Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-12 / 36. szám
1990. február 12., hétfő ES2AK-MAGYARORSZAG 5 Polgármester? Bíró? Önálló települések, saját vagyonnal Újjászerveződnek d körjegyzőségek? Novak Csongor és családja ai ünnepeltek társaságában Segélyszállítók Akik megismerték a segítés örömét Kuki Attila családjával együtt vett részt a pénteki ünnepségen Meg éhben d eiikUus'ban a parliament, ele ikerül a terveik .szerint az önkormány- zatí törvény j avasla t első olvasata. A változások elérik az ótemi élet minden szintjét. A iközigazgatás alapja* a települési ü.n kormányzat lesz. A társadalmi vita után már az új parlament dönt a törvény sorsáról, mégis érdemes már mosit ismertetni az elképzeléseiket, hiszen a márciusi választás dk után várhatóan már az ősszel sor kerül a helyhatósági választásokra is, mégpedig az új törvény alapján. Ezt szem előtt tartva találkozott január közepén Szabó György, a megyei tanácselnöke azokkal az elöljárókkal, akik az olyan kis települések ,lakóit képviselik, ahol nincs önálló tanács, ahonnan a .legtöbb panaszt hallani a jelenlegi törvények és 'gyakorlat miatt. Az öt településen ('Hangács, Ragály, Pál háza, Saalasz/end, .Mezőkeresztes) megtartott értekezletekre 182 megih ivót. kéz- ibesiteflt a posta, s a,z elöljárók nagyobb része el .is fogadta az .invitálást (többségűik aktív dolgozó •valahol, közigazgaltá si feladatukat társadalmi i megibízat ásfcén t végzik). Nagy itiigyelemmel .hallgatták az elnök előadását, és örömmel is, hiszen á törvényjavaslat 'éppen a kisközségeik életébe hozza a legnagyobb változást. Az alapelv ugyanis: legyen minden település teljesen önálló! Ez azt jelenti, hogy a társközségi intézményrendszer a választások után megszűnik. Mi a feltétele az önállóságnak? Az, hogy a település képviselőtestülete (tanácsa) .nem lesz .alárendelve senkinek*. Ami a településre tartozik, azt csak a településen dönthetik el! A ikiszol- 'gált'átoit'tságot, a függőséget m.eg kell szüntetni. Egy település sem lehet alárendelve egy -másiknak, de a megyei tanácsnak sem. Ezért a tanácsi gazdálkodás .módja, de a megye—város—községek 'kapcsolata is teljesen megváltozik. A változásokhoz szükséges, hogy minden településen önálló képviselőtestületet hozzanak létre. Ezek .létszáma a település nagyságától függ, de legalább 7—8 fő. A testület vezetőjíe .(bíró?, polgár1987-ben meghalt Miskolcon egy idős néni, a Gőzön Lajos u. 12. szám alatti lakás bérlője. Ekkor kezdődött a kis garzon története, ha egyáltalán lehet történetnek nevezni. A lakás azóta is, immár három éve üresen áll. Először az elhúzódó örökösödési eljárás akadályozta a végleges kiürítést, majd jött a tanácsi döntés: a közelben lévő többi házzal együtt kijelölik eladásra, tehát új bérlő nem költözhet bele. Ezeket az okokat Sz. néni nem ismerte, nem ismerhette. Mindennap a ház- előtt vezetett el az útja, s csak azt látta, hogy üres a k-is szoba. Számtalanszor hallotta már, milyen kevés a lakás, tudja, beadott kérvény- nyél is évekig, sőt évtizedekig kell várni, hogy végre önálló — ha nem is saját — fedél legyen az igénylők feje felett. S most itt áll egy kihasználatlanul, amikor otthona lehetne valakinek, akár az ő kisebbik fiának is. Hiszen ez a mostani albérlet nekik nagyon drága, 