Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-10 / 8. szám
1990. január 10., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Tabajjdi Csaba szerint: Feladatunk a tevékeny kisebbségvédelem Még nem olyan szép a menyasszony Nyolc hónapja alakult meg a kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kóllégiu. ma azzal a céllal, hogy javaslatokat tegyen a Minisztertanácsnak a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével kapcsolatosan. Tabajdi Csaba, a kollégium titkárságának vezetője az MTI—Press-nek adott interjújában a szervezet eddigi munkájáról és terveiről beszélt. A kollégium a múlt pénteken rendkívüli ülést tartott, a testület állásfoglalást fogadott el „Köszöntjük Románia szabadságáért, demokráciájáért küzdő népeit!” címmel. Mit tud tenni ez a kollégium a Romániában élő magyarság helyzetének javításáért, emberi jogainak szélesebb körű gyakorlásáért, politikai, kulturális autonómiájáért? — Zárt ülést tartottunk, de nem azért, mintha bármit el akartunk volna titkolni a közvélemény előtt. Minden testület életében vannak olyan helyzetek, amelyekben egy-egy tanácskozás végeredményét, nem pedig magának a vitának a menetét akarják nyilvánosságra hozni. Ez történt legutóbb is. Hatoldalas állás- foglalásunk részleteit megismerhette a közvélemény. — Mit emelne ki ebből? Először is azt, hogy a kollégium felhívta a magyarországi illetékesek, a kormányzat, vállalatok, pártok figyelmét arra, hogy senki se tápláljon illúzióikat a romániai magyarsággal kapcsolatban. Bár soha nem tapasztalt lehetőség nyílt a magyar kisebbség helyzetének javítására, egy új szakasz megnyitására, ám e téren nemcsak a Ceausescu- korszak negyedszázados mételyét kell kioperálni a romániai lakosság tudatából, hanem az évszázadok óta tartó magyar—román viszály magvát kellene alapos önvizsgálattal mindkét félnek kiirtania. — Az ön által mondottakat mintegy megerősíti Király Ká- rolynak, a román Nemzeti Megmentést Front Tanácsa magyar alelnökének legutóbbi nyilatkozata is. így van. A kollégium tagjai, mint például Hanák Péter, Mészöly Miklós, Bíró Zoltán, Pungor Ernő és más tekintélyes közéleti emberek, hasonló álláspontot foglaltak el. Szeretnénk óvni a magyar közvéleményt attól az illúziótól is, hogy az a nagylelkű segítség, amelyet a romániai népeknek nyújtottunk, rögtön automatikus viszonzásra talál majd a .szomszéd ország részéről. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a két ország viszonyában alapkérdésnek számít a gazdasági együttműködés. Javasoljuk a kormányzatnak, a vállalkozóknak és a pénzintézeteknek, hogy hozzanak létre közös bankokat, vegyes vállalatokat akár úgy is, hogy magyar és román, valamint nyugati tőkét vonnak be. Ha ne adj isten, egy nehezebb korszak következne a két ország viszonyában, mindezek az intézmények csillapító szerepet tölt- hetnének be. Jó esetben pedig stabilizáló és előrevivő hatásuk is lenne a magyar román kapcsolatokban. A kormány január 4-i ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne több kulturális terméket, újságot, könyvet, tankönyvet eljuttatni Romániába. A kollégium ezzel kapcsolatban jelezte, hogy viszonzásképpen Magyarország tegyen meg mindent az itt élő románság oktatási, kulturális helyzetének javításáért. A Ceausescu-korszaikban a bukaresti vezetés teljesen lemondott a magyarországi románságról. Emiatt megoldatlan például az óvodai és általános iskolai képzés, amelyet Magyarország önmaga most sem tud megoldani. Ehhez elengedhetetlen az anyaország, Románia segítsége. A kollégium vállalta, hogy neves magyar és román közéleti személyiségek részvételével tartandó tanácskozást szervez. Ez kollektív értelmiségi önvizsgálat lenne. — Térjünk át egy törvénykezési kérdésre. Mikor lesz Magyarországnak nemzetiségi törvénye? Az elmúlt hónapokban gyorsítottuk fel a néhány évvel ezelőtt megkezdett, de időközben lelassult munkálatokait e téren. A titkárság már készített egy törvény- tervezetet, amelyet a kollégium megvitatott. Azt tervezzük. hogy a szabad