Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

1990. február 7., szerda ÉS2AK-MAGYARORSZAG 5 Kik adják el —^ — — ......................................£ - -______-i C *M Mmm v«*/ I ^ \ VrJ Vi„-^ K m mtme/P S ierenesére elmúlt ai at idő, amikor eil a kérdést sokon az ország politikai függetlenségére vonatkoztatták. Ma az izgatja a kövéleményt, hogy egyesek kiárusítják az or­szág vagyonát, az állami tulajdont. Sok embert, főleg az öre­gebbeket, megzavarja az a tény, hogy a negyvenes években az­zal államosítottuk a külföldi tulajdont: sérti nemzeti érdekein­ket. Most pedig úgymond „örömmel" adjuk el a korábban eset­leg a külföldiektől államosított gyárainkat is a jelentkező kül­földi tőkéseknek. külföldi vállalkozók magyar gyárakat akarnak venni, ak­kor bízhatunk abban, hogy jó úton járunk. Jogos Szabad áramlás aggodalmak Azzal most nem érdemes foglalkozni-, hogy mennyire volt akkor indokolt az álla­mosítás, hiszen akkor más társadalmi viszonyok voltak, másként viselkedett a mi leifeudális viszonyaink kö­zött a főké. Sokkal indokoltabb végig­gondolnunk a jelenlegi le­endőinket, érdekeinket. Je­lenleg a világgazdaság si­kerországai azt bizonyítják, hogy nemcsak a külkereske­delem, vagyis az áruk piaca előtt kell lebontani az or­szághatárokat, hanem a tő­kepiac előtt is. Ez egészsé­ges viszonyok között azt je­lenti. hogy a hasonlóan fej­lett államokban egyre több tőke jelenik meg, és ugyanezen államok hasonló nagyságú tőkét ruháznak be külföldön. Tehát annyi az országokban a külföldi tő­ke, amennyi tőkéje az illető országnak külföldön van be­fektetve. Ez a mérleg az átlagnál fejlettebb országok­ban aktív, a kevésbé fejlet­tekben passzív egyenlegű. De még ez sem általánosan érvényesülő szabály, mert például az Egyesült Álla­mokban ma több a külföldi tőke. mint amennyi tőkéje az országnak külföldön van. A külföldi tőke beáram­lásától való félelem termé­szetesen. csak olyan orszá­gokban merül fel, amelyek azt tapasztalják, hogy hoz­zájuk jön a külföldi töke, külföldiek vásárolják fel a gyáraikat, de ők alig visz­nek tőkét külföldre. A své­dek például nem éreznek ilyen veszélyt, meri ők sok­kal több tőkéi fektettek be külföldön, mint amennyi külföldi tőke náluk van. Mi­vel Magyarországon e jelen­ség egyoldalú, mi csak kül­földi tőkét várunk, nekünk nincs mit külföldön befek­tetnünk, érthető az aggoda­lom. E félelem azért na­gyobb. mivel negyven éven keresztül azt a múlt száza­di igazságot szajkóztuk, hogy a tulajdonlás kizsák- mányolá<st jelent, a külföldi tulajdon a nemzeti vagyon kizsákmányolását. Mások féléimét elsősorban az táplálja, hogy az orszá­gon belül idegen érdekek érvényesülnek, csökken az ország gazdasági és végső soron politikai függetlensé­ge. A függetlenség feltétele Ma ,az .országok független­ségének legfontosabb felté­tele az erős gazdaság. Min­den olyan országnak a poli­tikai függetlensége egyrészt időleges, másrészt látszóla­gos. amelyik gazdaságilag gyenge, kiszolgáltatott. Je­lenleg a magyar független­ség leggyengébb láncszeme a gazdaság, gazdasági elma­radottságunk. Márpedig, ha ez így van, akkor minden olyan lépés, amelyik gazda­ságunk fejlődését segíti elő, a függetlenségünket .is szol­gálja. ITa az országban mű­ködő tőke hatékony, akkor forrásokat teremi a maga­sabb bérökre. a további be­ruházásokra és a nagyobb adóbevételre. Mindháromra égető szükségünk van. Mi­nél gyengébb egy népgazda­ság. annál inkább igaz, hogy függetlensége szempontjából nem az idegen töke műkö­dése. hanem az adósságál­lomány veszélyezteti a füg­getlenséget. Nem azon kell megbotránkozni, hogy egyes vállalatokat részben, vagy egészben eladunk a külföl­dieknek, hanem azon, hogy ennyire eladósodtunk. A politikai és gazdasági csőd elodázása érdekében nyakló nélkül hiteleket felvevők tartoznak felelősséggel, és nem azok. akik a külföldi lökéi csábítgatják. Azt tart­suk mindig szem előtt, hogy hiteleket egy rossz, beteg társadalom és gazdaság is kaphat, ha a világpolitikai helyzet erre kedvező, de tő­ke csak oda áramlik, ahol bízni lehet a jövőben. Ha a A modern tőkés Vállalko­zót az jellemzi a múltbéli­vel szemben, hogy felismer­te a modern technika köve­telményét: .gazdaságosan csak jól megfizetett, munka­erőver lehet termelni. Rövi­desen a magyar vállalatok azért fognák panaszkodni, hogy a külföldi tőkések fel­verik a béreket, olyan mun­kafeltételeket teremtenek, amelyekkel ők nem tudnak versenyezni. Az a tőkés, amelyik a mienknél több­ször magasabb bérű .munká­sokkal is olcsóbban termel külföldön, mint mi idehaza, tudja, hogy .nem a bérekkel kell takarékoskodnia, hanem a munkafegyelmet, a mun­kahelyi közérzetet kell meg­javítania. ennek megfelelően emelnie a béreket. Az úgy­nevezett szocialista gazda­ság legnagyobb kritikáját éppen az adja, hogy a mun­kásoknak egy népgazdasá­gon belül képtelen rtlyan jövedelmet biztosítani, ami­lyet a tőkés nagyvállalat, vagy a kisvállalkozók. Be fog bizonyosodni, hogy nemcsak a szocialista orszá­gok vállalatai maradnak egyre jrtblban le a világgaz­daságban, hanem egy orszá­gon belül ,sem versenyképe­sek. ha szektorsemlegesek a feltételek. A fenti érvelés ellenére van az aggodalmaknak jo­gos alapja is. Magam is megbotránkozom. amikor el­kótyavetyélik az állami tu­lajdont, ami mindnyájunké. Az áron aluli eladás nem­zetellenes, tehát ennek mee- felelően törvényi eszközök­kel is meg kell akadályozni. E téren bőven van teendő. De mégis, egyelőre örülni kell annak, ha jön a kül­földi tőke. Ez nem a beteg­ség, hanem a . gyógyulás je­le. (MTI-Press) Kopátsy Sándor Egy rövid tájékoztatót # közlünk a kormány egyik legújabb rende­letéről, amely a munkanélku liek gondjai van hívatva enyhítem. Az átmeneti mun kanélküh járadékról szóló 7/1990. (1. 29.) MT. sz. ren­delet a Magyar Közlöny 1990. évi 7. számában jelent meg. Ezekben a nehez időkben az esélytelen, elesett embe­rek számára kézenfekvő a kérdés, vajon ki jogosult er­re az újfajta segélyre, az át­meneti m unkanélkü 11 - jára­dékra ? Az jogosuLt, aki korábban munkanélküli-segélyben ré­szesüli, és a segély folyósít- hatóságának — három évig, de ezen belül csak 365 nap­ra — lejárta után munkahe­lyet. nem talált, vagy aki a munkanélküli-segély folyósí­tását követően újabb mun­kaviszonyt (szövetkezeti tag­sági viszonyt) létesített, an­nak megszűnése után a mun­kanélküli-segélyre még nem szerzett jogosultságot. Tehát summázva az első lépcső, a munkanélküli-segélyben va­ló részesülés, ezután kérhe­tő a munkanélküli-járadék. Ugyanakkor még van egy további feltétele a járadék igénybevételének. Ez pedig az, hogy az állami munka- közvetítő ne tudjon számá­ra megfelelő munkahelyet biztosítani. A felajánlott munkahelyet nem köteles a járadékot igénylő elfogadni. A munkahely akkor tekint­hető megfelelőnek, ha a munkahelyre történő oda- és visszautazás ideje a napi há­rom órát nem haladja meg, a várható kereset az átme­neti munkanélküli-járadék összegét eléri, a jogosult egészségi állapotának meg­felel, valamint a leendő munkaköre képzettségi szint­jét, vagy a felajánlott meg­szerezhető képzettségét, vagy az általa utoljára betöltött munkakör képzettségi szint­jét elérő képzettséget igé­nyel. Nem jogosult a munkanél­küli-járadékra. aki öregségi nyugdíjra jogosultságot szer­zett, illetve számára rok­kantsági, vagy baleseti rok­kantsági nyugdíjat állapí­tottak meg. Valamint, az sem, aki önálló keresettel rendelkezik, és annak össze­ge havi szinten az átmeneti munkanélküli -járadék ösz- szegét eléri. Mennyi ez az összeg? A rendelet 4. szakasza kimond­ja, „a járadék összege a 181. naptól folyósított munkanél­küli-segély 75 százaléka". Egyébként „alsó határa —a magánszemélyek jövedelem- adója és a nyugdíjjárulék levonása nélkül számított munkabérek legkisebb össze­gének 80 százaléka, illetve, ha a munkanélküli-segély ennél alacsonyabb volt, az ennek megfelelő összeg. Fel­ső határa a munkabérek leg­Jogszabály-tallózó Az átmeneti munkanélküli­járadék kisebb összegének kétszere­se”. A munkabérek legki­sebb összegét jogszabály ha­tározza meg. Az átmeneti munkanélküli- járadékra való jogosultságot — a járadék 365 napig fo­lyósítható — az állami mun­kaközvetítő nem automatiku­san, hanem kérelemre álla­pítja meg. A munkaközvetí­tő szerv — elutasító — ha­tározata ellen jogorvoslatnak van helye, melyet a megyei tanács vb. munkaügyi fel­adatot ellátó szakigazgatási szerve bírál el. Amennyiben az igénylő nem ért egyet ez­zel a másodfokú határozat­tal, akkor az ügyét joga van bíróság elé vinni. Ejtsünk szót még a továb­bi kedvezményekről. A mun- ikanétkü 1 i - j á radékban rés ze- sülö társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül, a járadék folyósí­tásának időtartama szolgálati időnek számít. Igaz, erre az időre táppénz nem jár. Ha viszont a dolgozó a munka­nélküli-járadék megszűnését követően keresőképtelenné válik, a társadalombiztosítá­si rendelkezések szerint táp­pénzre jogosult. Mivel a munkanélküli-já­radék folyósításának időtar­tama munkaviszonyban töl­tött időnek számít, ezért azt a munkaközvetítő szervnek a munkakönyvbe be kell ve­zetnie. Az átmeneti munka- nélküli járadékra való jo­gosultságot és annak mérté­két a szakszervezet által fi­zetett segély nem érinti, sőt a munkanélküliség elleni esetleges önbiztosítás sem. ■A járadékból csak 5 száza­lékos és nem 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell levonni. A munkahelykereséssel kapcsolatban, tömegközleke­dési eszköz igénybevételével — az utazási jegyet így meg kell őrizni — felmerült in­dokolt helyközi utazási költ­ségeket meg kell téríteni. Az átmeneti munkanélkü­li-járadék és az egyéb költ­ségek forrása az erre a célra létrehozott Foglalkoztatási Alap. A rendelet 1990. január 1- től — visszamenőleg — lé­pett hatályba, tehát a jogo­sultak akkortól kérhetik igé­nyük elbírálását. Zelei Zoltán Öregeknek Egy szép estényi öröm Pár napja Görömbölyön, a művelődési házban, gyer­mekek és középkorúak, nők és férfiak, vöröskeresztes és népfrontaktivistáik, egyházi személyiségek szívesen fára­doztak azért, hogy egy es­tényi örömmel megtöltsék az öregek szívét-lelkét. Csaknem kétszáz, hetven évét már betöltött ember ülte körül az asztalokat. Meghallgatták a köszöntőt, tapsoltak az iskolások mű­sorának, elfogyasztották a finom vacsorát, átvették az ajándékokat, szinte vala­mennyien nyertek a tombo­lán ... S közben beszélget­tek. özvegy Novak József né azok miatt zsörtölődött, akik a szívélyes meghívás elle­nére sem jöttek el. A 84 éves Szemes Mihály bácsi — végignézve az asztalok mellett ülőkön — amiatt búslakodott, hogy évről év­re kevesebben vannak kö­zöttük a férfiak. Dr. Csáti Vilmos kanonok úr, az egy­házi személyiségek korelnö­ke úgy véli: „Meleg szívű gesztus ez a rendezvény a fíaitalok részéről az idős embereknek.” Megrendezéséért együtt serénykedtek a művelődési ház dolgozói, az általános iskola pedagógusai és kony­hai személyzete, körzeti or­vosok, asszisztensek, ápoló­nők, vöröskeresztes és nép­frontaktivisták, egyházi sze­mélyiségek, s még a video­felvételt készítő is. Az aján­dékok a 114-es Számú Szak­munkásképző Intézetből, az ÉMV sajóbábonyi egységé­ből. a megyei gyógyszertári központból, a Bocsi Sör­gyárból, az édesipari, a hús­ipari. a tejipart vállalattól, a hűtőháztól, a BVK-ból érkeztek. (faragó) Páncélszekrények, riasztók ­Vagyonvédelmi kiállítás Miskolcon A MTESZ megyei urba­nisztikai bizottsága, az ÉTÉ miskolci csoportja, az ÉTK Miskolci Információs Irodá­ja. valamint a megyei Épí­tőipari Koordinációs Iroda szervezésében tegnap va­gyonvédelmi eszközök és szerkezetek kiállítása nyílt Miskolcon, a BAÉV MSZB léri székhazának kultúrter­mében. A megnyitó előtti sajtótá­jékoztatón a kiállító sátor­aljaújhelyi Toldi Vasipari Szövetkezet, az újkigyósi 1 nfra technikai Kisszövetke­zet. a soproni Metalon Szö­vetkezet. valamint a bemu­tatón szereplő berendezése­ket forgalmazó MÜÁRT ve­zetői szóltak tevékenységük­ről. Tóth Kornél, a MÜART osztályvezetője egyebek kö­zött elmondotta, hogy a vál­lalat termékforgalmazásán belül az elmúlt húsz évben 100 millió forint értékben adott el vagyonvédelmi esz­közöket, Tizennégy kiskeres­kedelmi egységük egyike Miskolcon működik — si­kerrel. Az újhelyi Toldi Vasipari Szövetkezei — tudtuk meg a szövetkezet vezetőitől — a két évtized­del ezelőtti Toldi páncél- szekrényt már nyolctagú csa­láddá fejlesztette: a Toldi, a Hunyadi, a Zrínyi és a többi páncélszekrény, vagy a legújabb Botond — Favo­rit. ma már fogalom a vagyonvédelemben. Az ö berendezéseik védik az NDK Nemzeti Bank értékeit, vagy például a magyar ko­ronaékszerek biztonsági ter­mének bejárati ajtóját is ők szerelték. A soproni Metalon Szövetkezet az NSZK-ból származó technológiák alap­ján gyárt páncélszekrénye­ket. faliszéfeket, s már for­galmazzák a számkombiná- ciózáras változatokat is. Az újkígyósiak pedig legújabb riasztó- és jelzőberendezése­ikkel mutatkoznak be a miskolci kiállításon. Igen érdekes előadást tartott a megnyitón részt­vevők előtt dr. Magyari Sándor alezredes, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitány­ság osztályvezetője a va­gyonvédelem megyei hely­zetéről és feladatairól. Egye­bek között szólt arról, hogy noha a megyében lévő kapi­tányságokat és a főkapitány­ságot. felszerelték a riasz­tást észlelő berendezésekkel, azokra csak igen elenyésző számban „kötöttek rá” a különböző gazdálkodó szer­vezetek. s lényegében ki­használatlanok. Ugyanakkor egyre gyakoribbak a va­gyon elleni bűncselekmé­nyek. A jövő mindenkép­pen változást hoz, hiszen a vagyon, az értékek megvé­dése azok kötelessége lesz, akikhez tartozik, vagyis a gazdálkodó szervezeteké, vállalatoké, intézményeké. Szólt, a magánszemélyek fe­lelőtlenségéről is, akiknek birtokában ma már nem egy­szer milliós értékek vannak, ám lakásukat legfeljebb egy hetven forintos, a betörők­nek semmi akadályt nem jelen tő zárral védik .. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents