Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

1990. február 21., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Adózásról — ellenőrzésről IV. Hz összevonás alá eső adóköteles jövedelmek megállapítása A bevallás kitöltése előtt rendszerezni kell a munkál­tatótól és kifizetődőtől ka­pott jövedelemigazolásokat (melyek tartalmazzák az adó- dlőg-'levonó sok összegét), az adóalapot és adót csök­kentő tételekről kiállított igazolásokat, s ennek alap­ján kell a bevallási nyomtat­vány egyes sorait kitölteni. Az adóalapok és az adóköte­lezettség meghatározásához célszerű az útmutatóban ta­lálható munkalapokat hasz­nálni, és az igazolások alap­ján ismételten ellenőrzött adatokat a benyújtandó adó­bevallásra átvezetni — tud­tuk meg Rózsa Ernőtől, az APEH megyei igazgatóságá­nak vezetőjétől. — A nyomtatvány kitölté­sénél elsődleges kérdés an­nak eldöntése, hogy milyen jövedelmeket kell bevallani? — Az általános szabály az, hogy a naptári évben (1989. január 1. és december 31. 'között) megszerzett, összevo­nás alá eső adóköteles jöve­delmeket kell a bevallásban szerepeltetni. Ez alól kivé­telt jelent az előző naptári évre vonatkozóan 1990. I. 15-ig kifizetett munkabér, munkadíj. Ezt az előző év (1989.) utolsó napján meg­szerzett jövedelemnek kell tekinteni. Kivételes szabály érvényesül a külföldi adókö­teles jövedelmeknél, melye­ket az elkülönített adóztatás ellenére ugyancsak be kell — az útmutatóban található betétlap felhasználásával — vallani. A munkáltatótól fő­állású munkaviszonyból szár­mazó jövedelmet a munkál­tatói igazolás alapján a be­vallás 1. sorában kell feltün­tetni. E bevételek egyben jö­vedelemnek is számítanak, mivel költséget — költség- átalány formájában — a jog­szabályban rögzített feltéte­lek fennállása esetén a havi 1000 Ft-os alkalmazotti ked­vezmény igénybevételével le: hét az adóalapból levonni. Itt kell bevallani az ingye­nesen, vagy térítés éllenében kapott vagyonjegy, részjegy, dolgozói részvény értékét. A térítés ellenében kapott dol­gozói részvénynél jövedelem­nek a névérték és a térítés különbözete minősül. Az el­lenérték nélkül kapott ér­tékpapír (vagyonjegy, rész­jegy) névértékének megfele­lő jövedelem után, illetve a térítés ellenében kapott dol­gozói részvénynél a névér­ték és a térítés különböze- tére jutó adót csak akkor kell megfizetni, ha az érték­papírt elidegenítik. Ez az úgynevezett halasztott adó.) — Mi kerül a második sorba? — A társas vállalkozás — fő- és mellékfoglalkozású — tagjai, a vállalkozási nyere- ségadózás hatálya alá beje­lentkezett egyéni vállalko­zók, továbbá a gazdasági tár­saság, polgári' jogi társaság és szakcsoport tagjai munka- jövedelmüket a 2. sorban tüntetik fel. Ide kell beír­ni az ügyvédi, jogtanácsosi, jogi oktatói munkaközösség tagjának a jogi képviseleti tevékenységből származó jö­vedelmét. Az egyéni vállal­kozók — ha a vállalkozási nyereségadózás hatálya alá nem jelentkeztek be. akkor — a vállalkozásból szárma­zó kedvezményekkel nem csökkentett jövedelmüket a 3. sorban szerepeltetik. E jövedelem kiszámításának részletes szabályait a Pénz­ügyi Közlöny az ADÓ Új­ság, a KIOSZ-, KlSOSZ-ér- tesítő is közli, de az egyéni vállalkozói bevallások kitöl­tésére az érdekképviseleti szervek is szerveznek adó- felügyelőségi közreműködés­sel tanácsadást. A második munkaviszonyból — másod­állásból, mellékfoglalkozás­ból — származó évi bruttó keresetet a 4. sorban kell szerepeltetni. Itt kell feltün­tetni a mellékfoglalkozás jö­vedelmét akkor is, ha az a főállású munkaviszony sze­rinti munkáltatótól szárma­zik. Az ellenérték nélkül ka­pott vagyonjegy-, részjegy- iövedelmet >az 1. sorhoz kö­zölt tájékoztató szerint kell feltüntetni, s a halasztott adó szabályai itt is alkal­mazhatók. Fontos tudni, hogy, ha másodállásban, vagy mellékfoglalkozásban az adóköteles költségtérítést is kapott, akkor e jövedelmet nem itt, hanem a 13. sorban kell szerepeltetni. — Hogyan adózzunk a szel­lemi tevékenység után? — Egyes szellemi tevé­kenységből származó jöve­delmek feltüntetésére az 5— 6. sor szolgál. E jövedelmek megállapítása, s így beval­lása is kétféle módon tör­ténhet, vagy diktált jövede­lemtartalommal (a bevétel meghatározott százaléka a jövedelem), vagy tételes költ­ségelszámolással (a bevétel és a megszerzése érdekében felmei-ült költség különböze­te a jövedelem). Ez utóbbi jövedelemszámitási mód al­kalmazásának feltétele, hogy az adózó e költségelszámo­lásra az adóhatóságnál be­jelentkezzen. Fontos szabály, hogy több találmány haszno­sítása esetén az év során megszerzett valamennyi be­vallásköteles találmányi díj­jal szemben csak azonos költségeüszómolási mód al­kalmazható. Így tehát nine:, lehetőség arra, hogy az azo­nos adóéven belül kifizetett egyik találmányi díjjal kap­csolatban tételes, a másik találmányi díjnál pedig a diktált jövedelemtartalom szerinti költségelszámolást alkalmazza az adózó. Ugyan­ez a szabály érvényes az adóéven belül kifizetett több szerzői jogi védelemben részesülő alkotásból szárma­zó bevétel jövedelemtartal­mának megállapítására is. Hangsúlyozni kell, hogy ta­lálmányoknál az SZJA-tör- vény 6. paragrafusa szerin­ti kedvezményes jövedelem­számítási mód csak a végle­ges szabadalmi oltalom ese­tén alkalmazható. A végle­ges szabadalmi oltalom meg­adásáig a „találmányi díjból" származó jövedelmet egyéb jövedelemnek kell tekinteni, és az általános szabályok szerint kell adóztatni. A diktált jövedelemtartalom­mal történő adóztatásra csak a szabadalmat hasznosító kezességvállalása esetén ke­rülhet sor. Ez esetben az adófelügyelőség a végleges szabadalmi oltalom megadá­sáig fizetési halasztást ad a diktált jövedelemtartalommal számított és az általános módszerrel (költségek levo­násával) megállapított jöve­delem adókülönbözetének megfizetésére. A szerzői jogi védelem alá tartozó jöve­delmek mellett az SZJA-tör- vényben nevesített egyes tu­dományos és művészeti te­vékenységek is adóztathatók diktált jövedelemtartalom­mal. Fontos tudni, hogy a tervezői tevékenység is dik­tált jövedelemtartalommal adózik, azonban a tervező által végzett műszaki veze­tés, költségvetés-készítés nem minősül a kedvezmé­nyes adóztatási körbe tarto­zó kifizetésnek. Előfordul, hogy az egyes szellemi tevé­kenységből származó bevéte­lek több évi alkotómunka eredményeként jelentkeznek Ilyenkor, ha az adóévben ki­fizetett jövedelem megha­ladja az előző évi adóalap 50 százalékát — kérelemre — a jövedelem legfeljebb három részre megosztható. Ezt az adóév lezárását köve- •tö január 31-ig lehel írásiban kérni az adófelügyelőségtöl. Végül hangsúlyozni kell, hogy a kedvezményes adóz­tatási szabályok csak a mun­kaviszonyon, illetve vállal­kozási jogviszonyon kívül végzett egyes szellemi tevé­kenységből származó bevé­telekre és csak az eredeti jo­gosultnál alkalmazhatók. (Folytatjuk) Archív felvételünk még az elmúlt nyáron készült, dr. Sárvári József méhészetében Fotó: Fojtán László Egy devizatermelö ágazat számvetése Zsúfolásig megtelt Miskol­con, a Rónai Sándor Műve­lődési Ház előadóterme az elmúlt hétvégén. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei mé­hészek (fiatalok, idősebbek, nők, férfiak) tartották itt 1990. évi taggyűlésüket. Pusztafalvi Győző megyei méhész-elnök tartott beszá­molót az 1989-es év ered­ményeiről. Méhészeink szép eredményt értek el a méz­termelésben, azonban — mint az elnök rámutatott — a bürokratikus megkötések hátráltatják a még sikere­sebb munkát. A hozzászólások közül ér­demleges, hogy problémák vannak a méhegészségügyi felelősök továbbképzésével. Volt olyan felelős, aki még saját méhein sem vette észre a nyúlós költésrothadás be­tegségét. Méhészeink felhá­borítónak tartják, hogy, ha vándorolnak, akkor az a tsz vagy erdőgazdaság, ahová a méheket helyezik, családon­ként 4—50 Ft közötti össze­get kér. Rámutattak, hogy még jelenleg is érvényben van az a rendelet, mely sze­rint családonként maximum 20 dekagramm cukornak megfelelő összeget kérhet­nének egy évre (vagyis, ha egy idő elteltével más hely­re szállítja méheit, ott már nem kell fizetni). Molnár József még ezt az eljárást is sérelmezte: nem elég, hogy a megporzással hasznot hajt a méheivel, még fizessen is? Jogosnak tűnik az a kérés is, hogy az 1876-ban alakult Országos Méhészegyesülettöl az ötve­nes években elvett székhá­zát adják vissza (ma a Ma­gyar Televízió raktára), hi­szen évente óriási pénzt emészt fel az irodai bérleti díj. Dr. Sárvári József hiányol­ta az általános iskolai, illet­ve a főiskolai-egyetemi bi­ológiaoktatásból a méheket. A mai általános iskolai tan­könyvek nem szólnak a mé- hekről, felsőoktatási intéz­ményekben is igen vázlato­san. Pedig szükség lenne rá, „tudják meg a gyerekek, hogy a méhek nem agyon- csapnivaló rovarok, hanem hasznot. hajtó jószágok”. A hozzászólásokra dr. Zsi- dei Barnabás neves méhész­kutató, mezőgazdasági mi­nisztériumi főtanácsos vála­szolt. Megjegyezte, hogy ta­lán jobb lesz a méhészek sora, mert maga a miniszter (Hütter Csaba) is méhészke- dik. Sárvári József hozzászó­lására válaszolva elmondta, hogy a biológusképzésben teret kell nyernie a gya­korlati jellegű oktatásnak. A jövőben 27 méhészszak­iskolát szeretnének nyitni (jelenleg kilenc van). A sok kívánnivalót maga után ha­gyó Méhészet c. lapot szín­vonalasabbra kívánják emel­ni. Zsidei Barnabás megdöb­bentőnek találta, hogy mi­közben szexkiadványokat igen jó minőségű papírra nyomtatnak, addig a méhé­szeti szakirodalom számára nem jut papír, vagy csak nagyon gyenge. Vándorlásról szólva a méhlegeltetési díj eltörlése mellett foglalt ál­lást, s el szeretné érni, hogy jelentős fuvarkedvezményt adjanak a vándorlóknak. Kiemelten kell kezelni a méhészetet, hiszen ez 1989- ben 28 milliárd devizaforin­tot jelentett az országnak. A mézről pedig megemlítette, hogy 1 kg méz tápértéke 5 kg húsénak felel meg. Végül a méhészeket összefogásra, egységre hívta fel, s kérte, hogy a jövőben az újságok is több teret szenteljenek erre az elhanyagolt (de nem el­hanyagolandó) témára. Ez­után Zsidei professzor tudo­mányos előadást tartott a je­lenlevő méhészeknek. Az idei taggyűlésről össze­gezve elmondhatjuk: a mé­hészek sem elégednek meg avval, hogy elhúzzák az or­ruk előtt a mézesmadzagot. Eszenyi Miklós Napfényes hétvégén tartották szokásos közgyűlésüket a körömiek és a, sajóhidvégiek. Áldották a kiadós hótakaró minden pelyhét, ami az őszi vetésre hullott, és nyugodt szív­vel hallgatták elnökük, Vadas József beszámolóját az elmúlt harminc évről, de leginkább a tavalyi eredményről. A Rákóczi termelőszövetkezet tagsága harmincadik alka­lommal értékeli zárszámadó közgyűlésen tevékenységét, éves gazdálkodását. Három évtized az emberiség történeté­ben nem nagy idő, de egy termelőszövetkezet és egy ember életében jelentős időtartam. Egy időszakasz végéhez érve a társadalom minden szintjén számvetéseket, értékeléseket készítenek az eltelt időszak tevékenységéről, feladatvégre­hajtásáról. Kitűzött céloktól történő eltérés okainak elemzése során értékelik a gazdálkodásukat meghatározó objektív, szubjek­tív, külső és belső gazdasági, és környezeti tényezőket ab­ból a célból, hogy következtetéseket vonjanak le a tapasz­talatok alapján jövőbeni feladataik sikeresebb végrehajtása érdekében. I960, februárjában Sajóhidvég és Köröm lakossága ter­melőszövetkezetet alapított. A sajóhidvégi termelőszövetkezet 170 taggal, 1262 ka- tasztrális hold földdel, a körömi szövetkezet 238 taggal, 1383 kh. földdel alakult meg. A sajóhidvégi termelőszövet­kezet tagsága Gyüker Árpádot választotta a termelőszövet­kezet elnökévé, aki 19 éven keresztül, 1979-ig töltötte be az elnöki munkakört. A főkönyvelői munkakört kezdettől fog­va és jelenleg is Kerékgyártó Jánosné látja el. A körömi termelőszövetkezetben az elnöki feladatokat több személy látta el. A két termelőszövetkezet 1966-ban egyesült és a jelenlegi nagyságában működik. (Az önkéntes­ség elvének megsértésével komoly lelki és gazdasági törés­sel, sok kezdeti nehézséggel indult útjára a megalakult szö­vetkezet.) Sok gondot okozott a tulajdonában, lelkűidében sértett tagság összekovácsolása, új szervezeti formában történő mű­Sajóhidvégi Rákóczi Mg. Tsz ködés összehangolása. Az embereknek meg kellett szokni az új körülményekeket, munkafeltételeket, alkalmazkodni kellett a közösségi munkák viszonyaihoz, egymáshoz, A ha­gyományos eszközökkel, módszerekkel nagyon sok kézi mun­kával lehetett a feladatokat elvégezni, alacsony színvonalú volt a technika, a viszonylag nagylétszámú tagság foglal­koztatása is indokolta kézimunkaigényes növények terme­lését. Jelentős területen termelt a szövetkezet bogyós gyü­mölcsűeket, szamócát, málnát, fekete ribizlit, dohányt, zöld­ségféléket. A termelőszövetkezetben, valamint a körömi kertészeti telep korábban önálló közös vállalkozás keretén belül is, 1969. január 1-től pedig a termelőszövetkezet részeként fog­lalkozott jelentős primőr- és szántóföldi zöldségtermesz­téssel. Fokozatosan, a termelőszövetkezet gazdasági erejének nö­vekedésével, a műszaki, technológiai színvonal fejlődésével, az alapító, majd közben belépő tagság életkorának előre­haladásával összhangban a termeléstechnológia fokozatosan átalakult, korszerűsödött. Kézimunkaigényes kultúrák száma és területi nagysága csökkent és egyre nagyobb területen terjedt el a nagyüzemi módszerekkel, gépekkel, vegyszeres növényvédelemmel megvalósítható termelés. Kialakultak a majorok, telepek, a viszonylag koncentráltabb állattenyész­tés. Később szakosodott a szövetkezet, fejlődött a gépesítés, a technikai színvonal, a műtrágyák, növényvédő szerek szé­lesebb körű alkalmazásával, a szakmai ismeretek bővülésé­vel, dinamikusan emelkedtek a hozamok, árbevételek, és a termelőszövetkezet eredményessége javult. Komoly beruhá­zások létesültek: állattenyésztési telepek, gépészeti épületek, burgonyatároló, raktárak, központi irodaház, egyre nagyobb teljesítményű gépek. Az évek során egyre jobban összekovácsolódott, szövet­kezeti közösséggé vált a két község jelentős része, a csa­ládok zöme valamilyen szállal kapcsolódik a szövetkezet­hez. A község lakói egyiittéreztek a szövetkezet gondjaival, osztoztak örömükben. Közvetlen munkatársi, emberbaráti kapcsolatok formálód­tak, erősödtek az évek során. Jóleső érzéssel idézgetik em­lékezetükben a dohánycsomózás, a melegágykészítés, a pa­lántázás eredményeit, az aratási ünnepség, a különböző rendezvények emlékeit. A munkacsapatok, brigádok igye­keztek kellemesebbé, családiasabbá tenni a munkakörül­ményeket. Most a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központja által készített főbb mutatók szerint termelőszövetkezetük előző évi gazdálkodása az ország 1243 termelőszövetkezete között a százhuszonharmadik helyet foglalja el. Elnökük elmondta, hogy tavaly a négy főágazat közül a növénytermesztés volt a legeredményesebb. Búza. krumpli, sörárpa, borsó, napraforgó — mind nyereséget hozott, ösz- szességében negyvenegymillió forint árbevételt, míg a tehe­nészet tízmilliót, az ipari főágazat pedig harmincegymillió forintot. Eredményeik azt mutatják, hogy mindezt jól műkö­dő műszaki ágazat segítette-szolgálta ki. A termelőszövetkezet mérleg szerinti eredménye kilenc­millió forint, méltón ünnepelhették a jeles évfordulót. Bár­csak minél több ilyen eredményről tudnánk beszámolni Rekccsi Szabó I.ászló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents