Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

1990. február 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 ÉM sport. Csak röviden... ÚJJÁALAKULT a Borsod Megyei Kézilabda Szövetség. A testület elnöke Menyhért László, főtitkára pedig Jan- csurák Béla lett. NAGYSZABÁSÚ nemzet­közi súlyemelőversenyt ren­deztek Teheránban. Az ese­ményen a magyar színek képviseletében dobogóra lé­pett a diósgyőri Lakatos Ist­ván is, aki a 60 kilós súly­csoportban 247,5 kilós össz­teljesítménnyel a hatodik lett. Tisztelgés a szurkolók előtt E lőször azt hittem, káprázik a szemem, ám má­sodszor olvasva is ugyanazt a szöveget láttam Létezik ilyen? És éppen napjainkban? Ráadá­sul nyugaton! A Bundesliga egyik egyesülete olyan lépésre szán­ta el magát, amely példátlannak minősíthető. Köztu­dott, hogy arrafelé minden a profit növelését céloz­za, a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban ez természetes, magától értetődő. A Borussia iDort- mund vezetése mintha fittyet hányna a „törvénynek”, hirtelen leszállította az árat. Dr. Gerd Niebaum klub­elnök a hét elején ugyanis bejelentette: a tavaszi idénykezdettől mérséklik a 12 márkás állóhelyi je­gyek árát. Ezentúl 9,50-ért árusítják a bilétákat. A húzás általános megrökönyödést okozott az NSZK- ban, mivel a klubok jelentős része éppen ;li4 márkára emelte a legolcsóbb jegyek .árát. A Borussia a számí­tások szerint 500 ezres bevételtől esik el a gáláns gesztus következtében, ám a hiányt a televíziós köz­vetítések jogdíjából és reklámból pótolni tudja. A sárga-feketék igazgatótanácsának az a vélemé­nye, hogy a csapat nagyon sokkal tartozik a dort- mundiaknak. A szurkolók ugyanis a rosszban, a gyen­gébb szereplés idején is kitartottak együttesük mel­lett. ,Most jobb idők köszöntöttek a klubra, s a ve­zetőség úgy ítélte meg, kötelességük valamilyen for­mában köszönetét mondani híveiknek. Az egyesület­nek most megy a legjobban anyagilag, tehát jutal­mazni kell a nézők hűségét. iDortmundban úgy vélik: nincs arra semmiféle törvény, hogy a pluszbevéte­leknek a játékosok zsebébe kell csordogálniuk. Meg kell adni, fantasztikusan előrelátó döntést hoz­tak a klub irányítói, s nyugodtan dörzsölhetik a te­nyerüket, szerintem egy héttel a tavaszi nyitányt megelőzően biztosították az újabb sikert. Anyagit és erkölcsit egyaránt. A dortmundi Westfalenstadionban (53 700 férőhely, ebből 16 430 ülőhely) rendre telt ház előtt játssza mérkőzéseit a gárda. Közönségvonzó, nyíltsisakos rohamozás jellemzi őket, találkozóikon nincs egyetlen pillanatnyi üresjárat sem, lüktetés jel­lemzi a 90 percet. Az említett döntésig a legolcsóbb belépő 112 márkába került, a legdrágábbak viszont 40-et kóstáltak! (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a hazai összecsapások alatt 2,60-at kell fizetni egy üveg sörért, 2,40-be kerül egy adag virsli.) A klubot agilis, fiatal vezetők irányítják. Niebaum elnök 41, Klaus Gerster menedzser 32 éves, Horst Koppéi szakvezető pedig 42. évét tapossa. A Präsident öt, míg a többiek három-három éve szolgálják az egyesületet. Merész elképzelésekkel láttak munkához, ám tavaly már megnyerték a Pokalsiegert (a nyugat­német kupát), s hosszabb kihagyást követően kilép­hettek a nemzetközi porondra. Mentek is egy fordu­lót, aztán a Sampdoria parancsolt megálljt a iKöppel- társaságnak. A Bundesligában közvetlenül az élme­zőny mögött helyezkednek el, a hetedik lépcsőről azonban akár előre is léphetnek. Olyan klasszisok­kal, mint az ifjú csillag Andreas .Möller, aztán Dic­kel, Mill, Wegmann, Kroth, Zorc és a „kis” Rumme­nigge, miért ne vezethetne felfelé az út? ilme egy profi egyesület profi vezetőkkel, akik semmit nem bíznak a véletlenre. Milyen jó is lenne, ha módszerüket hazai átvételre ajánlhatnék! Tartok azonban attól, hogy ilyen „veszély” egyelőre nem fe­nyegeti a honi pályákra kibandukolókat. A törekvés mifelénk közismert: minél több pénzt kivenni a né­zők zsebéből, gyarapítani a bevételt, hogy az „arany- lábúak” ne szenvedjenek hiányt semmiben. Cserébe pedig? iNos, a dolognak ez a része már senkit nem érdekel. Legfeljebb a szurkolót bosszantja, ha minő­síthetetlen „futballt” tálalnak fel a számára; ha a szünetben nincs mód harapni valamit; ha szomjasan kell 90 percig toporogni; ha a mellékhelyiség olyan, hogy oda jobb érzésű ember inkább be sem teszi a lábát. A hazai pályák környékén legfeljebb tökmagot, napraforgót és rágógumit lehet kapni. Persze ezt sem a klubok gesztusaként kell elkönyvelni; élelmes kis­kereskedők (meg engedély nélkül árusítók) igyekez­nek betölteni az űrt. A recept roppant egyszerű: szükséges egy színvo­nalas bajnokság, amelyben hétről hétre jó csapatok akaszkodnak össze. Ha ez adott, a járulékos elemeket jóval kisebb energia ráfordításával elő lehet terem­teni. A honi labdarúgó-bajnokságban bő két évtizede lefelé tendálás figyelhető meg. A legparányibb jele sincs az előrelépésnek, van viszont követelés, fizetés- emelés, ösztönzés, átigazolási juttatás, letelepedési se­gély és hadd ne soroljam tovább az ilyen-olyan jog­címeken kiutalt pénzeket. A dortmundi döntés kitűnő alkalmat kínál, hogy tükörbe nézzenek a magyar klubok irányítói. Tudom, a kép korántsem lesz idilli, ám a rán­cok, a redők eltüntethetők. Mindössze kitartó, szívós és hatékony munka szükségeltetik hozzá. Mert a szur­kolókra ne csak akkor tartsanak igényt, amikor ki­nyitják a bukszájukat, illik őket partnerként kezeim. Boros László Széljegyzetek A hokisok szavukat adták — A Telesport is győzött — Esélyegyenlőség 4 Sokszor leírtam imár, hogy kedve- '• lem a holldit, a 21. század sportját. Miskolcon mostanában jó meccseket lá­tok. a csapatokban vendégeskedő» szovjet és csehszlovák játékosok kedvéért külö­nösen szívesen „áldozom fel” délutánjai­mat, estéimet. A stadionon kívüli prog­ramokból viszont rendre kimaradok. Hiá­ba, a tudósító dolga az, hogy tudósítson, és ntetn pedig az, hogy fedezékből figyel­je: kát és mit törnek, össze ,az önmagukat szurkolóknak nevező éretlen vandálok. Szorítottam a Kinizsiiért, a jégkorong miskolci jelenéért és jövőjéért. Ugyanígy tettek a jóérzésű szimpatizánsok, a klub vezetőiről nem is beszélve. Aggodalomra az adott okot, hogy ülést (tartott a liga, és a kiadott közleményből kitudódott: az M. Kinizsi—PTC mérkőzés után történ­tek szolgáltatták a legfőbb témát. A pá- lyabetiltás kezdeményezése szerencsére elmaradt... Pedig, amint ez a sportláp hasábjairól kiderült: „a csapatok képvi­selői elmondták, hogy a borsodi város pályáján rendkívül rossz körülmények között kell mindig játszaniuk. A játéko­sok és a vezetők ‘testi épsége nincs biz­tonságban, a játéktéren a vonalak látha­tatlanok. nincs óra, gyenge