választások után az első törvények között szerepeljen majd a nemzetiségi törvény. — Mennyire lesz európai színvonalú? A törvénynek több újdonsága is van. Egyrészt nagy hangsúlyt helyez az önkormányzatokra, hiszen nem lehet mindent egy központból eldönteni. — Mikor lehet mondjuk németül elintézni egy bonyolultabb ügyet valamelyik tanácsnál? Néhány év múlva bizonyára. Baranyában például már több helyütt most is lehet, főként a nemzetiségi falvakban. Baranya megyében van a tanácsnak külön nemzetiségi rendelete. Ennek értelmében a tisztség- viselők pótlékot kapnak, ha az ügyfelek ügyes-bajos dolgait például a németekkel saját anyanyelvükön intézik. Vannak már jó tapasztalataink, de ezek inkább csak a pozitív kivételek. A nemzetiségi törvénynél nagyon fontos lesz a garanciarendszer. Eddig a kisebbségvédelem terén csak akkor lehetett valakit elmarasztalni, ha olyasmit tett, amely ellene volt egy adott nemzetiségnek. A jövőben azonban azért is el kel! marasztalni mondjuk egy tanácsi vezetőt, ha valamit elmulaszt. Röviden: tevékeny kisebbségvédelemre van szükség. Ha eddig valakit nemzetiségi sérelem ért, mondjuk leoláhozták, vagy lezsidózták, akkor a bírósági eljárást csak az ügyész kezdeményezhette. Az új törvény értelmében magán- vádas eljárás is indítható majd. — A tervek szerint januárban terjesztik az Országgyűlés elé azt a javaslatot, amelynek értelmében az alkotmány biztosítaná a kisebbségek parlamenti képviseletét. Kérem, fejtse ki ezt bővebben. Sajnos, a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon ezt a kérdést elmulasztották megvitatni. A Belügyminisztériumban nemrég konzultációt tartottunk a kormányzat, a pártok és a hazai nemzetiségek képviselőinek részvételével. A nemzetiségek képviselői elzárkóztak az elöl, hogy pártok listáján induljanak majd a választásokon, pedig ezt több párt is felajánlotta. A kollégium és a titkárság hónapok óta foglalkozik ezzel a problémával. Javaslatunk lényege az, hogy a választójogi törvényt nem kell módosítani, az alkotmányt azonban néhány helyen igen. Az európai országok történelmében van példa az úgynevezett pozitív diszkriminációra. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett behívásos módszerrel összesen nyolc helyet kapnának a Parlamentben a magyar- országi kisebbségek képviselői. A német, a szlovák, a román, a szerfb, a szlovén, a horvát, a zsidó és a cigány képviseletről van szó. A képviselőket nem a nemzetiségi szövetségek, hanem maguk a kisebbségek delegálnák. (MTI—Press) Pogonyi Lajos Gondterheltek ugyan a szőlőtermelők, elsősorban a szükséges ipari eredetű anyagok áremelkedése miatt, másodsorban pedig, mert megítélésük szerint az értékesített must-bor árában nem kapják meg a művelési költségek emelkedésének ellenértékét. Ám ezek a gondok sem tartják vissza elsősorban a nagyüzemeket, hogy újabb ültetvények telepítésével növeljék a világhírű borvidék szőlőterületének nagyságát. A múlt bizonyítja, hogy a történelmi borvidék szőlő- művelőiből a sanyarúságok ellenére sem hiányzott a jövőbe vetett hit — hiszen történelmi és természeti katasztrófák után lankadatlan erővel fogtak hozzá, hogy helyreállítsák a szőlőket, piacra juttassák a márkás borokat. így történik mindez napjainkban is. Ennek köszönhetö, hogy Tokaj-Hegyalján az igazán jó bort termő területeken újabb ültetvényeket telepítettek. A Mádi Szakszövetkezet például 45 hektár új szőlő telepítését végzi el. Ebből 18 hektárt már a múlt évben elvégzett, a többit pedig idén tavasz- szal telepíti be. Hasonlóképpen telepítettek jelentős területen szőlőt a tállyai határban. A rátkaiak pedig tavasszal ültetik el az oltványokat. A terület legnagyobb szőlőtermelője, a Tokaj- Heg.valjai Állami Gazdasági Borkombinát sem marad ki a sorból. A Sátoraljaújhelytől Abaújszántóig terjedő területén több helyen, míg a szerencsi tsz több mint 20 hektáron létesít új ültetvényt. A telepítések mindenütt a hagyományos hegyaljai fajtákkal, a furminttal, hárslevelűvel, kisebb mértékben sárgamuskotállyal történik. Ha