Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-20 / 43. szám
1990. február 20., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 „Néppel a népért!” Állaini tálaidon helyett a tulajdonosok államát, s mindenütt önkormányzatot akai a Map Néppárt A Magyar Néppárt terrnéKöszöntőm önöket Kedves Olvasók! A Vállalkozók Pártja az alkotni kívánók, a kockázatot vállalók pártja. Azokc, akiknek vállalkozói hitét ma igénylik. Akiknek munkáját, adóját elfogadták, — de igazából ó'ket be sosem fogadták. Akiknek társadalmi megítélése az elítéléstől a kényszerű tudomásulvételig terjedt. Tagjaink kisiparosok, kiskereskedők, önálló szellemi foglalkozásúak, mezőgazdasági vállalkozók, társas vállalkozások tagjai. szeles utódja az 1939-ben alakult, és politikailag, jogilag soha fel nem oszlatott Nemzeti Parasztpártnaik, illetve az 1956-os Petőfi Pártnak. Programjában ezért változatlanul, kiemelten képviseli az életmódjában és gondolkodásában átalakult parasztságot, és az egykori parasztságból munkássá, alkalmazottá vagy értelmiségivé lett rétegeket. Ezért is választotta a néppárt nevet. ELŐDEINK — PÉLDAKÉPEINK A 30-as években a falukutatókat, a népi írói mozgalmat az akikori hatalom üldözte, bebörtönözte. Egyes politikai csoportok narod- nyikizmussal, írói csoportok pedig nacionalizmussal, sőt antiszemitizmussal is vádolták őket. Ugyanezen csoportok 1945 után többjüket el is hallgattatták. 1956-ban, a nemzeti forradalom idején jelent meg Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című, az 50-es. évek elején megírt verse, Németh László a forradalom idején írásaiban máig szóló érvénnyel a pártharcok elfajulásának veszélyeire figyelmeztetett. • A forradalom fegyveres harcosai között parancsnoki poszton küzdött Márton András, a forradalom ezredese, akit súlyos börtönbüntetésre ítéltek. Ismert parasztpárti politikus és országgyűlési képviselő, Szigethy Attila lett Győrben a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke. A napokban exhumálták, és helyezték a hősöket megillető nyugvóhelyre. Nagy Imre kormányában a Petőfi Pártot képviselő Bibó István államminiszter maradt egyedül a helyén a parlamentben november 4-e után is, és onnan juttatta el megrázó kiáltványait az ENSZ- hez és a szabad országok népeihez. Életfogytiglani fogságra ítélték. Teljes politikai rehabilitálása mindmáig nem történt meg. A forradalom leverése után még hónapokig folytatták a szellemi küzdelmet a parasztpárti, Petőfi párti írók. Közülük Tamási Áron fogalmazta meg az írószövetség nevében a „Gond és hitvallás” néven ismert, állásfoglalást. A népi irodalmat 1958- ban az MSZMP elméleti munkaközössége a vádlottak padjára ültette. A megbélyegzőnek szánt állásfoglalását hivatalosan mindmáig nem hatálytalanították, noha a történelem és a közvélemény régen felülbírálta ezt a lejárató szándékú pártállami dokumentumot. Az Aczél György-i kultúrpolitika idején nemzedékek a népiirodalom-ellenes, nemzetietlen szellembén nevelkedtek. Ennek sajnálatos következményei mindmáig kihatnak. A közéletben és a tömegkommu n iká dós eszközök némelyikében napjainkban is tapasztaljuk az Aczél György-i szellem továbbélését. A Magyar Néppárt legfontosabb célja, hogy miin den. egyes állampolgár szabad, önálló ember legyen a gazdaságban, a politikában és a kultúrában, s ennek feltételeként és eredményeként is a megvert, riasztóan süly- lyedő, hitét és akaratát vesztő országból szabad, önálló. életerős nemzet legyen, mert az állampolgári és nemzeti célok, eszmények szétválaszthabatlanok. Nemzeti sajátosságainkat, nyelvünket, kultúránkat megőrizve akarunk más népekkel összefogni, hogy gyermekeink békében és biztonságban éljenek. Az egyetemleges magyarság pártja vagyunk, a bárhol élő magyarság ügyének szolgálatát vállaljuk. A nemzet sors- kérdéseinek, a kemény hazai valóságnak és a jövő megkerülhetetlen kihívásainak figyelembevételével, az ország holnapjával törődünk és keressük a saját utat. HUMANIZÁLT GAZDASÁG — KÖZÖSSÉGI TULAJDON Az ország gazdasága csak a társadalom szerves újra- építkezése alapján újulhat meg. Életképtelennek tartjuk az olyan gazdaságot, amelyből a társadalmi és emberi humánumot kiiktatják. Csak a humanizált piac- gazdaságot fogadjuk el társadalmilag hasznosnak. A gazdaság erősítése a mielőbbi tulajdonreform megalkotását igényli, amelynek szavatolnia kell a tulajdonlás szabadságát, hogy mind többen — intézmények és állampolgárok — valóságos tulajdonossá váljanak, és tulajdonosi érdekkel vegyenek részt a termelésiben. Sem a keleti szovjet, sem a nyugati tőkés társadalmi •rendet szolgaian nem vehetjük át. Szükségképpen olyan saját utat kell választanunk, amely a hazai társadalmi, politikai hagyományokra alapozva, minden lehetséges, hasznos külső példát hasznosít, világgazdaságban gondolkodva, és európai szerepünket erősítve. Minden olyan gazdasági közösség tagjaivá óhajtunk lenni, amely a kölcsönös előnyök alapján gazdaságunk működési feltételeinek javítását teszi lehetővé. Ha Magyarországon .hirtelen szabadpiac lenne, akkor ezen a piacon a lakosságnak a 10 százaléka érvényesülhetne, mert jelenlegi helyzetünkben csak ennyi embernek lenne tőkéje, földje, munkaeszköze, pi'aci ismerete. Az ország nagyobb hányada az eddigieknél mélyebb gazdasági és politikai helyzetbe süly- lyedne. A Magyar Néppárt úgy tartja, hogy mindenekelőtt rendet kell teremteni az állami tulajdon körében. A vegyes tulajdon hívei vagyunk, de nem látjuk értelmét, hogy a mai állami tulajdonból kizárólagosan magántulajdont csináljunk. Első lépésnek az önkormányzati közösségek létrehozását tartjuk fontosnak, miint a község, a város, a közalapítvány és közcélú egyesület. Az állami tulajdon nagy részét nekik kell átengedni, hogy gazdálkodjanak, és ennek fejében egy sor közösségi feladatot kell ellátniuk, így a költségvetés terhei csökkennek Ä közutak, a vasút, az erdők, a folyók és fontos közszolgáltatási rendszerek állami tulajdonban maradjanak. A magángazdaságok, a vállalkozások létrejöttét adó- és hitelkedvezményekkel .Kell támogatni. Ez szolgálja a jó munka elismerését, a vállalkozói kedv növelését. Minden új vállalkozás új munkalehetőséget teremt. A gazdaság fejlesztése elsősorban a természetes közösségekben, azaz a családokban indulhat meg. Változtatni keld a családi vállalkozást lehetetlenné tevő szabályozókat. A nemzet erkölcsi állapota igényli, hogy a gyermekek egészséges családban, munkára nevelten, pályamódosításra felkészülve nevelkedjenek. A családban váljon újra gyakorlattá a nemzedékek kölcsönös egymás iránti figyelme, és az egymásról való gondoskodás is. Az idősebb nemzedék helyzetét, ez nagymértékben javíthatja. A Magyar Néppárt szerint a mezőgazdaság nem csupán egy népgazdasági ágazat, hanem a megye jó részén is •— a Csereháton és a Bodrogközben — a továbbfejlődés egyetlen tartaléka. Legjelentősebb természeti kincsünk a termőföld — Veres Péter szerint: „eltartó édesanyánk” — ésszerűbb hasznosítása az egész ország érdeke. Ezért káros lenne a szövetkezetek felelőtlen szétdarabolása. A tagok maguk döntsék el a szövetkezet sorsát, a megszüntetést is. A legfőbb, hogy minden hektár földnek legyen tulajdonosa. Aki vállalkozik a föld megművelésére, tehesse, vegye ki a részét. A szövetkezeti dolgozók méltóképpen részesüljenek az általuk felhalmozott értékekből. Az a vagyontömeg, amelynek eredete egyes személyekre már nem vezethető vissza, maradjon