó képviselőit Miskolcra, a Bajcsy-Zsi-. linszky út 4. szám alatti helyiségébe. A falról Kéthly Anna képe nézett a résztve­vőkre és a párt zászlaja, meg a választási plakátok. A sajtótájékoztatót — a rek­lámjuk szerint az „újrakez­dés asszonyá”-nak elneve­zett — Petrasovits Anna tar­totta. Az elnökasszony tájé­koztatójában elmondta, hogy a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt egy éve igen nehéz körülmények között szerveződött újjá. Az ellen­zéki pártok közül reájuk nehezedett a legnagyobb nyomás, mert a kormány számára ők jelentették a legnagyobb kihívást, mert azt a polgáiá demokratikus forradalmat hirdették meg, amely hazánkban mind ez ideig nem zajlott le. Gyöke­res, teljes rendszerváltást hirdetnek a politikai arisz­tokrácia ellen, amely most — jóval a választások előtt és a lakosság 95 százaléka véleményének ellenére — már a miniszteri bársony­székeket osztogatja. Petra­sovits Anna szerint eddig egy szűk politikai elit alkotta a hatalmat. A dolgozók, az állampolgárok a szakszerve­zetekben fogják megtanulni a jövőben, hogyan vegyenek részt ai politikában. Ennek megvalósulásához jó példa Lengyelország. Magyarországon ma a fe- událkommunista viszonyok, a sógorság-komaság a .jel­lemzőek. Nagy felelősség há­rul mindezek megváltozta­tásában a munkásságra. Há­rom nagy feladatot kell megoldani; a gazdasági „nagytakarítás” után sok li­berális eszközzel kemény gazdaságpolitikára van szük­ség a megújuláshoz; másod­szor létre kell hozni az alul­ról szerveződő demokratikus szakszervezeteket; harmad­szor meg kell teremteni a szociálisan felelős államot. A Magyarországi Szociál­demokrata Párt — jelentet­te ki az előadó — nem hir­deti meg pillanatnyilag a jóléti államot. Polgári de­mokratikus átalakulást sür­get mindenekelőtt, amely megszünteti a mai félbürok­rata, féltechnokrata, félfeu­dális viszonyokat. Kérdésre válaszolva a megyénk dolgozóit fenyege­tő tömeges munkanélküli­ség kapcsán Petrasovits An­na elmondta, hogy felfogásuk szerint sem lehet teljesen fájdalommentesen elvégez­ni a szükséges termékszer­kezet-váltást. Ám a feladat kezelhető; a privatizációval, amely munkahelyek létesíté­sével is jár. Másrészt: tisz­tázni kell: egy-egy üzem miért veszteséges: az „őrült” árrendszer, a rossz vezetés az oka-e ennek, mert akkor mindez megváltoztatható. Ha nincs megoldás, az üze­met mégis be kell zárni. Ez a gond Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében is társadalmi nagyságrendű üggyé válik, amelynek megoldásában a szakszervezeteknek új sze­repkört kell betölteniük. A gazdasági oligarchiától füg­getlen szakszervezetek kel­lenek, amelyek nyomást ké­pesek gyakorolni a vállalat­vezetésre. Olyan szakszer­vezet kell, amely munka- közvetítő funkciót tud be­tölteni, amely fel tudja ké­szíteni az embereket az át­képzésre, az esetleges, a la­kóhelyváltozást is jelentő áttelepülésre, és az életmód­váltásra. A sajtóról szólva elmond­ta. hogy a lapoknál egyre több szoedem. éi'zésű dolgo­zó van. Ha lesz a pártnak önálló lapja, jó lesz tudni, hol vannak már most is ilyen gyakorlattal rendelke­ző barátaik. Ügy ítéli meg, hogy vegyes a lapoknak a pártjukhoz való viszonya. A Borsod-Abaú.i-Zemplén me­gyei sajtóval elégedettek. A sajtótájékoztatót köve­tően Petrasovits Anna a város polgáraival találkozott a sétálóutcán tett látogatása során. (faragó) ban Miskolcon megalakult a Kisgazdapárt helyi szerveze­te. Az a szervezet, amely a második világháború során — az előadó szerint — egye­dül merte kimondani: Ma­gyarország lépjen ki a há­borúból, és hozza haza a harcterekről fiainkat. Az előadó figyelmeztetett an­nak veszélyére, hogy az or- • szág szekerét ma minden irányba húzzák. Kijelentet­te, új parlamentre, benne bátor politikusokra van szükség. Programjukban el­sősorban a földkérdés sze­repel. Ismeretei szerint ugyanis a termelőszövetke­zetek háromnegyede ráfize­téssel gazdálkodik, s ez a kedvezőtlen állapot a jel­lemző az állami gazdaságok zömére is. Miközben a ház­táji gazdaságok virágzanak. Vissza kell hát követelni a földet. A megyegyűlés előadói voltak még Freisinger Fe­renc, a párt országos sajtó- kampányának vezetője, Hankó László, a párt orszá­gos gazdasági szakértője, és Rajkai Zsolt, a párt megyei elnöke. Keményen bírálták az elmúlt negyven-negyven­öt év politikai rendszerét, amely megyénket például a kommunista diktatúra kísér­leti területévé tette, s amelynek következtében az itt élők ' helyzete tarthatat­lanná és kilátástalanná vált — véleményük szerint. Tisz­ta múltat és tiszta jövőt akarnak. Fellépve a lobbyk ellen, a sztálini mintájú kolhozrendszer ellen. Párt­juk azt akarja, hogy ne le­gyen egyenlőtlenség, ne le­gyenek dölyfös nagvurak, sem szegények. Kijelentet­ték: vagyonunk, kincsünk a föld, és az azt megművelő ember. ­Elmarasztalták a korábbi magyar külpolitikát, mert nem lépett fel kellő eréllyel a román diktatúrával szem­ben. Kijelentették, tisztelik Gorbacsovot, sok sikert kí­vánnak neki, de vélemé­nyük szerint a magyar vál­tozásokat nem a Szovjet­unióban bekövetkezett pe­resztrojka tette lehetővé. Ez kizárólag a bátor magyar nép érdeme. Követelték a: szovjet csapatok azonnali kivonulását, Magyarország semlegességét és kilépését a KGST-ből. Határainkon be­lül is teljes leszerelést sür­gettek, vagyis: a — szerin­tük nagy számú — kintlévő fegyverek bevonását. Fon­tosnak tartották, hogy az erősödő román nacionaliz­musra felkészüljünk. Jelen­tős segítséget követelnek Nvugat-Európától, met't — szerintük — nekik „most van mit törleszteniük” — hazánkkal szemben. A meg­újuláshoz szükség van a fi­atalokra — mondták —, hi­szen hazánkban a későbbi­ekben kemény, fiatalos, erős munka kell. A résztvevőkön is végigtekintve kérdezték: hol vannak a fiatalok? Ide kell hozni őket. és ide kell hozni a 16 milliós magyar­ságot is, melynek egy része a világban szétszórtan él. A választások utáni hely­zettel kapcsolatban kijelen­tették: koalíciót a kommu­nistákkal nem fognak al­kotni, és nem lépnek kap­csolatba az Agrárszövetség­gel és a Magyar Néppárttal sem. Együttműködni csak a demokratikus összefogásra alkalmas pártokkal készek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents