Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 6 1990. február 17., szombat Tanácselnökök a világkiállításról Miközben mór konkrét előkészületek folynak az 1995-ös Budapest—Bécs világkiállításra, sokan még mindig támadják a grandiózus vál­lalkozást. Elsősorban a várható kiadások miatt. Ám mindinkább előtérbe kerülnek azok a vé­lemények, miszerint a világkiállítás égisze alatti beruházásokat amúgy is el kellene indítanunk, vagy legalábbis nagyrészüket, s az új utak, szállodák, telefonhálózat stb. itt marad az or­szágban. Mások viszont - például a Dunától felénk eső országrészbeliek - azt kifogásolják, hogy o fejlesztések, a fejlődés fő színtere óha­tatlanul a Dunántúl és a főváros, s nekünk legfeljebb csupán morzsák jutnak. Ezért szor­galmazzuk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is: ha lesz világkiállítás, abból mi is részesül­jünk. Almikor tavaly ősszel So­mogyi László, a világkiállí­tás magyar kormánybiztosa Miskolcon előadást tartott az előkészületekről, azt mond­ta: megyénk elsősorban az idegenforgalmi adottságok kihasználásával kapcsolód­hat be a magyar rendez­vénysorozatba. Említette példán! a zempléni, Tokaj - hegyaljai léhetőségéket. Ahol vették is a lapot, s attól függetlenül, hogy végül is lesz-e, vagy sem világkiállí­tás. már terveznek, készül­nek a nagy eseményre. To­kajban, Szerencsen, Sárospa­takon és Sátoraljaújhelyen érdeklődtünk: hogyan sze- retnénék bekapcsolódni a „nagy magyar megmozdulás­ba”, milyen feltételéi van­nak a zempléni részvétel­nek, s hol tartanak most a fellkészü lésben ? A kormánybiztos Tokaj mellett Aligha kétséges, hogy a világkiállításban való rész­vétel eddig soha nem ta­pasztalt összefogást igényel a zempléniéktől, hegyaljai­aktól. Ehhez megfelelő kere­teket biztosít számukra a közelmúltban megalakult Hegyaljai Településszövet­ség, amely számos település erőfeszítéseit koordinálhatja. Nem vitás azonban, bogy az egyik centrum a világhí­rű bor városa, Tokaj lesz. — Mi már tavaly elkészí­tettük Bodonyi Csaba, váro­sunk országszerte ismert fő­építésze segítségével, felké­szülési tervünket — mondja Májer János, a tokajiak ta­nácselnöke. — A tervezetet eljuttattuk Somogyi László­hoz, lakitői a legfőbb köz­ponti rendezvényünk, a bo­rászati világkiállítás és kon­ferencia tekintetében pozitív választ kaptunk. „Egyetértünk azzal, hogy Tokaj a borászati világkiál­lítás színhelye legyen. Maxi­málisan közreműködünk ab­ban, hogy az Idegenforgalmi Alap ezt a kezdeményezést segítse, és a szükséges szál­lodafejlesztések kapjanak prioritást a vidéki fejlesztési programok között. A művé­szeti rendezvényeket beállít­juk a Művelődési Miniszté­riummal közösen szerkesz­tendő országos programokba. Egyetértünk a további ide­genforgalmi célzatú fejlesz­tésekkel is.” — olvashatjuk a kormánybiztos Tokajba küldött válaszában, egyebek között. — Minden rendelkezésre áll városunkban a borvilág­kiállítás lebonyolítására — folytatja Májer János. — Ami pedig a művészeti ren­dezvényeket illeti, nemzetkö­zi képzőművészeti kiállítás­ra, nemzetközi írótáborra gondolunk. Az idegenfor­galmi fejlesztéseken belül tervezzük, hogy a Tökaj fő­terén lévő szociális otthon helyén visszaállítjuk a volt Aranysas fogadót, de vállal­kozó esetén épülhetne egy 80—120 férőhelyes szálloda a Taverna borozó mellett is. Az infrastrukturális lehető­ségek között hadd említsem meg azt, hogy Tokaj és Bu­dapest között az expressz vasúti összeköttetés az or­szág leggyorsabb vasúti kap­csolatát jelenti, a menetidő jelenleg 3 óra. Városunktól mindössze 27—29 kilométer­re van a nyíregyházi repü­lőtér! Talán már jövőre be­kapcsolódik a város a hazai és nemzetközi crossbar­rendszerű telefonhálózatba. Már készen vannak a bel­várost elkerülő, átvezető út­szakasz tervei. Az áfész meglévő 120 fős szállodai kapacitása bővíthető a 300 fős kollégiummal is. — Vagyis: Tokaj szeretné, ha lenne világkiállítás? — Mindenképpen, hiszen ez . a városnak és egész Zemplénnek, lilletve Tokaj- Hegyaljána'k soha vissza nem férő fejlődési léhetősé- get jelentene. Mit kínál, mit vár