2000 forint havonta. Pedig ez mester? — az elnevezésen még vitatkoznak) senkinek sem lesz alárendelve, csak a választóinak (a falu lakói- mák). A falu első emberét vágy az egész lakosság, vagy a tanács-testület választja meg. Munkáját végezheti főállásban, de társadalmi megbízatásként tiszteletdíjial) is. A munkáltatói jogok nem a megyei tanácsot illetik, fegyelmi, bér- és.egyéb ügyekben is a helyi népképviseleti testület dönt. Fontos változás, hogy minden település önálló tulajdonnal rendelkezik majd, Az eddigi állami földek tulajdonjoga a településé lesz, de minden más állami tulajdon (.például tavaik, műtárgyak, közművek stb.) átmegy a. település tulajdonába, azt. tetszés szerint hasznosíthatja (eladhatja, felparcellázhatja, bérbe adhatja stb.). A köz- intézmények i.s a 'tanácsok tullajdo'náiba kerülnek. A tanácsok vállalkozhatnak, szolgán tatás okát vezethet be (pl. üzletet építhet, azt bérbe adja, a haszon az övé). Egy település tehát saját tulajdonnal és saját pénzesz- iközök'kel rendelkezik majd .(.hogy mennyivel, azt a-lább részletezzük). Bár a települések többségének várhatóan az eddiginél több pénze lesz, minden feladatra mégsem lesz elég. Ezért a lakossági ügyintézési, i n t éz.m óny.i rá.ny 1- ■tá:si (sz|alk.mai, pénzügyi stb.) feladatokat nem a településen, .hanem az úgynevezett körjegyzőségeik fogj át éllátni. Ez nem kötelező, a nagy,óbb 'községek (ahol v.an rá pénz) létrehozhatnák saját apparátust. -(A körjegyzőségekről: Körjegyző = wb-titkár, hatósági ügyéket lintéz. Az egy körjegyzőséghez tartozó települések közösen választanaik jegyzőt.) Az alapél látás biztosításához (intézmények .működtetéséhez) minden település normatív támogatást ikap. Ez nem jelenti azt, hogy okvetlenül minden faluban újra működjön iskola (de .lehet!), maradhat a körzetesítés Is, ha úgy ítélik meg, hogy ez a célszerűbb (ebben :az esetben a támogatást az iskolát működtető településnek kell átadni). A megyei tanács elnöke kérte' az elöljárókat., högy a törvényjavaslatról most kapott tájékoztatást vigyék haza, hogy miinél több volt a legolcsóbb lehetőség. A kis szoba és a konyha talán még 25 négyzetméter sincs, a víz az udvaron, a kályhába az olaj méregdrága. Kölcsönbe kapták az ágyat, amiben alszanak, a fotelt, amiben ülnek. Kölcsön van a gáztűzhely is, lehet, hogy hamarosan visz- sza kell adni. Akkor vajon hol .főzi! meg a menye az ebédet az kisunoká.iának? Ráadásul beteg a fiatalasz- szony! Nyáron is — mikor még katona volt a fiú — hányszor rendelték Pestre, hogy kivizsgálják! Rengeteg pénz ráment, ám még mindig nem tudják pontosan, hogy mi a baj. Azóta sem jobb a helyzet. Az árak csak nőnek, a pénz meg egyre kevesebb, mert nincs elég munka a gyárban. Hányféle lehetőséget végiggondolt már a két fiatal véleményt tudjanak rolacuz- szegyüjteni. Széni Nándor, a tanácselnök gazdaságpolitikai referense a törvényjavaslatnak azt a részét ismertette, mely meghatározza az egyes településeken bevezetendő államháztartási-gazdálkodási eszközök egyes elemeit. A települések bevételei több tényezőből állnak ösz- sze. így a magánszemélyek személyi jövedelemadója a településen marad (az állandóra bejelentett lakosoktól). Ez köztudottan településenként eltérő (például Gagy- apátibon 0 Ft fő, Leninvá- .rosban 15 000 Ft .fő), ezért az állam 4000 Ft/iő-.ig kiegészíti a»t. Az szja-in kívül egyéb adók, illetékek, a településfejlesztési hozzájárulás, és más egyéb bevételek jelentik a település gazdálkodásának alapját. Ezéken kívül minden település (felhasználási megkötöttség nélkül) állami .támogatási kap. Ez nagyságtól függetlenül településenként 2 millió forint, plusz minden állandó lakosra számítva 1.170 forint. A 3—13 évesek után 4180 fo- rinitoi, a 60 éven felüliek után személyenként 3230 forintot kap minden település. Ezek összege adja tehát az állami támogatás mértékét. A már .megkezdett 'beruházásokhoz még további ősz- szeg áll a tanácsok rendelkezésére, a megyei tanács pedig csalk erre az évre 1,3 miilliárdot tud elosztani, hogy a zökkenőmentes átmenetei biztosítsa az új gazdálkodási rendbe, hiszen városok esetében elképzelhető, hogy az új szisztéma csökkenti a, bevételeket. Ebben az évben még a közös tanácsok kapják m.eg a támogatást. 'Mind az öt helyszínen sok kérdést tetteik fél az elöljáróik az előadóknak, mindenesetre olyan meglepő véleményt is hallottunk, mely szerint: nem jó, ha a megyének nem lasz felügyelete, .mert ha senkiitől sem függnek a tan ácsiak, ők lesznek •asz urak! Az csaik remélhető, hogy a hirtelen jött önállósággal .minden településen okosan élnek miajd, de sehol sem élnék vele vissza. Szatmári Lajos is, de minden változtatáshoz pénz kell. Nekik pedig csak annyi van, amennyi éppen hogy a megélhetésükre elég. Mindig tudták, hogy nagyon nehéz így kikerülni az albérletből, de mióta végigjárták az összes lehetséges fórumot, azóta világosan látják, hogy nemcsak nehéz, hanem szinte lehetetlen. A fiatalokat segítő rendszerből éppen a legnehezebb helyzetben lévőket felejtették ki. Kérjenek a szülőktől segítséget? Hiszen segítenének ők maguktól is ha tudnának, most is megtesznek mindent, amit csak lehet, ám a megoldáshoz ez is kevés. Tudta ezt Sz. néni, ezért is bántotta egyre jobban a függöny nélküli ablak látványa; ezért sűrűsödött egyetlen paradoxonná benne a fölháborodás: „Ha van. (Folytatás az 1. oldalról) egy segítőkész kalauzunk, aki az autónkba beülve magyarázta el, merre keli mennünk. Mi mosolyogva köszöntük meg a segítségét, de amikor kiszállt, szinte fejest ugrottunk ,az ülés alá, szétszedtünk mindent, nem rakott-e oda valami robbanószerkezetet. — Egyszer egy katonai alakulat mellett vitt az utunk — emlékezik Attila. — Egy kiskatona szinte ki- ráncigált a kocsiból. Nem tagadom, megijedtem. Mit miért nincs?” Mármint üres lakás. Hiszen bizonyára nemcsak az ő fia családjának hozna megnyugvást, egy csöppnyi boldogságot az életébe, ha megkaphatna akár eg.y ilyen alacsony komfortfokozatú kis garzont, amelynek szobaablaka csak egy járdányi távolságra van a forgalmas közúttól. Igaz, most még azt a 10 000 forintot sem tudják előteremteni, ami a tanácsi lakás- igénylés beadásához szükséges. Álmukat e lakatlan otthon látványa, a lehetőség már életre hívta. Ők még nem hallották, hogy ha a ház másik felét bérlő idős néni lemond elővásárlási jogáról, akkor márciusban meghirdetik a lakást Az induló összeg 356 000 forint, s ez a licit során várhatóan csak emelkedni fog. Bármennyiért is kel el ez az ingatlan, az biztos, hogy Sz. néni családjának már nem lesz hozzá