Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1990. január 9., kedd Egyre több a bűncselekmény Terroristák pere Romániában (Folytatás az I. oldalról) emelkedett, s hogy az em­berölések száma is 37-ről 26- ra csökkeni. Újra figyelmez­tető viszont, hogy az 1337 közlekedési bűncselekmény kétharmad részét ittas állla- potúak követték el, vagy okozták. Nőtt a közrend elleni bűn­cselekmények száma is, ezen belül a garázdaságoké, például több. mint 1!) szá­zalékkal. Továbbra is sok a gazdasági bűncselekmény, a devizagazdálkodás ellen sza­bálysértések száma például 206 százalékkal emelkedett, s az ismertté vált esetek száma több. mint ötszáz volt a megyében. Az elkövetők­nek csak egy része magyar, akad köztük arab éppúgy, mint lengyel, vagy jugo­szláv. Nem kevesebb mint 2122, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncse­lekmény vált ismertté, a nö­vekedés aránya 27,7 száza­lék! Ezen belül a betörések száma 48 százalékkal (!) emelkedett az eüőző évhez képest ... Majdnem harminc százalékkal nőtt a személyi tulajdon elleni bűncselek­mények száma iis, ezen belül ugyancsak 48 százalékkal a betöréses lopásoké, ilyen egyébként 2186 vált ismert­té egy év alatt. Ismét so­vány vigasz, hogy durván egyharmadáv.al kevesebb volt az előző évinél a rab­lások száma. A legtöbb bűncselekményt a megyében Miskolcon, Ede. lényben, Sárospatakon, Sá­toraljaújhelyen és Mezőkö­vesden, illetve vonzáskörze­tükben követték el. Az elkövetők között to­vábbra is sok a fiatal- és a gyermekkorú, utóbbiakhoz például majdnem félezer bűncselekmény elkövetése fűződik. Sajnos, mondotta a főka­pitány, 1990-ben a helyzet hasonló romlása várható. Számíthatunk a fegyverrel, vagy gázpisztollyal elköve­tett bűncselekmények szá­mának növekedésére, s meg kell ismerkednünk olyan új kategóriákkal, mint például a megélhetési bűncselekmé­nyek .. . Nem javult a helyzet a megye közlekedési útjain sem. Tavaly 1679 személyi sérüléses baleset. történt (23,3 százalékkal több, mint egy éve), s ezeknek 2349 sé­rüléses áldozata volt, köz­tük 92 halálos sérült. Min­den 5. közúti közlekedési baleset oka az ital! Ez is indokolta, hogy január 1-től átszervezték a közlekedési szolgálatot, megalakult a megyei közlekedési osztály, s a helyi kapitányságoknál is közvetlenül a kapitányok alá kerültek a közlekedési részlegek. Tájékoztatott a főkapitány néhány, a közelmúltban tör­tént eseményről is. így pél­dául a miskolci éjjeli me­nedékhely kialakításáról, s arról, hogy a demokrácia növekedésével együtt mind több a rendőri intézkedést, kifogásolók száma. Holott szilveszter éjszaka, a mis­kolci Széchenyi utcán pél­dául olyan atrocitások tör­téntek, amelyekre eddig nem volt példa . . . Számos, a közelmúltban elkövetett. bűncselekmény tettesét, vagy tetteseit el­fogták, előzetes letartózta­tásba helyezték. Így például már rács mögött vannak azok, akik december 6-án, a miskolci Széchenyi úton megtámadtak és kiraboltak egy boltvezetőt, s az a be­törő is, aki szilveszterkor kirabolta az ugyancsak mis­kolci Szinva ABC-l, s előtte a 22-es Általános Iskolába is betört. De előzetesben van már a november 7-én, a miskolci Napsugár cuk­rászda mélletti rablást elkö­vető egyén is. Örömmel hallottuk, -hogy fokozódik a bűnmegelőzési munka, erre önálló alosz­tályt is létrehoztak. Annak már viszont legfeljebb csak az érintettek örülnek osz­tatlanul, hogy decemberben megszűnt hazánkban a REF, vagyis ,a rendőrségi felügye­let, -hála a demokrácia nö­vekedésének ... Ez a me­gyében eddig 900, Miskol­con 510, korábban büntetett személyre terjedt ki, akiket most már nem ellenőriz senki. Ny. I. A Ceauseseu diktatúra ide­jén szervezett Securitote egységek terrorista komman­dóinaik tagjai hétfőn Nagy­szebenben rendkívüli kato­nai bíróság elé álltok, s megkezdődött Nicu Ceauses- cu pere is — jelentették be hétfőn. Ez az első terrorista­per — közölték a Bukarest­ben rendezett sajtótájékozta­tón. Aurel Drogos Munteanu, a Homán Rádió és Televízió Pártok költségvetési támogatása Az 1990. évre jóváhagyott ál­lami költségvetésben 700 millió forintos támogatás szerepel a pártok számára. Ebből a válasz­tások előtt 140 milliót tervez­nek felosztani, közölte az MTI kérdésére a Pénzügyminiszté­rium illetékese. Németh Gyulá- né csoportvezető elmondta, hogy edd ír 20 párt nyújtotta be igé­nyét, ehhez mellékelniük kellett a taglétszámukról szóló nyilat­kozatot, valamint a pártként való működést igazoló bírósági végzés két másolatát. A 140 millió forintot norma­tív alapon, a taglétszám alap­ján kívánják felosztani a pártok között. Eszerint a 20 ezernél több tagot számláló pártok 15 millió forintot, a 10 és 20 ezres létszám közöttiek 10 milliót, az 5 és 10 ezer tag közöttiek 7, a 2 'és 5 ezer közötti taglétszá­mnak 4, a 2000-nél kisebb tag- létszámúak pedig 2 millió fo­rintot kapnak. A választásokat követően már a pártok gazdálkodásáról szóló törvény értelmében osztják fel a megmaradó 560 millió forin­tot. A törvény kimondja, hogy a parlamenti képviselettel ren­delkező pártok között ennek az összegnek a negyedét egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a választási eredmények alapján, arányosan kell felosztani. (MTI) új elnöke, akii a nemzetközi sajtótájékoztatót tanította, nem említette, hány terro­rista áll a bíróság előtt, csak arról szólt, hogy ezek­ről a tárgyalásokról a saj­tó szabadon tudósíthat, s ez vonatkozik a későbbiekben tartandó terroristaperékre. Az áprilisra meghirdetett választások esetleges elha­lasztásával kapcsolatban el­mondta. hogy a Romániában most. szerveződő po’l'iti'kai A Magyar Néppárt kezdemé­nyezésére január 8-án konzul­táció volt e párt és a Szakszer­vezetek Megyei Koordinációs Tanácsának képviselői között. A szakszervezetek a munkavállalói érdekképviselet és érdekvédelmi munkában Borsod-Abaú j-Zemp- lén megye elmaradottságának felszámolását tartja elsődleges feladatnak. Sürgetik — a ter­melés és termékszerkezetváltást a munkanélküliség minimális szintre szorításával; a megye szellemiségének gazdagodását, a a munkavállalók szakmai tudá­sának fejlesztését; a tulajdon- viszonyok átalakítása során az értékek megőrzését és fejlesz­tését; a jövedelmező gazdálko­dást, mely tisztességes megél­hetést tesz lehetővé a munka- vállalók és családjaik számára, és hogy az inflációt ne csak a bérektől féltsék. Hangsúlyozot­tan került szóba, hogy a falu és a város közötti különbség csökkentése ne csak szólam le­gyen. A világkiállítással össze­függő fejlesztések az elmaradott térségek felzárkóztatását is szolgálják. Szűnjön meg a fal­vak elzártsága, bővüljön a fog- lalkoztaási. lehetőség