Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-28 / 50. szám
1990. február 28., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ma nincs tej(pénz) H árom levelet kapott szerkesztőségünk — szinte egy- időben. Mindhárom írója (más-más faluból) ugyanazt a panaszát írta le: a megdolgozott járandóságot nem kapták meg, pedig szerződés szerint már több hete meg kellett volna kapniuk a tejpénzt, de egyik helyen literenként nyolcvan fillért levon a tsz, a másik helyen meg nem fizeti ki, holott a tejipar már régen elküldte a pénzt. Egyik olvasónk így fakadt: ki: „Bátorkodom maguknak írni a gondjainkról, mert elég sokszor foglalkoznak a kistermelők gondjaival. Hát a mi községünkben is van, mégpedig a mi számunkra elég nagy gond, nem tudjuk, hogy kihez lehet fordulni, mert nincs közöttünk olyan, aki intézné a bajokat. Most szeretném Önöket megkérni, ha lehet, hogy utána kellene nézni, hogy a tejipar mit fizet ki a tsz-nek, mert ugyanis az a gondunk, hogy a tsz levon a tejpénzből azoknak, akik nem tsz-tagok, minden liter tejből 0,80 forintot, ami egy hónapban elég sokra kimegy." Másik faluban meg sem kapták a tehéntartók a tejpénzt. Hogy miért? A szegénysorsú tsz pénztárosa csak annyit mondott, amikor megkerestük: „Szegények vagyunk, és bizony a tejpénzt is hozzá kellett tenni a fizetéshez, mert különben a tagoknak sem tudtunk volna fizetni. Egyébként pár hétről volt szó, és a mai napon hordom szét a pénzt a gazdák részére.” Bizony, a szükség törvényt bont. Ki ne szorult volna meg életében, ki nem kényszerült még arra sohasem, hogy kölcsönkérjen? De a kölcsön felvételének ez az önkényes módja bizony irritálja a tejtermelőket. Mert megkérdezésük nélkül használják a havi 2—3 ezer forintjukat, amiért ellátják a jószágot, csarnokba hordják a tejet, és pénzüket kamat fizetése nélkül használják, még egy elnézést sem kérve, sőt panaszaikat válasz nélkül hagyva. Nem egy korrekt eljárás, és ezt nem menti az sem, hogy nincs pénze valamelyik szövetkezetnek. Mert ha nem lesz tejpénz, akkor tej se lesz! B. Sz. L. ígérik a gázt Legalább az óra szép lesz Nemrég adtunk hírt a Gödöllői Gázmérő* Gyár francia—magyar vegyes vállalat alapító okiratának aláírásáról. A két tulajdonos, a ScMuimberger Industries SA. (75 százalékban) és a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat (25 százalékban). Érdemes azonban a gyártandó készüléket közelebbről is megismernünk, hiszen hamarosan mindennapjaink részesévé válik. Ebben az évben ugyanis csak hazai piacira termelnek, (később pedig mindössze a gázmérők egynegyedét szándékoznak exportálni. Milyen hát az új berendezés? A Gallus 2000 a legmodernebb nyugati technikát 'képviseli. Gharles Ranunkel, a Sohlumberger Industries képviselője három kedvező tulajdonságát emelte ki: szép. olcsó és pontos. A szépség természetesen igen relatív dolog — főleg a gázóráknál, az azonban bizonyos, hogy a fehér-sárga mérő szebb az eddig megszokottaknál. Az árát is a minőség függvényében kell nézni. A régi, Csehszlovákiából, Lengyelországból importált gázmérők 2500—3000 forintba kerülték, de 4—5 hibaszázalékkal dolgoznák. A Gallus 2000-ért 3500 forintot kérnék, ez viszont csák egy hibaszázálékkal mér. Ez a csekély pontatlanság azt jelenti, hogy már a takaréklángot is jelzi. (Ügy gondoljuk, ez lesz a legkevésbé népszerű tulajdonsága.) A pontos mérés követelménye vezette Léka'i Gusztávot. a Tlgáz vezérigazgatóját, mikor úgy döntött, hogy vállalata társtulajdonosa lesz az új vegyes vállalatnak. A pontos mérés új. takarékosabb fogyasztói magatartást alakíthat ki, ugyanakikor az esztétikus kivitelű műszerrel a lakossági gázszolgáltatás igazodik a modern lakáskultúrához. A .hazai gyártás lehetővé teszi a folyamatos ellátást, melyet az . eddigi import nem biztosított. Természetesen a legfontosabb indokuk a nyereségérdekelt vállalkozásiban való részvétel volt. A közüzemi tevékenységűik ugyanis veszteséges, így a talponmaradáshoz. és a fejlődéshez mindenképpen nyitniuk kellett más tevékenységformák felé. A következő .három évre 25—25 ezer darab Gallus 2000 gázmérőt rendelt a