Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

POL-IT! KA! NAPILAP MEGEMLÉKEZÉSEK, KOSZORÚZÁSOK r-eg;\:;é;áJ:\-n Méltósággal, de megosztva Füst Milán írta: A zászlóknak nagy hatása van az emberen, köztük leg­többször az dönt, hogy mi van a zászló­ra írva. Megyénk lakossága a televízió segítségével értesült róla, hogy idén március 15-én, a székesfővárosban, s a legnagyobb városainkban a nemzeti tri­kolórra más-más jelszavakat írtak fel a különböző pártok. Az eredmény: a meg­osztottság. Szerencsére megyénk, ha zánk sok ezer kistelepülésein az embe­reket a tavaszi szélben, fényben vidá­man lobogó zászló egy ugyanazon cél­lal hívta közös ünnepre: tisztelegni eleink világnak is példát állító dicső tetteik emléke előtt. így volt ez megyénk egyik központi rendezvényén, Mo­nokon, a szabadságharc ki­emelkedő vezetőjének, Kos­suth Lajosnak a szülőfalujá­ban is. Zemplénből, Borsod­ból több ezren gyűltek ösz- sze e közös népünnepre, melyről a Magyar Televízió mellett a finn, az új-zélan- di. s a SAT1 tv stábja ás tu­dósította országot-világot. A monoki ünnepi megem­lékezés szónoka, a község szülötte, a Magyar Köztársa­ság kormányfője, Németh Miklós volt. — Engedjék meg, hogy er­ről a helyről, szülőfalumból, a Magyar Köztársaság mi­niszterelnökeként — a mo- nokiak, a zempléni polgárok és minden magyar állampol­gár nevében — testvéri sze­retettel köszöntsem a Kár­pát-medencében élő magya­rokát — a székelyektől a bur­genlandi magyarokig — és a világon élő valamennyi ma­gyart, éljenek a világ bár­mely zugában ,is. Ez az ünnep a mindenko­ri hivatalos Magyarországon nehezen találta meg az őt megillető helyet. Népi ha­gyományként viszont legna­gyobb nemzeti ünnepként töretlenül túlélt minden meg­próbáltatást. Nagyapám el­beszéléseiből tudom, és gyermekkori élményeim alapján az ő elbeszélései! csak meg tudom erősíteni: itt., Monokon Kossuth La­jos és az 1848-as forrada­lom mindig is töretlenül élő, eleven hagyomány volt. Ez a mi, rebellis vidékünk min­dig a rebellis Kossuthot ün­nepelte. A zempléniek Kos- suth-kultuszában Kossuth Százak indultak útnak csütörtökön Miskolcon a kora reggelűi órákban, hogy részt vehessenek a Kos­suth téren fél tízkor kez­dődő ünnepségen, amit az MDF és a Keresztényde­mokrata Néppárt együttesen szervezett. Az egybegyűlte­ket dr. Furmann Imre, az MDF országos elnökségének tagja köszöntötte, majd az ünneplők együtt elénekelték a Himnuszt. Lajos mint tartás, mint er­kölcsi példa jelent meg. aki nemesember létére a sze­gények ügyének pártfogója lett, aki az Igazságért, az emberi jogokért és nemzete becsületéért harcolt. Gyer­mekkoromban sokszor sza­valtam itt Monokon, az isko­lai ünnepélyeken, no meg este a felnőttek ünnepén. Ma is torkomban érzem az izgalmat, ha rágondolok. Ez itt nekünk mindig a szent áhítat napja volt, a tiszta és erős hazaszeretet ünnepe. — 1848-ban forradalmak söpörtek végig Európán, de Magyarország volt az egyet­len, ahol vértelen forrada­lom zajlott le. A pesti ifjú­ság tettvágyának nyomán alkotmányos úton jutottunk célhoz: a nemzet független­ségéhez, a társadalmi hala­dás lehetőségéhez. Az akkori politikai ellenfelek felfüg­gesztették politikai ellenté­teiket, Széchenyi és Kossuth egyazon kormányba kerül­tek. A nemzet erői összefog­tak. Ez volt a célbaérés kul­csa. Sokat írtak és beszéltek azóta Kossuthról és Széche­nyiről, mint ellentétpárról. Tény, hogy számos kérdésről másként vélekedtek. De az is tény, hogy a döntő pilla­natokban képesek voltak az összefogásra, képesek voltak az ellentétek felfüggesztésé­re. Az én számomra nem úgy hangzik a kérdés, hogy Kossuth vagy Széchenyi, ha­nem úgy, hogy Kossuth és Széchenyi. 