helyben, legyen közúti és vasúti közle-” pár-tök nem értenek egyet a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elhatározásával, í endk ívül szűk nek tartják az időt a választásokra valló felkészülésre. Azt is hiányol­ják a pártok és tömegmoz­galmak, hogy nem kapnak ..fórumot”. Erre utalva Au­rél Drágós Munteanu kije­lentette: mihelyt a politikai pártók hivatalosan, az elő­írásoknak megfelelően beje­gyeztetik magukat, megkap­ják műsoridejüket, a rádió­ban és a televízióban egy­aránt. kedés, telefon. Egészségügyi, szociális és kulturális ellátott­sága emberhez méltó életet biz­tosítson. A Magyar Néppárt az egye­temes magyarság pártja kíván lenni, s felvállalja a munka­vállalói érdekek képviseletét is. A tulajdonformák egyenjogúsá­gát hirdeti, s tiltakozik a nagy hagyományú nemzeti értéket képviselő üzemek értéken aluli kiárusítása ellen. A helyi ön- kormányzatok létrehozásában látja annak biztosítékát, hogy az anyagi, szellemi és erkölcsi töke az ott élők — s velük együtt az ország — gyarapodá­sát, gazdagodását szolgálja. Ki­emelt figyelmet fordít a kultú­ra, a népi nemzeti hagyomá­nyok ápolására, a magyarság nemzettudatának erősítésére, a közösségek — benne a család — összetartó erejének fejleszté­sére, védelmére. A tájkörzetek sajátosságaira épülő infrastruk­turális fejlesztések megvalósí­tását sürgeti. A Magyar Néppárt cs a szak- szervezetek törekvései sok kö­zös vonást tartalmaznak. Kép­viselőik megállapodtak abban, hogy kapcsolatuk a jövőben kölcsönös és rendszeres lesz. Részesedésünk a világkiállításból Á Néppárt és a szakszervezetek (Folytatás az 1. oldalról) kellenek szállodák, vendég­lők, színesen felújított ha­zak, a házakban virágos ab­lakok. Szükség van nemzet­közi létesítményekre: ilyen lehet a megújult barlangfür­dő, az ásványbörzéből ás- ványfesztiválllá alakuló s ’95- ben kicsúcsosodó rendez­vény, a tökét is vonzó ke­reskedelmi ház, a megfelelő információs és üzlethálózat­tal rendelkező idegenforgal­mi hivatal. És szükség len­ne az M 3-as útra is, mely­re még nem kaptunk ígére­tet, de ezt nagymértékben ki tudnánk váltani a kisebb repülőterek üzembe helyezé­sével. Ezzel 'kapcsolatban Herkely Györgytől, Mezőikö­vesd tanácselnökétől már ér­kezett egy konkrét javaslat: a mezőkövesdi katonai rep­tér, mely a légmodernebb gépek fogadására is alkal­mas a Honvédelmi Miniszté­rium . beleegyezésével ve- gyeshaszndlaitú lenne. A ja­vaslatoik között szerepel még a helyiipari kiállítás -’95-ös megrendezése és egy nem­zetközi nyelvi, zenei rendez­vény, konkrétan az ifjú he­gedűművészek világverse­nyének megszervezése. Mindezeket érdemes ko­(Folytatás az 1. oldalról) A segélyakció január 3-ig sürgősségi, gyorssegélyrend­szer jellegű volt. Előnyei — az azonnali segítségnyújtás, a bürokratikus elemek kike­rülése — mellett számos ne­gatív tapasztalat és gond is jelentkezett. Elsőként példá­ul az, hogy a Vöröskereszt — miután fennállásának 40 éves időszaka alatt még nem tapasztalt ekkora méretű megmozdulást —, nem voll felkészülve kellő aparátus- ísal, információcsere-lehető­séggel. Romániában nem volt megfelelő fogadóiéi a szállítmányoknál, szervezet- lenségi jelenségek is adód­tak: 1 — 1 városba 20 szállít­mány is érkezett, míg egy másikba-egy sem. Mint áz ilyen események általában, ez is kitermelte