Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-10 / 8. szám
XLVi. évfolyam, 8. szám 1990. január 10, Szerda Ára: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP---Hi vatásosok a végeken Sorkatonák nélküli határőrség Kedvelt úticélja volt a külföldieknek Magyarország az elmúlt évben, soha annyian nem fordultok meg még hazánkban, mint 1989-ben. A határőrök nem kevesebb, mint 90 millió útlevélbe nyomták bele pecsétjüket - hallhattuk a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet a BM Határőrség miskolci határörkerület parancsnokságán tartottak. Dr. Prókai Béla alezredes, kerüietparancsnok azt is elmondotta, hogy a határsértőkre is vonatkozik az előző mondat igaza, és ez főleg az NDK-beli és a romániai állampolgároknak köszönhető: több mint 32 ezren választották a zöldhatárt. Télen-nyáron a végeken. Forgalmas év volt minden szempontból a tavalyi. Jelentős év volt a határőrség számára (is) a leköszönt esztendő. Jelentős, mert megkezdődött, és lényegében 'be is fejeződött a vasfüggöny (hivatalos nevén, az elektromos jelzőrendszer) lebontása. Jelentős, mert a depoiitizálás elérte ezt a testületet, nines már politikai osztály, megszűntek az MSZMP-bizottságok, az ifjúsági szervezetek, és jelentős azért is, mert december közepén kimondatott: a határőrség továbbra is a Belügyminisztérium kötelékében marad, ám lényegesen kevesebb létszámmal funkcionál tovább. — Olyannyira kevesebben leszünk — mondotta a parancsnok —, hogy sorállományú katonák már nem is jönnek hozzánk. A jövőben a határőrizetet, a határforgalom lebonyolítását kizárólag hivatásos állománnyal végeztetjük. Végezetül, a miskolci határőrkerület a kísérleti nyúl szerepét is betölti: ugyanis a Minisztertanács döntése értelmében a határőrség teljes munkáját 1995-ig kell átvenniük a hivatásosoknak, ám ezt megyénkben ez év (Folytatás a 2. oldalon) A pócspetri rendőrgyilkosság perújítás! tárgyalása A lakásán hallgatják meg Péter Gábort A Fővárosi Bíróság, dr. Strausz János tanácsa kedden úgy határozott, hogy lakásán hallgatja meg Péter Gábort, az ÁVH egykori vezetőjét a pócspetri rendőrgyilkosság körülményeinek tisztázására folytatott per- újítási tárgyalás keretében. A 83 éves férfi megromlott egészségi állapota ugyanis nem teszi lehetővé, hogy elhagyja lakását. (December 5-én, amikor első ízben idézte öt a bíróság, kórházi kezelés alatt, állott, így a távol- maradásért; kiszabott 3000 forint rendbírságot nem kell megfizetnie. Ugyancsak orvosi igazolásokkal bizonyította, hog3' jelenleg is fekvőbeteg, s nem jelenhet meg a tárgyalóteremben ezúttal sem.) Január 11-én délelőtt hallgatják meg tehát Péter Gábort, aki egyébként a bírósághoz intézett levelében jelezte, hogy készséggel áll rendelkezésre. Vallomásáról a közvélemény január 17-en, a következő tárgyalási napon szerezhet tudomást, amikor is a tanácsvezető bíró ismerteti az arról készített jegyzőkönyvet. A keddi tárgyalási napon dr. Jávor Ivánt, a pócspetri rendőrgyilkosság ügyében eljárt statáriális bíróság egyik bíráját hallgatták meg tanúként. A bíró — aki később maga is börtönbe került — beszélt a korabeli ítélet megszövegezésének körülményeiről. Mint mondotta, mind az öt bíró részt vett a tényállás, s az indoklás összeállításában, azonban azt dr. Ölti Vilmos, a tanácsvezető bíró öntötte végső formába. Az