Sárospatak? Újhely sem maradhat le... Takáits Gyula, a sárospata­ki tanács elnöke, aki egyben a Hegyaljai Településszövet­ség alelnöke is, ugyancsak a térség összefogásának szükségességét emeli ki be­vezetőül. Arról beszél, hogy a világkiállítás kapcsán nem­igen lehet csak egyik, vagy másik városról beszélni, hi­szen kicsik a távolságok, az a turista, aki valamilyen programért elmegy Patakra. Üjhelybe, vagy Tokajba, fel­tételezhetően a többi telepü­lést is felkeresi majd. — Abból kell kiindulnunk — mondja, — hogyha lesz világkiállítás, TokajjHegyal- ja és Zemplén nem várhat­ja azt ölhetett 'kézzel, nem szabad irigykedve figyel­nünk a Dunántúlra, hanem kezdeményeznünk, cseleked­nünk kell. S a lehetőségeink nagyok, a világkiállítás min­den témájához van monda­nivalónk történelmi hagyo­mányaink, műemlékeink, ér­tékeink és emlékeink, a ter­mészeti adottságok, vagy a tokaji bor világhírneve kap­csán. A realitás azonban azt mondatja velünk, hogy so­kat kell javítanunk a foga­dókészségen. Elsősorban a vendégfogadás feltételeinek négysávos útra gondolok, hogy rövid időn belül meg­közelíthetők legyünk, itt tarthassuk a vendégeket. Elképzelhető például heli­kopter- leszállóhely létesítése is. A telefonhálózatot is fejleszteni kell, újabb szál­lodai férőhelyeket, magán­panziókat kell kialakítani. Rendezni kéll a pincerend­szereket, borkóstolókat, ki- ránduló-központakat kell létrehoznunk. Csakúgy, mint Tokajban, itt is készen állnak olyan helyi rendezvények „világ­eseménnyé” formálására, amely idehozhatja a nyugati turistákat éppúgy, mint a szovjet, lengyel, szlovák, ro­mán határ felől érkezőket. Ilyen rendezvény lehet a sá­rospataki várj á tökök. a szü­reti mulatság borversennyel, népi hagyömányók feleleve­nítése. a zsidó emlékek be­mutatása, a falusi turizmus kiterjesztése, vadászati lehe­tőségek kiaknázása és így tovább. Aztán itt van Vág­andó, a meleg víz, amely rö­vid időn bélül gyógyvízzé mlinősíttettik! Ha elkészülne a cigándi híd, ez összekötő kapoos lehetne keleti irány­ba ... Két év múlva ilesz Comenius születésének 400. évfordulója. Ezt az ese­ményt is a világkiállításhoz kapcsolódva lőhetne megren­dezni. Konkrét elképzelés van, a sárospataki volt diá- koik világtalálkozójának a megszervezésére. Nagyon so­kat számítana, ha akkorra a tájvédelmi körzet átala­kulna Zempléni Nemzeti Parkká. — Sok minden megvaló­sítható saját erőfeszítések­ből, helyi összefogásokiból is — vélekedik a tanácselnök. — Ám természetesen a köz­ponti költségvetés támogatá­sára is szükségünk lesz, akár bizonyos alapok meg­pályázását jelenti ez, akár különböző hazai, vagy kül­földi vállalkozásokhoz törté­nő kapcsolódást. Igen sokat Kossuth Lajos városa ma­napság leginkább a füzér- radványi szanatórium terve­zett felszámoltatásának gondjaira figyel. Mégis, amikor Gyamnathy László tanácselnököt _ arra kérem, beszéljünk a 'világkiállítás­ról. az ahhoz való kapcso­lódás lehetőségeiről, nem tér ki. sőt, ő ás azt hangoz­tatja, nagy léhetőség áll Űj- hely előtt. — Én a szálláshelyek biz­tosításával kezdem. A Zemp­lén Hotelben 87 ágy áll ren­delkezésre. Ehhez jön a Kossuth Turistaház, csak hát ezt addig téliesíteni kel­lene. A nyári időszakban rendelkezésre állnak a kol­légiumok is. A környéken a Füzérradvány melletti Nagy Tanya-penzió jöhet szóba, illetve a szanatórium-kas­tély, ha annak sorsa úgy alakul, hogy idegenforgalmi célokra hasznosítaná egy bi­zonyos osztrák—svájci érde­keltség. De bevonhatók az erdőgazdasági üdülők, a SZOT-üdülő. és számításba vehető a hegyközi-bodrog­Az újhelyi művelődéli központ ad majdr otthont a nemzetközi néptáncfesztiválnak számítana az is, ha a térség­nek saját idegenforgalmi szervezete lenne, hiszen a jó propaganda aranyat érhet számunkra. közi fizetővendégszolgálat is. A vendégnek látnivalót is kínálunk. A piarista temp­lom állandó egyházitörténeti kiállítását, a városi múzeu­mot. a Kazinczy Levéltárat, Széphalam, Hollóháza, Fü­zér, Kőkapu, Karcsa és Pá­cin miatt jó propagandával i d ecsalogathiatók a világki­állításra érkezők. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Sárospatakon hazatérő Szent Eresébe! szobra — S ha mindezt még programokkal is fűszerezzük, talán néhány szép napot el­töltenek majd nálunk — gondolkodik hangosan Gyar- mathy László. — Mivel itt a borkomfoinát központja, természetesen mi is bekap­csolódunk a borvilágkiállí­tásba. Zarándoklatot szerve­zünk Teitellbaum Mózes csodarabbi sírjához. Meg­rendezzük a nemzetközi szö­vetkezeti néptáncfesztivált. A 11 ezer lakosú Szerencs csak nemrégiben nyerte el városi címét, ligy az urbani­záció sök-sok tennivalója a város vezetőinek és lakóinak még további feladatokat je­lent. Magda Gábor, tanács­elnök szerint ehhez jelentős lökést adna a világkiállítás, a rendezvénybe való bekap­csolódás lehetősége. — Már az idei első ne­gyedévben átadunk egy 2300 négyzetméter alapterületű, vegyesprofilú, új áruházát, a 37-es főút M'idkólc felőli be­vezető szakasza mellett pe­dig új bevásárló központot építünk. Tervezzük a Hotel Huszárvár bővítését, s a fi- zetővendégszolgálat-ihátózat fejlesztését. Megújul a sze­cessziós fürdő, mellette pan­zióval, a fürdőn belül pedig szaunával, gőzfürdővel, uszo­Bemutatunk helyi kis mes­terségeket, például Rudabá- nyiácskán a fazekas- és sző­nyegszövő házban. Nagysze­rű vadászati lehetőségek adódnak a Zemplén hegy­ségben, s ezt minden bi­zonnyal sok külföldi igény­be veszi majd. Ehhez azon­ban fontos lenne a vasút villamosítása, a négysávos út városunkig. ros határában kempinget alakítunk ki. Már működik a Spaten- és a Dreher-sörö- ző, s hamarosan a HBH-sö- röző is. A borkombinát pe­dig tájjóllegű borozót nyit. Tavasszal átadjuk a 30 munkahelyes szakorvosi rendelőintézetet, s így az alap- és középfokú egészség­ügy szolgáltatások is bizto­sítottak a hozzánk látogatók számára. Fejlesztjük a szol­gál tatásokat, a több, mint 100 ezer óra kapacitású Au­tójavító Kisvállalat, a kor­szerű benzinkút, s a hama­rosan megnyíló automata autómosó az autósturizmust szolgálja. — Milyen rendezvények­kel szeretnék idecsalni, Sze­rencsen megállítani a maj­dani vendégeket? — Mindenekelőtt hadd kozni. Nagyszabású élelmi- szeripari kiállítást is terve­zünk, hiszen a szerencsi csokoládé világhírű. Igen sók kulturális rendezvényre is lehetőségünk van, a vá­rosban és a környéken is. Abaújszámtó vendégül lát­hatja az eszpenantistákat, de a közeliben van a monok i Kossuth Lajos Múzeum, Prüigyön a Móricz-ház, Tály- lyán az Encsi György kőzet- gyűjtemény és így sorolhat­nám tovább. Igen jók a ki­rándulási lehetőségek, hogy csak a Bodrog-Tiszazugot, vagy az Aranyosi-völgyet említsem. S végül, de nem utolsó soriban: a Bocskai István Társaság a Magyarok Világszövetségével közösen készül a hajdani szerencsi országgyűlés 1995-ben esedé­kes jeles évfordulójára, amelyet összekapcsolunk Szerencs első és második várossá nyilvánításának ün­nepségeivel is. ★ Álmok és remények? Ta­lán egyik-másik igen. De sók elképzelés máris a meg­valósulás útján halad. S ha lesz világkiállítás, minden bizonnyal több más is, s akkor Zemplén és Tokaj- Hegyalja is nyerhet nemze­tünk nagy vállalkozásán. Nylkes Imre Szerencs nagy tervei A pincesorokat fel kell újítani... egyik legszebb műemlék- együttese, s benne helyet kap a Petrikovics-féle képes levelezőlap-gyűjtemény, amely a harmadik legjelen­tősebb a világon e kategó­riában. A város és környéke tárgyi emlékeit mutathatjuk be a Zemplén Múzeumban. Teljes rekonstrukciót terve­zünk a vadkertinél és kör­nyékén. A Culkorgyári Mú­zeum egész Közép-Európa egyedülállóan érdekes cu- korgyűjteményét mutatja majd be. Ez év júniusától fogadja vendégeit a Mako- veez Imre által tervezett Népház. Ha Tokaj-Hegyalja rendezheti a borvilágkiállí- tást. Szerencs a szőlőter­mesztés gépelnék és a borá­szat eszközeinek szakvilág- kiállitáisával szeretne csatla­j.avításána, vagy például egy Budapest—Űjhely közötti, A szerencsi Hotel Huszárvár. A világkiállításra bővítik és átala­kítják ... dávai. Gondolunk a kispén­zű turistákra is. ezért a vá­szóljak a Rákóczi-vár felújí­tásáról, amely a megye Fotó: Lacző József és Balogh Imre

Next

/
Thumbnails
Contents