a világítás, piszkosak az öltözők.” Ezekkel a megálla­pításokkal egyszerűen ,nem lehet vitatkoz­ni. mert tények. Valamennyit elismerte Tóth János, az újdonsült ügyvezető elnök, aki ígéretet tett a hiányosságok iciküszö- bölésére. A határidőt iaz ősz, az új baj­nokság kezdete jelenti. Az adott szó kö­telez — ellenkező esetben Miskolcon niincs játék. Még pár találkozó — febru­ár 22-én kezdődik a rájátszás —, majd szünet. Remélem, hogy mindenki levon­ja a ’89/90-es szezon tapasztalatait. Mert van belőlük bőven. O Valamikor a hét elején beszélget- tem Babinyecz Józseffel, a DVTK atlétáinak vezető edzőjével. Néhány iga­zán elfogadható eredményről tájékozta­tott és felhívta a figyelmem, hogy szer­dán 18 órakor Okvetlenül üljek a képer­nyő elé. Ha nem mondta volna, akikor is megteszem, mert este hait. annyi mint: Telesport. Abban pedig futás, mégpedig TS 2000 elnevezéssel. A magyar atlétiká­ban sajnos, akad egy-kót szakállas re­kord. Zemen János például 1977 óta si­kerrel őrizte a fedettpályás 2000 méter 5 perc 10 másodperces csúcsát. A televí­zió sportosztálya gondolt: egy merészet, felajánlott vagy hetvenezer forintot, a többit pedig az atlétákra bízta. Kell-e mondanom, hogy a kommentátor, Gyulai István szokásos remek formáját nyújtva magával ragadott, miként az egész ver­seny feszültsége, fel- és levezetése. Az egyenes adás, a tét, a díjazás a győztes Bánátból kitűnő időt hozott ki. Amellyel a fedettpályás örök világranglista kilen­cedik helyére került. Ez pedig már nem akármi, különösen egy magyar atlétától, így ide kívánkozik az új csúcs ideje — 5:02.98 — is. A régi időn belül ért célba Serföző Sándor, a diósgyőriek remek ké­pességekkel rendelkező sportolója, aki úgy látszik, magára talál. Évekkel ezr előtt azzal sértettem meg, hogy leírtam, utána felkeresett és hosszasan védtem a magam álláspontját. Sanyi válami olyas­mit dörgölt az orrom alá, hogy „remé­lem, ahhoz is lesz elegendő erőd, hogy a melléfogásodat a nyilvánosság előtt el­ismerd, mert a >»temetésemet« is a nyil­vánosság előtt tetted.” Nos, van hozzá erőm. mi több: szívből kívánom, hogy véletlenül se legyen igazam. Mit is mond­hatnék a sokszoros válogatott Serfőzőnek? Csak így tovább Sanyi! O Kíváncsian vártam a Boros! Kupa teremlabda rúgó-torna selejtezőjét (ma és holnap már laz elődöntőt és a döntőt kísérhetik figyelemmel a fociked­velők), ,és a miskolci sportcsarnokba igyekezve összefutottam az egyik csapat kulcsemberével, aki szóba hozta az ala­pozást, az edzőmeccseket, a bajnokság­ban rájuk háruló feladatokat. Azt is megtudtam tőle, hogy edzőjük nem lel­kesedett a teremtornáért, mert — egyéb­ként érthetően — a márciusban kezdődő pontvadászatot tekinti elsődlegesnek. Ed­dig semmi különös, gondolhatják az olva­sók. A különös az, ahogyan a nemrégiben leigazolt, vagy „kölcsönvett” társáról be­szélt. Az volt a legkevesebb, hogy örült a „jövevénynek”, tehetségesnek, kitűnő képességekkel megáldottnak nevezte, és remélte: sokáig köztük marad. Mert min­den eszközzel megpróbálják elősegíteni beilleszkedését. Szóval mostanában, amikor szinte va­lamennyien aggódunk jelenünkért és jö­vőnkért. félünk a konkurenciától, a meg­mérettetéstől, a versenytől _— nem jel­lemző ez a segítőkészség. Ä sportban sem. De. mint a mellékelt ábra mutatja, azért él. létezik. A Fél tucat borsodi sportági szalkszö­'■ vétség, pontosabban fogalmazva, azok vezetői kértek fel elnökségi tagság­ra. a sajtófeladatok ellátására. Megtisz­telő bizalmukat .sorra megköszöntem, a felkéréseket azonban visszautasítottam. Napjainkban a politikában (értsd: a pár­tok választási kampánya során), és a sportban is esélyegyenlőséget kell bizto­sítani. És hogyan tehetném ezt mondjuk akkor, ha ott ülnék a megyei kosárlabda- avagy sakkszövetség vezérkaréban? Borsodban egyébként talán egy kivéte­lével újjáalakultak a testületek, a 'tiszt­ségviselők demokratikus úton kerültek székükbe. Programot hirdettek, és termé­szetes, hogy rögtön a sajtó segítségét kér­ték. Magától értetődik: a tömegkommuni­kációs szervek a maguk sajátos eszközei­vel támogatni fogják munkájukat, hírt adnák rendezvényeikről, közük felhívá­saikat, toborzóikat, tanfolyamaikat, tudó­sítanak terveikről, céljaikról és így to­vább. Ajtónk tehát valamennyi szövetség előtt nyitva áll. Ismétlem: az esélyegyen­lőség jegyében. Kolodzey Tamás — Értse már meg, Hogy nekem semmi közöm a bundaügyhöz! Mező István rajza Események a sportvilágból BRÜSSZEL: Boris Becker, az NSZK teniszsportjának büsz­kesége bejelentette, hogy ko­rábbi döntésével ellentétben mégis vállasa a játékot a hát­ralevő idei Davis Kupa-találko­zókon. Az NSZK legközelebb március 30. és április 1. között Argentína ellen mérkőzik a legjobb négy közé jutásért. Is­mert: Becker, aki tavaly meg­nyerte a wimbledoni és az ame­rikai bajnokságot is, a hónap elején nem szerepelt a Hollandia elleni DK- találkozón. s csapata csak nehéz. 3:2 arányú győ­zelmet aratott. FOGGIA: Az Itáliában túrázó szovjet válogatott előkészületi mérkőzésen 0-0-ás félidő után 1-0 arányú vereséget szenvedett az olasz bajnokság élvonalában szereplő Intern azionalétől. A 20 000 néző előtt lejátszott ösz- sze csapás on az egyetlen gólt a 61. percben büntetőből Cucchi szerezte. MADRID: A spanyol bajnok­ság szuperrangadóját — 95 ooo néző előtt — a Real Madrid nyerte 3-2-re a nagy vetélytárs Barcelona ellen. A gólokon Michel (25. p.), Butragucno (43.), H. Sanchez (47. — ll-esből), illetve Salinas (54. és 57. p.) osztoztak. A Barcelona kilenc játékos­sal volt kénytelen befejezni az összecsapást, mert a játékveze­tő a szabálytalankodó brazil Aloisio Pirest és a holland Ro­nald Koemant is leküldte a pá­lyáról. A játékvezető döntésé­vel nem értett egyet a csapat holland edzője, Johan Cruyff, a reklamálásért ö is megkapta a piros Lapot. A 25. forduló után a Real Madrid vezet 40 ponttal a 34 pontos Atletlco Madrid és a 32 pontos Valencia előtt. A Bar­celona 31 ponttal • 4. helyen áll. Elmaradt a jégkorong­mérkőzés... Miskolci Kinizsi—Szike ­fehéren — első osztályú baj­noki jégkorongmérkőzés, péntek, 17 óra. így haran­goztuk be. iHokit azonban nem lát­hattunk. A meg sem kez­dődött találkozót „lefújták”. „Mivel a pályán semmilyen vonal nem volt, ezért a küz­dőtér mérkőzésre alkalmat­lan.” — írta a jegyzőkönyv hátlapjára a Szabina, Ti­kász, Láng bírói hármas. A mintegy 500 főnyi közönség „cirkuszolt”, visszakövetelte pénzét. Bejelentették: a je­gyek a soron tkövetkező meccsre érvényesek! Mit lehet a tegnapiakhoz hozzátenni? Csak annyit, hogy a vonalakat már leg­kevesebb két hónapja nem lehetett látni, de senki nem tett semmit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents