Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-14 / 38. szám
1990. február 14., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Nyereség Hernádhércsen Tanulságok tavalyról Az 1088. évi jövedelemadó-bevallások feldolgozása megtörtént. Mi, adózók elég sokat bajlódtunk vele. Milyen tapasztalatok birtokában könnyítheti meg idei feladatunkat az APEH — kérdeztük dr. Kózsa Ernőtől. az igazgatóság megyei vezetőjétől. — Az első személyijöve- delemadó-bevallás elkészítésében nemcsak munkamegosztás, hanem jelentős együttműködés is volt az adózó állampolgár és az adóhatóság között. Nagy részletességgel összeállított útmutatót adtunk a bevallási nyomtatvány mellé, és ezt még kiegészítettük a legkülönbözőbb fórumokon és formákban adott tájékoztatásokkal, válaszadásokkal. Kezdeményezéseink jó fogadtatásra találtaik. Sokan vették igénybe a segítséget, amire úgy látszik, szükség is volt, mert még így is nagyon sok bevallás volt hibás. — Ez a felülvizsgálatnál nyilvánvalóan nyomban kiderült. — A felülvizsgálat csak olyan alaki követelmények (személyi adatok megléte, aláírás) és számszaki összefüggések (átvitelek, összegezések) meglétére terjedt ki, amelyék a számítógépes nyilvántartásba vételhez és feldolgozáshoz szükségesek voltak. Hiba esetén az adófelügyelőség megkereste a bevallás benyújtóját az adat pótlására, vagy a hiba kijavítására. Az ellenőrzés nem helyettesíti azt az adóhatósági feladatot, mely szerint a bevallott adót az adózó tevékenységének, üzleti könyvéinek, bizonylatainak felülvizsgálatával, valamint az adóhatóság rendelkezésére álló adatainak felhasználásával kell ellenőrizni. — Itt akadnak a mélyebb tanulságokra? — A megyei adófelügyelőség 1989-ben több, mint másfél ezer ellenőrzést tartott, és ebből az esetek több, Csodás hétvégével ajándékozta meg ja természet a hcrnádkércsi Béke Termelő- szövetkezet dolgozóit. Nemcsak azzal, hogy a hétvégi zárszámadó közgyűlést napsütéssel zárta! Hanem azzal is, hogy sikeres évet zártak, mivel az egyik meghatározó ágazatuk, ,a növénytermesztés, igen jó évet mondhat magáénak. Itt, a Hernád völgyében ez a legfontosabb. Olyan kevés jót hallunk megyénkben; igazán megérdemlik a négy fallu szövetkezői, hogy megemlítsük kiizzadt sikerüket. Szentistván- baksa, Felsődobsza, Nagyki- nizs és Hernádkércs lakói szántottak, vetettek, háztá- j-iztaik, megtanultak tőlük idegen munkákat, a vezetők hol anyagokért, hol piacért, hol üzletért, hol információért lótottak-futottak, míg itthon varrtak, vasipari munkát végeztek, vegyiüzemben dolgoztak, jószágot neveltek, borsót vetettek, aratlak az emberek. És egyszer csak azon veszi észre magát a szövetkezet dolgozója, hogy eltelt a ’89-es esztendő is, ideje, hogy visszatekintsenek az eddigi munkára. Az ösz- szeszorílott fogakkal végzett, vitáiból-verekedésből fogant munkára, amit. utólag Csákány Béla elnök így foglalt össze: — A kedvező eredménnyel zárult 1988. év után bizakodással, de egyben óvatossággal indítottuk és terveztük meg a ’89-es évet.. Óvatosságra intett a kedvezőtlenül ható közgazdasági szabályozó, időjárási tényező, ás az 1988-as év vártnál nagyobb sikere, eredménye. mint felénél azt kellett megállapítani, hogy az adóbevallásban nem a ténylegesen elért jövedelmek szerepelnék, és így az adófizetési kötelezettségeket módosítania kellett. Több olyan eset is előfordult, hogy az adózó saját kárára tévedett, és így a bevallott adó egy részét töröltük. Az adatok pedig, amelyeket az adófelügyelőség ellenőrzéseinél fel tud használni, többfélék és többféle forrásból is származnak. Támpontul szolgálhat bizonyos mértékig az adóbevallások számítógépes feldolgozása, azok országos összesítése, az egyes kifizetőhelyektől az általuk teljesített kifizetésekről szolgáltatott kimutatások, vagy az itt összegyűjtött adatok, az egyik adózó ellenőrzése során megismert adatnak (pl. anyagértékesítés) a másik adózónál történő felhasználása, stb. — Hallhatnánk a leggyakoribb hibákról? — Az önadózásnál észlelt hibáik között fellelhetők a tévedések és a szándékos manipulációk is. Tévedést okozhat a néhány elemében valóban bonyolult szabályozás, vagy az adózó figyelmetlensége, a felkészültség hiánya, a bizonylatok fontosságának lekezelése. Az viszont már nagy jóhiszeműséggel sem .minősíthető véletlennek, ha az anyagbeszerzésről kiállított számlák eredeti példányait p család egyik, másodpéldányait pedig másik tagja -számolja el költségként, vagy ha az adatokkal igazoltan megkapott bevételek fele-harmada kimarad a „pénztárkönyvből” és így tovább. — Mit lehet — mit kell tenni ilyen esetekben? — Ha a bérből és fizetésből élőknél érvényesül a pontos — levonások formájában megjelenő — adólevonás, úgy a vállalkozói körnek is el kell fogadnia a tényleges jövedelmek kiírnitatása iránti igény jogosságát. Ha ehhez ismereteik bővítésére van szükség, úgy rendelkezésükre állnak az adófelügyelőség ügyfélszolgálatai. — Az erősebb visszhangot a magánszemélyek adóztatása körüli helyzet váltotta ki, jóllehet a nagy adóbevételek a vállalati, szövetkezeti, társasvállalkozói körből jutnak a. költségvetésbe. — Ott mások a nagyságrendek, a helyesbítések megyei összegei meghaladják a milliárdos nagyságrendet, amellett, hogy az eltérések arányaiban jóval kisebbek, mint a magánvállalkozóknál. Persze azért azt látni kell, hogy ezen a területen az önadózásnak már hosszú gyakorlati múltja van, itt szakemberek — vagy szak- apparátusok — végzik a gazdasági események könyvelését. és az adóik kiszámítását. — Szakembereik rendszeresen átvizsgálják a gazdálkodó szervezetek „könyveit”, és ennek során gondolom, nagyon sok gazdasági információ birtokába jutnak. Mire használják, hogyan hasznosítják ezeket? — Két-három év gazdasági mérlegeinek felülvizsgálata valóban sokat megmutat az adott szervezet helyzetéből. Pénzügyi vetületben képet ad lehetőségeinek alakulásáról. az azokra kialakított válaszlépésekről, és azok hatásosságáról. Ezekre a tapasztalatokra a központi, és a helyi irányítószervek rendszeresen igényt tartottak. Ezek az . információk segítettek — és ezután is segíthetnek — figyelemmel kísérni az egyes szabályozóelemek hatásmechanizmusát. Úgy gondolom, hogy az ösz- szefüggésék jelentőségét az állami irányítás és a differenciálódó pártpolitika ezután is fel fogja ismerni és figyelembe fogja venni. (Folytatjuk) A Tiszai Vegyi Kombinátban a fejlesztés fő iránya hosszú évek óta a magasabb feldolgozottsági fokú termékek gyártásának növelése. Ennek során messzemenően figyelembe veszik a hazai és a nemzetközi munkamegosztás, együttműködés kínálta lehetőségeket. A vállalat termékeinek döntő többsége ma is korszerű, a versenyben megállják a helyüket, jól értékesíthetők. A