semmi köze. Szertefoszlott egy — s már ki tudja hányadik — álmuk. Az utolsó, az utolsó előtti? (csörnök) akarhat? Hát ahogy kiszállok, a nyakamba ugrik, s össze-vissza puszilgat. Megnyugodtam, s teleraktam mindkét kezét élelemmel. Alig bírta tartani. No, mondom: most hogy fogsz tudni lőni? Jót nevettünk, s ráadásnak adtam neki egy üveg pálinkát. Alig mentünk tovább pár száz métert, újra megállít egy katona, s azt kérdezi, van-e még pálinkánk? Hát már odaszóltak neki az előzőek, hogy jól járnák, ha megállítanak. Persze, hogy adtam neki is. Az asszonyok mosolyogva A megyei tanács, a Vízügyi Alap és a lakossági hozzájárulásból kezdték meg a Bodrogköz egészéges ivó- vízhálózatának kiépítését, a ricsei vezetékes ivóvízhálózat létesítését. A Bodrogközben mindig sok volt a bélés árvíz, s emiatt kevés a kutakból nyert, egészséges ivóvíz. A területen lévő községek egészséges ivóvízzel történő ellátása több ütemben valósult meg. Az első ütemben megépült a ricsei alapmű, a 8 községben csaknem 10 ezer lakos jutott egészséges ivóvízhez, megszűnt a „kékbe- tegség” réme. Az 1982-ben történt üzembe helyezést követően egymás után létesítették az egyes bodrogközi községekben a hálózatot, s jelenleg már 18 községed látnak el. Közben elkészült a Sárospatak környéki hálózat bővítése. Ez lehetővé tette, hogy a körzetéhez tarhallgatják az anekdotákat, mik történtek férjeikkel, míg ők odahaza aggódva számlálták a perceket, órákat. De nemcsak ők izgultak, a feszültség a férjeikben is ott bujkált, bár nem vettek tudomást róla akkor. Csak így. visszaemlékezve vallják már be. akkor nem nyugtalanították ezzel az asszonyokat. De hiszen tudták ők azt anélkül is: az útra csomagolt ennivaló mindig érintetlenül került haza, egy falat sem ment le a torkukon ... A meghívott tizenkilenc gépkocsivezető nem a jutalomért vállalta a segélyszállítmányok kijuttatását, mégis nagyon megörülték .a Vöröskereszt figyelmességének. Ügy gondoljuk, megérdemlik, hogy nevüket megismerjék az újságolvasók is. Siroki Szilveszter. Novák Csongor, Balta Zoltán, Neg- rucz Ágoston, Szabó István, Katulyá'k István, Pelyhe János, Horváth László. Simon Péter, Mező Zsolt, Kalóz Károly, Veres Pál, Kerékgyártó János, Varga Gyula, Tóth István, Kiss Barnabás, Strobek László, Kuki Attila, Orosz István, S akik itthon, három napon keresztül folyamatosan készítették elő a szállítmányokat: Szepcsikné Domokos Erzsébet. Horváth Sándor, Lemák László, Bás- t,i Edina, Básti Gábor. Kovács — Fojtán tozó Apróhomok is egészséges ivóvízhez jusson. Innen kap majd vizet Dorkótanya lakossága is. Ennek a vezetéknek a kiépítése most van folyamatban. Jelenleg még három település. Gvörgytarló, Tisza- csermely és Nagyhomok ellátását kell megoldani. Ez is rövidesen megtörténik, Ti- szacsermelven és Györgytar- lón ugyanis már megalakult a települések önálló vízműtársulása és a hálózat kiépítése is megkezdődött. Ez előreláthatóan jövőre fejeződik be. Az ivóvízellátás megoldására eddig durván másfél milliárd forintot fordítottak. A kivitelezést javarészben a Borsod Megyei Vízművek végezte, amely üzemelteti is a hálózatot. De részt vett a munkában az ÉKÖVIZIG sárospataki szakaszmérnöksége is. Szertefoszló remények Vajon ez nem hajléktalanság? Bővítik a ricsei ivóvízrendszert