1848-ra visszané­ző tekintetem nem egymás­sal! szemben állva látja őket, hanem kant karba öltve, együtt küszködve és harcol­va. Csapó Barbara, a KDNP miskolci csoportjának kép­viselője lépett a mikrofon elé és arra emlékeztette a je­lenlevőiket, hányszor és hányféleképpen ünnepeltük március 15-ét nemzeti ér­zéseinkben felemelkedetten és megtaposva is. A külső­ségek mögött szívünkben mindig Petőfi márciusát tar­tottuk a legfontosabbnak és őriztük a 48-as forradalom szent lángját. Kossuth és Széchényi olyan magyar állam fórt iák voltak, akik fényesen reprezentál­ták a hazai progresszió két — sok tekintetben különbö­ző — alapirányát: a szívó­san építkező reformokat és az egész nemzetei mozgás­ba hozó radikális változások kikényszerítését. E két kiváló államférfiú nemcsak a nemzeti progresz- szió sokszínűségét, az ebben rejlő lehetőségeket mutatja, hanem az összefogás lehető­ségét és erejét is sorsfordító időkben. A magyar nemzet ügyei akkor és oly mér­tékben haladtak előre, ami­kor és amennyiben a sza­bad gondolkodás, az emberi szabadságjogok teret kaptak és mindez nem széthúzáshoz, hanem az alkotó vitákban, a nemes politikai küzdel­mekben kikovácsolódott együttes cselekvéshez veze­tett. Ez 1848 leginkább meg­szívlelendő tanulsága. A kü­lönböző erőknek, félre kell tenni ellentéteiket, mert csak együtt, összefogva tud­juk felépíteni az új Magyar- országot. Ezt követően a miniszter- elnök, majd a társadalmi szervezetek, iskolák, intéz­mények képviselői helyezték el a kegyelet és hála virá­gait a Kossuth-iszdbor alap­zatára, illetve Kossuth La­jos szülőházánál. Délután kibővített Kos- suth-köri ülésre került sor a monoki általános iskolá­ban, amelyen részt vettek a Kossuth Lajos nevét viselő intézmények delegált képvi­selői. Az ülésen a kör tisz­teletbeli elnökének Németh Miklóst választották. Ezt követően Gulyás Ist­ván, az MDF területi iroda­vezetője szólt az ünneplők­höz. — Reménykedéssel vártuk ezt a mai napot, mert ez az ünnep mindannyiunké. Ugyanakkor négy-öt párt, négy-öt helyen külön tartja megemlékezését. Vajon le­het-e ilyen sokféleképpen ér­telmezni Petőfi lobogását, Deák bölcsességét, a szabad­ságharcosok hősiességét, Branyd'szlkó fényét? 1848 óriási példája áll előttünk forradalmiságában és elbu­kásában is. Ám most nem adatik meg a tévedés lehe­A megyeszékhelyen az ünnepségek sorozata 0 órakor a Pctőfi-szobornál kezdődött, ahol a megyében működő szak- szervezetek nevében helyeztek el koszorút. Az ünnep egy kedves piilanoto Az MDF, a Kereszténydemokrata Néppárt miskolci ünnepségé nek egyik szónoka Gál Sándor kassai magyar író volt tősége, mert akkor ezt a nemzetet nem lehet kivezet­ni Ázsia szorításából. Nem engedhetjük meg, hogy még egyszer eltapossák a ma­gyarságot. Ehhez a gondolathoz kap­csolódott