kombinátban feldolgozott műanyagok mennyisége ma már eléri az évi százezer tonnát. Termékeinek nagy részét továbbfeldolgozva az ipar használja fel, ugyanakkor jelentős a közvetlen lakossági fogyasztásra kerülő áruk nagysága is. Fotó: Laczó József Február végén pill I í u A Műszertechnika miskolci bemutatkozása A Műszertechnika Kisszövetkezet egy évtizedes múltjával a hazai számítástechnikai ipar egyik meghatározó tényezője, az elmúlt évben mintegy kétmilliárd forint értékű számítástechnikai terméket, állított élő. A Dráguló termelési feltételek ellenére Vagyonfelosztás és -nevesítés Mindezek figyelembevételével 9,1 millió forint gazdálkodási eredményt terveztünk meg, 15—16 százalékos egy főre jutó bruttöbér-növ.éke- dés mellett, és mintegy 14 millió forintos fejlesztési, beruházási feladatot, örömmel jelenthetem, hogy az elvárásokat túlteljesítettük, ugyanis szövetkezetünk az elmúlt gazdálkodási évet 16,1 millió forintos nyereséggel zárta, és az egy főre jutó bruttó bér 21 százalékkal, a nettó bér 20 százalékkal nőtt, a tervezett beruházásainkat döntő többségében — 18 millió forint értékben — megvalósítottuk. A kedvező eredmény ellenére, meg kell állapítani, hogy egy rendkívül nehéz, gondokkal, problémákkal terhes évet zártunk. Az alaptevékenység eredményét, hozamait kedvezőtlenül befolyásolta a váratlan — a 3,8 millió forint meg nem térült, kárt őkozó — ár- és belvíz. Az ipari tevékenységeknél a vártnál jelentősebb mértékű alap, anyagár-emelések rontották a jövedelmezőségi, míg a kényszerű áremelések a piaci helyzetet. A gazdálkodás egészére kedvezőtlenül és esetenként sokkszerűen hatott a hitelkamatok váratlan és folyamatos emelése, valamint a fojtogató pénzforgalmi probléma. A gazdálkodásra ható (kedvezőtlen tényezők sora mellett szövetkezetünk kollektíváját is érintette a magyar társadalomban végbemenő alapvető változási sorozat, és azok hatásai. Szerencsére ezek a hatások a szövetkezet munkahelyein kevésbé okoztak feszültségeket, problémákat, a családi gazdálkodásra ható kedvezőtlen tendenciát pedig nagyrészt sikerült a jelentősebb mértékű jövedelemnöveléssel kiegyenlíteni. A növénytermesztés munkájáról az elnök elmondta, hogy a búza, a tavaszi árpa, a napraforgó és kukorica hozamai igen kedvezően alakultak, és az ágazati eredmények is. Az ágazat összességében 8 millió 300 ezer forint szövetkezeti eredményt produkált (az egész szövetkezeti eredmény felét!). Ennél az ágazatnál a legkedvezőtlenebb eredményt és a legtöbb gondot a borsó okozta, ezért a szakvezetés a következő évi vetésszerkezetből törölte. Kiváló eredményt értek el a tavaszi árpával, amely a hozamon és minőségen túl a rendkívül kedvező értékesítésnek (tőkés export) köszönhető. A korábban elkezdett mesze- zést tovább folytatták 227 hektáron, míg altalajlazítást 401 hektáron végeztek. Az ágazat eredményével bizonyította, hogy ma már a szövetkezet egyik legjobb, meghatározó termelő egysége. A határban jó munkát végezni csak jó gépekkel lehet. Ezt a háttért biztosította a gépesítési ágazat. Alapvető feladatait, a növénytermesztési ágazat, kiszolgálását, illetve a .szállítókapacitás megfelélő színvonalú karbantartását — jó színvonalon végezte el. Tovább javult a karbantartás-javítás színvonala, amely az üzem- biztonsági, valamint kihasz- náltsági tényezők kedvező alakulását és az