Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-31 / 26. szám

1990. január 31., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 t Úszni tanul a kft. Fagykár a búzában — Helikopteres trágyázás — Segítenek az ölyvek Egyik héten mínusz tizenöt fok, a másikon plusz tizenhárom, legfeljebb éjszakára hűl le a levegő nulla fokra. Egyik héten száraz, csikorgó hideg, a másikon langyos, párszemes eső. Az ember azt sem tudja, hogyan öltözzön. Ha pedig a megye vi­dékein járunk, még tarkább a kép. Egyik helyen máris több száz hektár fagykárról beszélnek, a másikon ezt a hótalan, ta­karó nélküli enyhe telet áldják. Kriston Nándorhoz, a Grá­fot Kft. ügyvezető igazgató­jához szól a kérdés: — Kérem, pár mondatban mutassa be az immár korlá­tolt. felelősségű társaságként működő Graf olt! — Jogelődjét, a Grafol Gazdasági Társaságot 1 Síitá­ban hoztuk létre a nagybar- cai Bánvölgye Tsz gesztor­ságával, 17 millió forintos alaptőkével. A cég kezdetben 12 dolgozót foglalkoztatott, most 1(10 embernek ad mun­kát. Ennél erőteljesebben fejlődött az árbevételünk: másfél millióról 250 millió forintra ugrott. Tevékenysé­günkről csak annyit: a BVK által gyártott PVC-porból készítünk granulátumot 1 — 10 tonna közötti mennyisé­gekben. Ezt eladjuk a kábel­iparnak, cipőiparnak, fröccs­öntőknek végleges feldolgo­zásra. A PVC-granulátumot négy üzemben gyártjuk és azért is kedvező, mert ezek a kis tételek nálunk gazda­ságosan előállíthatok, míg a nagy BVK-nak nem érné meg. Kiegészítjük egymást, ígv közvetve a barcikaiak versenyképességét is fokoz­zuk. Az ötödik üzemünk az Azalea kozmetikai családot gyártja. — Mikor és miért éppen a kft. formát választották? — Több oka is volt, hogy a kft.-re gondoltunk. Koráb­ban a tsz — mint gesztor — volt a munkaadónk, a köz­pontban intézték a .pénz­ügyeinket, személyzeti mun­kát, az SZTK-ügyeket — vál­lalati hatáskörben. A terme­lést azonban önállóan foly­tattuk. Ha eljártam valami­lyen ügyben, csak a tsz-ve- zetés engedélyével tehettem. Most tárgyalóképes vagyok, mert döntési jogom van, a kft.-forma gyors, rugalmas lépéseket tesz lehetővé, bi­zalmat kelt a külföldiekben. Ha úgy tetszik, a külföldi Sorozatosan olyan intézke­dések történnek hazánkban, amelyek az inflációt fokoz­zák, a népet nyomorba so­dorják. Ilyennek tartjuk me­gyénk képviselőivel együtt a hétszázmillióba kerülő nép- számlálást is. A január 23-án kezdődött Országgyűlésen képviselő- társaim nevében megkér­tem Hős Jánost, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnökét, hogy hozza nyil­vánosságra a hétszázmillió forintos költséget tételesen, kilk mennyi Ibért és mennyi jutalmat kapnák az elvég­zett munkáért? Ez év janu­árjától lehetősége van arra a válaszadónak, hogy a fel­tett -kérdésre írásban vála­szoljon. A Központi Statisz­tikai Hivatal elnöke a nép- számlálásra szánt költséget illetően az alábbi tájékozta­tást adta. A nyilvánosságra hozott hétszázmillió forin­tos költségkeretet sajnos, sokan az egyhónapos felvé­teli .időszak iköltóégfelhasz- nálásával azonosítják. Szük­séges azonban tisztázni, hogy a népszámlálás több­éves 'költségvetést takar. 1988—1992. évékben kerül a hétszázmillió forint felhasz­nálásra. Az 1980. évi nép- számlálás teljes költsége ak­kor 320 millió forint volt. Az 1990. évi népszámlálás előkészítése 1987-ben kezdő­dött meg. A prábaszámlálá- sok előkészítésére, a felvéte­lek végrehajtására, a feldol­gozásra és az eredmények toké fogadasara is partiké­pesek lettünk. *— Hány személyes a kft.? — Kétszemélyes, a törzs­tőkét, ami 70 millió forint, a BVK (70 százalék) és a Bánvölgye Tsz (30 százalék) adta össze. Ügy tervezzük, hogy tőkeemeléssel a tsz hozzájárulásának aránya 45 százalékra nő, ez főként apportként épületek, ingatla­nok beadásával megy majd. — Meglehetősen gyakori, hogy megalakul egy kft. és pár hónappal utána meg­emelik az alaptőkét. Mi en­nek az oka? — Nagyon egyszerű. Az alakuláskor a tsz csak fél­éves mérleget tudott adni, az év végi mérleg elkészül­tekor tudják csak, hogy még van, amit beadhatnak. A törzstőke 30 százaléka kell, hogy készpénz legyen, de a pénztőke a termelésbe fek­tetve működik, dolgozik. Ha kivonnánk, le kellene állni a termeléssel, ezt pedig nem lehet. Egy kis hibája az az átalakulási törvénynek, sze­rintem a már úgyis meglé­vő forgóalapot is be kéne számítani a törzstőkébe. Mert a termelést fokozni akarjuk, ehhez pedig alapok kellenek, ez egyértelmű. Szerintem a mostani árbevé­telünk legalább kétszeresére emelhető. — Elképzelhető, hogy a dolgozók is vásároljanak törzsbetétet? — Igen, és ezt kiegészí­tem azzal, hogy akkor ter­mészetesen ők is részesed­nek a tőkehozadékból és kft.-tagok lesznek, természe­tesen, az ezzel járó szavaza­ti joggal. — Ha már a dolgozóknál tartunk, tudtak-e az átala­kulásról, mit szóltak hozzá? — Negyedévenként terme­lési tanácskozást tartunk, így nem volt számukra meg­lepetés. Hogy ki mit értett meg az egészből, azt nem kiértékelésére 1988-ban a Központi Statisztikai Hiva­tal ,10, az Állami Népesség- nyilvántartó Hivatal 5 mil­lió forint költségvetési tá­mogatást használt fel. Az 1989. évi költségfelhasználás 100 imillió forint volt. mely­nek tételei a következők: Kemény, mondhatjuk úgy is, hogy küzdelmes hónapokul ha­gyott maga mögött a Borsodi Szénbányák. Legtöbb üzemében ugyanis — bányásznyclven szól­va — ellehetetlenültek a nagy termelékenységű munkahelyek. Magyarul: előre nem léthaté geológiai, szervezési körülmé­nyek nehezítették a termelést. A következetes, az adottságo­kat számba vevő műszaki in­tézkedések eredményei már mii­tudom. Tény. hogy az idén 20 százalékkal fejlesztettük a béreket. Nagy kár. hogy az élelmiszer-áremelések ezt majdnem semmissé tették. — Sokan úgy vélik, az ügyvezető igazgató döntése megfellebbezhetetlen . . . — Az önállóságra nerí) pa­naszkodhatok, minden hiva­talos papírt én írok alá, és igaz, dönthetek akár emberi sorsokról is. De ez nem je­lenti azt, hogy rettegni kell az elbocsátástól; éppen mert jo kis gárda van együtt ná­lunk. Az is igaz, csak olyan embert vehetek fel, aki ké­pes teljesíteni. Az én bérem és a vezetőké is a teljesít­mény irányába orientál. A „vattaember” fogalma itt. is­meretlen. — Hogyan részesedik a két alapító az eredményből? — Éves nyereségünk vár­hatóan 30 millió forint lesz, ennek húsz százaléka itt marad, a fennmaradó há­nyad a BVK-é és a tsz-é, természetesen a bevitt tőke arányában osztoznak rajta. — Nem félnek a teljes önállóságtól? — Ügy éreztem, a BVK eddig egy kicsit dédelgetett minket, most rajtunk a sor, meg kell tanulni önállóan úszni. Az átalakulási tör­vény jó, azzal, hogy kft. let­tünk, javultak a gazdasági kilátásaink. Rajtunk múlik, hogyan élünk vele. Ha tönk­remegy a cég, az nem a törvény hibája. Amitől in­kább félünk, az a politikai stabilitás hiánya. Ügy vélem, a pártok—nem oldanak meg semmit, a gazdaságban kel­lene lépni. A mostani műkö­dési forma lehetőséget ad a külföldi tőke becsalogatásá­ra iá, így bár a külső gaz­dasági környezet rossz, azt mondhatom, mi megerősödve nézünk a jövő elé. Az 1991—1992. évi költsé­gek együttesen várhatóan 185 millió forintot tesznek ki. Az évenkénti költségve­tési támogatás iránti igényt az Országgyűlés fogja majd jóváhagyni. Szeretném megjegyezni, hogy a kérdést a lakosság hozzánk intézett levelei alap­ján tettem fel Hós János el­nök úrnak. Ugyanis a lakos­ság körében igen nagy az ellenállás az összeírás lebo­nyolítását végző számláló- biztosok munkájával szem­ben, akik a fenti összegből igen alacsony tiszteletdíjban részesülnek. tatkoznak. Demeter Tibornak, a Borsodi Szénbányák bányamű­velési és műszaki fejlesztési osz­tályvezetőjének közlése szerint az utolsó negyedév eltelt két hónapjában már sikerült elmoz­dulni a mélypontról. A bányák a tervezettnél mintegy 14 ezer A legveszélyeztetettebb tájon, a Bodrogközben és a Taktaközben nem kívánnak több esőt, mondván, talál itt annyi nedvet az őszi vetés, amennyi neki kell. Jön majd ide a tavaszi olvadáskor víz esőstől. Jön majd a Bodro­gon, a Tiszán, meg a Tak- tán épp elég. Nemrég Dél- Borsodból és a határszélről informálódhattunk ez ügy­ben, most a hétvégén a Tak­taközben jártunk. Első állomásunkon, Tar- calon a Tokaj-hegyaljai ■Mgtsz-ben Néposz Péter el­nök mondta ed, hogyan te­leltek eddig az őszi vetések: — Több mint ezerkétszáz hektáron vetettünk őszi bú­zát. Területünkön november­től január végéig olyan hő­mérséklet-változások voltak, amelyekre alig akad itt pél­da. Novemberben ' volt mí­nusz 17 fok, de most a hé­ten plusz 16 fokot is mér­tünk. Ezt a nagy hőmérsék­let-ingadozást a növények nem nagyon bírták. Felmér­tük, megszemiéztük a búza­területeket, és a taktaközi öntözőcsatoma környékén a mélyebb fekvésű fagyzugos részeken nagymértékű fagy­kárt tapasztaltunk. Sajnos a terület huszonöt százaléka károsodott. Szerencse, hogy a kötelező kárelhárítási kö­telezettségünknek eleget té­ve — mi fagykárra is kö­töttünk biztosítást. Érdekes, hogy az őszi káposztarepce eddig még nem károsodott, ez bírja. Bár jobban féltünk a víznyomástól, de eddig az elmaradt. Jól bírja ezt a szeszélyes időjárást az ezer­négyszáz hektár intenzív gyepünk, ami itt döntő, hisz’ el kell tartanunk há- romezerhétszáz darab anya­juhot és ezerháromszáz da­rab szaporulatát. Éppen most kezdődött az elletési időszak. A réteken, legelőkön elsza­porodtak az ölyvek, nincs pocokveszély. beállt egy tonnával több szenet küldtek a felszínre. A lakossági ellátás érdekében számos műszaki intézkedést tet­tek, ami aztán a bányászok munkájával párosulva, meghozta az eredményt. így például a Bükkaljai Bányaüzemhez tartozó Szeles-aknán tijabb frontfejtésen. egészséges biológiai egyen­súly. A szövetkezetben a ^száz­húsz hektárnyi szőiőterüle- ten megkezdték a metszést, és kezdik az őszi vetések műtrágyázását, melyek egy részét helikopterrel végzik — a nagyfokú műtrágya-ár­emelés miatt —, eléggé visz- szafogott dózissail. A Tisza közvetlen szomszédságában, Prügyön Rácz Lászlót, a nö­vénytermesztés főágazat- vezetőjét egy papírbarikád mögött találjuk. Most van a tervezés utáni finomítás ideje. Most az új árakat be kell építeni a vetőmagvásár­lási tervbe, az anyag- és al­katrészellátás tervébe, a nö­vényvédelmi és a műtrágyá- zási tervbe. — Ezerkettőszáznyolcvan- négy hektár őszi búzát ve­tettünk, ami még az ősszel igen szépen megerősödött — mondta a szakember, és hozzátette: eddig igen jól telelt az állomány, és nyu­godtan mondhatom, soha nem volt ilyen erős, ilyen jó kondíciójú a búza. Sike­rült jó időben elvetni mint­egy ezer hektárt, azon meg is látszik. A vetés után ösz- szesen tizennégy milliméter esőt kaptunk a kelésig, s ez igen jól jött akkor. Nekünk itt a Tisza mellett akkor jó, ha kevés csapadék hullik. Belvíz nincs sehol, és most sem kell eső. Van itt a ta­lajban enélkül is nedvesség. Jól bírja ezt a szélsőséges időjárást a búzafajták közül a GK-öthalom, az MV—12- es, és szinte erre a talajra találták ki az MV—9-es faj­tát. Hozzájárul a jó növény- állományhoz a talajjavítás is. Három év alatt mintegy kétezer hektárt mésziszap- pal kezeltünk egy tehermen­tesítési pályázat alapján. Be­szereztük a tavaszi indulás­hoz szükséges műtrágya­mennyiséget is, és amint le­het, szilárd és szuszpenziós műtrágyát juttatunk az őszi azaz a második tömegtermelési munkahelyen kezdték meg a szenclést. A Rudolf-aknán a kedvezőtlen helyzetbe került frontfejtés helyett kezdték meg a munkát új munkahelyen. Jobb geológiai körülmények közé ke­rült az előrehaladás során a putnoki egyik front, míg a má­sodik frontfejtés átszerelését meggyorsították. Ezáltal növel­ték a termelést. vetésre. Szépen telelt eddig 158 hektár őszi árpánk is, igazán nem lehet rá panasz. Már a februári borsó (175 hektár), és a 230 hektár ta­vaszi árpa vetésére gondo­lunk — fejezte be tájékoz­tatóját Rácz László. Tiszailadányban a Magyar Róna Tsz-ben Glück Imre ágazatvezető szerint a 448 hektár őszi búzában vízkár talán harminc hektáron van, és a száz hektár őszi ká­posztarepce is jól telelt ed­dig. Száraiz volt az ősz, nagy baj azért még nincs, csupán a homokdombokon van csa­padékhiány. Megerősödve ment a télbe a repce, és, ha valami szélsőséges időjárás nem 'lesz a tél végén, akkor nagy baj nem lehet e kul­túrában. Sokkal nagyobb probléma, hogy a lucerna igen gyengén telelt, és a 66 hektár álló lucerna terüle­tén,' valamint az új telepíté­sű vöröshere 10 hektárján akár 60 százalékos fagykár is lehet. — Az idő annyiban ke­gyes volt hozzánk, hogy szinte egész télen szórtuk a szántóföldre az istáliótrá- gyát — mondta az ágazat­vezető. — Sajnos, a megemelt árak miatt azonban a mű­trágyázást a felére csökken­tettük, ami hosszabb távon megbosszulja magát. Addig, amíg 1986-ban 522 tonna ha­tóanyagot használtunk fel, tavaly már csak 341 tonnát, ez évben ennél is kevesebb a terv. A takarékos növény­védőszer- és vetőmag-fel­használással próbáljuk költ­ségeinket csökkenteni. Nem elégedtünk meg azzal, hogy fagy- és belvízbiztosítást kö­töttünk, ez évben a Tisza mentén a nyári gátrendszert öt kilométeres szakaszon fo­lyamatosan megerősítjük. Ezt a munkát egész télen folytattuk, és lehetővé válik mintegy 570 hektár jó termő­föld megvédése a májusi zöldártól. Csobajon, a Taktalközi Mgtsz irodájában az elnök Kiss Jánost az ágazatvezetők vették körül a hétvégi mun­kamegbeszélésen. És a csend, ami az itteni ember kiszol­gáltatottságáról beszél. Mert hiába telel jól a 741 hektár búza, hiába a jó gyeptele­pítés, tavaly a belvíz tizen­három és fél millió forintot vitt el. Ennek töredékét fi­zette az Állami Biztosító, úgyhogy most van épp elég gondjuk. Hogy mit hoz a jövő, azt csak sejteni lehet. Az ágazatvezetők szerint még egy hónapra sem tud­nak előre tervezni reálisan. És nincsenek egyedül e problémával itt a Taktaköz­ben. (bekecs!) M. Szabó Zsuzsa Mégis van pénzünk Mennyibe kerül a népszámlálás? Dr. Földy Ferenc országgyűlési képviselő 1. Területi előkészítés (térképezés, lakcím­adatok egyeztetése, számlálókörzetesítés, címjegyzék készítése) 2. Nyomtatványok előállítása 3. Számlálóbiztosok, területfelelősök oktatása, költségtérítése 4. Számítástechnikai programok kidolgozása 5. Propagandaköltség 6. Dologi, bér- és egyéb költségek Az 1990. év költségkerete 400 millió Ft, melynek Felhasználása a következők szerint történik: 1. Felvételi költségek (alapösszeírás, reprezentatív összeírás, számlálóbiztosi díjak, tanácsi felelősök bére) 2. A népszámlálás lebonyolításában kiemelkedő munkát végzők jutalma 3. Feldolgozási költségek (kódolás) 4. Feldolgozással kapcsolatos ellenőrzési- működési, bérjellegű költségek 5. Gépi feldolgozás költségei 6. Nyomdai, publikációs és egyéb költségek 31 millió 34 millió 5 millió 1,5 millió 1 millió 27,5 millió 183 millió 8 millió 100 millió 35 millió 65 millió 9 millió Elmozdultak a mélypontról Ta VSiSZVSiFSiS ' ■ Taktakii.whan m mmmm Wbm*MMm mJFm m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents