Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-07 / 32. szám
1990. február 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Pétről — és a jövőről Izgalmas, szomorú történet — nyilatkozik a svájci Saurer cég elnöke — KOVÁCSOLJÁK a mezőgazdaság pajzsát Úgy tűnik: azzal, hogy a Ch em o 1 im pe x k on /.a re i>u m január végén megvásárolta a Péti Nitrogénművéket, pont került a sok vitát kavart ügy végére. A potenciális vevő, a svájci Saurer cég képviselői a sikertelen vásárlási akció ellenére nem utaztak haza. Sejteni,- hogy nem szórakozás céljából tartózkodnak K a z i n c bare i - kán. Mivel még mindig nem csitultak el a kedélyek a Saurer— B V K gy á r v ásá r 1 á s i akció körül, örömmel vettük Eugéne Patry úrnak, a svájci cég elnökének jelzését, hogy szívesen nyilatkozna lapunknak. — Patry úr! Az, hogy nem sikerült Pétét megvenniük, megrenditette-e a bizalmukat gazdasagunk iránt? — Nem. egyáltalán nem! Biztos vagyok benne, hogy kötünk még itt . üzletet. Hisszük, hogy a kelet-európai országok közül Magyar- ország az, amely a leghamarabb képes megteremteni a piacgazdaságot, hiszen minden adottsága megvan ehhez. Tavaly szeptemberben is így éreztük, amikor Pét ügyét kezdtük megbeszélni. Sajnálatos, hogy közben nagyon gyorsan változott a politikai környezet, s az akkori játékszabályok sóikban módosultak. Ennek ellenére nem rendült meg a bizalmunk. A péti eset példa lesz, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő. Mi úgy éreztük, arra megy ki a gyár privatizálása, hogy jó kezekben tudjanak egy „beteg gyereket". Ez volt december közepéig. Azzal, hogy egy magyar konzorcium vette meg a gyárat, az történt, hogy az egyik zsebből a másikba tették a pénzt. Nem akarom a döntést kritizálni, biztos megvolt az oka. De a végeredmény: ahelyett, hogy friss emberek kerültek a gyár élére, olyanok kezébe került, akik épp a szerencsétlenségét okozták. Ezt sajnáljuk ... — Végleg lemondtak tehát Pétről? — Pétét nem felejtjük el. Már csak azért sem. mert öt hónapot keményen dolgozKöítudott, hogy keltő meny- nyiiégü éi jó minőségű óllati termék (hús. tej, tojás stb.) csak egéstséges állottal és állatállománnyal termeltethető. A jó, gazdaságos és egészséges termelés érdekében az állatokat takarmányom! és olyan körülmények között kell elhelyezni, gondozni, valamint együttesen tartani, hogy „téteményké- pességük” - a gazdaságosság határain belül - a legjobban bontakozzék ki. Az egyes fajok év azok hoszno- sitása más-más környezeti igényt támaszt e „tétemény- képesség”' kibontakoztatása iránt, más környezeti tényezőket kell összehangolnia a termelőnek pl. a naposcsibe és a tejelő tehén tartásának jövedelmezősége érdekében. Az élelmiszer-nyersanyagok ból érkezett szakértőkéi, al- kalmaztumk azért, hogy a nemzetközi szokásoknak megfelelően előkészítsük a vételt. Az elemzések célja az volt, hogy meghatározzuk. hogyan tehető nyereségessé a termelés. A péti mérnökök adatai alapján a 1 egm Odern ebb .sz á m í tógépes szimulációs módszerekkel elemeztük a gyárat — a vele összehasonlítható üzemekben szerzett tapasztalatokra támaszkodva. Tanulmányainkat minden piaci mozgásra felkészülve dolgoztuk ki — mintegy 300 ilyen elemzést készítettünk. December végén aztán kiderült, hibás adatokat kaptunk Pétről. Kérdésünkre azt válaszolták: nem tudják, miért. A szeptemberi üzemi adatok vásárlásra serkentettek, a ■későbbiek már nem . . . — Gondolja, hogy a január végi megvásárlással lezárult a dunántúli nagyüzem hányattatása? , — Annyiszor azt hittük, vége az egésznek, hogy most már azt mondom: csak álltkor hiszem, ha az új vevő átveszi. És hat hónap múlva érdekes lesz megtudni, sikerül t-e a helyzetén javítani : gazdaságosan üzemeltetni, vagy hogy továbbra is kell hozzá a profik segítsége. — Ha már itt tartunk. Véleménye szerint mi segítené. A Magyar Nemzeti Bank, mint ismeretes, január ölével 1 százalékkal leértékelte a forintot: kedden újabb átlagosan 2 százalékos leértékelés történt a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett legfontosabb valutákhoz viszonyítva. A hírrel kapcsolatban Baár Józsefné, az MNB árfolyampolitikai osztályvezetője elmondotta az MTI-nek, hogy a leértékelések korrekciónak számítanak, és nem haladják meg azt a mértéket, amelyet az MNB saját hatáskörében megtehet. gaidoságos előállítása mellett sieifölötl nagy siükség van arra, hogy a megyénk községeiben előállított ilyen anyagok minél kevesebbet utazzanak nyersanyagként, azokat helyben, vagy a közelben dolgozzák löl részben helyi választék bővítésére, részben ilyen (ormában való továbbértékesitéste. Botsad- Abauj-Zemplén megye állatorvosai még o tél lolyamán állategészségügyi ismeretterjesztő előadásokat kívánnak tartani a községekben, özeken az érdeklődök pontos tájékoztatást kaphatnak az egyes állatfajok és azok hasznosítása környezeti feltételeinek, úgymint takarmányozásának, elhelyezésének és gondozásának, valomint együtt- tartásának a legalapvetőbb követelményeiről. hogy a külföldi lóké jobban beáramoljon hazánkba" Ehhez, gondolom a legfontosabb. hogv ,i tőketulajdonos. ismerje a kockázati tenvezóket. Az első es legfontosabb szívesen kell látni a külföldi tökei A második. hogy a befektetések mar elfogadott és nem állandóan változó .szabálv/ók kozött történjenek. A har maciik: aki befektet, annak legyen kockázatva Halasi készsége. A/ is lényeges, hogy a befektető értsen ahhoz, amil csinál, aktívan befolyásolja az eseményekei, az objektív és szubjektív tényezőket hozza összhangba. — A legnagyobb egyetértésben ülnek itt a BVK vezető szakembereivel, legalábbis úgy látom. Jelent ez valamilyen üzletei számunkra? — Természetesen. A mi kapcsolatunk a BVK-val olyan, mini egy házasság. Kezdetben elég, ha a menyasszony gyönyörű, a vőlegény jóképű. A házasság próbája, amikor jönnek az első gondok — mint a mi esetünkben történt. Ha ezeket kiállja, tartósnak bizonyul. Mi itt a BVK-ban egy olyan társaságot találtunk, amelynek tagjai képesek akár 24 órán keresztül is dolgozni. Szemléletükre pedig az jellemző, hogy nem menekülnek a problémáktól, hanem igyekszenek mindent megoldani. Nagyon szerencsés lelki tulajdonság ez az üzleti életben. Biztos, hogy kötünk üzletet. Ehhez mi adjuk a pénzt, a nemzetiközi kapcsolatainkat, a pénzügyi és ipari szakértelmet kombinálva. A BVK pedig adja a helyet, a tudást, a tapasztalatait. Azt a bizonyított szakértelmet, aminek köszönhetően ez egy olyan jó cég, ami biztos alap közös ténykedéseink jó eredményéhez. Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a liberalizált magyar gazdaságpol i t i k á ban rugalmas szabályozórendszer érvényesül, ebben megengedett az árak, bérek folyamatos „mozgása". Ennek a rugalmas szabályozórendszernek részeként az ár- folyamatot, a piaci körülmé- nvek függvényében, változtatják. A liberalizált piac- gazdaságban nemcsak a forint leértékelése, hanem annak felértékelése is elképzelhető. Tájékoztatni tudnak or Állategészségügyi és Efelmisier- eltenöriő Állomás dolgától orról is, hogy ai egyes állati és növényi eredetű élelmisrer. leldotgoíö ütemek kialakításának milyen élelmisterhigié- nia iés egyéb müsraki követelményei vannak. Megítélésünk stetint kibontakozó piacofientál garda- .«agunkban mind ai állati, mind a növényi eredetű élelmiszer-termelésnek és magas feldolgotottsági (okon való értékesítésének rendkívül nagy jelentősége lest, eted kívánjuk eit ismeretterjenté- sünkkel is segíteni. Borsod-Abaúj-Zemplen Megyei Allategésiségügyi és Élelmiszer - ellenönö Állomás Miskolc Kialakulóban van a ma- gyár mezőgazdaság érdekvédelmi szervezete. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ugyan húsz esztendőn át vállalta e feladatot, de nem végezte el. Az érdek- védelem egybeolvadt az állami irányítással, az állam kinyújtott karjaként, a központi akarat kiszolgálójává vált. A múlt év novemberében megalakult a Magyar Ez a logika termelői nézőpontból igaz lehet, ugyanakkor takarja a termelésnél és feldolgozásnál is feltételezhető hatékonyságot. Ezzel szokták vádolni a termelőket, de ez többségükre nem érvényes. A termelő ugyanis a nyereségből indul ki. Ha átlagos feltételeket és hatékonyságot tételezünk lel, ehhez igazítjuk a fogyasztói árakat, amelyek már 8—10 százalékos nvereAgrárkamara, melynek U megyei szervezete működik. A kamarához 400 termelő- szövetkezet, állami gazdaság, élelmiszeripari üzem csatlakozott, valamint több tízezer kistermelő, akiket a Magyar Kertészeti Egyesülés képvisel. A szárnyait bontogató érdekvédelmi szervezet munkájáról, elképzeléseiről dr. Agócs Józseffel, a Magyar Agrárkamara társelnökével beszélgettünk. séget is magukba foglalnak, a termelőnek alapvető érdeke lesz a takarékosság és a hatékonyság javítása. A termelőket ugyanis az elszabadult árak is bizonytalanságban tartják, tehát hosszú távon nekik sem érdekük a rövid távon elérhető magas nyereség. A mezőgazdaság ugyanis élő anyaggal dolgozik, beruházásai hosszabb távon térülnek meg. Az imént említett sertéstartás példájánál maradva, nem érdemes ú.i beruházásba kezdeni, a termelést bővíteni, ha a magas ár, illetőleg a kereslet hiánya miatt befullad a piac. — Bár még csak az első lépéseit tette meg a Kamara, ön optimista. Milyen folyamatokra alapozza bizakodását? — Ami a bizakodás jogi oldalát illeti, előkészületben van a kamarai törvény, amely a működés feltételeit szabályozza. Várhatóan 1991 elején tárgyalja a parlament. Ez az időpont jelenthet választóvizet a kamara jövőjében. A törvényen túl persze számos gyakorlati feladattal kell megbirkóznunk. Támogatókat, szimpatizánsokat kell találnunk a gazdálkodók körében. Ezt persze nem lehet elérni egyfajta ráolvasással, hanem az alulról jövő kezdeményezések élére állva, termelői érdekeket védve lehet a tagokat toborozni. Kamarai érdeknek fogom fel, hogy minél gyorsabban jöjjenek létre a mezőgazdaságban az úgynevezett ágazati szövetségek — például: tejtermelői, gyümölcstermelői, stb. —, amelyek konkrét és valóságos érdekképviseletet fejtenek ki. E szövetségeket, valamint a feldolgozók, fogyasztók érdek- képviseleti szervezeteit tö- mörítheti a kamara, s a köztük levő különbségek közvetítését és egyeztetését vállalhatja fel. Ez az egyeztetési folyamat közös érdek, hiszen csak egymás gondjait ismerő és azokat belátással kezelő fórumok képviselői tudnak megállapodni. Valamilyen akarat mindig érvényesül a gazdaságban. A kérdés az, hogy ki közvetíti. a központi hatalom, vagy pedig a közmegegyezés. A kamara szerepe éppen az lehet, hogy a közmegegyezés létrehozását szervezi, segíti a maga sajátos eszközeivel. Nemcsak kamarai helyzetemnél, hanem termelőként is optimista vagyok a kamara jövőjét illetően. Ehhez nem a mai, felülről diktált helyzetből indulok ki, hanem egy jövőbeli, kiszámítható piacból. Az érdekegyeztetés persze nehezen működik, ha nem hiszünk egymásnak, ha eleve sanda szándékokat tételezünk fel. Az első időszakban ezért én akkor is elégedett leszek, ha az érdekegyeztetés legalább egymás megismerését és megértését szolgálja, amely viszont már a kölcsönös bizalomnak is az alapja lehel. (MTI—Press) F. .1. M. Sz. Zs. Forintleértékelés tunk er te. Külső országokÁllatorvosok Mz egeszseges feritienyer? A termelő érdeke a takarékosság VÁRAKOZÁS Igazából még nem is járt itt, de elfele készülődik a tél. A februári napsütés talán már útjukra serkenti a szőlők nedveit. (I. j.) Tisztességes nyereséggel — Alig jött létre az Agrárkamara, máris az események sűrűjében találta magát. Januártól — két kivétellel — szabadok a mezőgazdasági termékek árai, s ez merőben új helyzetet teremtett a gazdaságok munkájában. Az új árrendszer új lehetőségeket csillant fel, ugyanakkor korlátokat is jelent a gazdálkodóknak, s az érdekek egyeztetése a kamarának is fontos feladata. A mezőgazdasági termékek árai szabadok, de ez egyáltalán nem jelenti a gazdálkodási elképzelések távlati stabilitását. A szabad ár ellenére nem változtak meg alapvetően az árképzés elvei, s ez bizonytalanságban tartja a gazdálkodókat. Az előzetes egyeztetéseknél kiderült. hogy még mindig a fogyasztói árszínvonalban állapodtak meg az érdekeltek, s ebből kezdték visszaszámolni a termelői árakat. Az érthető, hogy a fogyasztói ár politikai kérdés is, ám a termelői érdektelenségből következő áruhiány hasonló folyamatokat indíthat el. Ezért az árképzést más alapelvek szerint kellene alakítani a jövőben. Számításba kell venni a termeléshez, feldolgozáshoz, forgalmazáshoz szükséges költségeket, ezen túl tisztességes nyereséget kalkulálva az egész gyártásra és forgalmazásra. Ez a két tényező és a piac együttesen alakítaná ki a fogyasztói árakat. Most nem ez történt, hiszen a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium már jó előre javasolta, hogy a sertés felvásárlási ára kilogrammonként 65—67 forint között legyen; Ez már a meghirdetés pillanatában sem volt teljesen reális, s mára egyértelműen kiderült, hogy egyes feldolgozók ennél többet hajlandók fizetni. A jelen helyzetben ez az ár előnytelen a termelőknek is, 1 kiló sertéshúst a telepeken 5 kilogramm takarmányból lehet előállítani, s ez az átlagos árakon számolva 50 forint ráfordítást jelent. A A takarmányozás összegéi mintegy 30 százalékkal növelik az egyéb kiadások, így a mintegy 56 forintos értékesítési áron nincs haszna a termelőnek. Nyilvánvaló, hogy aki ennél magasabb áron képes csak előállítani a sertéshúst, abbahagyja a termelést.