Ti- gáz, amiből természetesen megyénkbe is jut. Katona Zoltán, a (Miskolci Igazgatóság vezetője szerint az év második felében kezdenek majd ilyen típusú mérőket beszerelni a lejárt hitelességű műszerek helyett. Egyelőre még az új készülék árát is a Tlgáz fizeti, a lakosságnak .nem kell megtérítenie. Energiagazdálkodásunk helyzetét .ismerve joggal vetődik fel mindenkiben a kérdés: vajon lesz mit mérni a .mutatós gázóráikkal, lesz mindig éledendő földgáz? József Gábor, az OKGT műszaki vezérigazgató-helyettese nem tartja ingatagnak a .gázellátás helyzetét. A jelenlegi fogyasztást győzik a hazái és a szovjet források. A várhatóan növekvő igényt pedig kielégíthetik a szovjet szállítások bővítésével. Ebben az esetben természetesen világpiaci áron vásárolnánk. A másik lehetőség a nyiigat- európai szállítások igénybevétele, ezek a tárgyalások is megkezdődtek. (csörnök) Kórházi {elszerelések az NSZK-I Megérkeztek Miskolcra a testvérváros, az NSZK-beli AschaXfenbur.g (Frankfurttól mintegy harminc kilométerre van) kórházának ""aján- dékai. A két kamionnyi szállítmányban speciális kórházi ágyak, s különböző orvosi műszerek érkeztek a Semmelweis Kórházba. Az összesen több millió forint értékű felszerelést a Vasgyári Kórház és a Semmelweis Kórház különböző egységei kapják az aschaf- fenburgiak ajándékaként. Az igazgató ügyveze9 tővé avanzsálit, átfestették a cégtáblát, ráébresztették a dolgozókat a ma oly divatos tulajdonosi szemléletre, de talán a legfontosabb: önállóvá váltak. A Csavaripari Vállalat 2- es számú gyárát tavaly óta Rögzitésteohniíkai Termékeket Gyártó Kft.-nek hívják. A cég vezetője Tóth Zoltán, vele beszélgettünk: — Egy évvel ezelőtt még egy szocialistának mondott vállalat vezetője volt, most, ugyanebből a szobából, ebből. a székből egy magyar— osztrák vegyes vállalatot irányít. Mi a különbség a kettő között? — Óriási. Hogy csak azl mondjam, kivonult a politika a gyárból, nincs KISZ, párt, vállalati négyszög ... — Már elnézést, ezért nem kellett volna vegyes vállalattá válniuk, a pártéletet minden üzemből száműzték ... — Ez tény, ám az is tény, hogy nem kell .taggyűlésekre, különböző politikai értekezletekre járnom, jelentéseket fogalmaznom. Ez, korábban igen sok időmet elvitte, most ezeket az órákat a cég üzletvezetésére fordíthatom. Nem tagadom, szükség van rá, megnőtt a munkánk. Azáltal is, hogy önállókká váltunk. Ez jó dolog. Nem kapok hetente előírásokat, naponta telefonokat, hanem van egy szindikátusi szerződés, és az abban megfogalmazottakat kell betartanom. Jóformán minden döntésben szabad kezet kaptam. — Szóval ezt hozta Önnek a kft.-vé válás. jÉs mit nyertek ezzel a munkások? — Rögtön, a kft.-vé váláskor 50 százalékos bérfejlesztést ... — No, ez szép, ezért már megérte ... — Szépnek szép, de aki tudja, hogy milyen alacsony volt nálunk a bérszínvonal, 82 ezer forint átlagosan és évente, szóval, épp hogy csak hely,rétettük az emberek bérét. Az idén 26 százalékos volt az átlagos béremelés, és ezzel elmondhatjuk, hogy a hozzánk hasonló nagyságú vállalatok középmezőnyébe tornáztuk magunkat. Már ami természetesen a bért illeti... Egyébként azt valljuk, hogy a mindenkori infláció mértékéig emeljük a béreket, az embereket meg kell fizetni, hogy itt, nálunk fejtsék ki igazén munkájukat, hogy a nyolc óra valóban produktív munkával töltődjék ki. — Ez igen derék, de kérdés, érvényt tudnak-e ennek mindig szerezni? — Ismerve a magyar gazdaságot, a válaszom: nem. Ha nincs alapanyag, ha akadozik az utánpótlás, bármennyire is igyekeznénk, döcög a munka. Átalakulásunk tulajdoniképpen megváltoztatta az embereknek a munkához való hozzáállását is, javult a minőség, a munkafegyelem, nőtt a munka intenzitása. Jön a tőkés, vigyázni kell — szemlélet volt a jellemző, és ez — nem szép kifejezés — kordában A kft.-vé válás jól jött a munkásoknak is, bár a követelmények szigorodtak. Menetváltás a csavargyárban Készül o csavar... Beszűkült a piac, kevesebb a megrendelés, de bizakodóak. tartotta a munkást. Kevesebb volt a késés, az italozás — a munkáról, a létről, a megélhetésről volt szó. Tudja a munkás, nem bagóért dolgozik, odafigyel arra, amit csinál. Száznegy- venöten dolgozunk itt, húsz alkalmazottal. Sajnos, az idén a létszámot 10—15 százalékkal kénytelenek leszünk csökkenteni, de utcára senki nem kerül. Van, aki hamarabb nyugdíjba megy, és akad majd olyan, akinek majd mi keresünk munkát. — Ha már itt tartunk, miért csökken a létszám? — Egészen egyszerűen, beszűkülit a piac, csavarból, kötőelemből a 'kínálat a jellemző, sok a konkurens — ami nem baj —, és nehezebb megélni. A rubelexportstop közvetve 60—70 millió forint termeléskiesést jelent számunkra, az Ikarus, a Csepel Autó, a Rába nem exportál, nem gyárt, így a mi termékünket sem veszi. Azután, a jóformán minden vállalkozót igen érzékenyen érintő sorban állás bennünket is sújt. Tekintélyes ősz- szeggel tartoznak nekünk, és ennek köszönhetően mi is adósak vagyunk. Hitelt kapni nehéz, a kamat pedig eléri a 30 százalékot is, a 10 —12 százalékos nyereség mellett hogy lehet ezt bírni...? Nehézségekkel küszködünk, de szerencsére, ez létünket egyelőre nem fenyegeti ... — Gondolom azért sem, mert kis cég ez a kft. Egyébiránt mennyi törzstőkével indultak? — Mindössze 30 millió forinttal. hatvan százalék magyar, negyven százalék osztrák tulajdonnal. Az valóban előny, hogy viszonylag hamar rugalmasan tudunk alkalmazkodni a piac diktálta körülményekhez, de, mint ahogy az előbb említettem, a piac beszűkülése bennünket is igen érzékenyen érint. Megpróbálunk alkalmazkodni, optimista vagyok, hiszem, sikerül ez nekünk. Sokat próbált gárda a m iénk ... (illésy) Az abaúji térséget menedzselik Kft. a Hernádi völgyében Hernádkércsi központtal megalakult Abaúj legújabb kft.-je, mély e térség mező- gazdaságát szeretné segíteni. Az alapító tagok: a szikszói Béke Mgtsz, a boldogkőváraljai Hunyadi János Mgtsz, a felsővadászi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz és a házigazda hernádkércsi Béke Mgtsz. Riz János ügyvezető igazgató elmondta, hogy tevékenységükkel az abaúji térséget akarják menedzselni. — Csak az itt élők tudják igazán, hogy milyen szerteágazó segítségre van itt szükség. Az abaúji térségben húsz mezőgazdasági termelőszövetkezet, egy állami gazdaság és az áfész működik. A térség elmaradott, kedvezőtlen adottságú, és munkánkkal ezt szeretnénk visszaszorítani. Hogyan? Ügy, hogy megbízások alapján társaságunk különféle koncepcióikat dolgoz majd ki a gazdasági szervek, de még a megyei tanács részére is. Az itt működő mezőgazdasági üzemek óriási információ- halmazzal rendelkeznek, de gyakran egymástól teljesen függetlenül. Ezeket az ismereteket mi összegyűjtjük, rendszerezzük, beépít jük például a munkahelyteremtő és lebonyolító feladatokba. Szervezünk például szövetkezetek részére melléküzemágakat. Szeretnénk jobban kihasználni az elmaradott térségék részére kiírt pályázatok lehetőségeit, ugyanis a Területfejlesztési Alapból keveset nyertek el a pályázó szövetkezetek, holott feltételrendszerük megvan hozzá. Foglalkozunk a szövetkezeték általi felvetett ötletek felhasználásával. részletes kidolgozásával, nyomon követjük azokat a megvalósulásig. Kereskedelmi tevékenységünkben szeretnénk foglalkozni a mezőgazdasági iermékek jobb piaci elhelyezésével. (Emlékezzünk csak a zöldség- és a káposzta- mizériára), hisz’ ma már nem elég ezt csak megtermelni. Szeretnénk jobban kihasználni a kishatárforgalmi kereskedelmet. Mindenféle szolgáltatással foglalkozunk majd, amivel megbíznak. — Kikkel szeretnék ezt a sokféle munkát végezni? — Elsősorban az alapító kft.-tagok szakembereivel, de például egyszeri megbízásos alapon külső szakemberek munkáját is igénybe vesszük — mondta az ügyvezető igazgató, — aki fejébe vette, hogy a térség idegenforgalmát is szeretné fellendíteni. Ha meggondoljuk, hogy sok szép abaúji területet, természeti ritkaságát, híres-nevezetes kastélyait, különleges madár- és növényvilágát még a megyén belül élők is alig-alig ismerik, köny- nyen belátjuk, ez utóbbi szándékuk mindenképpen elismerésre méltó. S ha elképzeléseikből csak morzsányit is sikerül megvalósítani, már nem dolgoztak hiába. (bekecsi)
