Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-08 / 33. szám
XLVl. évfolyam, 33. szám 1990. február 8. Csütörtök Ara: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Növények hótakaró és csapadék nélkül 110 éve, amióta nálunk a csapadékot mérik, nem volt ilyen kevés belőle Magyarországon, mint az elmúlt időszakban. Ezt már a tavasszal fejlődésnek induló növények is könnyen megsínylik. Stollár András, az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai főosztályának vezetője elmondotta: a korábbi években télen átlagosan 110-120 mm csapadék hullott, az idén eddig ennek csak a felét mérték. Számottevő hó nem volt, ennek következtében a talaj felső, 1 méteres részéből átlagosan 80-90 mm-nyi nedvesség hiányzik. Kritikus helyzet egyelőre ugyan nem alakult ki, bár sokan úgy vélik, hogy ez már a patakok és az ásott kutak vízhozamának csökkenéséhez is hozzájárul. Tény, hogy a Mosonmagyaróvár-Budapest-Nyiregyháza vonaltól északra különösen feltűnő a talajok vizhiánya, ám nagyobb gond csak akkor várható, ha tavasszal sem köszönt be legalább egy rövid csapadékos időszak. Akkor előfordulhat, hogy azon a mintegy 300-350 ezer hektáron, amelyen - a MÉM szakemberei szerint - késő ősszel vetették el a búzát, a növény a kelés után képtelen lesz fejlődésnek indulni, megerősödni. Az idő melegebb is a korábbi évek átlagánál, s ez azzal az előnnyel jár, hogy a hótakaró hiányát eddig nem érezték a növények. Az elmúlt időszakban több téli melegrekord dőlt meg: január utolsó 10 napjában a középhőmérséklet a sokéves átlagnál 7-8 Celsius-fokkal volt magasabb. A viszonylag melegebb időjárás folytatódott februárban is, 3-án, illetve 4-én a fővárosban az ezeken a napokon eddig mért legmagasabb hőmérsékletet regisztrálták. Veszélyt, nagyobb gazdasági kárt azzal okozhat a szeszélyesnek mondható időjárás, ha az előbbi tendencia tartósnak mutatkozik és a szokottnál nagyobb meleg hatására a fák rügyfakadása megindul, majd ezt erőteljes lehűlés követi. Erről - legalábbis a meteorológus szakember szerint - szó sincs, mivel a 10 napos előrejelzés csupán kisebb lehűlést mutat. A meteorológiai szolgálat számsorai egyébként arról tanúskodnak, hogy a mostanihoz hasonló téli száraz, csapadékszegény időszak 10-15 évenként beköszönthet. (MTI) Baker Moszkvában James Baker, az Egyesült A llamok k ül ügym rniisztere szerdán délután hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. A moszkvai repülőtéren Alekszandr Besszmerl- nih. a szovjet külügyminiszter első helyettese köszöntötte más hivatalos személyiségek társaságában. A Seremetyevo repülőtérről az amerikai miniszter a s z o v j e t k ü 1 ü gym i n i s z té r i u m vendégházába hajtatott, ahol még este megkezdi első négyszemk'özt i m eg b es zé 1 é sét szovjet kollégájával. A h i v a t a'l os s zov j et—amer ikai miniszteri tárgyalások csütörtök reggel kezdődnek. Az amerikai miniszternek kedvezett a szerencse: szinte perceikkel Moszkvába érkezése után olyan sűrű köd ereszkedett a szovjet tóvárosra. amely akár csak egy órával később is kérdésessé tehette volna a biztonságos leszállást. A tervek szerint a négy- szemközti és a plenáris tárgyalások után Baker — várhatóan pénteken délelőtt — találkozik Mihail Gorbacsov- vat is. Emellett — ha az amerikai politikus tartja magát az elmúlt években kialakult hagyományúkhoz — péntek délután sajtóértekezleten ad tájékoztatást látogatásának eredményeiről. Baker az első magas rangú külföldi politikus, aki a legfelsőbb szovjet vezetés tagjaival találkozik a meghatározó jelentőségű KB- ülés után. s így alkalma'lesz első kézből tájékoztatást hallani a szovjetunióbeli helyzetről is. A szomorúfűz árnyékából nézve Egyetemi kar lesz-e a közgazdászoké? Ha nem is végleges döntéssel, de megnyugtatónak tűnő ígéretekkel zárult tegnap a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem közgazdász hallgatóinak — körülbelül egy hete kezdődött — akciója. Az egyetemen három évvel ezelőtt indult főiskolai szinten az üzemgazdászképzés, a felvételizőknek viszont az egyetem vezetése azt az ígéretet tette, hogy a rendelkezésükre álló idő alatt egyetemi karrá fejlesztik az oktatást, tehát itt helyben megszerezhetik a hallgatók a közgazdász diplomát. Nemrég azonban az induló évfolyam 5. félévének befejezésekor azt az információt adták, hogy ígéretük teljesítésére mégsincs lehetőség, pedig az anyagi, tárgyi és személyi feltételek adottak. Ezzel a döntéssel mintegy hatvan fiatal került volna az. utcára. Üzemgazdászokra kicsi az igény régiónkban, közgazdászokra viszont égető szükség lenne. Ezért a hallgatókból álló hattagú operatív bizottság az intézmény rektorához fordult mindhárom évlolyam kérésével: tartsa be a vezetés előzetesen tett ígéretét, s tegyék lehetővé tanulmányaik folytatását. Mivel ezek a tárgyalások nem hoztak eredményt, a diákok úgy döntöttek, hogy szerdára (azaz tegnapra) egész napos demonstrációt szerveznek érdekeik megvédéséért. Ennek részeként délelőtt diákgyűlést tartottak, s az egyetem parkjában elültettek egv szomorúfűzfát — örök emlékül mai helyzetüknek. A nap csúcspontjának a délutáni kari gyűlés ígérkezett, ahol a 240 hallgató előtt ismertette a rektor a lehetőségeket, melyeket hajlandó írásba is adni: 1. Befejezik most tanulmányaikat, s így üzemgazdászi okjevelet kapnak. 2. Kiegészítő képzésben vesznek részt Budapesten esti, vagy levelező szakon. 3. Nappalin, de ugyancsak harmad évfolyamon folytatják tanulmányaikat Budapesten. s a 7. félév végén különvizsgát tesznek a kijelölt tárgyakból. 4. Az alapvizsga letétele után 4. évfolyamon tanulhatnak tovább Budapesten, de csak az 1991/92-es tanévtől. (Tehát a 3. és 4. pont között lényegi különbség nincs.) 5. Itt maradnak Miskolcon, de csak '91 szeptemberétől lesznek 4. évesek. A kieső egy évben a hallgatói jogviszony fenntartásával az egyetemen idegen nyelvvel, számítástechnikával és a különbözeti vizsga tárgyaival foglalkozhatnának. Mindennek azonban az a feltétele, hogy az Országgyűlés február 27-i illésén biztosítsa a miskolci közgazdaságtani intézet. egyetemi karrá alakulását. Az utolsó pont megfelelő kompromisszumnak ígérkezik, de mint. az előző négy. magában hordozza azt a kiléteit, hogy csak a budapesti első reformévfolyammal együtt — és semmiképpen nem korábban — végezhetnek a vidéki hallgatók. Ez azonban az ö érdekeiket már „csak" a tanulmányi idő meghosszabbodásával sértené, amit elfogadnak, hiszen elsősorban tanulni akarnak — a régi ígéretnek megfelelően, itt, Miskolcon, egyetemi karon. MISKOLC ■ Többszörösen hátrányos helyzetű település Még összébb a nadrágszíjjal! H a egy családban kevés a pénz, vagy nincs pénz, óhatatlanul ideges lesz a hangulat, sűrűsödnek az összekoccanások, gyakoribbak az érdekütközések. így van ezzel bármelyik település, vagy akár az ország egésze is. A miskolci tanács tegnapi ülésén is jól tükröződött ez. Noha még csak első olvasásban tárgyalták a megyeszékhely honatyái az idei költség- vetési tervezetet, reggel nyolc órától délután fél kettőig csak a vitaanyagon morfondíroztak, veszekedtek. Azon az előterjesztésen, amely lényegében még csak ezután áll össze valódi tervjavaslattá, s amelyet majd a márciusi ülésen szentesítenek. Nem véletlenül vett igénybe ilyen hosszú időt ez az egyetlen napirendi pont, amelyhez — dr. Székely László általános elnökhelyettes szóbeli kiegészítését követően —, beleszámítva dr. Kovács László elnök hozzá- fűzéseif is, végül is harmincán (!) szóltak hozzá, nyilvánítottak véleményt, néhányan többször is. Olyan városműködtetési és városfejlesztési feladatokat kellett a kollektív bölcsesség alapján minősíteni, rangsorolni, amelyeket a „válságkezelő programtervezet”, a „hadigazdálkodási költség- vetés” jelzőivel leltet csak illetni — utalt rá a szóbeli kiegészítés. Az új szabályozási rend önfinanszírozást ír elő a tanácsok, a holnap ön- kormányzatai, így Miskolc számára is. Ez azt jelenti, hogy csak annyi forrást lehet elosztani, ami helyben rendelkezésre áll, megszűnt az. alku korábbi lehetősége a központi támogatás igény- bevételére. A megyeszékhelyen ez — rövidre fogva — azt jelenti: a tavalyi színvonal-biztosításra a múlt érdnél 300 millió forinttal kevesebb pénze van a városnak, de ha az inflációt, meg az egyéb költségnövelő hatásokat is számoljuk, másfél milliárd forint a mínusz. Ez annak is következménye, hogy az új szabályozási rendszerben az állami költségvetés nem ismeri el a nagyvárosi olyan specifikumokat, mint a szemételhelyezés gondja, a lakásfelújítások költségei, a tömegközlekedés megoldása és így tovább. Az új helyzetben Miskolc többszörösen hátrányos helyzetű településsé vált. Ráadásul a város 636,7 millió forint hitellel tartozik, amelynek a kamatterhe további 176 millió forint. Ebben a szituációban két dolog jöhet szóba: a kiadások csökkentése és a források bővítése. Nem kis dolgokról van szó Hiszen talán már holnap bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, intézményeket kell bezárni, lassítani kell, vagy fel kell számolni folyamatban levő beruházásokat, le kell állítani a belvárosi rekonstrukciót, lassítani a lakásfelújítások ütemét, azonnal le kell állítani a Bodótető beépítésének munkálatait, vagy példának okáért arról kell dönteni, hogy a megüresedő tanácsi lakásokat nem kiutalja a lakásra váróknak a város, hartem pénzért eladja. Ami nem kevesebbet, jelent, minthogy Miskolcon évekig nem juthat lakáshoz az, aki nem maga épít, vagy építtet, illetve vásárol az OTP-től... S más kiút nincs, hiszen az 1990-re rendelkezésre álló 5 milliárd 381 millió forint, mint. azt már fentebb is jeleztük, az igényekhez képest csekély. Drasztikus és népszerűtlen intézkedésekre van szükség a teljes fizetésképtelenséget megelőző válságprogram ösz- szeállításához, elfogadtatásához, végrehajtásához — hallottuk. Az általános tanácselnökhelyettes később, vitaössze- foglalójában keserűen jegyezte meg: az öt óra alatt arról esett a legkevesebb szó, amiről a legtöbbet kellett volna beszélni. Nevezetesen az előterjesztésnek a forrásbővítő elképzeléseket soroló harmadik fejezetéről. A már említett lakáseladásokról, az egyéb ingatlanértékesítési lehetőségekről, a 28 lakásban működő bölcsőde és óvoda felszámolásáról, a gépkocsitárolók eladásáról, a telekértékesítésről és így tovább ... (Folytatás a 2. oldalon) A víz egyre drágább kincs. Ion.) Egy szép tároló megyénkben. (Riport a 3. oldaIsmét a megváltozóit vízdíjakról .»ifi