a maga „vámszedőit'’,- ,voltak, akik visszaéltek a vöröskeresztes molyán vennünk, hiszen a Budapest—Miskolc távolság nem jelentős, s a látogatók nem kaphatnak mind a fő­városban szállást. H'a bizto­sítjuk a megfelelő infra- strulktúrál, a vonzó progra­mot és látnivalót, s termé­szetesen gondoskodunk rek­lámról is, nem maradnak (Folytatás az 1. oldalról) cég veszteséges, az emberek keveset keresnek, havonta 6—7 ezer forintot visznek ha­za. Ügy érzem, több ilyen áremelést nem bírnak el . . . Hányszor, de hányszor hangoztatták már ezt. A me- lós számol . . ., és semmi. Mi mást csináljon. Dolgoznia kell. Dolgoznia, hogy megél­jen, hogy kenyere leg,yen a családnak, a gyereknek. Dol­goznia. Ilyen hangulatban? Nagy Tibor, a Borsodi Szén­bányák szakszervezeti bizott­ságának titkára magyarázza: — Nem akar sztrájkolni a bányász, mi dolgozni szeret­nénk. Ám teljesítményt ilyen elkeseredett hangulat­jelvénnyel (Borsodban ilyen nem fordult elő), árulták a segélycsomagokat, feketéztek. Románok is. S bizony, az el­ső időszakban országosan is együttműködési gondok je­lentkeztek más szervezetek­kel, pártokkal. Január 3-tól a segélyakció sürgősségi jellege megszűnt, előtérbe lehetett helyezni az intézményes segélyprogra­mot. Romániában is kiépüli a struktúra a szállítmányok fogadására, végig lehet kí­sérni az adományok sorsát, egészen a szétosztásig, ily módon jobban lehel ellen­őrizni a korrektséget is. Megszűntek a megyék önál­ló kiszállításai, a budapesti Vöröskereszt központilag koordinálja a segélyszállít­mányokat a romániai igé­nyeknek. megfelelően. Ezután a megyei Vöröskeresztek feladata csupán az, hogy re­gisztrálja a felajánlásokat. innen sem el a látogatók. Á vi láglkd álll fiúsoknak k ü lön ben nem jellemzője, hogy azon­nali nyereséget hoznak. A létesítmények utóhasználata viszont felbecsülhetetlen ér­téket jelent a rendező or­szágnak. —k —n ban nagyon nehéz várni. Nálunk az a szokás, hogy általában áprilistól emelik a béreket, tudva, látva azt, mit hozott a leköszönt év, mire számíthatunk. Most, előrehozza a vállalat vezeté­se a béremelést, minimum '10 százalékra számítunk. Ennyi. És hiába harcol töb­bért a szakszervezet, a vál­lalat, és ezt mindenki bizo­nyíthatja, nem áll olyan jól. Föld alatt az átlag alapbér 10 582 forint. Erre különböző pótlékok még jönnek, ám korántsem visz haza annyi pénzt a vájár, mint azt egye­sek hiszik. Az áremelések mindenkit, de különösen a fiatalokat érintik érzéke­Megszűnt a lakosság köré­ben szervezett adománygyűj­tés, ám, ha valaki mégis ad­ni szeretne, azt elfogadják. A Vöröskereszt továbbra sem tud vállalni személyre szóló szállítást, s nem ad igazolást magánszemélyek­nek. Január 8-án 0 órától már csak az érvényben levő vámszabályok szerint lehet Romániába juttatni segély­csomagokat, még a Vöröske­resztnek is. Gyógyszert az Egészségügyi Minisztérium, egyéb mást a Kereskedelmi Minisztérium engedélyével. Végezetül azt hangsúlyoz­ta, hogy a fent közölt ada­tok kizárólag a megyei Vö­röskereszt által szervezett akcióra vonatkoztak, vélemé­nye szerint a más szerveze­tek, pártok, magánszemélyek által gyűjtött adományok en­nek többszörösét teszik ki. (kovács) Még egy esztendeje sincs, ami'kor tanácstagi beszámoló után, amit a régi iskolaépü­letben tartottak meg, azt nyen. Miből lesz lakás, csa­lád .. . Miből? Költői kérdés. Ál­modni lehet. Az ébredés fáj­dalmas. Üresek a boltok hét­főn. Nem fogy a 18 forintos tej, a majd’ 15 forintos ke­nyér, a 130 forintos parizer. Boros István, a miskolci To­kaj Csemege Áruház igazga­tója: — A szokásos hétfői for­galomnak jó, ha harmadát bonyolítottuk le. Ez, két do­lognak tudható be: az ár­emelésnek, és annak, hogy a múlt héten nagyarányú volt a felvásárlás. Hát persze. Aki csak te­hette, vette az olcsóbb (?!) húst, a tejterméket, a felvá­gottat, a sört, a cukrot. Spáj­zolni lehet. Nem? És, hogy jó néhány cikkből hiány mutatkozott a boltokban? A vevőre kenték! Mert felvá­sárolta . . . Mindig és mindenkor a vevő, a kisember a hibás. Miért? A feleségem is szá­mol. Mondja, keresetéből 100 doboz kockasajtra futja. Még szerencse, hogy ennyit nem eszünk meg havonta ... (illésy) Szófiában a magyar küldöttség Németh Miklós miniszter- elnök vezetésével magyar kormányküldöttség érkezett hétfőn délután Szófiába, hogy részt vegyen a KGST 45. tanácsülésén. A delegá­ció tagja Mcdgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Kemene.s Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke. Őszi István kiilügyminiszter-he- lycttes és Szőnyi Péter, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Irodájának vezetője. fl romániai segélyakció tapasztalatai r Áremelések utáni hangulatjelentés r r Uj boltot nyitottak Omassán kérték az ómassaiak: léte­sítsenek számukra egy kor­szerű élelmiszerüzletet, hogy az alapvető napi cikkekhez bármikor hozzájuthassanak. Most, 1990 január elején el­mondhatjuk, jó lenne, ha a helybélieknek minden kí­vánsága ilyen pontosan tel­jesülne. Mert, tegnap dél­után boltavatás volt a régi iskola falai között és a nyi­tást ebben az esetben szó szerint kell érteni, mert a vásárlók is ott toporogtak türelmetlenül az ajtóban kosaraikkal, szatyraikkal be­bocsátásra várva. Az épület átalakításától, tatarozásától a berendezés beszerzéséiig, az utolsó fillé­rig mindent a miskolci váro­si tanács fizetett, ami ösz- szesen 6,3 millió for intól tett ki. A kereskedelmi vál­lalatok nem versengtek az üzlet üzemeltetési jogáért, ismerve a helyi körű lmért ve­ket. a település alacsony lé­lekszámút, a korábbi bolt forgalmát. Erről is szólt dr. Kovács László, a Miskolc Városi Tanács elnöke, aki Szabó Györgynek, az Unió ÁFÉSZ elnökének megnyi­tója után azt emelte ki, hogy a peremkerületek la­kóinak is joga van a városi szinitű ellátáshoz. Hozzátette, ezt maradéktalanul mind a mai napig Miskolc régebbi köziigazgatási határain belül sem sikerült még mindenütt megteremteni. Ám mostan­tól az ómassaiak helyben ve_ hetik meg az élelmiszereket, a friss hentesárukat. Az is­kolából átalakított épületben raktározásra és eladásra összesen 150 négyzetméter áll rendelkezésre, amiből hatvan négyzetméter az el­adótér. Az átadás és a nyi­tás óráiban volt a másutt hiányzó olajból és lisztből is, olyan árukból, amelyek az utóbbi hetek felvásárlási lá­zában igencsak megfogyat­koztak, vagy átmenetileg el­tűntek a polcokról. Az Unió ÁFÉSZ félmilliós készlettel vág neki az új bolt nyitásának, és ahogy a ke­reskedelmi szakemberek mondják, a folytatás attól függ, milyen lesz a keres­let, a forgalom. (laczó—nagy) Bőséges kínálat friss napi cikkekből

Next

/
Thumbnails
Contents