ítéletet — még kihirdetés előtt — ő maga, mint a tanács legfiatalabb tagja mutatta be Hajdú Gyula igazságügyi államtitkárnak, majd Rajk László belügyminiszternek. A bíróság ezt követően ismertette dr. Tímár István egykori rendőr ezredes tárgyaláson kívül megtett tanúvallomását. Ö a vizsgálati osztály vezetőjeként vett részt a nyomozásban, közvetlen felettese Péter Gábor volt. A tárgyalás január 17-én folytatódik. A tervek szerint elhangzanak a perbeszédek, s várhatóan megszületik az ítélet. (MTI) Megnyílt a KGST 45. ülésszaka „Forradalmi megreformálásra" vao szükség Németh Miklós ismertette hazánk álláspontját Kedden délelőtt, Szófiában megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 45. ülésszaka, amelyen a tagországokon kívül megfigyelővel képviselteti magát Angola, Afganisztán, Dél-Jemen, Laosz, Mo- zambik, Nicaragua és Etiópia. Jelen van Vjacseszlav Szi- C50v, az integrációs szervezet, titkára. A tanácskozást megnyitva, Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök egyebek között rámutatott, hogy a KGST fontos szerepet játszott a benne részt vevő országok előrehaladásában, az utóbbi időben azonban nyilvánvalóvá vált elmaradása a világ- gazdaság fejlődésétől. Reményét fejezte ki, hogy a mostani ülésszak fordulóponté hoz a szervezet megújulásában, ezt megköveteli sok tagország gyors politikai, gazdasági reformfolyamata, és kedvező feltételeket nyújt hozzá a nemzetközi helyzet. A napirendnek megfelelően először a 44. ülésszak óta végzett, munkát, értékelték röviden. Andrej Lukanov, aki a közelmúltig a bolgár külgazdasági kapcsolatok minisztere volt (ma. a BKP PB tagja, a KB titkára) fűzött megjegyzést a végrehajtó bizottság jelentéséhez. Az ő szavainak lényege is az volt: a szervezet eljutott annak megértéséhez, hogy nem tökéletesítésére, hanem „forradalmi megreformálására" van szükség. Ezt követően a delegációvezetők kezdték el kormányaik álláspontjának ismertetését. Az első felszólaló Németh Miklós, a Magyar Köziái saság miniszterelnöke volt. Németh Miklós beszédében üdvözölte azokat a demokratikus változásokat, amelyek az utóbbi hónapokban a KGST tagországaiban lejátszódtak. „Ügy értékeljük — mondta —, hogy Kelet-iEurópa népei egyértelműen kifejezték akaratukat, hogy változásokat akarnak társadalmaik politikai és gazdasági rendszereiben egyaránt.” Németh Miklós ezután a magyar gazdaság megújításáról és a politikai felépítményrendszer demokratizálásáról szólt. A KGST helyzetére rátérve mindenekelőtt megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy lehetőség nyílt kötetlen eszmecserét folytatni a KGST-ben folyó gazdasági együttműködés helyzetéről és a gazdasági kapcsolatok korszerűsítésének kérdéséről. „A KGST helyzetét értékelve, mindenekelőtt végre nyíltan ki kell mondanunk, hogy e szervezet Európa politikai megosztottságának, különböző tömbökre szakadásának terméke. Egész fejlődését végigkísérték azok a (Folytatás a 2. oldalon) Mi lesz a pártvagyonnal? Az ellenzék nem ért egyet Tegnap rendkívüli ülést tartott a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés témája, legfontosabb napirendi pontja annak a javaslatnak a megvitatása volt, hogy miként és hogyan hasznosuljanak megyénkben az MSZMP jogutódja, az MSZP által átadott ingatlanok. A vita, amint az várható volt, több órát vett