jó az acél, akkor veszik At üstkemence mellett Két esztendővel eielött, ax acélgyártás megstün- tetését, a folyamatos öntőmű lesierelését fontolgatták ax óidi Kohösiati Ütemekben. Ám erre nem kerüli sor, sőt, a lesiere- lés, a megsiiintetes helyett, nem is kevés költséggel, korsierüsitették ot océlöntöművet. Kél lépcsőben valósult meg a modernitálás. At elsőként korsierüsitették a régi öntőművel átért, hogy lehetőséget teremtsenek évi több mint 600 eter tonna bugamennyiség legyártására oly módon, hogy ot öntőmű üzemeltetése ne igényeljen jelentősebb élőmunka-ráfordítást. A korste- rüsités második ütemében egy űstkemencét helyeitek ütegtbe. Két okból is fontos ez a beruházás. Egyrészt azért, mert jelentősen, mintegy 15 százalékkal növekszik az öntőgép kapacitása, másrészt — és a szakemberek szerint ez a fontosabb —, javul az acélok minősége. Az üstkemencénél ugyanis lehetőség van az acél hőmérsékletének, vegyi összetételének, oxigéntartalmának pontos beállítására. Ily módon megvalósítható Ózdon is az acélgyártásban világszerte kialakuló irányzat, hogy az acél finomítására ne az olvasztó- kemencékben, hanem azon kívül, gazdaságosabban kerüljön sor. Az új üstkemence telepítése tehát egy új technológia megjelenését is jelenti az ÖKÜ-ben. Az elektromos fűtés például lehetővé teszi az alacsonyabb hőmérsékleten való csapolást, illetve azt, hogy az eltérő csapolási időket az öntőgép működéséhez, fogadási készségéhez lehet igazítani. Az üstkemencénél a kívánt szintre állítható az oxigéntartalom, mód van a különféle elemekkel történő ötvözésre, az öntött bugák minőségének javítására, tetszés szerint beállíthatók az ötvöző elemek, reprodukálhatók a folyamatok. A beruházás tervezett költsége 432 millió forint. Ebből eddig az üstkemence szerelésére és üzembe helyezésére elköltötték 330 millió forintot, ám hátra van még a segédberendezések szerelése, amely valószínűleg elemészti a még megmaradt pénzt. Az üstkemencét minden látványosabb, korábban elkerülhetetlen ceremónia nélkül a közelmúltban üzembe helyezték. Mindent összevetve — mondotta az üzembe helyezés napján Sződi Pál, az ÖKÜ beruházási főosztályának vezetője — az összehangolt munka eredményeként, eddig sikerrel valósult meg a beruházás, pedig a körülmények enyhén szólva sem voltak a legideálisabbak, hiszen az acélmű termelése egyetlen pillanatra sem szünetelhetett; a régi üzemek, berendezések bontását, illetve az új berendezések szerelését folyamatos üzem mellett kellett biztosítani. — A kohászat, illetve az ÓKÜ jelenlegi gazdasági helyzetére utalva, néhányan megkérdőjelezik ezt a beruházást ... — Nem tudom, miért, hiszen a haszon egyértelmű. Az üstkemence működtetésével olyan minőségi acélokat tudunk gyártani, amelyre eddig technológiai korlátáink miatt nem volt lehetőség. A jó minőségű acélra pedig van kereslet a piacon. A műszaki előnyökön túl figyelemre méltóak a gazdasági előnyök is. Az nevezetesen, hogy változatlan, folyékony acéltermelés mellett mintegy 67 ezer tonnával növekedhet az öntött bugatermelés, amelynek előállítási költsége tonnánként 2 ezer forinttal kerül keyesebbe, mint a hengerelt bugáé. Erre a többlet- termelésre csakis az üstkemence ad lehetőséget, s működtetése éves szinten ösz- szességében mintegy 120— 130 millió foBint megtakarítást eredményez. (szarvas—fojtán) Tovább növekstik at ültetvények nagysága Aláírják az alap- megállapodást 9 A Suzuki személygépkocsik magyarországi gyártásáról tájékoztatták kedden az Autókonszern képviselői az újságírókat az Állami Fejlesztési Intézet épületében. Mint a sajtótájékoztatón elmondották: hamarosan aláírják azt az alap- megállapodást, amelynek értelmében 10 milliárd yen (mintegy 70 millió dollár) alaptőkével létrehozandó vegyes vállalat fogja összeszerelni a japán személygépkocsikat hazánkban. A vegyes vállalatban magyar részről az Autókonszern Rt,, japán részről a Suzuki és a C. Itoh kereskedőház, valamint az IFC (a Világbank szakosított leánybankja) vesz majd részt. Új silMnmk Mai-Hepljí