a közösségek tulajdonában, hogy munkaalkalmat teremtsen és a megkárosított gazdálkodók talpra állításához hozzájárulhassanak. Ügyelniük kell, hogy mindez ne járjon nagy megrázkódtatással, mert ez sok család életét teheti tönkre. KORMÁNYZÓ önkény HELYETT ÖNKORMÁNYZATOT A Magyar Néppárt Bibó István és Erdei 'Ferenc munkái alapján, a város és vidéke kölcsönös egymásrautaltsága és egymás kölcsönös segítése szellemében gondolkodik. Meggyőződésünk, hogy a népjólét, az emberi élet minősége, a városok és községek fejlődésétől függ. Attól, miképp vesszük kezünkbe életünk formálását, a történelmi örökséget, hagyományaink és kultúránk ápolását, a környezet védelmét, a közműveltség társadalmi önszervezettség fejlesztését. Az új önkormányzati rendszer: amely a városokban és a községekben megvalósítja a népha'talmat, az állampolgár közvetlen döntése végrehajtási és ellenőrzési lehetőséget kap. Az önkormányzatok létrehozása a vidék felszabadításának első lépése. Legyen a község tulajdona: minden közintézmény és közterület, minden állami tulajdonú vállalat vagyona, amelynek jövedelme a községi, városi intézmények fenntartásához szükséges. Külön kell választani a központi és helyi adókat. A hátrányos helyzetű települések részesüljenek külön támogatásban. Régóta valljuk, hogy az érdekvédelmi megye a mindenkori kormánnyal szemben is a helyi önkormányzat érdekeit képviseli a városokból és a községekből delegáltak révén. A nemzet kulturális felemelkedése érdekében az európai színvonaltól elmaradó oktatási rendszerünk szerkezetét és tartalmát meg kell változtatni. A Magyar Néppárt népünk erkölcsi romlását tekinti legnagyobb veszteségnek. Csak a világos beszéd vezethet el bennünket az erkölcsi megtisztuláshoz. Legyen önbizalmunk! Támogatjuk a vallásszabadság európai normáinak. az egyházak tanító- nevelő szolgálatának helyre- állítását. A hajdani Nemzeti Parasztpárt, a mai Néppárt vezetői, az elmúlt évtizedekben, sok területen elsőként hasznos kezdeményezéseket tettek. így pl. szembeszálltunk a falusorvasztó, bűnös településpolitikával. Jelöltjeink közül a Csereháton és a Boldva völgyében, dr. Bodnár István és dr. Vodila Barna a falvak megújulásáért küzd. Néppel a népért Ma olyan időket éliinlk, amikor a ma biztos munkahely holnapra bizonytalanná válhat. Lehet, Kedves Olvasó, hogy holnap, vagy holnapután ön is e szektor tagja lesz. A Vállalkozók Pártja a vállalkozók politikai érdek- kéipiviseletét vállalja föl, amely a legtöbb pontban azonos a lakosság széles rétegeinek érdekképviseletével. E jelentős társadalmi rétegnek el kell jutnia végre oda, hogy az őt érintő jogszabályok megalkotásába beleszólási joga legyen! A párt létrejöttének két döntő indítóoka: az egykamarás parlament (ahol elsősorban a pártok képviselői lesznek ott), valamint az, hogy e réteg gondjait igazán csak azok tudják, akik megélik azt. A vállalkozás jelszavát ma sok zászlón lobogtatja a szél; mi úgy véljük, saját zászlóra van szükség. Páratlan lehetőség adódott — a saját pártatapítás, a képvi- selőállítás. Ha ez a jelentős társadalmi réteg felismeri e történelmi lehetőséget (és él is vele!), hozzájárulhat az őt megillető társadalmi megbecsülés ismételt elnyeréséhez. Nemcsak részese lehet a demokráciának, a Vállalkozók Pártjára adott szavazataival a nemzetnek példaértékű, önmaga történetében páratlan egységet bizonyíthat. Pártunk nyitott, tagja lehet minden magyar állampolgár, ki alapszabályunk-, ban rögzített követelményeknek megfelel, programunkat elfogadja, s azért tenni is hajlandó. Mert a demokráciát nem elég igényelni, ahhoz Bifoót olvasni kevés — azt tenni is kell! Hol csöndes, szívós munkával. hol toleráns, okos érveléssel. Mi a