igénybe. Erről adott összefoglalót a sajtó képviselőinek Szatmári Lajos, a megyei tanács sajtóreferense. Részt vettek a tájékoztatón a pártok képviselői is. Az MSZP álltai kimutatott vagyonról annyit, hogy az megyénkben 350 sorszám alatt 352 ingatlant tartalmaz. Ezek közül a párt 264-ről feltétel nélkül lemondott, teljes egészében megtartott ötvenkettőt, harmincegy esetben visszatartotta a részkezelöi jogot, míg öt ingatlant csereelhelyezési igény mellett ad át. Korántsem közömbös, hogy ezek önálló épületek, vagy épületrészek, hiszen ez a hasznosításukat nagymértékben behatárolja. A volt pártingatlanok számbavételénél három kategóriát állítottak fel. Az elsőbe a megyei székház és közvetlenül a megye kezelésében levő ingatlanok tartoznak, mint az oktatási igazgatóság épülete. A másodikba a városi székházak, a harmadikba nagyobbrészt a községek, kisebb települések pártirodái, helyiségei sorolhatók. A kormány szándékai szerint az ingatlanok nagy része olyan egészség- ügyi, szociális, kulturális, oktatási és igazságszolgálta tási célokat szolgálhat a jövőben. amelyek főként a szűkös elhelyezési gondokat csökkenthetnék. A helyi tanácsok mindenütt kidolgozták elképzeléseiket a régi párthelyiségek hasznosítására. Ezekkel a javaslatokkal a végrehajtó bizottság egyet is értett és így is terjeszti a kormány elé. A városi pártszékházak, a sárospatakit kivéve, a jövőben mind más funkciót szolgálnak majd. A miskolci oktatási igazgatóság épületében bíróság, (Folytatás a 2. oldalon) Húshagyó E z ideig legalább a naptárban bízhattam, ám idén, úgy látszik, beigazolódik: már a naptár sem az igazi. Úgy bizony, idén a naptárban is kénytelenek vagyunk csalódni! Az idei, 1990. esztendei kalendáriumban ugyanis több mint másfél hónap időeltolódást tapasztalhatunk. Késik az idei naptár, pontosabban ámít, délibábot kergettek Hogy miért? Nos, kérem, az ez évi kalendárium szerint hamvazószerda a nagyböjt, avagy ahogy az Érdy kódex írja, negyvenlöböjt kezdete február 28-án, szerdán kezdődik. S e napot megelőzve, február 25-én van húshagyó vasárnap, 26-án húshagyó hétfő, s 27-én húshagyó kedd. De csak a naptár szerint — amelyben, mint mór mondtam, kénytelenek vagyunk csalódni -, mivel ez évben nálunk, Magyarországon az idő megelőzte az időmérőt. Ugyanis húshagyó vasárnapként az elmúlt vasárnapot, január 7-ét regisztrálhattuk, s ezt követően éppen e héten a valóságban kezdetét vette a nagyböjt. A nagyböjt, amelynek idején a gyöngyösi franciskánusok szerint: abstinentia a carne, ab ovis et lacticiniis, vagyis, tartózkodni kell a hús, a tojás és a tejnemü fogyasztásától. Megjegyzem: a barátok szófukarok voltak, nem soroltak fel minden fogyasztási tilalmat, viszont mi jól tudjuk, e böjti tilalmi lista a felsoroltaktól jóval bőségesebb. Mindezek ismételt felsorolását persze én is mellőzöm, részben, mert mindenki tudja, részben terjedelmi okokból, hisz’ jóval meghaladná a jegyzet műfajának formai méretét. Ezért csupán még azt jegyzem meg végső konklúzió gyanánt, hogy idén a naptárt félredobhatjuk. Mert nem lesz farsang, s félő, hogy a nagyböjt nem negyvennapos, hanem bizonytalan határideig történő prolongálása miatt idén a feltámadásra sem a naptár által feltüntetett időpontban kerül sor. Sőt, egyelőre kérdés: lesz-e egyáltalán feltámadás? (hajdú i.) mtftfga