dr. Furmann Im­re, amikor a következőket mondta: — Nem mehetünk szét­vert seregként . Európába. Csakis úgy, hogy a határain­kon kívül élő magyarok is büszkén vallhassák magukat magyarnak. Gál Sándor Kassán élő írónak adta át a mikrofont, aki arról az erkölcsi kisu­gárzásról beszélt, ami elő­deinket harcba vitte a nem­zeti függetlenség megszerzé­séért, ami a harcoló magyar­ság szabadságtörekvéseinek értelmet adott, majd így folytatta: — Európai szemmel nézve is példa nélküli a mi kisebb­ségünk sorsa. Háromszor cserélték fejünk fölött a zászlót Európa hatalmasai úgy, hogy minket egyszer sem kérdeztek meg. Mi szét­szórás és szétszóratás nyo­mán is próbáltunk magyar­ságunk mellett kiállni. A beszédet követően ko­szorúkat helyeztek el az ün­neplők Kossuth Lajos szob­ránál. Innen az egybegyűltek Szemere Bertalan szobrához vonultak, ahol a KDNP és a kassai delegáció helyezte' el a megemlékezés koszorúit. Az MDF nevében Balázsi Tíiibor. a szervezet városi el­nöke koszorúzott. Az ünnep­lők ezután elhelyezték a há­la virágait Deák Ferenc szobránál, majd a Petőfi té­ren ezrekkel együtt hajtot­tak fejet a márciusi forrada­lom nagyjainak emléke előtt. A KDNP-vei, az MDF-fel. a kassai delegációval együtt koszorúztak a Magyar Nép­párt képviselői is. Ugyancsak a délelőtti órákban megemlékezést tar­tottak Miskolcon a megyei rendcár-főkapitánysággal szembeni épület falánál, ahol Komjáti János, a PO- FOSZ megyei alelnöke (Poli­tikai Foglyok Országos Szö­vetsége), a megyei elnökség nevében 1956 mártírjainak (Folytatás a 2. oldalon) MNB Magyar Nemzeti Bank KEDVEZŐ BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET BIZTOSIT a belföldi jogi személyek részére, az általa rendezett aukciókon értékesített, egymás közt átruházható DISZKONT-KINCSTÁRJEGY vásárlására A kincstárjegyek 500 000 Ft-os névértékben kerülnek kibocsátásra. A névérték és az ajánlattevő vételára közötti különbség a diszkont ösz- szegc, a befektető számára biztosított haszon. Páros héten 30 napos, pá­ratlan héten pedig 90 napos lejáratúak vásárolni kívánt mennyiségére és vételárára lehet ajánlatot tenni. Az aukcióra ajánlatot tevő ügyfe­lek ajánlataikat az MNB MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNÁL szerdán 9 óráig tehetik meg, ahol az üzleti feltételek ismertetője és az ajánlati nyomtatványok is beszerezhetők. A következő aukciók időpontja: 30 napos lejáratú: 90 napos lejáratú: 1990. március 21. 1990. .március 14. További .felvilágosítást az MNB B.-A.-Z. Megyei Igazgatóság (Miskolc, Hősök tere 3.) közgazdasági osztálya ad. (Telefon: 46-88-222 12) TÁJÉKOZTATÓ diszkont-kincstárjegy aukcióról »0 napos .10 napos lejáratú lejáratú Az aukció időpontja: 1900. 02. 28. 1990. 03. 07 A kibocsátás összege: 1000 M Ft 1500 M Ft Elfogadható legalacsonyabb ár (névérték 'Vában) 93,43% 97,75",, Benyújtott ajánlatok összege: 714 M Ft 862,5 M Ft Elfogadott ajánlatok összege: 708.5 M Ft 837,5 M Ft Maximális éves hozam 28,05" „ 28,01" Minimális éves hozam 27,50° „ 24,8a1' „ Átlagos hozam 27,78" „ 20,96" „ Maximális diszkontláb 6,47"u 2,25" „ Minimális diszkont láb 6,35" ti 2,00",, Átlagos diszkontláb 6,41".. 2,17"o Átlagos eladási ár 93,59" n 97,83" „

Next

/
Thumbnails
Contents