csöndes módszerek hívei vagyunk. Hisszük, hogy tömegbázisunk a szimpatizánsok népes tábora. Országunk helyzetében a főhanigsúlyt a gazdaságra kell helyeznünk. A Vállalkozóik Pártja úgy látja, hogy ma már a politikában beszélhetünk pluralizmusról — de a gazdaságban nem. Egészségesen működő gazdaságra van szükség! Piacgazdaságra, amelyben az értékek újra tényleges belső tartalmat fejeznek ki. A minőségi termékek is árukon válnak értékesíthetövé. Olyan gazdaságra, amelyben a nemzeti fizetőeszköz a sorozatos leértékelések miatt nem degradálódik pusztán csereeszközzé; szerepe az, amire hivatott: az érték kifejezője. Tudjuk, hogy a tisztességgel végzett munka a legértékesebb. De tudjuk azt is, hogy munkánknak mi az ára — amely ma megfizethetetlen. ténylegesen nem érvényesíthető. Megfizethetetlen a lakosság, a megrendelők által mindaddig, amíg az ő munkaerejük, szaktudásuk sincs tényleges értékén megfizetve! A vállalkozások léte. megélhetésé, fellendülése elképzelhetetlen a bérből-fizetésből előle magasabb 'bérezése nélkül. Ezért mondjuk: mindenekelőtt a bérböl-fizetésböl élők jövedélmi viszonyait kell javítani — csak így lesz a vállalkozásoknak biztos kenyere. Soron kívüli feladatnak ítéljük meg a nyugdíjak ér- t éké 1 ló ságán ak megteremte- sét. Mondja ki törvény a nyugdíjak folyamatos karbantartási kötelezettségét, így válhat valósággá a ma még csak társadalmi óhaj! A piacgazdaság irányában tett óvatos lépéseik ma még csak az árak szabadságában hoztak „eredményt”. A piac- gazdaság deklarálása kevés, ha a tervgazdálkodás bürök, ratikus beidegződései korlátokként megmaradnak. (Pl. a vállalkozói szektorban „szabad ár”-nyilvántartási kötelezettség mellett.) Ma — ha a gazdaság kerül szóba — minden állami megnyilatkozás a vállalkozások élénkítéséről beszél. A pártok legtöbbjének programjába töbfoé-kevésbé kidolgozottá^ kifejtetten beépült (már amennyire e programok eddig megismerhetőkké váltak). Mi azt mondjuk: e témában a legérdekeltebbek vagyunk. A legtöbbet tapasztaltak. Mi csináljuk is — nemcsak mondjuk. De nem mondjuk azt: csak a mi elképzelésünk lehet az egyedül helyes. A tényhelyzet: a mai vállalkozási körülményeik egy bedeszkázott galambdúchoz hasonlíthatók. A vállalkozások szabadságát ma adminisztratív korlátok, előnytelen szabályozók határolják. Az úgynevezett szektorsemlegesség az elvonási oldalon (hitelkamatok, egyes adók, társadalombiztosítási járulék, adópótlékok és szankciók) már megvalósította az állami és az egyéni gazdasági egységek közötti „egyenlőséget”. Egy szintre hozta a kisegeret az elefánttal. És a másik oldalon? A vállalkozók mellett nem voltak lobbyk, a vállalkozók saját egzisztenciájukat kockáztatták. A veszteséges vállalkozások nem szanál hatók. Az egyéni és társasvállalkozások átmeneti fizetésképtelensége esetén a fehér holló gyakoriságával kaphatnak kötelezettségeikre átütemezést. A tönkrement vállalkozónak nem jár végkielégítés. vagy újrakezdési kölcsön. A „szektorsemlegesség” valójában egy olyan egyenruha, amely az egyik gazdálkodónak bő, a másiknak szűk — valójában egyik sem étzi jól magát benne. Ez a mindent egybemosó fogalom csak egy-egy szektoron belüli értelmezésnél nyerhet tényleges tartalmat. Ott is csak akkor, ha rendezőelve a tulajdonosi kockázatvállalás. S zek t o r sem 1 e - gesség csak a minden gazdasági egységben a tulajdonosi jog és érdekeltség alapján számonkérhető felelősség, és az eredmény vonatkozásában lehet. Mi nem vállalkozás-„élénkítést”, „szektorsemlegességet” — hanem vállalkozásokat. s azok differenciált hatósági, állami megítélését akarjuk. Nem szabad a 300 fős kisközség egyetlen fodrászát a többmilliós árbevételt elérő vállalkozóval egyformán elbírálni. S főként, nem szabad: e kisközség fodrászának jövedelmét erősebb tu- - lajdoni formájú gazdasági egység jövedelmezőségéhez viszonyítani! Szemléletváltozást akarunk. Alapjaiban történőt! Az állami költség- vetési szemléletben (amely most a kiadásokhoz rendeli a bevételt); az ipar- és kereskedelempolitikában; az egyéni vállalkozások iránti pénzügyi (adó, hitel, szankciók stb.) szemléletben. Valljuk: az alacsonyabb elvonásók a legjobb serkentői a vállalkozásoknak, az állami adóbevételek növelésének —. amint azt nem egy külföldi tapasztalat bizonyítja. Ezért tartjuk elengedhetetlennek az önkéntes társadalomibiztosítást, a vállalkozási nyereségadó csökkentését, a személyi jövedelemadó kulcsainak, sávjainak korrekcióját, Gyakorlatból tudjuk, mert átéltük: egy vállalkozást, nem elég beindítani — azt meg kell tanulni. A gazdálkodói magatartást, a buktatóik elkerülését, az újfajta életvitelt. A nappal dolgozol — este adminisztrálsz gyakorlatot. Az új, kezdő vállalkozónál ugyanaz az elvonási elv, mint a tíz éve dolgozónál. De egy gyárba, ha új technológiai sort szerelnek, ott van kivárási, felfutási idő. Meggyőződésünk, hogy a vállalkozásokat pártoló szemlélettel nem idegen az új, kezdő vállalkozók 2—3 éves elvonásmentessége. Ennek elérése egyik sarkköve programunknak. Meggyőződésünk továbbá, hogy az egyszemélyes vállalkozások adóztatása főszakmánkénti bontásban tételes adóval (vagy átalányozás keretében) igenis kimunkálható és megszüntethető a teljes pénzügyi adminisztráció a nyugtaadástól a könyvelésen át, az okmánymegőr- zéaig. A gazdaság fellendítését a tulajdonosi jogok ésszerű kiterjesztésében, a vállalkozások gyarapodását elősegítő szabályozásban, létfeltételüket folyamatosan segítő állami gyakorlatban látjuk. A szabadvállalkozások meghirdetése kevés — az eredményes, jövedelmező működés biztosítása elengedhetetlen. így látjuk elérhetővé, hogy a kívánt gazdasági pezsgés beinduljon, fellendülésbe nője ki magát, és gazdaságunk a nem távoli jövőben hitelgazdaságból önfinanszírozó gazdasággá váljék. Belpolitikai elképzelésünkben első helyen a jogállamiság megteremtése áll, amely a többpártrendszer keretében lehetőséget ad minden állampolgárnak, kisebb vagy nagyobb érdek- csoportnak demokratikus jogai érvényesítésére, biztosítja az alapvető emberi jogokat. Olyan társadalmi szemlélet kialakításán fáradozunk. amelyben a legfőbb értékmérő a jól végzett munlka. a szorgalom; amelyben a tehetség és a hozzáértés minősít. Olyan jogállamiságot akarunk. amelyben nincs törvényi lehetőség vélelmezéseken nyugvó ellenőrzési módszerekre; ahol csak a tények, s nem az összehasonlító adatok szolgálhatnak döntő bizonyítókként. Ahol az esetleges büntetés mértéke visszatart — s nem elriaszt vagy tönkretesz. Olyan jogrendszert akarunk, amely garantálja a minőségi munka eredménye nagyobb részének megtartását, jogbiztonságot nyújt az állam minden polgárának holnapra és holnaputánra is. Kedves Olvasó, Tisztelt Választópolgár! A Vállalkozók Pártja a mai szóhasználatban nem történelmi párt. Születésekor lett azzá — a ma és a holnap történelme pártjává. Tagjai — s akiket képvisel — realisták. Önnek barátai, jóismerősei. Nemzetünkért felelősségünk közös. A történelem — benne saját sorsunk — elől nem tudunk kitérni. Viszont alakíthatjuk azt! Állást kell foglalnunk A szavazóurnánál, vagy legalábbis önmagunkban. Nem igaz az, hogy Önnek már elege van a politikából. Önt a hangzavar zavarja. A Vállalkozók Pártja a békés, jobblétet adó munka érdemes körülményeiért lép fel. Ugye Ön is szeretne• már nyu- godtabb, derűsebb napokat? Egyetértünk. Megköszönjük, ha ránk szavaz! Ha nem: köszönjük eddigi megtisztelő figyelmét!
