Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

Hazánkban tárgyalt a csehszlovák elnök Pénteken reggel, az Országház előtti téren rendezték meg Václav Havel ünnepélyes fogadását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági el­nök meghívására, csütörtökön, a késő esti órákban érkezett Bu­dapestre. tatairól. Václav Havel — aki Lengyelországból érkezett hazánkba — hangoztatta, hogy Csehszlovákia számára Magyarország és Lengyelor­szág nem egyszerűen egy a szomszédok köziül. Fokozott figyelemmel követik mind­két ország reformtörekvése­it, hiszen mindhárom orszá­got ugyanaz a törekvés ve­zérli: rátalálni az Európához való felzárkózás útjára., s megújítani társadalmi életü­ket. A csehszlovák felfogás szerint mindezeket a lépé­seket az érintett országoknak össze kellene hangolniuk. E koordinációra Václav Ha­vel konkrét javaslattal is szolgált: meghívta Szűrös Mátyást egy március végén Pozsonyban tartandó cseh­szlovák—lengyel—.magyar elnöki „csúcstalálkozóra". Szűrös Mátyás elfogadta a meghívást, amelyet konstruk­tív ötletnek tartott. Ugyan­akkor felhívta tárgyalópart­nereinek figyelmét arra, hogy a kibontakozóban lévő oszt rák— rnagya r—olasz—j u - goszláv négyoldalú együtt­működés már megvetette az alapjait egy regionális ösz- szefogásnak, s kívánatos len­ne, hogy Csehszlovákia fon­tolja meg kapcsolódásának lehetőségét, ehhez az együtt­működéshez. Az államfői találkozókról természetesen nem hiány­zott albős—nagymarosi beru­házás sorsának áttekintése. Szűrös Mátyás ezzel kap­csolatban ismételten alá­húzta. hogy a magyar kor­mány lépéseket tett a nagy­marosi vízlépcső építésére kötött szerződés felbontásé ra. Magyarország emellett azt javasolja, hogy a bősi létesítmények sorsával kap­csolatos konmányszintű ta­nácskozást csak a szakértői eszmecserék után tartsák meg. A csehszlovák tárgyaló- partnerek arról számoltak be, hogy két szakbizottságuk foglalkozott az építkezés helyzetével, s arra a meg­győződésre jutottak, hogy a vízlépcsőrendszer 'környezet- védelmi szempontból káros beruházás. Rövidesen meg­vizsgálják, gazdasági szem­pontból mégis miként lehet­ne hasznosítani a mű már eddig elkészült részeit. A Szűrös Mátyással foly­tatott megbeszélés után Vác- lav Havel felszólalt az Or­szággyűlés ülésszakán, majd Németh Miklóssal és Pozs- gav Imrével találkozott, A csehszlovák köztársasági el­nök ezután koszorút helye­zett el a Magyar Hősök em­lékművén a Hősök terén. Szűrös Mátyás díszebédet adott Vaclav Havel tisztele­tére a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. A csehszlovák államfő dél­után a Rákoskeresztúri Oj Köztemető 301-es parcellá­jában megkoszorúzta Nagy Imre sírját:. A kegyeletes ak­tus alkalmából a Történel­mi Igazságtétel Bizottsága nevében Hegedűs B. András titkár Nagy Imre-emlékér- met adott át Václav Havai­nak. Václav Havel ezután időt szakított arra is, hogy ma­gyar barátaival találkozzék. (Folytatás a 2. oldalon) A jövő héten folytatódik a januári ülésszak Elfogadták a módosított Alapítvány magánvállalkozások élénkítésére Interjú Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettessel — A gazdasági társaságok­ról szóló törvény mennyiben váltotta be a hozzáfűzött re­ményeket, mennyiben szol­gálta eddig a kívánt gazda­sági célok megvalósulását? — A társasági törvény meghatározott szektorban élénkítette a vállalkozásokat, a magánvállalkozások külön­böző formáinak lehetővé té­telével. Azonban nem oldot­ta meg az állami vállalat privatizálásának a kérdését, a tulajdonreformot — ezt nem is lehetett várni tőle —, valamint azt sem, hogy a tulajdonosi magatartás ki­alakuljon az országban. Ez újabb törvények alkotásának a szükségességét, valamint olyan közgazdasági feltételek megteremtését jelenti, ame­lyek a vállalkozásokat segí­tik. — Melyek ezek? — Első lépésként említhe­tem az állami vagyonügy­nökségről és az állami válla­latokra bízott vagyon védel­méről szóló törvényt, melyek olyan kereteket szabnak a privatizációnak, ami meggá­tolja az állami vagyon elkó­tyavetyélését. Miközben lehe­tővé teszi a tulajdonreform megindulását. Ezenkívül fontosnak tartom a vállalati törvény felülvizsgálatát. — Miért? — Szerintem a vállalati tanács nem váltotta be a vele szemben támasztott el­várásokat. Egy olyan tulaj­donosi rendszert kell életbe léptetni, amelyik nem lehe­tetleníti a vállalatok átala­kulását társaságokká. Ma ez az átalakulás elég könnyen megakadályozható a vállalati tanács által. Adott esetben: indokolt lehet a vállalati ta-||; nács közbeavatkozása az ál­lami vagyon elherdálása ese­tén, másrészt van olyan is, amikor az a beavatkozás nem más, mint néhány me-f§ nedzser hatalmának menté­se a menedzseri réteg pozí-jf dójának megőrzésére. Ezkü-§| Ionosén olyan esetekben irri­táló, amikor egy rosszul mű­ködő vállalatról van szó. Vé­gül a nemrég elfogadott tör­vénymódosítás a vállalkozási II nyereségadóról. is egv fontos feltétel, hiszen a társaságok §1 számára ez. egy érezhető adó- csökkentés — a korábbi 54 százalékról 44 százalékra. Olyan hitelkonstrukciók ki­alakítása, olyan alapítványok f§ létesítése, amely ösztönzi a || magánvállalkozásokat, még || hátra van. Egyébként nemsokára köz­zé fogjuk tenni, hogy a kor-fj mány létrehoz egy alapit-1§ ványt — melyben elhelyez egy jelentős tőkét. —, ame-Él Ívik elindíthatja a magánvál-1| lalkozások élénkülését, vala- j mint a privatizációs folya-p mátokat is. Ez az alapítvány jj (Folytatás a 2. oldalon4 lí A magas rangú vendég tiszteletére a Kossuth Lajos téren felsorakozott, a Ma­gyar Néphadsereg disaszá- zada. Közvetlenül az ünnepélyes fogadtatás .ceremóniája után a Parlamentben megbeszé­lést tartott Václav H-avel, és. magyar vendéglátója, Szűrös Mátyás. A két tárgyalópart­ner szakértők körében ült a tárgyalóasz tathoz. Magyar részről az eszmecserén részt, vett Medgyessy Péter, Szo­kni Imre és Tabajdi Csaba. Václav Havel oldalán Ján Carnogursky, a kormány el­ső elnökhelyettese, Sasa Vonóra, Jiri Krizán és Milan Knazko, a köztársasági el­nök tanácsadói foglaltak he­lyet. Az eszmecsere első nagy témacsoportja magától érte­tődően az európai helyzet alakulását érintette, 's ennek részeként a két .politikus szót váltott a regionális együtt­működés lehetőségeiről val­lott nézeteiről, illetve a kö- zép-kelet-európai térség és a tágabb értelemben vett Európa kapcsolatainak táv­Tiszaladányban a lakosság felét Csikóinak, a másik felét Bényeinek hívják... Ei persze túlzó vélemény, de bármerre jártunk ezen a jeles településen, csak a keresztneve­ket kellett megkérdezni. Természetesen másról is fággatózunk: miért szanálták a tsz-t, mikor lesz iható a víz, miért állnak sorban az emberek kenyérért és tejért a húsbolt előtt. (Riportunk a 6. oldalon) földtörvényt Még több téma megtárgyalása vár a képviselőkre Nem csitult pénteken sem a földtörvény módosítása fe­letti vita heve; a képvise­lők a 'kérdés taglalásakor két táborra szakadtak, egy részük — a mezőgazdaság­ban dolgozók — a kormány által beterjesztett módosító javaslat elfogadását támo­gatta, elsősorban gazdasági megfontolásokból. A v.itázók kisebbik tábora a társadal­mi igazságtétel szándékától vezérelve a földreform befa­gyasztását, a megváltott földök visszaadását szorgal­mazta. A voksolk leadásakor végül is minden bizonnyal döntő érvként hatott H älter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ok­fejtése, miszerint a bérleti díj közel 42 milliárd forint­tal növelné a termelőszövet­kezetek költségeit évente, ha a volt tulajdonosok vissza­kapnák a megváltott földe­ket, s azokat a termelőszö­vetkezetek bérbe vennék. Ez azt eredményezné, hogy az ideihez hasonló mértékű élelmiszerár-emelésre kerül­ne ismét sor. Mindezt mér­legelve, a képviselőtestület a beterjesztett törvénymódo­sító javaslatot fogadta el. Méginkátob elszabadultak az indulatok az országgyűlé­si képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtéríté­séről és kedvezményeiről szóló törvény tervezetéről folytatott vitában. Számos képviselő fejezte ki rosszal­lását a tervezetben saerep­A hazánkban tartózkodó Václav Hável, Csehszlovákia elnöke ja­nuár 26-án felkereste az ülésező Országgyűlést, ahol beszédet mondott lő maigas tiszteletdíjjal ösz- szefügigésb.en, sőt volt, aki úgy fogalmazott: a javaslat­ban meghatározott képvise­lői javadalmazást felháborí­tónak és szemérmetlenül aránytalannak tartja. A fel­szólalók közül egyre többen arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy a képviselői fizetésekről már az új par­lament döntsön. A zsúfolt napirend miatt félbeszakadt a sajtótörvény módosításá­nak tárgyalása is. A januári ülésszak utolsó munkanapján az Országgyű­lés elfogadta az alkoholisták bírósági úton elrendelt gyögykez elés én e k m ód o sí tó - sáról, valamint az állami va­gyon védelméről, az Állami Vagyonügynökségről és az egyéni vállalkozásokról szó­ló törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy a jövő hét szerdán folytatja munkáját, akkor dönt a már megtárgyalt tör­vényjavaslatokról is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents