Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-31 / 26. szám

1950. januar 31., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Választási etikai kódex A páncélszekrény titka A magyar zaszloalj a Btr lan—Gatow-i repülőtérről magával visz egyebek koroti egy 1,3 tonnás kisteherautót amelyre élelem es a? egy ség értékeit, iratait őrző pancel-iratláda kerül, egy lovas kocsit, .s több kerék párt. A többség azonban miután •> családtagokat biz los helyre irányították gyalogosan indul el Nyugat felé. sokszor együtt haladva a menekülő civil lakosság­gal. Fegyvereik ekkor inár jóformán nincsenek, csak a tisztek tartják meg revolve­reiket. Premnitz és Mülöw közöli váratlan akadály állja a menekülök útját. A Havelen folyó. Hid nem lévén, egy komp .szállítja folyamatosam a katonák, járművek, civilek várakozó tömegét, még né. met irányítás alatt. Cselhez folyamodtunk — írja visszaemlékezéseiben Molnár G. László GH-s fő­hadnagy. — A vezénylő né­met őrnagynak azt hazud- t.uk, hogy soron kívül at |kell ■jutnunk a túloldalra, hogy zászlóaljunkat ismét felsze­reltessük, harcképessé te­gyük, s harcba vethessük a németek oldalán. A csel be­vált, s hamarosan mindenki szerencsésen átjutott a meg­áradt folyón. A túloldalon egy temetőben gyülekeztünk, majd ismét folytattuk utun­kat nyugati irányba." Kétnapos gyaloglás után, 1945. április 25-én, Fiscbbek- nél érte el a magyar egység az Elbát. Ekkor a folyó túl­oldalán már amerikaiak és angolok vannak, a hátuk mögött viszont az orosz csa­patok közelednék. El kell dönteniük, mitévők legye­nek, vagyis, hogy kiknek adják meg magukat. Ügy határoznak, hogy mindenek­előtt biztonságiba helyezik a zászlóalj páncél szék rény é I. Rakaczky János — akivel később az újságíró többször is beszélt a páncélszekrény felkutatásáról, ám ez végül is a mai napiig elmaradt — így emlékezik vissza a szo­morú pillanatokra: A megyében működő pár­tok és társadalmi szerveze­tek képviselőit hívta meg eszmecserére a BM Határőr­ség Miskolci Kerületparancs­noksága. A miskolci kerület lakta­nyájában dr. Prókai Béla határőr alezredes, kerület- parancsnok adott részletes tájékoztatót a határőrizeti munkáról. Elmondta, hogy a határőrség már a 60-as évek elején felismerte, hogy a Magyar Köztársaság állam­határának őrizetét, a határ- forgalmi feladatok végrehaj­tását, valamint a határrend zökkenőmentes biztosítását a lakosság és a társadalmi politikai szervek aktív támo­gatása nélkül hatékonyan nem lehet megvalósítani Évente a határsértők közel 30 százalékát a lakosság jel. zései alapján fogták el. A hivatásos és sorozott állo­mány mindig is aktív szere­pet vállalt a kerület műkö­dési területén levő városok és falvak közéleti tevékeny­ségében, a különböző társa­dalmi munkák, kulturális és sportprogramok szervezésé­ben. A többpártrendszerre tör­Novotny Sándor őrmester port­réja. Rajzolta: Schiroky Sán­dor, 1945-ben, Büderichben. — Néni sok időnk volt, gyorsan kellett cselekednünk, ha azt akartuk, ne kerül­jön idegen kezekbe. Megren­dítő érzés volt beletenni az iratokat, az írógépet, több más értéket és a megcsókolt csapatzászlónkat. Térképváz- latot készítettünk a helyről, de ki tudja, előkerül-e még valaha is a földből a zászló. Isten adná, hogy hazajusson, hiszen nekünk, akik még élünk a zászlóalj repülősei közül, mindennél .szenteb b ma is. összefagyva, rossz hangu­latban ébrednek reggel, hogy megkíséreljék az átkelést a hídroncson a mélyben ör­vénylő Elba túlsó oldalára. Sokan azért imádkoznak, a túloldalon nehogy támadást sejtsenek az amerikaiak, s le ne kaszabolják őket. Sze­rencséjük van. Az elsők kö­zött átjutó magyar parancs­noknak sikerül beszélnie egy amerikai tábornokkal, de egyelőre nem tisztázódik sorsuk. Az átkelés a kora délutáni órákra fejeződik be. A magyarokat Tarne- mündóben, a templomban és az iskolában szállásolják el. Este már kipihenhetik ma­gukat, s várják, hogy visz- sza térjen parancsnokuk, aki ténő áttérés szükségessé tet­te, hogy a kerületparancs­nokság az újonnan létrejött pártokkal, politikai szerve­zetekkel korrekt kapcsolato­kat alakítson ki. Többek kö­zött ezzel a céllal is került a találkozó megszervezésre. A parancsnok a határőrség depolitizálásával kapcsolato­san elmondta, hogy még az elmúlt év őszén a határőr­ségnél, igy a kerületpa- pancsnoikságon és valameny- nyi alegységnél megszűnt a párt- és ifjúsági szervezetek tevékenysége. A hivatásos állomány vagy kilépett, vagy valamelyik lakóhelyi párt- szervezethez jelentkezett ól. A határőrség a jövőben is az Alkotmányban foglaltak szerint fejti ki tevékenysé­gét, a mindenkori törvények szellemében, az állampolgá­rok zaklatása nélkül kíván - ♦ ja végrehajtani szolgálati feladatait. Dúzs József százados, ne­velési és szociálpolitikai osz­tályvezető arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a szol­gálati helyen semmilyen párt-, vagy társadalmi szer­vezet nem működhet, a pár­tok. vagy politikai szervek Cicsery Pál gépkocsivezető portréja. Rajzolta: Schiroky Sándor 1945-ben, Rheinberg­ben. az amerikaiakkal tárgyal. Miire felébrednék, már meg­tudhatják, hogy a kassai kon­dorlégió az amerikai csapa­tok hadifoglya, teljes állo­mányával együtt. Ettől a pil­lanattól fogva senki nem tudhatja, mii lesz velük, meddig tartják őket fogva, mikor szabadulhatnak, mi­kor látják viszont — ha egyáltalán viszontláthatják még — a drága magyar föl­det. A magyar egység először egy ideiglenes hadifogolytá­borba kerül, ahol. hallatlanul rossz körülményék között várják sorsukat. Nincs ivó­víz, illemhely, élelem. S nemsokára tovább kell indul­niuk. Előbb teherautókon, majd vagonokba zárva. A holland határ közelében levő, a Rajna és Weser folyók kö­zött levő Büdericbbe szál­lítják őket. A város melletti búzatáblákon alakították ki egyik nagy gyűjtőtáborukat a szövetségesek, ahol a ma­gyar repülősök odaérkezése. kor már mintegy 120 000 ha­difoglyot őriznék a drótke­rítések mögött, vigyáznak az őrtornyokból. (Folytatjuk) Nyfkes Imre állásfoglalása, vagy nézete sem szóban, sem írásban nem terjeszthető. Ez vonat­kozik a választási kampány­ra is. Sem a hivatásos, sem a sorozott állomány, de ugyanígy a pártok, politikai szervezeték képviselői sem fejthetnek ki választási pro­pagandát a laktanyákban és egyéb szolgálati helyeken. Tilos szóróanyagokat bejut­tatni., vagy választási kam­pányt szervezni a határőr­ség szolgálati helyiségeiben, o bj ek túrna iiban. Ugyanők kor arra lehetőség van, hogy az állomány szabadidejében a városokban, községekben megtartásra kerülő választá­si gyűléseken részt vegyen. A hivatásos és sorozott ál­lomány állampolgári jogával élhet, és korlátozás nélkül vehet részt a közelgő válasz­tásokon. A feltételek biztosítása érdekében a helyi tanácsok­kal a kapcsolatfelvétel meg­történt. Hasonlóan a nép­szavazáshoz, a személyi ál­lomány a tanácsok által szervezett szavazó körökben fog választani. I. S. A nyilatkozatban reszes politikai szervezetek és sze­mélyek meggyőződése: hogy a választások tiszta­sága — Magyarország jele­ne és jövője, a nemzet ön­értékelése és nemzetközi megbecsülése szempontjából egyaránt — meghatározó je­lentőségű ; hogy működőképes kor - mánvzat csak vitathatatla­nul tiszta választások után teremthető meg; hágj csak akkor jöhet létre a nép valódi akaratát képviselő olyan Országgyűlés és Kormány, amely képes a magyar társadalmat az er­kölcsi, gazdasági és politikai válságból kiemelni, ha az ország lakosai átérzik a négy évtized óta első szabad par­lamenti választások történel­mi jelentőségét, és hajlan­dók tevékenyen részt venni azokban; hogy a társadalom csak akkor fog megmozdulni, ha olyan politikai erőket ismer­het meg, amelyeket nem ön­ző hatalomvágy, hanem a nemzet szolgálatának őszinte óhaja vezet, és amelyek nem megtévesztéssel és félreveze­téssel, ellenfeleik lejáratásá­val és törvénytelen eszkö­zök felhasználásával igye­keznek minél több szava­zathoz jutni, hanem szándé­kaikat és céljaikat, képessé­geiket és lehetőségeiket őszintén feltárva töreksze­nek a választópolgárok bi­zalmának elnyerésére. ha olyan jelöltekkel találkoz­hat, akik nem csupán sze­mélyes ambícióktól fűtve, hanem az ország jövője irán­ti elkötelezettség által vezé­relve, illő méltósággal vesz­nek részt a választásokon. Ezekből a megfontolások­ból kiindulva, a nyilatko­zatban részes szervezetek és személyek, a magyar nem­zet sorsáért és a Magyar Köztársaság jövőjéért őket terhelő felelősséget átérezve — az önkorlátozás szüksé­gességét felismerve — kö­telezőnek fogadják el a kö­vetkezőkben megfogalmazott etikai szabályokat. I. 1. A nyilatkozatban ré­szes politikai szervezetek és személyek a köztársaság törvényeit maradéktalanul betartják, tartózkodnak a választójogi törvény bírála­tától, nem tesznek olyan nyilatkozatot, amellyel a vá­lasztások súlyát és jelentő­ségét kétségbe vonják. II. 2. A kódex szabályai a választások mindazon részt­vevőjére ( jelöltet állító szer­vezetek; független jelöltek; sajtó, rádió, televízió és azok szervezetei — további­akban felek) kötelezőek, akik. illetve amelyek a Füg­getlen Jogász Fórumhoz el­juttatott nyilatkozatukkal azokat elfogadják. A felek befolyásukat latba vetve, te­vőlegesen részt vesznek az etikai kódex szabályainak megismertetésében, elfogad­tatásában és betartatásában. 3. A Független Jogász Fó­rum a nyilatkozatokat nyil­vántartja, és az érdekelte­ket, valamint a nyilvánossá­got a nyilvántartásba vétel­ről tájékoztatja. 4. A nyilatkozatban részes szervezetek felelősséget vál­lalnak azé ét, hogy tagjaik, megbízottaik és támogatóik a kódexben foglaltakat be­tartják. Megbízottaik és tá­mogatóik működéséért a nyi­latkozatban részes független jelöltek is felelnek. A felek az érdekükben eljáró sze­mélyeket megbfzőlevétle! lát­ják el. 5. A felek kötelezik ma­gukat, hogy a kódexben fog­lalt kötelezettségeket a kí­vülállókkal szemben is be­tartják mindaddig, amig azok a kódex rendelkezése­it nyilvánvalóan vmeg nem sértik. 6. Amennyiben a felek va­lamelyike a kódex rendelke­zéseit megsérti, ez nem jo­gosítja fel a többieket arra Pártok képviselői a határőrségnél A laktanyában nincs politizálás hogy hasonlóan cselekedje­nek. 7. A kódex rendelkezései a felekre nyilatkozatuk meg­tételének napjától a válasz­tás végleges eredményének közzétételéig hatályosak III. 8. A felek az ajánlások megszerzése során tartóz­kodnak minden olyan tevé­kenységtől. amely a válasz­tópolgárok magánéletének megzavarásával jár. 9. Az ajánlási szelvények gyűjtésének kizárólagos cél­ja a törvényes jelöltállítás, ezért a felek tartózkodnak az ajánlási szelvények ön­célú. versenyszerű gyűjtésé­től. 10. Kitöltetlen ajánlási szelvények gyűjtése tilos. IV. 11. A választási kampány­célja, hogy a felek saját je­löltjeiket bemutassák, prog­ramjukat, politikai céljaikat ismertessék és értelmezzék. Ennék során tartózkodnak egymás lejáratásától. 12. A választási kampány során tilos a jelöltet bűn- cselekmény elkövetésével vá­dolni, mentesítés (rehabili­táció) esetén korábbi elítél­te tésére utalni, jó hírnevét kétségbe vonni, magánéleté­re vonatkozó adatot ellene felhasználni. ('Hitelrontás) 13. Nem tartozik a hitel­rontás fogalmi körébe a je­lölt korábbi politikai tevé­kenységének ismertetése és értékelése. 14. A felék a választás­etika követelményének te­kintik, hogy a független je­löltek. a valósághoz hűen. minden rendelkezésükre ál­ló eszközzel, hozzák a vá­lasztópolgárok tudomására azt, ha valamely politikai párt nézeteivel rokonszen­veznek vagy támogatását él­vezik. 15. A felek szükségesnek tartják, hogy a televízió és a rádió formálisan semleges (nem választási) műsoraiban az objektivitás, a pártatlan­ság és a kiegyensúlyozott­ság elve érvényesüljön Ezekben a műsorokban sze­replő személyek pártszim- bólumdkat nem viselnék, és választási propagandát nem folytatnák. A felék ugyan­akkor közösen törekszenek arra, hogy megnyilvánulá­saikban mozgósítsanak a vá­lasztásokban való részvétel­re. 16. A félek szorgalmazzák, illetve biztosítják, hogy a helyi lapokban, rádió- és te­levízióadásokban valameny- ny.i helyi jelöltnek és szer­vezetnek — az érintett szer­vezetek helyi megállapodása szerint — arányos megjele­nési lehetőség jusson. 17. A felék kívánatosnak tartják, hogy a pártok a rá­dióban és a televízióban közzé tett választási hirde­tések mennyiségét — külön megállapodással — önként korlátozzák. 18. A felék tartózkodnak attól, hogy egymás válasz­tási gyűléséit és egyéb ren­dezvényeit megzavarják, azokat céljuktól eltérítsék, vagy saját céljaikra felhasz­nálják. 19. Nemzeti szimbóluma­inkat a választásokon fellé­pő szervezetek kampányuk során azonos feltételek mel­lett szabadon használhatják, azok kisajátítása tilos. A fe­lek egymás szimbólumait nem használhatják. 20. A felek választási pro­pagandaanyagaikon kötele­sek nevüket feltüntetni. 21. A felek tartózkodnak egymás plakátjainak és egyéb ábrázoló propaganda- anyagainak eltávolításától, és a plákátok elhelyezésére al­kalmas helyek kisajátításá­tól. Ez utóbbi tilalom meg­szegője nem kifogásolhatja. ha érintett plakatjait — a feltétlenül szükséges mér­tékben — mások saját pla­kátjukkal átragasztják. Egyéb esetben a plakátok át­ragasztása tilos. 22. Plakátot magán tulaj­donban álló épületre vagy kerítésre elhelyezni csak a használó hozzájárulásával szabad. 23. A szavazás kezdete előtt 30 órával a szavazó­helyiség 100 méteres körze­téből minden nyilvánosan kihelyezett választási propa­gandaanyagot el kell távolí­tani. Amennyiben ezt a ki­helyező elmulasztja, az el­távolításra bárki jogosult. V. 24. A felek a választási szervekbe tagjaik sorából minél nagyobb számban fel­készült személyeket delegál­nak. akik munkájuk során az etikai kódex szabályait betartják, és a választási el­járás során pártszimbólu- mok viselésétől tartózkod­nak. 25. A választásra fordít­ható költségvetési támogatás felhasználásánál a felek fi­gyelemmel vannak a takaré­kosság szempontjaira. VI. 26. A felek vállalják, hogy az érdekükben megvalósí­tott etikai szabálysértést ki­vizsgálják, az elkövetőt fe­lelősségre vonják, súlyosabb esetben a megbízást tőle visszavonják, illetve a vá­lasztásban való további köz­reműködéstől eltiltják, és az intézkedésről a sérelmet szenvedett felet tájékoztat­ják. 27. A sérelmet szenvedett fél vállalja, hogy a nyilvá­nossághoz csák az intézke­dés elmaradása, illetve je­lentős vagy ismételt etikai szabálysértés esetén fordul. 28. A felek kívánatosnak tartják, hogy a tömegkom­munikációs eszközök etikai ügyekben csak a sérelmet szenvedő fél hozzájárulásá­val tudósítsanak. 29. A felek etikai összeüt­közés esetén a választóke­rületben jelöltet állító pár­tök képviselőiből ad hoc bi­zottságot állíthatnak fel. A bizottság a vitában kon­szenzussal dönt. 30. A nyilatkozatban ré­szes szervezetek helyi szer­vei egymás között és má­sokkal további etikai sza­bályokban állapodhatnak meg. A felek a választásokkal összefüggésben különös je­lentőséget tulajdonítanak március lö-e ez évi méltó megünneplésének. Mindent megtesznek azért, hogy az ünnep a nemzeti öntudat erősítője legyen, s a ma­gyarság összefogását szol­gálja. Lemondanak arról, hogy a közös rendezvénye­ket közvetlen választási pro­pagandára használják fel. Mutatkozzék meg ország­világ előtt, hogy a magyar­ság képes összefogni önma­ga megmentéséért. Segítsen a megemlékezés abban, hogy a magyar nép megérezze sa­ját nagyságát és erejét, fel­ismerje^ a szabad választá­sok sorsfordító jelentőségét, és azt, hogy végre megnyílt előtte a lehetőség, hogy bir­tokba vegye hazáját. Budapest, 1990. január 23. Aláírók: Agrárszövetség. Hazafias Választási Koalíció. Nemzeti Kisgazdapárt, Füg­getlen Szociáldemokrata Párt, Magyar Demokrata Fórum, Szabad Demokraták Szövetsége, Független Kis­gazdapárt, Magyar Szocialis­ta Párt, Magyar Liberális Párt, Kereszténydemokrata Néppárt. Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt, Fiatal Demokraták Szövetsége és dr. Salamin András függet­len képviselőjelölt. ★ Az Eszak-Magyarország szerkesztősége a képviselőjelölte­ket állító pártok és szervezetek vezetőivel, valamint függet­len jelöltekkel történt megállapodás szellemében is kész­séggel azonosul a fent közölt választási etikai kódexei. El­határozásunkról tájékoztatjuk a Független Jogász Fórumot.

Next

/
Thumbnails
Contents