Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

1990. február 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Pétről — és a jövőről Izgalmas, szomorú történet — nyilatkozik a svájci Saurer cég elnöke — KOVÁCSOLJÁK a mezőgazdaság pajzsát Úgy tűnik: azzal, hogy a Ch em o 1 im pe x k on /.a re i>u m január végén megvásárolta a Péti Nitrogénművéket, pont került a sok vitát ka­vart ügy végére. A poten­ciális vevő, a svájci Saurer cég képviselői a sikertelen vásárlási akció ellenére nem utaztak haza. Sejteni,- hogy nem szórakozás céljából tartózkodnak K a z i n c bare i - kán. Mivel még mindig nem csitultak el a kedélyek a Saurer— B V K gy á r v ásá r 1 á s i akció körül, örömmel vet­tük Eugéne Patry úrnak, a svájci cég elnökének jelzé­sét, hogy szívesen nyilat­kozna lapunknak. — Patry úr! Az, hogy nem sikerült Pétét megven­niük, megrenditette-e a bi­zalmukat gazdasagunk iránt? — Nem. egyáltalán nem! Biztos vagyok benne, hogy kötünk még itt . üzletet. Hisszük, hogy a kelet-euró­pai országok közül Magyar- ország az, amely a legha­marabb képes megteremte­ni a piacgazdaságot, hiszen minden adottsága megvan ehhez. Tavaly szeptember­ben is így éreztük, amikor Pét ügyét kezdtük megbe­szélni. Sajnálatos, hogy köz­ben nagyon gyorsan válto­zott a politikai környezet, s az akkori játékszabályok sóikban módosultak. Ennek ellenére nem rendült meg a bizalmunk. A péti eset példa lesz, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő. Mi úgy éreztük, arra megy ki a gyár privatizálása, hogy jó kezekben tudjanak egy „beteg gyereket". Ez volt december közepéig. Azzal, hogy egy magyar konzorci­um vette meg a gyárat, az történt, hogy az egyik zseb­ből a másikba tették a pénzt. Nem akarom a döntést kri­tizálni, biztos megvolt az oka. De a végeredmény: ahelyett, hogy friss embe­rek kerültek a gyár élére, olyanok kezébe került, akik épp a szerencsétlenségét okozták. Ezt sajnáljuk ... — Végleg lemondtak te­hát Pétről? — Pétét nem felejtjük el. Már csak azért sem. mert öt hónapot keményen dolgoz­Köítudott, hogy keltő meny- nyiiégü éi jó minőségű ólla­ti termék (hús. tej, tojás stb.) csak egéstséges állottal és állatállománnyal termeltethe­tő. A jó, gazdaságos és egészséges termelés érdeké­ben az állatokat takarmá­nyom! és olyan körülmények között kell elhelyezni, gon­dozni, valamint együttesen tartani, hogy „téteményké- pességük” - a gazdaságos­ság határain belül - a leg­jobban bontakozzék ki. Az egyes fajok év azok hoszno- sitása más-más környezeti igényt támaszt e „tétemény- képesség”' kibontakoztatása iránt, más környezeti ténye­zőket kell összehangolnia a termelőnek pl. a naposcsibe és a tejelő tehén tartásának jövedelmezősége érdekében. Az élelmiszer-nyersanyagok ból érkezett szakértőkéi, al- kalmaztumk azért, hogy a nemzetközi szokásoknak megfelelően előkészítsük a vételt. Az elemzések célja az volt, hogy meghatároz­zuk. hogyan tehető nyeresé­gessé a termelés. A péti mérnökök adatai alapján a 1 egm Odern ebb .sz á m í tógépes szimulációs módszerekkel elemeztük a gyárat — a ve­le összehasonlítható üzemek­ben szerzett tapasztalatok­ra támaszkodva. Tanulmá­nyainkat minden piaci moz­gásra felkészülve dolgoztuk ki — mintegy 300 ilyen elem­zést készítettünk. December végén aztán kiderült, hibás adatokat kaptunk Pétről. Kérdésünkre azt válaszol­ták: nem tudják, miért. A szeptemberi üzemi adatok vásárlásra serkentettek, a ■későbbiek már nem . . . — Gondolja, hogy a ja­nuár végi megvásárlással lezárult a dunántúli nagy­üzem hányattatása? , — Annyiszor azt hittük, vége az egésznek, hogy most már azt mondom: csak állt­kor hiszem, ha az új vevő átveszi. És hat hónap múlva érdekes lesz megtudni, si­kerül t-e a helyzetén javíta­ni : gazdaságosan üzemeltet­ni, vagy hogy továbbra is kell hozzá a profik segít­sége. — Ha már itt tartunk. Vé­leménye szerint mi segítené. A Magyar Nemzeti Bank, mint ismeretes, január öl­ével 1 százalékkal leértékel­te a forintot: kedden újabb átlagosan 2 százalékos leér­tékelés történt a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett legfontosabb valutákhoz vi­szonyítva. A hírrel kapcso­latban Baár Józsefné, az MNB árfolyampolitikai osz­tályvezetője elmondotta az MTI-nek, hogy a leértékelé­sek korrekciónak számítanak, és nem haladják meg azt a mértéket, amelyet az MNB saját hatáskörében megtehet. gaidoságos előállítása mel­lett sieifölötl nagy siükség van arra, hogy a megyénk községeiben előállított ilyen anyagok minél kevesebbet utazzanak nyersanyagként, azokat helyben, vagy a kö­zelben dolgozzák löl részben helyi választék bővítésére, részben ilyen (ormában való továbbértékesitéste. Botsad- Abauj-Zemplén megye állat­orvosai még o tél lolyamán állategészségügyi ismeretter­jesztő előadásokat kívánnak tartani a községekben, öze­ken az érdeklődök pontos tá­jékoztatást kaphatnak az egyes állatfajok és azok hasz­nosítása környezeti feltételei­nek, úgymint takarmányozásá­nak, elhelyezésének és gon­dozásának, valomint együtt- tartásának a legalapvetőbb követelményeiről. hogy a külföldi lóké jobban beáramoljon hazánkba" Ehhez, gondolom a leg­fontosabb. hogv ,i tőketulaj­donos. ismerje a kockázati tenvezóket. Az első es leg­fontosabb szívesen kell lát­ni a külföldi tökei A má­sodik. hogy a befektetések mar elfogadott és nem ál­landóan változó .szabálv/ók kozött történjenek. A har maciik: aki befektet, annak legyen kockázatva Halasi készsége. A/ is lényeges, hogy a befektető értsen ah­hoz, amil csinál, aktívan be­folyásolja az eseményekei, az objektív és szubjektív tényezőket hozza össz­hangba. — A legnagyobb egyetér­tésben ülnek itt a BVK ve­zető szakembereivel, leg­alábbis úgy látom. Jelent ez valamilyen üzletei szá­munkra? — Természetesen. A mi kapcsolatunk a BVK-val olyan, mini egy házasság. Kezdetben elég, ha a meny­asszony gyönyörű, a vőle­gény jóképű. A házasság próbája, amikor jönnek az első gondok — mint a mi esetünkben történt. Ha eze­ket kiállja, tartósnak bizo­nyul. Mi itt a BVK-ban egy olyan társaságot találtunk, amelynek tagjai képesek akár 24 órán keresztül is dolgozni. Szemléletükre pe­dig az jellemző, hogy nem menekülnek a problémák­tól, hanem igyekszenek mindent megoldani. Nagyon szerencsés lelki tulajdonság ez az üzleti életben. Biz­tos, hogy kötünk üzletet. Ehhez mi adjuk a pénzt, a nemzetiközi kapcsolatainkat, a pénzügyi és ipari szak­értelmet kombinálva. A BVK pedig adja a helyet, a tudást, a tapasztalatait. Azt a bizonyított szakértel­met, aminek köszönhetően ez egy olyan jó cég, ami biztos alap közös ténykedé­seink jó eredményéhez. Az osztályvezető hangsú­lyozta, hogy a liberalizált magyar gazdaságpol i t i k á ­ban rugalmas szabályozó­rendszer érvényesül, ebben megengedett az árak, bérek folyamatos „mozgása". En­nek a rugalmas szabályozó­rendszernek részeként az ár- folyamatot, a piaci körülmé- nvek függvényében, változ­tatják. A liberalizált piac- gazdaságban nemcsak a fo­rint leértékelése, hanem an­nak felértékelése is elkép­zelhető. Tájékoztatni tudnak or Ál­lategészségügyi és Efelmisier- eltenöriő Állomás dolgától orról is, hogy ai egyes állati és növényi eredetű élelmisrer. leldotgoíö ütemek kialakítá­sának milyen élelmisterhigié- nia iés egyéb müsraki köve­telményei vannak. Megítélésünk stetint kibon­takozó piacofientál garda- .«agunkban mind ai állati, mind a növényi eredetű élel­miszer-termelésnek és magas feldolgotottsági (okon való értékesítésének rendkívül nagy jelentősége lest, eted kívánjuk eit ismeretterjenté- sünkkel is segíteni. Borsod-Abaúj-Zemplen Megyei Allategésiségügyi és Élelmiszer - ellenönö Állomás Miskolc Kialakulóban van a ma- gyár mezőgazdaság érdekvé­delmi szervezete. A Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa ugyan húsz esztendőn át vállalta e feladatot, de nem végezte el. Az érdek- védelem egybeolvadt az ál­lami irányítással, az állam kinyújtott karjaként, a köz­ponti akarat kiszolgálójává vált. A múlt év novemberé­ben megalakult a Magyar Ez a logika termelői né­zőpontból igaz lehet, ugyan­akkor takarja a termelésnél és feldolgozásnál is feltéte­lezhető hatékonyságot. Ezzel szokták vádolni a termelőket, de ez többsé­gükre nem érvényes. A ter­melő ugyanis a nyereségből indul ki. Ha átlagos feltéte­leket és hatékonyságot téte­lezünk lel, ehhez igazítjuk a fogyasztói árakat, amelyek már 8—10 százalékos nvere­Agrárkamara, melynek U megyei szervezete működik. A kamarához 400 termelő- szövetkezet, állami gazdaság, élelmiszeripari üzem csatla­kozott, valamint több tíz­ezer kistermelő, akiket a Magyar Kertészeti Egyesü­lés képvisel. A szárnyait bontogató érdekvédelmi szer­vezet munkájáról, elképze­léseiről dr. Agócs Józseffel, a Magyar Agrárkamara társ­elnökével beszélgettünk. séget is magukba foglalnak, a termelőnek alapvető érde­ke lesz a takarékosság és a hatékonyság javítása. A ter­melőket ugyanis az elszaba­dult árak is bizonytalanság­ban tartják, tehát hosszú tá­von nekik sem érdekük a rövid távon elérhető magas nyereség. A mezőgazdaság ugyanis élő anyaggal dolgo­zik, beruházásai hosszabb távon térülnek meg. Az imént említett sertéstartás példájánál maradva, nem érdemes ú.i beruházásba kezdeni, a termelést bőví­teni, ha a magas ár, illetőleg a kereslet hiánya miatt be­fullad a piac. — Bár még csak az első lépéseit tette meg a Kama­ra, ön optimista. Milyen fo­lyamatokra alapozza bizako­dását? — Ami a bizakodás jogi oldalát illeti, előkészületben van a kamarai törvény, amely a működés feltétele­it szabályozza. Várhatóan 1991 elején tárgyalja a par­lament. Ez az időpont je­lenthet választóvizet a ka­mara jövőjében. A törvé­nyen túl persze számos gya­korlati feladattal kell meg­birkóznunk. Támogatókat, szimpatizánsokat kell talál­nunk a gazdálkodók köré­ben. Ezt persze nem lehet elérni egyfajta ráolvasással, hanem az alulról jövő kezde­ményezések élére állva, ter­melői érdekeket védve le­het a tagokat toborozni. Ka­marai érdeknek fogom fel, hogy minél gyorsabban jöj­jenek létre a mezőgazda­ságban az úgynevezett ága­zati szövetségek — például: tejtermelői, gyümölcsterme­lői, stb. —, amelyek konk­rét és valóságos érdekképvi­seletet fejtenek ki. E szö­vetségeket, valamint a fel­dolgozók, fogyasztók érdek- képviseleti szervezeteit tö- mörítheti a kamara, s a köz­tük levő különbségek köz­vetítését és egyeztetését vál­lalhatja fel. Ez az egyeztetési folyamat közös érdek, hiszen csak egymás gondjait ismerő és azokat belátással kezelő fó­rumok képviselői tudnak megállapodni. Valamilyen akarat mindig érvényesül a gazdaságban. A kérdés az, hogy ki közvetíti. a közpon­ti hatalom, vagy pedig a közmegegyezés. A kamara szerepe éppen az lehet, hogy a közmegegyezés létrehozá­sát szervezi, segíti a maga sajátos eszközeivel. Nem­csak kamarai helyzetemnél, hanem termelőként is opti­mista vagyok a kamara jö­vőjét illetően. Ehhez nem a mai, felülről diktált helyzet­ből indulok ki, hanem egy jövőbeli, kiszámítható piac­ból. Az érdekegyeztetés per­sze nehezen működik, ha nem hiszünk egymásnak, ha eleve sanda szándékokat té­telezünk fel. Az első idő­szakban ezért én akkor is elégedett leszek, ha az ér­dekegyeztetés legalább egy­más megismerését és megér­tését szolgálja, amely vi­szont már a kölcsönös biza­lomnak is az alapja lehel. (MTI—Press) F. .1. M. Sz. Zs. Forintleértékelés tunk er te. Külső országok­Állatorvosok Mz egeszseges feritienyer? A termelő érdeke a takarékosság VÁRAKOZÁS Igazából még nem is járt itt, de elfele készülődik a tél. A februári napsütés talán már útjukra serkenti a szőlők nedveit. (I. j.) Tisztességes nyereséggel — Alig jött létre az Ag­rárkamara, máris az esemé­nyek sűrűjében találta ma­gát. Januártól — két kivé­tellel — szabadok a mező­gazdasági termékek árai, s ez merőben új helyzetet te­remtett a gazdaságok mun­kájában. Az új árrendszer új lehetőségeket csillant fel, ugyanakkor korlátokat is je­lent a gazdálkodóknak, s az érdekek egyeztetése a kama­rának is fontos feladata. A mezőgazdasági termékek árai szabadok, de ez egyál­talán nem jelenti a gazdál­kodási elképzelések távlati stabilitását. A szabad ár el­lenére nem változtak meg alapvetően az árképzés el­vei, s ez bizonytalanságban tartja a gazdálkodókat. Az előzetes egyeztetéseknél ki­derült. hogy még mindig a fogyasztói árszínvonalban állapodtak meg az érdekel­tek, s ebből kezdték vissza­számolni a termelői árakat. Az érthető, hogy a fogyasz­tói ár politikai kérdés is, ám a termelői érdektelenség­ből következő áruhiány ha­sonló folyamatokat indíthat el. Ezért az árképzést más alapelvek szerint kellene ala­kítani a jövőben. Számí­tásba kell venni a terme­léshez, feldolgozáshoz, for­galmazáshoz szükséges költ­ségeket, ezen túl tisztessé­ges nyereséget kalkulálva az egész gyártásra és forgalma­zásra. Ez a két tényező és a pi­ac együttesen alakítaná ki a fogyasztói árakat. Most nem ez történt, hiszen a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium már jó előre javasolta, hogy a ser­tés felvásárlási ára kilo­grammonként 65—67 forint között legyen; Ez már a meghirdetés pillanatában sem volt teljesen reális, s mára egyértelműen kiderült, hogy egyes feldolgozók ennél töb­bet hajlandók fizetni. A je­len helyzetben ez az ár előnytelen a termelőknek is, 1 kiló sertéshúst a telepe­ken 5 kilogramm takarmány­ból lehet előállítani, s ez az átlagos árakon számolva 50 forint ráfordítást jelent. A A takarmányozás összegéi mintegy 30 százalékkal nö­velik az egyéb kiadások, így a mintegy 56 forintos értéke­sítési áron nincs haszna a termelőnek. Nyilvánvaló, hogy aki ennél magasabb áron képes csak előállítani a sertéshúst, abbahagyja a termelést.

Next

/
Thumbnails
Contents