Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-06 / 31. szám
POLITIKA! NAPILAP mmam rország Szent István óta A parlamenti szavazás után Hol tartónk a hegyközi A térség állampolgárai, valamint megyénk képviselői nevében a múlt éy szeptemberében beterjesztett interpellációban a vasúti közlekedés szakaszos visszaállítását kértem a régi kisvasút vonalát megközelítő nyomvonalon. A közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár elutasító válaszát a parlamenttel együtt nem tudtam elfogadni. Az Országgyűlés elnöke azt kiadta az építési és közlekedési bizottságnak, mely november 9-én kihelyezett ülésén foglalkozott az interpellációval, ám annak megtárgyalására csak most, február efején kerülhetett sor. Meggyőződésem, hogy az építési és közlekedési bizottság a térség diagnózisát felismerte, bizonyítja ezt az is, hogy alternatív megoldásként elhangzott a kihelyezett ülésen, hogy a megújított vasút szakaszos visszaállítására van szükség. Sajnos a bizottság ezt nem támogatta. Ma már mindenki ismeri, hogy a bodrog-. és hegyközi vasútvonal megszüntetése megalapozatlan volt. A lakosság megkérdezése nélkül számolták fel, s a hibás döntés utón az előírt egy évet sem várták ki a vasúti sínek felszedetésével. Javasoltam a február elsején ülésező Országgyűlésnek, hogy támogassa egy olyan megyei, vagy országos szintű szakemberekből álló bizottság létrehozását, mely elemezné ebben az évben és részletesen kidolgozná a Bodrogközön és Hegyközön áthaladó vasútépítés helyi és népgazdasági jelentőségét, s annak több évtizedre szóló hasznosságát, s majd ennek ismeretében szülessen döntés. Dr. Udvari László államtitkár a javaslattal egyetértett, s így az építési és közlekedési bizottság módosított jelentését az Országgyűlés elfogadta, mely az alábbiakat tartalmazza. 1. A kisvasút felszámolásáról a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Tanács döntött a volt közlekedési minisztériummal együtt, a lakosság támogatása és megkérdezése nélkül. Társadalmi vitát nem szerveztek, így az eljárás módszerét bizottságunk nem helyesli. A jövőben az ilyen jellegű ügyeket körültekintőbben kell végezni. 2. A bizottság megérti és támogatja a Bodrogköz és Hegyköz népének döntően a térség lakosság-megtartása érdekében a közlekedési infrastruktúra javítására tett erőfeszítéseit és igényeit. 3. Javasolja a Miniszter- tanácsnak e térség teljes infrastruktúrájának áttekintését és fejlesztési stratégiájának kidolgozását. 4. Javasolja, hogy már az 1990. évi költségvetésben a kormány különítsen el konkrét költséget az előkészítő munkákra. 5. Javasolja, hogy a cigán- di híd telepítésére, annak előkészítő munkálataira már 1990-ben, későbbi években az útalapból, a területfejlesztési és megyei forrásokból, meghatározott költséget különítsenek el az említett célra. Bizottságunk a közlekedési infrastruktúra javítása érdekében végleges cigándi híd megépítésének javasol prioritást. 6. A kormány tárja fel a vasút visszaállításának gazdasági forrásait, beleértve a helyi erőket és esetleges hitelfelvétel lehetőségét is. Ennek érdekében hozzon létre olyan szakbizottságot, mely 1990-ben elemzi és kidolgozza a bodrog- és hegyközi vasút helyi és népgazdasági jelentőségét, a térség ön- kormányzataival egyeztetve döntéselőkészítő javaslatot készít. (Folytatás a 2. oldalon) Habsburg Ottó beszél Sárospatakon ónak, és én ezért mindent elkövetek, mint ahogy eddig is elkövettem. Ha a béke elveit tanulmányozzuk, visz- sza kell nyúlnunk a tartós békéhez, amit Európában sem a Versailles-i, sem a jaltai béke nem tudott igazán garantálni. Tartós béke csak úgy lehetséges, ha a megállapodásoknál a vesztes is részt vehet, asztalhoz ülhet a győztesekkel. A győztesek akarata — mint látható — nem elég. Nem lehet béke addig, amíg az egyes népek félnek egymástól, az ilyen döntések miatt. Napjaink valósága nemcsak nemzetek közötti, de érezteti hatását az egyes államokon belül is. Ebből fakad, hogy a megoldás a nemzeti és nemzetközi rendeznivalók sorát hozza a felszínre. A szocialista rendszerekben nehezebb volt az alkalmazkodás, mert a marxizmus az emberi haladás végleges állapotának hirdette társadalmát, ennélfogva alkalmatlan volt a változásra. Egy totális rendszer sohasem lehet igazán legitim, mert az erőszakra épül. Ebből aztán olyan hibás következtetések is fakadnak, minthogy a szocialista országokban a tulajdon a közösségé, ami így azonban csak szólam maradt. A nyugati demokráciákban nagyobb volt az egyensúly és nagyobb most is. A parlamentarizmusnaik és a