anyag-alkatrészköltség relatív csökkenését eredményezte. Hiányosságként a szervizszerű hiba-megelőző karbantartás működtetésének zavarai róhatok fel. Az ágazat technikai feltételei a gépműhely teljes felújításával jelentős mértékben javultak, így a további színvonalas műszaki munkának már semmilyen akadályozója nincs — mondta az elnök. Hasonlóan beszélt a szállítási ágazatról is. A szövetkezet másik 8 millió forintos eredményét alaptevékenységen kívüli munkával érték el. Ipari és szolgáltató tevékenység nélkül ma már egyetlen szövetkezet sem tud meglenni. Ezért foglalkoznak vasipari munkával, munkavédelmi kesztyűkészítéssel, vegyipari munkákkal, veszélyes hulladék-tárolással, gabona-, gumi, vegyianyag-tárolással. Ennyiféle munkát kellett megtanulni az itt élőknek, ami nagyrészt igen-igen* elüt a paraszti munkától. Átalánydíjas munkát pedig 142 dolgozójuk végez, és majd’ hatmillió forint fedezetet biztosítottak a szövetkezetnek. A 16 millió forintos eredményt 420 dolgozó produkálta. Az itt dolgozók tavaly fejenként 107 ezer forintot kerestek. Év végén kiosztottak a nyugdíjasok részére negyedmillió forint, segélyt, beruházásokra, fejlesztésekre „elköltötték’ 18 millió forintot. Az elmúlt évi munkát a 83 éves Varga Feri bácsi egyetlen mondattal intézte el: „Amilyen a király, olyan a nyáj, vagyis a vezetőkön múlik minden.” Harminc éve alakult meg a szövetkezet (és elődjei), ám azt az évfordulót a négy faluban már úgy élik meg. hogy a felosztható vagyont nevesítik a nyugdíjasok és az aktív dolgozók között (30 —70 százalék arányban), hogy tovább erősödjön itt is a tulajdonosi szemlélet. (B. Sz. I,.) Műszertechnika számítógépei. hálózatai és szoftverei több ezer magyar és külföldi cég munkáját segítik. A szövetkezet alapvető célkitűzése, hogy a következő évtizedben a hosszú távú, megbízható. ugyanakkor világ- színvonalú technikát igénylő felhasználók a Műszertechnikához kötődjenek. Az elmúlt esztendőben a számítástechnika mellett új profilokkal bővült a Műszertechnika tevékenységi köre. így eredményhirdető, és reklámtáblák, teljesítmény teherelosztók (hang- frekvenciás körvezérlések), aszinkron motorok fordulatszabályozói egyaránt a szövetkezet termékválasztékát szélesítik a hazai és a nemzetközi piacon. A Műszertechnika a közeljövőben Miskolcon is bemutatkozik. ugyanis február 27-én, a Tudomány és Technika Házában kiállítják a kisszövetkezet által gyártott termékek egész sorát. Az egynapos rendezvényt a Műszertechnika elnöke nyitja meg. majd a kisszövetkezet szakemberei adnak felvilágosítást a számítástechnikai újdonságokról. Alapítvány A természetvédelem fejlesztése érdekében hazánkban elsőként alapítványt hozott létre a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága. A Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány induló vagyona 500 ezer forint. Célja a természetvédelem jelentőségének propagálása, az ismeretterjesztés és a természetvédelmi munka összehangolása. Az alapítványhoz alapító tagként csatlakozott az Aggteleki Nemzeti Park is. Az alapítvány nyitott, ahhoz különböző tevékenységek vállalásával. vagy anyagi hozzájárulással bárki csatlakozhat. Az anyagi hozzájárulást az Agrobank Rt. területi fiókjánál (Kecskemét, Trombita u. 2.). vagy csekken lehet befizetni a következő számlaszámon: MNB 259-98535. (MTI) Adózásról — ellenőrzésről I.