demokráciának van jövője, mert ellenőrizheti a hatalmat. Az állam persze napjainkban is modernizálásra szorul az egész világon, hogy a mostaninál is jobban biztosíthassa az állampolgároknak emberi és szabadságjogaikat. — Idefelé jövet, a rádióban hallottam, hogy Magyarországon ismét felvetődött. az egykamarás Páriáimén!. létrehozása. Nagy kár, mert ez olyan autó lenne, amelyiken motor van, de fák nincs. Ha már kézben van, vagy kézben lesz ez a lehetőség, élni, kell vele, hogy kétkamarás Parlament szülessen. ' Tradícióik nélkül és történelmi ismeret híján nem lehet jó politikát folytatni, mert aki nem tudja h onnét jött, nem tudja hová tart. az azt sem tudhatja, hogy hol van. A totalitárius rendszerekben folyton átírják a történelmet, hogy megfeleljen a jelennek. így aztán a t ö r t é n e 1 em .manipulálása óhatatlanul árt a jövőnek is. (Folytatás a 2. oldalon) Érkezés az ősi városba Rendhagyó történelemórára invitálta mai és régi diákjait, valamint az érdeklődőket tegnap délután 5 órára a pataki iskolák tanulói nevében a Sárospataki Diákegylet a tanárképző főiskola aulájába. Jellemző volt az érdeklődésre, hogy Habsburg Ottónak, az Európai Parlament alelnökének, a rendezvény előadójának érkezése előtt már talpalatnyi hely sem volt a nagy befogadóképességű teremben. A vendég elöljáróban megköszönte a meghívást, mint mondta, szívesen készült erre a találkozásra. A következőkben arról szólt, hogy a közép-európai népek, és ezek között elsőként hazánk lakossága olyan rendszert alapozhat meg, amely maradéktalanul biztosíthatja számára az emberi jogokat. — Reméljük, e szabad választások után Magyarország tagja lehet az Európai UniAz előtérben, jobb oldalon Habsburg Ottó lánya Rebengiuc imája V ictor Rebengiuc (ejtsd Rebendzsuk) premiert tartott Budapesten. Váratlanul és a rá jellemző találékonysággal elmondta az Apostoli hitvallást, a Hiszek egy Istenben kezdetűt, amelynek döbbenetes hatása volt a magyar Kongresszusi Központban tartott közös magyar-román gálaesten. Imája abszolút premier volt, mert itt még soha nem hangzott el, s ö maga sem mondta el még soha nyilvánosan a hitvallás szövegét. Most, első magyarországi fellépése alkalmával elmondta. Nem hiúságból, nem azért, mert a sokkal vallásosabb román keresztényi közegben nem mondhatta volna el - feltehető, hogy most már elmondhatná — hanem azért, mert ez a nagy szinész tudta, mivel tartozik a magyaroknak. Tudta, hogy valami közöst kell felmutatnia a két kultúrából, hogy értsék, hogy fel tudják mérni mennyire akarja, mennyire szeretné, ha megértenék. Adni akart, és tudott adni. Úgy, hogy ne egy idegen nyelven szavaló színészt hallgasson a közönség, hanem egy nagy színészt, Thália papját, egy embert, egy keresztény embert, egy románt, aki az Apostoli hitvallást mondja, így, ilyen hatással egyetlen román nyelvű szöveggel sem tudott volna közel kerülni a magyarokhoz, akiket pedig ért és szeret, legnagyobb színészi sikerét ugyanis magyar tisztként aratta. Ö volt Apostol Bologa a soproni katonai főreáliskolát és Ludovikát járt magyar hadseregben szolgáló, román származású tiszt, aki Liviu Rebreanu regényéből, az Akasztottak erdejéből készített filmben - nem akart lőni testvéreire, amikor a világháború fordulata úgy hozta. Rebengiuc óriási volt a filmben. Játékában nem volt semmi sértő, semmi elvakultság. Felfogását a szerepről akármelyik magyar színész is magáénak vallhatta volna. Azt a kelet-európai sorsot játszotta el, amelyben valóban nem lehet tudni, mikor kényszerül az ember a testvéreire lőni. L iviu Rebreanu — valóban soproni és iu- dovikás, aki első novelláit színdarabjait még magyarul irta, valóban a regényben leirt körülmények közötW»esztette el testvéröccsét az 1917-es háborúban. Regénye 1922-ben jelent meg. Azóta volt még néhány fordulat ennek a két népnek az életében. Victor Rebengiuc 1965-ben formálta meg Apostol Bologa alakját. Most, talán a Bologa fiú keresztnevéből íhletödve, az Apostoli hitvallást szavalta. Golyók, fegyverek, ellenségeskedés, háborús helyzet és hangulat helyett az imát mutatta fel. Megértette-e vajon a határ mindkét oldalán mindenki, ennek a nagy színésznek az üzenetét? Gyöngyösi Gábor I) SAFEMAIIC finn gyártó és a MAGÉV forgalmazó vállalatok TÖMÍTÉSTECHNIKAI és ALKALMAZÁSTECHNIKAI valamint TERMÉKISMERTETŐT tartanak az érdeklődő vállalatok szakemberei részére 1990. február 9-én. délelőtt 10 órától a Technika Házában, a III. sz. előadói teremben. Miskolc, Felszabadítók útja 5. sz. alatt. ______________________________________SAFEMATIC-MAGÉV
